Ellenzék, 1883. január-június (4. évfolyam, 1-148. szám)
1883-01-02 / 1. szám
Kegy* '› J’otél' n „ellenek Vidékre ›m › v Égéi 7. évre Félévre rrõL 9!;Z II IRODA: á I ;• › i rós/.ét illet ~ közlemények ’i. . ők. ÖFIZETÉSI DIJA: lyben házhoz hordva • i fit. Negyedévre S fit. || Érv hóra htdyben . Egyes szám ara 5 kr. Megjelenik az ".Elhúzók“ dmennap, a vasár és ünnepnapok kivételével kéziratok nem adatnak vissza. 4 fit. 1 fit 50 ki Gambetta maghalt! 1, |_ i E végzetes szóra ébredett fül njét i reggelén Európa. E szóval köszöntött ■ibe Francziaország’ba a népek fátuma. •JÉpen abban a pillanatban, midőn a múlt . | vivődik a jövővel, midőn a remény és ’ r i.i nn o ~frJ,1 síkom I ük (_niML minden emberi.:ag íbn fej« f a mell'•£et a nesz, ínv kiiáute&i feli i .t • j. i eb-LiO i. — fiz c»fr TT'. i tt v i DOi 1 Váltó •grio' 1nto kISZÖIK U időn n te■ni nallc'i mond j■ h°gy mellf1 ebbu^ 1AJ. minden m_T r gyei )' w |j;ínat nélkül mondjuk, hogy „egygyei negint kevésbb népen e súlyos pilanatban kondit meg Francziaország minden harangja, hogy hirdesse a Gambetta seó halálát! E csapássulyát sinyleni fogja Francziaország sélyen fogja érezni Kun- Jpa. Az olyan lángésznek és tetterőnek,minőt a Gametta neve képviselt a halhauaalanok svában, megvan az a kiváltsága, hog halála által is befolyást gyakoroljon a népek életére. Miként életében nem tet egy lépést és nem mond egy szót mely ne viselné magán ,a.z „eseményi bélyegét, úgy halála semörténhetik meg a nélkül, hogy maga sitán ne vistja, a politikai változásoknak gesz soroztat. Minő irányt vesznek e változások? Az, most mindenki előtt rejtély, kétszeres rejtély .elöltünk, kik távol állunk átír az izzó kohótól, hol a franíczia közélet emésztő lángja ég. Lehet, hogy új alak áll a kidőlt helyébe s igézetes tehetségének varázserejével megbűvöli a telkeket— flytatva az ész uralmát a nagy szellemek enagy hazájában. Lehet, hogy az az örökéng, mely e férfiú életéből r* ravatalt besugározza, megvilágositja i méket s delejes erejével összetőr- ■ a társasági eszmének párf* Veit. Bár igy lenne, hogy a botor küztöredékek egymást a forrasztó kapcsolja és elveszitve abben, még nais a francziák égészén az az országnak mennyi hálával tartozik a czivilizáczió; hogy miként az erkölcsi megváltás ténye az ITtól, akként a politikai és társadalmi megváltás ténye Francziaországtól származik. Eszünkbe jut, hogy a haladás útját ezen ország taposta ki az emberiség számára s franczia szellem adta meg a jelszót a századok nagy törekvéseihez. Megelevenedik előttünk a küzdelem, melyet megharczolt bölcsészetével, tudományával és ékesszólásával. Látjuk a dicső csatamezők vérpatakját s hallani véljük a guillotine véresőjét, hogy legyen mivel lemosni a múltak bűneit, és legyen mivel megtisztítani salakjától a jövőt. Oh, bizonyára Francziaországnak nemes hivatása vezetni a népek sorsát. Megszerezte ehhet a jogosultságot szabadságával, szellemével, munkásságával és égő szerének szeretetével. És most ez az ország elvesztette a férfiút, aki évekig irányt adott szellemének, aki kezében tartotta —nemcsak mint külügyér, nemcsak mint a parlament elnöke, de úgy is, mint egyszerű polgár — a politikai élet egész hálózatát; aki szervezte Párist a megaláztatás szomorú napjaiban, fölrázta a vidéket, hogy ékes szavára hadsergek állottak