Csiki Lapok, 1929 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-06 / 1. szám

s-ft °>M­­ ______________CSÍKI LA­POK ügyes, pattogó szobalány volt. Hódossy Kálmán és Hellwig Vilmos a szokott jók, Nagy György és Császár Jenő sikeresen működtek közre a darab érdekében. Végül egy felejthetetlen rokokó­ jelenet. Egy darab történelem és álom... Györgypál Magda játszotta és énekelte a francia babát olyan tökéletes és finom mozdulatokkal, amiből a franciák is sokat tanulhatnának. Sokat szeretnénk még látni a színpadon. Mellette Lőrincz Géza a porosz gránátos alakí­tásában nyújtott kifogástalant. Kár, hogy tanulmányai miatt nem tartózkodik állandóan városunkban. Végül a százesztendős jövendőmondó személyé­ben Rancz Sándor állította fel 1929-re a prognózist, derűs perceket szerezve a közönségnek. E helyen ismételten el kell sírnunk a mi nagy panaszunkat, hogy ennek a városnak nincs egy meg­felelő terme, hol a műkedvelők színpadilag, a közön­ség pedig szórakozás szempontjából jól érezhetnék magukat. A Vigadónak nincs mellékhelyisége és hideg, a közbirtokosság székházának nincs színpada és ven­­tillatioja megfelelő, a gimnáziumban pedig nem lehet bált rendezni. Pedig mennyi igyekezettel sietnek egy ilyen fárasztó előadás megrendezéséhez városunk tevékeny úrhölgyei, akik közül Aczél Ödönné, dr. Györgypál Domokosné, dr. Hirsch Rugóné és dr. Nagy Beriné most is mindent megtettek. Köszönet munkásságukért. ZENEI ÉLET. Dal- és Zeneegyesületünk férfikara nagysza­bású terv megvalósításán fáradozik. Farsangi ki­rándulásokat akar rendezni folyó hó 12 én Csik­­szentmártonba, 26 án­tizépvizre és február hó 1 án Szentdomokosra. Ezen kirándulások alkalmával a dalárda mindhárom helyen estélyek keretében akarja bemutatni újabban betanult énekszámait, amelyek által igazi művészi élvezetet akar nyúj­tani az említett községek közönségének. Midőn ezt a fáradságos kultúrvállalkozást az érdekelt községek illetékes szervezeteinek figyel­mébe ajánljuk, egyúttal kérjük a meglátogatni szándékolt községek közönségét, hogy dalárdánk vállalkozását előkelő székely gesztussal szívesked­jenek fogadni. N­incs a dalárdának más célja, mint megosz­tani a dalszerető székely néppel szivének és lel­kének fenkölt gyönyörűségeit, melyeket legmél­­tóbb képen a dal szárnyain lehet közölni. _________________________________1. i@äa. A rendező bizottság (Budapest, XI. Köztelek­ u. 8.] a minden kérdésről tájékoztatást nyújtó kiállítási sza­bályzatot és a bejelentési lapokat készséggel megküldi az érdeklődőknek és minden ügyben szívesen ad fel­világosítást. Ajánlatos a január 15-ében megállapított határidőn belül beküldeni a bejelentéseket. A kiállítás látogatói részére ez évben is 50 szá­zalékos utazási kedvezményt biztosított a kereskedelmi minisztérium. A rendezőség megtette a lépéseket, hogy a külföldi vasutakon szintén kedvezményes utazási lehetőség álljon rendelkezésre, valamint hogy a vízum megszerzése is minden irányban megkönnyittessék. Országs lezinaziasáp hálás és vásár Budapesten. A kiállítást közvetlenül húsvét előtt, március hó 21—25. napjain fogják megtartani a budapesti tenyész­­állat vásártelepen. A kiállítás gerince a jövőben is ter­mészetesen a tenyészállat csoport marad, amely érté­kesen fog kiegészülni annak következtében, hogy a földmivelésügyi minisztérium az állami telepen lóis­tállót építtet és így ezentúl tenyészlovak kiállítása és bemutatása is lehetővé válik. A lóistálló tetején nagy­szabású vasbeton tribün, előtte pedig felvezető és hajtó­pálya létesül, amelyen a rendezőség a díjazott lovak és