Magyar Hírlap, 1969. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1969-02-01 / 31. szám
Megjelenít a hét minden napján, hétköznap 12, vasárnap 16 oldalon. Kiadja: a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221—285, 221-293, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,5 forint. Előfizethető a lapkézbesítőknél, bármely postahivatalban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat kirendeltségei és bizományosai terjesztik. 7 ÉVFOLYAM, II. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1969. FEBRUÁR 1. SZOMBAT Megfontolandó tanács Az USA vietnami agressziója 1950- ben kezdődött el. Csaknem két évtized kellett hozzá, amíg Washington belátta, hogy ez az akció, amely időközben a legkegyetlenebb gyarmati háborúvá vált, lényegében csődöt mondott Ha a koncepcióváltoztatáshoz — annak is egyelőre a kezdetéhez csupán majdnem19 évre volt szükség, akkor igazán nem csodálatos, hogy a párizsi négyes tárgyalások csütörtöki 450 perce alatt még nem történt változás. E pillanatban, úgy tűnik, katonai problémák felvetésével manőverezik Washington és Saigon delegációja a párizsi kerekasztal mellett, hogy húzza az időt. A mellébeszéléssel dúsított időhúzás alatt remélik megerősíteni katonai és politikai hadállásaikat Vietnam véráztatta földjén. Különös makacsság ez. A két delegációnak nem tűnik fel, hogy az idő ellenük dolgozik. Nemcsak az idő fogalmával, hanem a politikai és ténykérdésekkel is — enyhén szólva - könnyelműen bánnak Párizsban a kerek asztal egyik felén ülők. Cabot Lodge és csatlósai újra meg újra azt próbálják bizonygatni, mintha itt valami Észak—Dél elleni háborúról lenne szó. Igaz, egy amerikai számára ez a kifejezés már gyermekkorától ismerős. Hiszen történelemkönyveikben így tanultak múlt századbeli polgárháborújukról. Vitathatatlan, hogy a földrajzi határoknak napjainkban is komoly jelentőségük van, a döntő szerep azonban mégis a politikai és társadalmi, hogy úgy mondjuk, a világnézeti kérdéseké. Azoké volt már abban a bizonyos valódi Észak a Dél elleni háborúban is. Hiszen ott sem elsősorban Amerika két különböző földrajzi, hanem két különböző szemléleti egysége csatázott egymás ellen. Elfogadhatatlan Cabot Lodge-ék állítása, hogy Vietnamban Észak háborúja folyik a Dél ellen. Hiszen annyira köztudott, hogy a vietnami nép egységes és oszthatatlan, s éppen a külföldi betolakodók, a régi és új gyarmatosítók manipulációi nyomán keletkezett a két országrész között mesterséges államhatár. Ilyen értelemben az emberek közötti differenciálás is mesterséges, mintha csak másfajta embernek tekintenék a kaposvárit, mint a békéscsabait, a salgótarjánit vagy a pécsit. Az országrészek lakossága közti keveredés Vietnam földjén is hasonló. Köztudott, hogy számos VDK-beli vezető a déli területen született. Ugyanakkor Ky tábornok például, a saigoni rezsim alelnöke, északon látta meg a napvilágot. Más kérdés, hogy az ország jelenlegi kettéosztottsága tény, tárgyalni is csak ilyen alapon lehet tehát. A DNFF Párizsban is kifejtett programja, hogy Dél- Vietnam önálló, semleges, katonai tömbökön kívül álló állam legyen — s hogy később mi lesz az egyesítést illetően, arról döntsön majd megfelelő időben egész Vietnam népe — józan és reális javaslat. Józan és reális az USA legtekintélyesebb sajtóorgánumának, a New York Timesnak a javaslata is, amely új kezdeményezésekre szólítja fel Washingtont. Például arra, hogy már a tárgyalások tartama alatt kezdje meg a kivonulást Vietnamból. Az igazat megvallva, e pillanatban magunk sem tudnánk ennél hasznosabb tanácsot adni. A népgazdaság idei feladatairól, a negyedik ötéves terv előkészítéséről beszélt dr. Timár Mátyás miniszterelnök-helyettes Zalaegerszegen Pénteken délelőtt a Zala megyében vendégeskedő dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes Zalaegerszegen aktívaértekezleten vett részt, s a megye társadalmi életének vezetőivel a pártbizottság épületében mintegy háromórás eszmecserét folytatott. Az előadás tájékoztató jellegű volt, mivel azonban a miniszterelnök-helyettes részben az előre megkapott, részben a helyszínen feltett kérdésekre válaszolt, joggal nevezhetnénk a zalai értekezletet szimultán beszélgetésnek. Annál is inkább, mert a közvéleményt