talpra ; reformálta Francziaország véderejét; rendbe hozta tanügyét, virágzóvá tette közgazdaságát; megmentette a köztársaságot Mac-Mahontól épen úgy mint az anarchiától — s e közben soha sem tévesztette szem elől, hogy Francziaország mai nemzedéke le kell hogy rója azt a tartozást, melyiket hazája dicsőségének a némettel szemben tartozik. Nagyobb csapás ennél, bizony nem érhette a francziákat. Gambetta halála vereséget jelent Francziaországra nézve, mert Németországnak újabb győzelmét jelenti. Megint távolabb estünk attól az időtől, hogy megtörve lássuk a német gőgöt. Európa közélete nagy nehezen viseli a hurkos bélyegét. Öröm volt reméltem, hogy Gambetta visszaszerzi hazájának a hegemóniát. Szomorúság látni, hogy a népek gondviselése ilyen ballépéssel kezdi az újév pályáját. A franczia székém jótékony imege helyett, a kontinensnek fázadni a germán befolyóleg leheletétől. nomsz 17 szel társaság jólléte, itt a katona-uralom profontja ! A választás nem nehéz. Németországnak örömöt hozott újév reggelén a vaksors — de kinek lelkében az emberiség szent szerelme él, gyűjtsön gyászvirágot, hogy ne maradjon a Gambetta sírja koszom nélkül! BARTHZA MIKLÓS: Visszahódított kerület. Kaposvárt tegnapelőtt tartatott meg a képviselő-választás, mely alkalommal Szabó Kálmán, Kaposvár polgárraestő függetlenségi programmal egyhangidig képviselővé választatott. E kerületet most visszahódította a függetlenségi párt. A hímvédelmi miniszter körrendeletet intézett valamennyi törvényhatósághoz. E rendeletben felsoroltatnak azon változások, melyek az évenkénti hadjutalékok végleges számbavételeiről szóló szabályokban az 1882-ki XXXIX. t. sz. 18. §. szakaszai értelmében történtek. A hadügyi reform életbeléptetése a mai nappal tökéletesen be van fejezve. A volt vezér- és katonai parancsnokságok a zárai kivételével, hadtestparancsnokságokká alakítattak át, a trieszti katonai parancsnokság feloszlattatott és Josephstadtban egy új hadtestparancsnokság állíttatott fel. Az ez által szükségessé vált személyi és egyéb reformok már megtörténtek, mindenki helyén van és az újév első napjával az új szerkezet megkezdi működését. A hadügyi reformmal összefüggésben álló egyéb változtatások és intézkedések az újév reggelén szintén életbe lépnek. A magyar államháztartás évi eredményeiről jelentik, hogy a lefolyt esztendő pénzügyi sikerei nem érik el a múlt év sikereit. Vízapáry gróf pénzügyminiszter még nem is fedezte a folyó évi deficitet, máris az 1888. évi hiány fedezéséről kell gondoskodnia. A miniszter a folyó évi törlesztési címekre még október hóbán 22 millió papír járadékot bocsátott , de a kölcsönt a pénzpiacz akkori viszonyAduis-- kónost.nak kis részben lehetett értékesíteni; a folyó szükségletre ellenben a Rothschild-csoport nyújtott előlegeket, melyek december végén már 14 millióra emelkedtek. Az új szükségletek hozzászámitásával azonban a miniszter az 1888. év elején most már ismét 20 milkónyttlen kibocsájtani, szükségletet felró járadékot lesz hogy előlegeket es azdezhesse. A román szabadelvű független párt és a konzervativok pártja közt—mint egy bukaresti távirat jelenti tekintettel a jövő választásokra, fúzió jöött létre. Mindkét párt közlönyei közlik az egyesülés prog■1 -iimját, melynek értelmében mindkét párt "a czélra törekesznek és leyalis