Ellenzék, 1888. július-december (9. évfolyam, 150-300. szám)
1888-07-02 / 150. szám
A népiskolák. Immár húsz éve, hogy ab. Eötvös Józsif lángesze a népiskolai törvény által megadta az eszközt Magyarország refurulatiójához. Húsz év nem sok idő szoknak akik elől járnak; nekünk, akik még most, ezer év múltán is államalkotással foglalkozunk, nagyon sok. Aki akkor született, m kor a népiskolai törvényt alkották, ma már katona és Dém szó a halgat a közös hadseregben. Ez a hússz esztendő meglátszik a közéleten, mely ezen idő alatt megtelt hypol fizissel; meglátszik az egyéneken is, nmcsak az által, hogy az ifjak férfiakká, a férfiak öregekké lettek, hanem főként azon servilizmus által, mely tömegben rágódik nemzetünk aprójánnagyján, meglátszik pénzügyeinken is az adók és adósságok megsokszorozása által. ... Vajon minő eredménye mutatkozik e húsz évnek a népoktatás körül ? Mindere fejet bólintani, kényelmes dolog; nálunk még hasznos is. De én azt mondom a fejbólintóknak, hogy a közoktatási ügyi tárca évi jelentéseinek statistikája nem vezet érdemleges ítélethez. Az a rengeteg szám sokat bizonyít és semmit sem igazol. Sokat bizonyít, ha valaki azt kutatja, hogy hány a tanköteles Leitek a felekezetek szerint, mennyi tanidő jut egy főre, hány kubikméter levegő fér el az összes tanhelyiségekben? Stt ha azt akarja valaki tudni, hogy mi a valóságos eredmény, hogy az átalakításnak, ismeretterjesztésnek és javításnak minő hatályával működtek husz év óta a népiskolák, hát azt ugyan a minister vaskos könyvének a vesztő, r-s hideg és értelmet fárasztó statistikájából meg nem tudja. Aki helyes ítéletet akar hozni s igényt formái bírálatában a realitáshoz, HZ nézze meg az életet. Tekintse meg falun azokat az ifjakat és gyermekeket, kiket az újkorszak népiskolái neveltek föl, vonja meg aztán a következtetést. A régiek nem tudtak írni, olvasni. Ezek tudnak. Ennyi a külömbség. A régiek nem tudtak, tehát nem is írtakolvastak; az újak tudnak, de ezek sem írnak-olvasnak. Egyi a hasonlóság. A régiek pipáztak ; ezek cigarettáznak. Ez is külömbség. A régiek gabona-pálinkát ittak; ezek masina-pálinkát isznak. Ez is hasonlatosság. A régiek templomba jártak; az új nemzedék nem jár. Eomlettudis, szerénység, józanság régi d'Vatt magyar földmivelő osztályt, takarékos és megbízható volt akár a maga telkén mint gazda, akár a más portáján, mint cseléd. Minden baja a tudatlanság volt. A népiskolának nem lehetett egyéb józan feladata, mint a jó erkölcsöket és kipróbált szokásokat megtartani, az értelmet fejleszteni, az ismeretkört nagyobbítani. Mindezek mellett kiválóan éleszteni a nemzeti öntudatot s a hazához van ragaszkodást. Hiszen oly kevesen vagyunk, hogy mindenkire szükség van. Ezt a feladatot a népiskola immár húsz év óta nem teljesíti. Beszéltem gyermekkel, aki megtudta mondani, hogy egy adott mondatban melyik a „milyenség név”, de azt nem tudta megmondani, hogy hány szeme van. Beszéltem olyannal is, aki megtudta mondani, hogy hol tanyáznak rendszerint a borjufókák, de azt nem tudta, hogy ő maga melyik vármegyében lakik. Néhányszor elmentem imitt-amott a vizsgálatokra. Kevés kivétellel azt tapasztaltam, hogy ezek nem cenzúrák , ahol az ismereteket kell mérlegbe venni, hanem komédiák, amelyekből sem a pugó nem hiányzik, sem a szerep. Végig lapoztam a Gáspár olvasókönyvet, mely állami és felekezeti népiskolákban leginkább el van terjedve. Derék könyv a maga nemében. Még Gyulai Fil is írt belé mesét igazi tiszta vizű jámbusokban, aminek a nyelvérzékre való jó hatását egyáltalában nem tudnám kétségbe vonni. De boldog isten! Hát olyan erősek vagyunk mi nemzetül, hogy hazánk kölőinek hazafias versei helyett kielégítőnek tarhatjuk a b. e. Fekete Mihály által fordított német versecskéket ! Csaknem