leginkább foglalkoztató problémák kerültek szóba. Timár Mátyás mindenekelőtt a tavalyi esztendőnek, az új gazdasági mechanizmus első esztendejének tapasztalatairól szólt. Megállapította, hogy a reform bevált, alapvető változtatásra nincs szükség. A legfontosabb a reform stabilizálása, az öt esztendőre érvényes szabályozók megállapítása. Ez nem jelenti azt, hogy nem javítjuk ki a közben mutatkozó hibákat. Melyek a fő problémák? Timár Mátyás elmondotta, hogy az egy munkásra jutó termelékenység növekedése nem túlságosan kedvező, ugyanakkor lényegesen jobb az egy munkaórára jutó termelékenység. Ennek okait vizsgálva megemlítette a munkaidő-csökkentést. Ezzel összefüggésben hangoztatta, hogy a munkaerő-felesleg folyamatos „átirányítása” a cél. Köztudott, hogy a magyar iparban nagy a kapun belüli munkanélküliség. Ennek ellenére tavaly nem volt nagyobb elbocsátás, sőt a munkaerő mozgása a várakozás alatt maradt. Az átlagbér-ellenőrzési rendszer sem hat a létszámcsökkentésre. Ennek ellenére az átlagbérrendszer egyelőre nem változik. A Gazdasági Bizottság sokoldalúan megvizsgálta ezt a kérdést, s úgy döntött, hogy kisebb javításokkal, de egy-két évig — talán még tovább is — megtartja ezt a bérellenőrzési rendszert.. A zalai tanácskozáson szó esett a vállalati nyereség alakulásáról, amely lényegesen meghaladja a tervezettet. Ennek összetevőit, pozitív és negatív jelenségeit vizsgálva, Timár Mátyás megállapította, hogy a népgazdaságban egy esztendő alatt sok változást nem lehetett várni, ugyanakkor a mikrostruktúrában — a gazdaság kisebb egységeiben — sokkal több a változás. Éppen ezért alaposan felül kell vizsgálni az állami támogatásokat, s a vállalatoknál olyan körülményeket kell teremteni, amelyek felszínre hozzák a még bennük rejlő nagy lehetőségeket. Ezt szolgálja a hitelpolitikai irányelvekben előírt szigorítás. Alapos elemzést kell készíteni a vállalati jövedelmek alakulásáról, amiből kitűnik majd, hogyan viszonyul a versenyképesség, a rentabilitás a nyereség nagyságához, összhangba (Folytatás a 4. oldalon) Dr. Biró József és Nyikolaj Patolicsev a bővülő kapcsolatokról . Magyar—szovjet árucsere-forgalmi egyezmény Hável József, az MTI tudósítója jelenti: Pénteken Moszkvában befejeződtek a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kereskedelmi küldöttségének — a szívélyesség és a teljes egyetértés légkörében folytatott tárgyalásai. A tárgyalások eredményeként dr. Biró József, a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi minisztere, a magyar küldöttség vezetője és Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, a szovjet delegáció vezetője aláírta a két ország 1969-re szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyarország és a Szovjetunió közötti külkereskedelmi forgalom sikeresen fejlődik. Az aláírt jegyzőkönyv értelmében 1969-ben a kölcsönös szállítások volumene — az 1968. évihez képest — 7 százalékkal növekszik és értéke eléri a mintegy 1,3 milliárd rubel összeget. A Szovjetunió változatlanul Magyarország fő kereskedelmi partnere, s több mint egyharmad arányban részesedik Magyarország külkereskedelmi forgalmában. A maga részéről Magyarország is az egyik vezető helyet foglalja el a Szovjetunió külkereskedelmében. A jegyzőkönyvi megállapodás fontos lépést jelent Magyarország és a Szovjetunió kereskedelmi és gazdasági kapcsolatának további elmélyítésében és kiszélesítésében, az aláírt árucsere-forgalmi egyezmény továbbá tanúskodik a két ország baráti együttműködéséről és kölcsönös megértéséről. Az 1969. évre szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyv előirányozza a Szovjetunióból Magyarországra irányuló szállítások növelését, a hosszú lejáratú megállapodásban rögzített mennyiségeken felül a magyar népgazdaság szempontjából fontos árukból. (Folytatás a 7. oldalon) (Folytatás a 3. oldalon) SZOVJET-DÉL-JEMENI TÁRGYALÁSOK (MTI) A Kremlben véget értek a tárgyalások Podgornir, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, Poljanszkij, a szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese és Rahtan el-Saabi, a Dél-jemeni Népi Köztársaság elnöke között. A tárgyalásokon baráti légkörben, gyümölcsöző eszmecsere folyt a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséről, valamint