Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

PEST MEGY VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1 kií­á­tán 4 MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ARA 50 FILLÉR II. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Rügyfakasztó tavasz Bármilyen kemény s tartós a tél, az április meghozza a ta­vaszt, amelyben kifakadnak a rügyek, zsendül a vetés és megindul az élet erjedése. tavasz csak előkészítője az éle­­­tet adó, termést érlelő gazdag nyárnak, így van ez a termé­szetben, így van ez népünk történelmében is. Évszázado­kon át hideg télben fagyosko­­dott népünk, s ..jó uraink“ a dolgozókból kisajtolt zsírral sütögették pecsenyéjüket. Ha­zafiaknak mondták magukat s közben vérbe fojtották a Rákó­­czi-féle szabadságharcot, az 1848-as forradalmat, az 1919-es munkáshatalmat, amelyek a függetlenség, a szabadság, a jobb élet ígéretével indultak útjukra... Sokáig váratott magára né­pünk tavasza — 1945 április 4-ig. Mégis eljött ez a nap, mégpedig a szovjet emberek hozták el népünknek a tavaszt — elsöpörve útjukból a sötét reakciót védő náci hadakat. Fegyverrel jöttek, de nem le­­igázni, hanem felszabadítani bennünket az évszázados el­nyomás alól. Barátként, segítő testvérként érkeztek... s az­óta van szabadságunk, függet­len hazánk, s a népnek hata­lom az országban. Ezért ünnepeljük április 4- ét, mint a szabadság, a magyar függetlenség, a néphatalom­­ megszületésének napját. Néhány nap s újra köszönt­jük e pirosbetűs napot, leg­szentebb és legszebb ünnepün­ket ... Nincs oly helység me­gyénkben sem, hol ne ké­szülnének erre a napra. Szí­vünkből, lelkünkből fakad ez az érzés és ez táplálja a lelkes készülődés tüzét. Kétszeresen is megtanultuk szeretni és tisztelni e napot, mert 13 év­vel ezelőtt népünk történelmé­nek téli korszakát váltotta fel április 4-e bő termést fakasztó tavasszá. S ezen a tavaszon ki­bomlottak a szabadság, a füg­getlenség, a néphatalom zász­lói. S e zászlókat akarták újra kicsavarni kezünkből az „úri bitangok’­, a nemzet halálán tort ülni akaró keselyűk, hogy újra szolgaságba taszítsák né­pünket. 1956 őszén a sötét múlt alatt...settenkedett a kertek Szerencsénkre segített ben­nünket a Szovjetunió, amely a maga nemzetközi tekintélyé­vel, s gazdagságával segítsé­günkre sietett. Újra a szov­­jet emberek vére hullott magyar földre, hogy a szabad­a­ság lobogói büszkén lengje­nek a magyar égen. Az ünnep előtt büszkén te­kintünk szét az országban. Mindenfelé új gyárak, iskolák, kórházak magasodnak, s ami a legtöbb, emberré lett a ma­gyar , azzá nevelte a 13 sza­bad év. Követhettünk és követtünk el hibákat az építés közben. De egy bizonyos, jobb és szebb életet akartunk és ma is a biztosabb, boldogabb holnapért küzdünk. S e küzdelmet a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezeti, amelynek ereje a nép­ben, a nép bizalmában van. S ez a bizalom nap mint nap erősebb szilárdabb, mert pár­tunk megmutatta: nem en­gedi se balra, se jobbra rán­gatni az ország szekerét. A bizalomról szóltunk, s a bizalom jegyében ünnepeljük 1945. április 4-ét. nénünk tör­ténetének rügyfakasztó napját. Tanúi vagyunk, hogy a sza­badság vetése virágot hozott, a néphatalom él és érleli dús gyümölcsét, amelyet népünk az eljövendő időkben még job­ban élvezhet. MEGYEI TANÁCS LAPJ­A 1958. Április 1. kedd A szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása Hruscsov elvtárs vezeti a delegációt A Magyar Népköztársaság küldöttsége 1957 márciusában a Szovjetunióban tett látoga­­­­tása alkalmával átadta a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány vezetői­­­­nek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság kormánya meghívá­­­­sát, hogy viszonzásul látogassanak el Magyarországra. A Szovjetunió Kommunista Pártja , Központi Bizottsága és a szovjet kormány elfogadta a meghívást és kijelölte a Magyar­­ Népköztársaságba látogató párt- és kormányküldöttség tagjait.