hihetetlen, hogy népiskoláink olyan olvasó könyvet használnának, melynek kötetében egyetlen lapocska jutott a szülőföldnek és hazának. Nem így szokás nemzetet nevelni. A honpolgári kötelességek szent dogmáját épen úgy meg kellene tanítani, mint a tiz parancsolatot. Igaz meggyőződéssel mondhatom, hogy a nemzeti nevelés terén a gr. Thun Leo idejében sem történt kevesebb, mint amennyi Trefort alatt történik. A magyarban nem fejtetett ki az erősebb ragaszkodás, s az oláhban nem vézetett eleje a félreértésnek. Czéltudatosság nincsen sem az iskolák elhelyezésében, sem az iskolák irányzatában. A nyelvegység nálunk cimera. De méltán várhattuk húsz évi iskolázás eredményétől, hogy a legújabb nemzedék legalább hajlamot mutasson a vágyban, akaratban és cselekvésben való összeforradásra a polgári feladatok teljesítése körül. Várakozásunkban csalódtunk. E mulasztást nem pótolta az iskola hasznos ismeretek átültetésével. Sem a tevékenységi kört nem szaporította, sem az eddigi tevékenységet nem fokozta. Nem segítette elő egy szolid iparos osztály képződését, s nem hiszik javító hatása a földmivelés dolgában. Ugyanazon gazdasági rendszer, ugyanazon erőpazarlás, ugyanazon előítélet. A földmivelő sem többet sem jobbat nem termel, mint húsz év előtt. A lakások jobbak, de az ökrök soványabbak ; a leány strimflit köt és hekliroz, de szeni-folni nem tanul. Drágább tányérból esznek mint erdőt, de kevesebbet. A rendszert és a tantárgyakat revízió alá kell venni. Hazánknak józan, munkás és hazafias népre van szüksége. Épen ezért előtérbe kell tolni a történelmet, földrajzot, számtant és a természettudományokat; a mesét, a grammatikát és az olvasási gyakorlatok értelmetlen kotyvalékát pedig háttérbe. Baribha Miklós k kilenczedik évfolyam, 10. szám. Kolozsvár, hétfő, július 2 1898. SZERKESZTŐI IRODA : Belmigyor- és Tivoli-utcza sarkin lévő 6. sz a., hová a lap szellemi részét illető közlemények czimzemlők. AZELLENZÉK“ "ELŐFIZETÉSI DIJA : Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre....................16 fit. II Negyedévre .... 4 fit. Félévre.........................8 frt egy hóra helyben . . 1 Irt 60 kr. Egyes szánt ára 5 kr Megjelenik mindennap, kivéve a vasár- és ünnepnapokon. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP KIADÓHIVATAL, Kolozsvárt, Belközép-utcza 33. szám. HIRDETÉSI DIJAK: Egy 1__1 czentimeternyi tér ára 4 kr. Gyárosok, kereskedők és iparosok árkedvezményben részesülnek. Bélyegilleték minden hirdetés után 30 kr. Nyilttéri czikkek garaond sora után 20 kr. fizetendő, és sajátszerü egykedvűség jellemzi a AZ ELLENZÉK TÁRCZÁJA. 1888. Julius 2. Twi —i ar.-a .I r-rr*rr-rxr-^L.-r=r..\\ ~rrzi Az örökbe fogadott. Gyermekkor . Lelkünknek egyörökké élő, örökké vonzó, ragyogó tündér világa ; emlékezetünkünk tarka képes lapja, szivünknek legkedvesebb emléke, mely úgy tetszik, mintha a mesék világának csodás semmiségéből sugároznék ki. Tégedet sem feledtet el az idő, mely mindon elmúló napjával vastagitja azt a lepalt, melyen keresztül a múltba térünk ; tégedet ne mos el az örökké forgó, változó események hullászása; tégedet nem táról al a fárasztó küzdelem, míg a lett harczában naponta megújul. Úgy ragyog az tv, mint egy bűvös suga, melynek fejét nem lehet beszennyezni, mert az ártatlan ág angyala védi. Milyen boldog, kit egy életen kisér keresztül e sugár melege ; milyen nyomorult, a ki nem ismeri, mintha a kikeletnek sem volna napsugara. Szűk, piszkos sikátorban egy ronda sárga ház kapujában alig hat éves leánykátpillantotam meg. Fésületlen haja kuszált göndör fürtökbe omlott vállaira, piros pufók képéhez jól illettek viágos kék silmei, gömbölyű karjai egy rongyos bábát tartottak átölelve, mit fdig-meddig a tórdén ringatott. Valami altatódalt dünnyögött neki, mi