v riszesitendik, egyik jelöltjeit, kik a legi megválasztásra. A revízióját erle '30 uitja. A magyar egylet ügye. A magyar egylet ügye részére Ilonai Ilka nagyságától 15 frtot vettünk, melyet a kisasszony egy női társaságban gyűjtött. Kiváló örömmel registráljuk e tényt, mint az élénk érdeklődés tanujelét. A panasz szót, melyet nemzeti ügyünk elhanyagolt állapota az erdélyi részekben hangoztat, meg kell a nőknek érteni. Föl kell, hogy ők is karolják e kérdést, miként fölkaroltak a magyar nők minden nagy kérdést, mely a magyarság érdekeivel öszszefort. Csak igy válhatik testté az ige, mert csak a női szív melegsége képes e mozgalomnak életet és fényt kölcsönözni. Legyenek ők a férfinem társai e törekvésben, miként hű társai szoktak lenni az élet küzdelmeiben. — E helyen szükségesnek tartjuk egy kis felvilágosítást is közölni. Ugyanis lapunk múlt számában úgy említettük fel a tízen Kovich Márton úr hazafias tényét, hogy ő tíz forintot juttatott kezünkhöz aMagyar Polgár útján. Ki kell emelnünk, hogy Szenkovich úr azon kötelezettséggel tette miszerint tíz éven keresztül minden évben öt forintot ajánlott fel az egylet részére s a most beküldött összeg az első két évi kötelezettség törlesztésébe számítandó fel. Szenkovich úvnak tíz forintnyi adományát fölemlíti a „Kolozsvári Közlöny“ is, de miután ez nem a „Magyar Polgár* útján jutott oda, azt kell hinnünk, hogy ez egy újabb adomány, melyet — ha így van — szintén hálás elismeréssel veszünk tudomásul. *Az egylet ügyében írott közelebbi czikkünket egész terjedelmében átveszi a „Magyarország“, e derék havi folyóirat, mely a magyarosodás érdekében lett Erdényi Dezső által megindítva. E czikkre vonatkozólag a következő közleményt hozza: Eintélynek a szive mozdul. „A láng, a magyarosodás szent tüzének magasra törekvő lángja, átcsapott a Királyhágón. Világot gyújtott az erdélyi szemnek és izgalmas dobogásba hozta ott is a honfi kebleket! Iunyadyak kis hazája, bérezés testvérünk, te kedves Erdély, nyújtsd karodat át ide hozzám , öreg Magyarországba. Hisz csak magunkra vagyunk mi ketten. Kívülünk nincs több magyarja a földnek s ha van is itt-ott egy-egy foszlány, annak meg hazája nincsen; mint idestova már magunknak se lesz ! Dobbanjon meg még egyszer az a szív, melynek lüktetésétől fél világ remegett egykor; emelkedjék fid még egyszer az a kar, melynek hatalmi súlya három tengerpartot ért: Ébredj fid még egyszer édes, szép hazám ! Erdélynek a szive mozdul. Forrásba kevül a régi magyar vér, bízik magához a magyar ! Sokszor élt Uszályban, sokszor küzdött véres harczokat s mindig megcsodálta a világ, mert győzve, legyőzve nagy volt! Most harczra kél a nemzet. ..harsognak már a tárogatók, szarvkürtök egykor, most meg lapok hasábjai adják a vészes riadalmi jelt. Az „Ellenzék 14 „Magyar egyletet 44 indítványoz, melynek székhelye Kolozsvár, működési körzete Erdély, alapja az áldozatkészség, tagja minden jó mal vér, anyagi ereje egy e 1len krajczárnyi önkéntes V * ___ naicz, lesz a kultúra harcza. Vér helyett téntapatakkal , buzogányok helyett szóbeli legyőzéssel, iskola tanításával, népkönyvtárak szervezésével, helyes telepítő rendszerrel, nemzetiségi okos cserével fogjuk meghódítani még egyszer ezt a hazát, hogy ezredéves mulasztásunkat helyreüthessük az 1000-ik évre ! Föl, föl a zászlót, föl