szarvasmarhák elővezetését és különböző lovasosz­tagok gyakorlatainak bemutatását vette tervbe. A tejtermékek, a különféle termények és neme­sített vetőmagvak múlt évben is már szerepelt kiállí­tásain kívül a rendezőség önálló kiállítási csoportok rendezését tervezi a háziipar, élelmiszeripar, a méhé­szet, borgazdaság, erdészet stb. köréből, valamint tovább kiépíteni igyekszik a mezőgazdasági gép- és eszközkiállítást, valamint a múlt évben először szere­pelt személy- és teherautó kiállítást. Ezenkívül a mező­­gazdasági kisérletügyi és szakoktatási intézetek tanul­ságos kiállitások keretében fogják bemutatni értékes gyűjteményeiknek szemléltetően oktató anyagát. Minden amzeti polgár Hőéinek A pénzügyminisztérium múlt év december 20 án kelt 341235 számú rendeletével az 1929 évi adóvallo­­mások beadása tárgyában az alábbi hirdetményt bocsá­totta ki: Köztudomásra hozzuk, hogy az 1929 évi adó­vallomások határideje 1929 január 1-től 31-ig tart. Ez a terminus a nagyvállalatokra meghosszabbíttatik feb­ruár hó 1- ig és a részvénytársaságokra, amelynek a közgyűlés által való elfogadásáig, ami azonban 1929 április 30 án túl nem terjedhet, a fent közölt termi­nustól eltérő határidő a vallomások benyújtására senki részére nem engedélyeztetik. Hogy az állam kötelességeinek eleget tehessen, az 1929 évi első negyedre eső adók a mult évi ala­pon szedetnek be ideiglenesen, az 1927 november hó 15-én kelt egyenesadó törvény 5 §-a értelmében. I. Hogyan kell a vallomást kiállítani ? a) A kereskedelem, ipar, foglalkozás és egyéb nem kereskedelmi ügyekből eredő jövedelmek a 4. sz. vallomási ívén adandók be, a részvénytársaságok és azok a vállalatok, amelyek rendes üzleti könyveket vezetnek, a fenti jövedelmeket a 4 bis vallomási ivén tartoznak bevallani. b) Az összjövedelmi adó kivetéséhez (globális adó) az 5. szám­ú minta használandó. c) A falusi lakosok is az összjövedelmi adó kive­téséhez az 5. számú mintát fogják használni s min­denki egyénenkint tartozik a globális adóra vallomást adni, nem pe­dig gyűjtő — közös — vallomási igén (declaratiunea colectiva), feltéve természetesen, ha az összjövedelem a 10000 lejt meghaladja. d) A városi ingatlanok tulajdonosai az 1927 évi november 15-én kelt törvény értelmében, ha az ingat­lan jövedelme a megállapított adóhoz képest több mint egy negyeddel szaporodott az év folyamán. Az a sza­porodás már az 1928 év folyamán bejelentendő volt az illetékes percep­iához, különbeni kihágási eljárás terhe mellett. Azok, akik a fentirt helyzetben vannak, vagyis ingatlan jövedelmük egy negyeddel szaporodott 1928 évben s erről vallomást nem adtak, ezt kivételesen 1929 január hó végéig pótolhatják anélkül, hogy bün­tető szankciók alkalmaztatnának az illetőkkel szemben. A d) pont alatti esetek egyszerű ivpapíron jelen­­tendők be bélyegtelenül. A vallomási iveknek minden rovata pontosan kitöltendő, mert ellenesetben olybá tekintetnek, mintha vallomás nem adatott volna. 11. Mit kell bevallani ‘ Az ingatlanok jövedelmei, legyenek azok művelés alatt álló avagy beépített tulajdonok, csak az 5. számú vallomási ídén jelentendők be, abban az összegben, ahogyan azok a múlt évi becslő bizottságok által meg vannak állapítva. Azok az ingatlanok, amelyek egyáltalában nin­csenek megadóztatva, 3. számú vallomási ívén adandók be és a globális adóra vonatkozó vallomásban meg kell külön is mutatni, hogy ez és ez a birtok hol fek­szik, mely községben és hogy még nincs az úgyneve­zett elementáris alapadóval megróva (vagyis föld és házadóval). A többi jövedelmeket úgy kell megtartani, aho­gyan