hasonított a szél távoli zúgásához, vagy Náska zizzerénhez, ésak épen énekhez nem. A mit közelebb láplem sajátságos szomoru tekintettel nézett reám, mely nem részvétre, nem szánalomra indít, de mély nehéz fájdalmat ébreszt. Ma se tudom, hogy sorsa miért érdekelt, de megszólitottam Hogy hivnik kisleány? — Pillanc ! — De hiszen más neved is van! Talán P.Háncs Kati, vagy Erzsi? — Nem ! Csak Pillancs ! — Hát édesapád van-e? — Nincs! — És édes anyái ? — Nincs ! — Valakid csak van? — Igen .... a néni — Aztán jó a néni ? A gyermek zavarodva tekintett reám és pillanatnyi habozás után alig hallható hangon didogta. — A néni jó, a néni kedves. A néni nem éhezteti Pilancsot; a néni nem veri meg, a Lóni nem csípi meg Pillancsot; a nénit szeretni kell, a néniről nem szabad beszélni semmit. Egy rosszul betantott hazug leczke volt az egész. — De te éhes vagy, látom. — Nem — nyöszörgött a szerencsétlen. Kis köntösének a karján egy repedés volt, melyen keresztül látszott a kék folt, a vad, durva cipés nyoma. — Fáj a karod ? Ugye fáj ? Ki bántott ? A gyermek összerezzent s amint ártatlan szemeivel feltekintett, láttam, hogy azok visszafojtott könnyektől nedvesek. Aztán összébbont magát a latsu, zokogó hangon felelte. — Nem fáj ! E pillnáthán „vad rikácsoló hang czif a szavakkal adott kifejezést érzelmeinek* belől a szűk udvaron: — Pilánc»! Hol kószálsz te bogár, te csúf hülye. Tépjék ki & hollók a szemedet. Hallod Pillanos? Ma megczibálom a hajadat! A szegény gyermek elsápadt; szeme ijedten meredt reám, aztán olyan mozdulatot tett, mintha védelmem kérné; végre félve, reszketve lapult meg a kapu sarkához s elrekedt hangon sziszegte : — Ne mondja meg, ne mondja meg. Széles, elhízott a bazonyság lépett ki a kapun. Töméntelen bájától alig biczegett s elrebosodott tüdejével irtózatosan szuszogott. Amint meglátott, kissé megdöbbent, mintha nem volna elkészülve ismeretlen látogatóra. Undorító ránczes arczára mosolyt erőltetve repedt hangján nyájaskodni igyekezett. — Muszáj mindig zsörtölődnöm ezzel a kis mókussal, mertcsintalan tér-intés. Különben melyik gyermek nem az? Pedig szeretem; olyan kimondhatatlanul szeretem a drágámat. No jere ide te kis ördög pozdorja, jere ide te kis bolond. Oh te aranyos» jószágom! Örökbe fogadtam kérem... mert... A Kopott boszorkány úgy tett mintha el volna érzékenyedve. — Mert nem volt szegénykének apja, sem anyja. Hanem azért nem árva ő, mert tessék elhinni jobban szeretem, mintha az enyém volna. — No fere be galambom és egyél. Úgy szeret itt künn babázni, hogy az ételét is elengedi Látod édesem, ha megéhezel majd beteg leszel és a jó néninek szomorúságot okozol. Ne menjünk ...Igen, te kis bobó, hát nem is köszönsz a bácsinak? No köszönj ! Úgy! Ekkor látom, hogy vastag ujjai erősen ragadták meg a szegény örökbefogadott gyenge karjait s a nyomorult durván rántotta be magával. Pillancs halkan elkoltott s a rozsant kaput dühösen vágta be maga után a pimasz emberevő. Az utoára egyetlen keskeny ablak nyílott. Óla tekintettem. A piros függöny félre volt vonva, s a piszkos üvegtáblákon keresztül néhány kifestett mikvirág vigyorgott reim. Hihetőleg ezeket is erükbe fogadta már régebben a jószivű néne arról a szemétről, hová a bitangok kidobják a szegény gyermekeket, hogy a másik bitang meghízzék, mihelyt áruba bocsátja. Szegény Pillancsot nem tudtam elfelejteni. Az öreg szomszédasszonynak elmondtam ezt a történetet, ki végig hörgetett rajta s aztán megtörülgete a szemeit. Harmadnapra beszólitott az utczáról : — Nézze csak mondá mosolyogva. Kedvesebb őrömet soha se éreztem ! Pillancs egyszerű de tiszta "ruhácskába sepörgette a pitvart és etette a csirkéket. Egész képe a boldogságtól ragyogott. Kéidőleg tekintettem a jó öreg aszszonyra, mire ő halkan, nehogy