a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémákról. AFROÁZSIAI SZOLIDARITÁS (TASZSZ) Kairóban megtartották az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet végrehajtó bizottságának nyolcadik ülésszakát. A végrehajtó bizottság elhatározta, hogy február 5-én küldöttséget meneszt Párizsba, amely támogatásáról biztosítja a VDK és a DNFF delegációjának álláspontját. VON BRAUN - MINT TANÚ (ADN) New Orleansben tanúként hallgatják ki Wernher von Braun amerikai rakétaszakembert, az egykori SS Oberstrumbannführert. Von Braun a „Dóra” náci koncentrációs táborban elkövetett bűncselekményekről tanúskodik. A REFORGER-1 ÁLDOZATA (Reuter) A csehszlovák határ közelében az amerikai hadgyakorlatnak megvan az első halottja. Egy nyugatnémet autó összeütközött egy páncélozott gépkocsival; az autó vezetője meghalt ISMÉT LÉGI HÍD (AP) A nemzetközi Vöröskereszt 16 napos szünet után megújította a Biafra lakosságának támogatására indított légijáratokat. Naponta hat gép szállít élelmet DahomeybóL LUMUMBA-FILM (TAZSZ) „Fekete nap” címmel forgatókönyvet írt Alekszej Szpesnyev szovjet rendező, amelyet Patrice Lumumba emlékének szentelt. A filmben afrikai művészek működnek közre. A külső felvételeket valamelyik afrikai országban forgatják majd, és dokumentumfelvételeket is felhasználnak. LESZÁLLT A TIZENEGYEDIK (Reuter) Tegnap eltérítették útirányától és Kubába kényszerítették az amerikai belső légi járat egyik utasszállító gépét. A gép 63 személlyel San Franciscóból a floridai Tampába tartott. Ez az idén a 11. amerikai repülőgép, amelyet útirányának megváltoztatására kényszerítettek. A nap híreiből . r ... . Brezsnyev üzenete Nasszerhez Gáspár Sándor beszéde az arab szakszervezeti kongresszuson (MTI, Reuter, AFP) A IV. arab szakszervezeti kongresszus tegnap folytatta munkáját. A Kairóban megjelenő Al Ahram című lap tegnapi száma idézte a MENA közel-keleti hírügynökségnek azt az értesülését, hogy Selepin, a kongresszuson részt vevő szovjet küldöttség vezetője, üzenetet hozott Brezsnyevtől Nasszer elnöknek. E forrás szerint Naszszer hosszasan tanácskozott Selepinnel. Nagy érdeklődés fogadta a magyar szakszervezetek képviseletében felszólaló Gáspár Sándor beszédét. Többek között kijelentette: az egész világ haladó közvéleményét foglalkoztatja a kérdés, miként, lehet felszámolni az izraeli agresszió következményeit. A magyar szervezett dolgozók szolidárisak az arab népek harcával, mindenekelőtt azzal a törekvésükkel, hogy minél előbb eltüntessék az agresszió nyomait — mondotta, majd elemezte az 1956-os és 1967-es imperialista manőverek hátterét. Rámutatott, hogy közös harcunk sikere elképzelhetetlen nemzeti vagy regionális elzárkózás mellett. A magyar nép az izraeli agresszióban az osztályerők nemzetközi méretű összecsapását látta. Biztosíthatjuk arab munkástestvéreinket, hogy továbbra is minden erőnkkel támogatjuk igazságos harcukat. Az arab nemzet igaz ügye előbb-utóbb győzedelmeskedni fog, éppúgy, mint a világ valamennyi népének a függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott harca. Végül Gáspár Sándor hangsúlyozta, hogy ebben a harcban a nemzetközi munkásosztály egyesített erejére kell támaszkodni, s felszólította a kongresszus részvevőit. „Használjuk fel ennek érdekében az idén októberben Budapesten tartandó szakszervezeti világkongresszust is, amelyre, mint házigazdák, szeretettel várjuk önöket.” Magyar—egyiptomi megbeszélések Tegnap délben ugyancsak Kairóba érkezett — az EAK külügyminisztériumának vendégeként — dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes. A repülőtéren Szamih Anvar külügyi államtitkár fogadta. A magyar külügyminiszter-helyettes tárgyalásokat folytat az EAK külügyminisztériumának vezetőivel, s találkozik Mahmud Favzival, Nasszer elnök külpolitikai tanácsadójával. A négy nagyhatalom véleménye Hejkal, az Al Ahram főszerkesztője tegnapi vezércikkében megállapítja, hogy a Szovjetunió álláspontja a közel-keleti válságban határozott és világos, Nagy- Britanniáé ezzel szemben homályos. Az Egyesült Államok álláspontja — Nixon szavai szerint — újabb megfontolás tárgya, míg a francia álláspont alakulása erkölcsileg, politikailag és katonailag is nagy eredményeket hozott, kudarcra vár