hát magasan! Havezra int az óra ! Sorba magyar, sorba , kevésre fogyánk ! vállat a vállhoz, közerővel súlyos nyomatokban, biztos győzedelemre, fel ! Föl, föl a zászlót, föl magasan! Hadd lengjen bizton, szabadon: „Egységben erőnk“, ez a jelszó: Kedves testvérünk, régi barátunk, erdélyi jó magyarom, adsz a testvéri kezet, hadd vonjak kebelemre ! Hadd legyünk egyszer már igazán egy . Egyesegyért, szövetkezésben erősek, egymásba bízva bátrak ; itthon összetartok, kifelé nyomatékkal, Európa mérlegében súlyosak ; barátainknak kedvesek, elleneinktől félelmesek : egy szív, egy lélek, *egy avaskéz, egy szívdobogás : egységes magyar nemzet a testvér magyar haza földjén ! Üdv nektek Erdély fiai és szívélyes Isten hozzád a találkozóig, hahogy fölrikolt a harczi jel, s a csöndes békének nagy munkáját fogják kezdeni ! — Neked pedig, jó Hartha Miklós, szívélyes üdvözletem, legmelegebb kézszoritásom ! A szerkesztő. Ugyancsak ezen ügyben a „Budapesti Hírlap“ így is: „Magyar egylet erdélyben. Magyar kulturegylett megalakításán fáradoznak Erdélyben, melynek központja Kolozsvár lenne. A hazafias mozgalom élén Partha Miklós*,) Kolozsvár egyik képviselője áll. Valóban Erdélyben egy oly magyar egylet alakitása, mely Kolozsvárból, mint központból behálózná azegész Királyhágón túl eső részt, rendkívül fontos szemben az ágaskodó nemzetiségekkel. Ki valljuk hogy fényes siker koronázza a hazafias mozgalmat.“ ) V I s ■ I?I 1. Meltlift« Kolozsvár, kedd, január 2, 1803. POLITIKAI US TARSA HALMI NAPI LA IV .7£a KIADÓ-HIVATAL: Kolozsvárt, főtér 7 szám. A HIRDETÉSI DIJAK alku utján állapíttatnak meg. Bélyegdij minden hirdetés után 30 kr. Manmnlili és akörülii hirdttéseknél külön kedvezményt nyújt idó-hivatal.ni czikkek után 20 kr. fizetendő, sajtó irodája jelenti, hogy versetzenes intől kezdve uj szerb lap fog megjelenni Narodnyák (Népbarát)czim alatt, lap társadalmi uton fog igyekezni magának terrénumot hódítani. Szerkeszteni fogja Nancsis Lázvír nevű szerb író. Gambetta Leo. (Szül. 1838. okt. 30. + 1882. decz. 31.) Francziaország egyik legmagasabban emelkedő politikusa nincs többé: Gambett meghalt! Ezzel a roppant feltűnést kelt hírrel lepte meg a villanyos sodrony épe tízév napján az ünneplő világot. Tegna délben szerkesztőségünk a következő távlatot kapta: (Lásd „Legújabb“ rovatunkat!) E távirat, melyet tegnap helybeli előlzeteinkkel siettünk külön lenyomatban közöni, a milyen rövid szövegben, épen oly kiláthatatlan következményekkel lírható eseményről tudósít Aki csak elvétve olykor-olykor foglakozik politikával, tudhatja, hogy mije volt franczia politikai közéletnek a legutóbbi másfél évtized alatt Gambetta Leo. Nem akarni nagyot mondani, de azt hiszszük, nem tudtunk, azt állítván, hogy az új franczia köztársaság megteremtésében és fentartásában. Thiers-ek, a Remusai-k, a Léon Savnt, a Jules Simonok, Jules Favre-ek, Brissonok • Arévyek sorában, egyik legelső és leghatamasabb tényező szerepét Gambetta vitt Élete, munkássága, szelleme annyira összt forrott a fiatal köztársaságéval, mint kert államférfié kortársai közül; befolyása, szavaik súlya, tetteinek iránya elhatározó nyomatékkal bírt a franczia közéletre. Úgy hog újabb időben a franczia köztársaság nem ugyan azonos volt Gambettával, de Gambett szinte nélkülözhetetlenné vált a respublikár