Pillancs meghallja, súgta nekem : — Megvettem ! Sebesi Samu. Keserű jutalom. Angolból fordította: Amica. (Folytatsa.) (66) XXVII — Úgy hát miért hazudott ön nekem, miért tagadta el, hogy szeretett ? — Féltem hogy félrestél, vagy azt fogja gondolni, hogy Castelnan ezredes iránti gyanúmat a féltékenység sugalta. — Ez látszólagosan jó válasz — viszonzt Vilna gúnyosan. — Ön ügyes ember. — Vilna— kiáltó Iredale kétségbeesett hangon—ha szeretne, több bizalma volna bennem ! — Én szeretném önt, ha merném! — mondá a leány arczát hirtelen eltakarva. Ne, ne jöjjön közelebb! A kétely rrdögét nem tudom legyőzni magamban. Bizonyítsa be ártatlanságát, és akkor meg fogom hallgatni kérését. — Bizonyítsa ba Iredale a kezeit tördelte aggályában és félelmében. Minő bizonyságot adhatok én? Csak azt esküdhetem térdeimen, hogy ártatlan vagyok. Azt kivánja, hogy egy tagadást bizonyítsak be. Vilna, Vilna, hallgasson az ész etaxára, hallgasson a szerelemről — Nem, —mondá a leány majdnem hevesen, — nem akarok az, észre hallgatni, és nem akarok a szerelemre hallgatni. Ön a gyilkossággal Castelnan Vincét gyanúsítja. És én mind a kettőjüket gyanítom. A. ’de bebizonyíthatja, hogy ki az ártatlan, de a Politikai hírek. A függetlenségi és negyvennyolcas párt elnöke, Irányi Dániel Budapestről elutazott. Távollétében a végrehajtó bizottság elnöki teendőit Helfy Ignácz fogja végezni; a képviselő választásokra vonatkozó levelek „az orsz. fggetlenségi és negyvennyolczas kérnek* (nemzeti Színház bérhá/ába C/imzendők. * Magyar-román határrendezés. A magyar-rod&a határrendező bizottság háromszék megyei szakasza Lnnakadás nélkül befejezte működését s a munka vezetését a bodzai vámnál átadta a brassómegyei szakasznak. A román kiküldött Ploiesti prefektus már Brassóba érkezett a a magyar bizottsággal a határra ment. Politikai fordulat. A „Kruzzeitung” hts, hogy Bismarcknak sikerült Oroszországot a Francziaországgal való szövetkezéstől eltéríteni. A német-orosz viszony kedvezőbb, mint évtizedek óta volt. A czárral való talált óvás terve 11. Vilmos Császárrtól ered. A találkozásnál birtzkint egyes politikai kérések is szóba fognak jönni és határozottan remél , hogy Oroszországnak Ausztria Magyarországhoz való viszonya is megjavul. Hogy áll a világ? Legújabb orosz jegyzék Hirlik, hogy Stean Salisburynak orosz jegyzéket adott át, melyben új javaslatok foglaltatnak a bolgár kérdés megoldására vonatkozólag. Jól értesült körök állítása szerint Oroszország azt kívánja, orosz tábornok legyen bolgár hadügyminiszterré és hírlik, hogy Szambulov ez alapon pártolja az Oroszországgal való megegyezést. * Orosz sajtó a hármas szövetségről. A berlini lapok ema hirére hogy Németország részéről esetleg kísérlet fog történni arra nézve, hogy a hármas szövetség megújutassák, az orosz sajtó szükségésnek nyilvánítja azt, hogy Oroszország jó viszonyban legyen Németországgal, de határozottan ellene nyilatkozik a hármas szövetségnek. Néhány lap világosan kijelenti, hogy minden szerződés, mely Ausztri-Magyarországgal köttetnék, káros volna Oroszországra nézve , csak Németországgal lehet szerződni. Ez előnyösebb volna, még haroszországnak engedőségeket kellene is tenni. A három hat dóm közt csak akkor leheje tiztós jó viszony, ha Németország kényszerítené Ausztria Magyarországot, hogy lemondjon a Balkán félszigetet illető igényeiről. Ekében tett a minisztertanácsnál nem talált kedvező fogsduításra, legilletékesebb és minden kétséget kizáró informátióink alapján mégis jelenthetjük, hogy ha 1889 ig a fonderatio ünnep nepjoig semmi változás nem álland be a herczeg személyes magorásában szemben a franczia köztársaságg 1, & kiuafritAfii rendelet, mely a herczeget távi tarja hazájától, egyszerűen vissza fog '0- oatul. — Julius 14-iki ünnep. A