azok az elmúlt 1928 évben bevételezte­ttek vagy bevételezendők. Ha az 1928 évi jövedelmek közül egyesek nem ismeretesek, mint aminők az osztalékok és jutalékok, tant­emek stb., ezeket az 1927 évben kapott összegben kell beírni a vallomási ívbe. Törvényes levonások az adókból, családi és jelzálogi terhek csakis a vallomási ívek alapján eszközölhetők az egyenesadó törvény 66 §-a értel­mében, ennélfogva azok, akik nem adnak vallo­mást, ezekre a törvényes levonásokra vonatkozó jogukat elveszítik. Akik a vallomást kiállítani nem tudják, bemon­dásaik alapján az adóhivatal tisztviselői állítják ki helyettük. III. Felmentések a vallomás­adás alól 1. Azok az adózók, akiknek úgy a saját, mint családtagjaik rendelkezésére kerülő jövedelme nem több évi 10000 lejnél, a globális adóra nem kötelesek vallomást adni. Ha azonban az illető valami családi vagy jelzálogi teher levonást az alapadónál érvénye­síteni kíván, azt kérnie kell az 5. számú ivén. 2. A globális adóra vonatkozó vallomástétel alól felmentetnek azok is, akiknek csak egyetlen kereske­désből, iparból eredő jövedelmük van a lakhelyükre illetékes perceptia területén, szükséges azonban, hogy az alapadóra vonatkozó vallomási ívben megemlítsék, hogy sem maguknak, sem hozzátartozóiknak nincs más egyéb jövedelmük az alapadóra vonatkozó vallomás­ban beírtnál. Ha valakinek csak fizetésből, vagy ingó tőkéből eredő jövedelme van, ezt az 5. formularea vallja be. Különösen felhivatik a figyelme azoknak az adó­zóknak, akiknek fizetésből eredő jövedelmük van, hogy a globális adóra vonatkozó vallomási ívhez okvetlenül csatolni kell egy úgynevezett 19 sz. igazolványt — adeverința mod. 19 — amelyen az, aki a fizetést adja, neve aláírásával igazolja a kifizetett akár pénzbeli, akár természetbeni illetményeket. Ezek az igazolvá­nyok az adóhivataloknál és a pénzügyigazgatóságnál szerezhetők be. 3. Ha az adózónak jövedelme úgy az alapadónál, mint a globális adónál ugyanaz, mint az előző évben és nincs semmi törvényes levonásra vonatkozó kérése (családi és jelzálogi teher), szintén felmentetik a vallo­más­adás alól, s ebben az esetben a törvény úgy tekinti, mintha a múlt évi vallomását felmutatta volna ami a jövedelmet illeti, de nem egyúttal a családi és jelzálogi terheket, amely utóbbiakért okvetlenül vallo­mást kell tenni az 5. fordulaton. A fenti 3 pontban közölt felmentések egyáltalá­ban nem vonatkoznak a rész­vénytársaságokra és azokra a vállalatokra, amelyek kereskedelmi könvek vezeté­sére és mérleg készítésére vannak kötelezve, mert ezeknél a jövedelem minden évben változik. IV. Büntetések: Azok az adózók, akiknél nem forog fenn a fentirt 3 pontban közölt feltétel és azok, akiknél a jövede­lem változott s még­sem adnak vallomást, hivatalból fognak megadóztatni a törvény 96 §-ában előírt bírság alkalmazásával. V. Az adók megállapítása: Az adókivetés a kitűzött napokon az illetékes kerületi adóhivataloknál eszközöltetik. Akik vallomást adtak, azok megidéztetnek, mig a hivatalból megadó­­zandók idézése mellőzve lesz. Az adózók kötelesek a kitűzött napon igazoló irataikkal és könyveikkel a kivető bizottság előtt megjelenni. Még nem idézettek is saját érdekükben megjelenhetnek a tárgyalásra kitűzött napon. fáradság után pontosan és szívesen elmennek szeretett kántorukhoz dalárdába és igaz örömmel énekelnek. — Minden tagját áldja meg érte a jó Isten. Munkám közepette besötétedett. A puritán embe­rek között szinte­ szinte érzékelhető volt a nagy ünnep érkezése, szinte láthatóvá vált az angyaljárás. Mikor megkondult az éjféli misére hivó első