minisztertanács elhatározta, hogy az összes berlneeko gór mesterei meghvlndók az idén a julius 14 iki ünnep alkalmából a revue-n és a nagy banketen való részvételre. A M-Ørs mezején megtartandó banketten a 2900 polgármesteren kívül, jelen úsznek az összes képviselők, senátorok s a párisi városi képviselő testület. A misztertanács befejeztével a kormányéinak és a kereskedelmi miniszter S di Camot önökhöz tűrnek, ha azt a banketten való elnöklés e fogadására fölkérjék. A köztársaság elnöke elfogadta a meghívást. — Hadügyi kiadások. — A kormány által követelt 1889-ik évi rendkivüli hadügyi budget 178.654 260 francot tesz ki a hadseg és 14 298.000 francot a haditengerészet részére, Romániából. A bukaresti „Telegraphul” legutóbbi számában szemrehányást tesz a román kormánynak, hogy nem fejt ki elég erélyt a muszka aknamunka ellen, peedig arról értesült, hogy Hitrovo Romániában szervezi a Bulgária ellen levezett államcsínyt. Jól értesültségének bebizonyítására felhozza azt, hogy a „Teographul” volt a legelső Ipa mely annak idején értesítve volt a Sándor volt fejedelem ellen elkövetett Opelszövényekről és detronizálásáról. A „Telegrapful“ szerint most nemsokára hasonló orosz papkot terveznek. Azonfelül a muszka akna munka Erdélyben is akar szerencsét próbálni a chauvinisták táborában. Nagyon fájlalja, hogy a román kormány oly gyáván viseli magát ezen mozgalommal szemben és még mindig tűri Hitrovot Romániában, pedig az aknamunka soha sem folyt merészebben, mint most, ammikor Romániában, Szerbiában, Bulgáriában és Magyarországban egyszerre szervezi a forradalmat. Őa inti az érdekelt nemzeteket, hogy legyenek résen, mert a szent kancluké érdekében előkésziszítik a propagandát. Hírek Francziaországról. Az 1889-iki párisi világkiállítás. — A délafrikai köztársaság párisi követe tudatta Goblet külügyi és Legrand kereskedelmi miniszterekkel, hogy kormánya a kiállításon való résztvevést határozta. Petroria kormánya eélból az ottani országgyűlésen (Volkrssd) nagyobb összeget szavaztatott meg. A kiállítási bizottság elnöke P. J. Joubert tábornok. Az Aumalei herczeg visszatérése. — Noha azon lépések, melyeket az Institut az Aaumale i herczeg érde A pápa a szabadságról. A sóns.i pápa nagy feltűnést keltő encziklikájának legérdekesebb része az, mlyben a szabadságról szóló rész igy hangzik : A pápa a szabadág fogalminak rövid, precis meghatározása v án, amely csakis értelemmel rendelkező lények tulajdonsága, és az embernek valódi méltóságát kölcsönzi, utal arra, hogy az unber abertót függ, hogy eszének engedelmeskedjék, s hogy szabadságát jó vagy rossz cselekvésre sudása Jézus Krisztin a megváltó, a ki helyre állította az embenek veleszületett méltóságát, segítségre jött az akaratnak, midőn malaszteszközeivel, az Örök boldogságra való ttikaval, a magasabbra képesítette. Hasonlóképen szerzett és szerez érdeleket a l a b. egyház, a melynek föladata a Jézus Krisztus jótetteit századok számára közvetíteni, a szabadság körül. Ennek daczára vannak olyanok, akik azt véik, hogy az egy híz ellensége a szabadságnak ; e tévedés azonban csak a szabadság fogalmának eltévesztéséből és elferdítéséből keletkezhetik. Marcz „Imnoriale De * kezdetűen* ciklikában a „modern szabadságok* megbeszélésénél utalt arra, hogy e részben a helyest a helytelentől míg k*11 billönbö/tatui s egyúttal bebizonyította, hogy ami ama szabadságokon kifogástalan, az épsa olyan régi, mint az igazság maga) s hogy az egyház ugyanezt helyeselte és jóváhagyta. Biznyitékok erre az egyház küzdelme a manipheusok és jansenisták és mindenkori harcba a fatalizmus ellen. Szabadság a pápa szrint az a képesség, alka mas eszközöket választani az elészabott őzei elérésére. De mert csak meffer lényeknek tulajdonsága a szabadság ezért