ha­rangszó, egyszerre megtelt a templom ünnepre jött emberekkel és még kántor nélkül felcsendült a gyö­nyörű karácsonyi kászoni ének: Serkenj lelkem mély álmodból Vigyázz magadra, Mert ma Urad jő ez világra Szép válságodra Drága kincset hoz magával Orvoslásodra. Tudja ennek a csodálatosan szép éneknek minden sorát ez a mindennél csodálatosabb, nagyszerű nép. Ezután felcsendül a Szerencsés óra, a Szép vio­­lácska, stb., stb. Ének közben elhangzik a második harangszó is. A „bó harangszó“-ra érkezik a pap és a kántor. Kezdő­dik az éjféli mise. Nézzük meg alább az éjféli miséjük kezdő éne­két. Hasonlítsuk össze az éneket a mi „ városi“ éneke­inkkel. Mindenki látni fogja annak őserejét és érezni fogja ezeknek tartalmatlanságát. Mostan kinyílt egy szép rózsavirág Betlehemből kibimbózott ződ ág Akit mindig várt az egész v.­tg Kiráj, ember a méltóság. Mégsem talált szállást a városba Azótt szorult hideg istálóba Ott maradván nagy spoyoruságba Ökör, szamár vót abba. Bőcsőm vóna bétakargatnálak Betakarván úgy elaltatnálak A hidegnek csípni nem hagynálak Szógálnak, mint uramnak. Szűz Mária úgy kesereg sorsán Szent Józseffel szent fiát aratván Helyeztetvén csak egy kevés szénán Szemekből köny csordulván. Ó én édes kicsin alakocskám Szűz tejemet szopott kis báránkám Jó illatú teljes mam­atocskám Sorsom ne nézd violám. Ez az ének Menaság és Kászon specialitása. Se­hol, más falvakban nem tudják. Gyönyörű volt és szavakkal kifejezhetetlen a menasági éjféli mise. Mennyivel felemelőbb, mennyivel tökéletesebb minden egyébnél az egyszerű nép egyszerű szivéből jövő ének. Ezért mentem Menaságra és ezért menjek mindig szívesebben falukra, hogy ott olyan dolgokat látok és hallok, amilyenek városban nincsenek. Vajha össze­­gyüjthetném azt, amit székely lélek alkotott és székely kéz csinált. Csíkszereda, 1929 évi január hó 3 án. Domokos P. Péter. KÜLÖNFUTUNK. KARÁCSONYI já­vás ! A magyar tudományos világnak nagy gyásza van. Karácsonyi János nagyváradi c. püspök, nagyprépost, a legnagyobb magyar történettudósok egyike örök álomra hunyta le szemeit. Csak az imént ünnepelte, nagy szeretettel körülvéve 70 éves születésének évfordulóját s imo ma már nincs közöttünk mindenkit lenyűgöző és szeretetreméltó egyénisége .. Elköltözött egy jobb hazába, ahol az ilyen nagy szellemek otthon vannak, ahol tisztén áll az igazság az igazaknak és nem kell meddő küzdelmet folytatni az igazságért. Minket székelyeket is különösen érint a nagy­nevű főpap elhunyta, mert utolsó tudományos küz­delmeinek központjában ép a székelység állt s ezért nem kevés szenvedés és megpróbáltatás jutott osztályrészéül. Elszomorodott szívvel mond Isten hozzádot a tudós főpapnak a szittyák nemzete s emlékét szi­vében őrzi mindenki. Bár elköltözött közülünk, de szelleme itt van és élni fog, mig egy székely él Erdély bércei között... Nyugodjék békeségben ! — Csíkszereda város uj rendőrfőnöke. A folyó év január 3-án kelt 293 számú miniszteri rende­lettel városunk rendőrfőnökévé Oprea György 1. osz­tályú rendőrfőkapitány neveztetett ki. — Adómentességben részesülnek a 60 éven felüli iparosok Ausztriában. Addig a­míg nálunk a kisipari műhelyekben állandóan pereg a dob, kótya­vetyél kerülnek a kisiparosok szegényes bútorai, sőt még a szerszámaik is az állami és községi adók fejé­ben, addig Ausztriában az iparos vezérek egységes és kitartó akciójára a pénzügyminiszter felmentette az adó­fizetés alól a hatvan éven felüli, vagyontalan és egyma­­gukban dolgozó öreg iparosokat, kiknek elég nyomasztó adóteher már a kenyérért való szakadatlan munka.

Next