­­ A küldöttség tagjai: N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi­­ Bizottsága első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), | F. R. KOZLOV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének­­ tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese. A. A GROMIKO, a Szov­­­­jetunió külügyminisztere. V. V. GRISIN, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának­­ elnöke. P. E. SELEST, Ukrajna Kommunista Pártja Kijev területi bizottságának első tit­­­­kára, A. P. BOJKOVA, a Szovjetunió Kommunista Pártja leningrádi városi bizottsága­­ másodtitkára és J. I. GROMOV, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége április 2-án indul Moszkvából Magyar­­­­országra. § Az új szovjet kormány összetétele Moszkva, 1958. március 31. (TASZSZ) Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének előterjesztésére a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa hétfő délutáni együttes ülésén jóváhagyta a Szovjetunió Miniszter­tanácsa tagjainak névsorát. Eszerint a minisztertanács első elnökhelyet­tese Frol Kozlov és Anasztasz Mikojan a mi­nisztertanács elnökhelyettese pedig Alekszej Koszigin és Alekszandr Zaszjagyko, továbbá Joszif Kuzmin (ő egyúttal a Szovjetunió Ál­lami Tervbizottságának elnöke) és Dmitrij Usztyinov. Külügyminiszter: Andrej Gromiko, honvé­delmi miniszter: Rogy­ion Malinovszkij, pénz­ügyminiszter: Arszenij Zverjev, belügymi­niszter: Nyikolaj Dudorov, külkereskedelmi miniszter: Ivan Kabanov, a kulturális ügyek minisztere: Nyikolaj Mihajlov, egészségügyi miniszter: Marija Kovrigina, földművelésügyi miniszter: Vlagyimir Mackevics. A Legfel­sőbb Tanács jóváhagyta, hogy Nyikolaj Bul­­g­any­in az Állami Bank igazgatóságának el­nöke legyen. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa határozatot hozott az atom- és hidrogénfegyverkísérletek egyoldalú beszüntetéséről A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács hétfői együttes ülésén határozatot hozott arról, hogy a Szovjet­unió egyodalúan beszünteti az atom- és hidrogénfegyver­kísérleteket. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa üzenetet intézett az Egyesült Államok kongresszusához, valamint Nagy-Britannia parlamentjé­hez, ezekben az üzenetekben közli a Szovjetunió kezdemé­nyezését és kéri annak támo­gatását. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa hasonló tartalmú fel­hívást intézett a világ vala­mennyi parlamentjéhez. Értelmiségi ankét Vasárnap a járás értelmisé­gi dolgozóinak részvételével a Hazafias Népfront értelmiségi ankétot rendezett a Veresegy­házi Földművesszövetkezet helyiségében. Az ankéton a járás területéről megjelent pedagógusok közigazgatási és egészségügyi, és vállalati ér­telmiségi dolgozók zsúfolásig megtöltötték a termet. Az an­két eladója Hajdú Lajos, a Hazafias Népfront országos irodájának tagja. — Az egységes nemzeti-né­pi összefogás a minden rétegének társadalom bevonásá­val — ez ma a Hazafias Nép­front egyik legfontosabb fel­adata — mondotta többek kö­zött Hajdú Lajos —, majd így folytatta: — Legyen a Haza­fias Népfront olyan vitafó­rum, ahol mindenki elmondja véleményét, észrevételeit és tanácsait és akkor a vezetés még egyszer nem fog elszakad­ni a tömegektől. A hozzászólók számos prob­lémával foglalkoztak. Fazekas Mátyás arról beszélt, hogy a­­ jövőben jobban becsüljék meg a falusi értelmiség mun­­­­káját. Gyenise Ferenc, veres­­i egyházi iskolaigazgató pedig­­ arról beszélt, hogy az elmúlt­­ időben a falunak a város szín­­­ vonalára való emelése csak­­ igen kis mértékben meg, ez az oka, hogy történt­­ a falu értelmisége a városba mene­kült. Ezért — javasolta — még áldozatok árán is értel­miségi klubokat kell létrehoz­ni minden nagyobb faluban. Az ankét után a részvevők közös ebéden vettek részt. i Ez évben elkészül a Dunakanyar regionális terve A Dunakanyar Intéző Bi­zottság építésügyi és műem­léki szakbizottsága megkezdte a Dunakanyar regionális ter­vének kidolgozását. Most ké­szül el első ízben ennek a naiv idegenforgalmi terület­nek a pontos közigazgaás térképe is, amely mellé rész­letes számítási anyagot állí­tanak össze. Megállapítják a Dunakanyar egyes helyiségei­nek időszakonkénti látogatott­­ságát, a terület pontos vasúti, közúti és hajóforgalmát, ös­szeírják az üdülőhelyek vala­mennyi, az szempontjából idegenforgalom számba vchető adottságát, például a műemlé­keket, a történelmi és kultu­rális nevezetességeket, a ha­lászati vagy fürdési lehetősé­geket stb., femérik a keres­kedelem és az áruszállítás helyzetét. Ezeknek az adatok­nak, valamint az illető váro­sok és községek települési ar­culatának, építészeti stílusá­­­­ nak figyelembe vételével ál­lítják össze a Dunakanyar fejlesztésének átfogó távlati tervét. A Dunakanyar regionális tervét a bizottság tagjai — kiváló szakemberek — társa­dalmi munkával még az idén elkészítik. Tetőszerkezet acélhuzalból A családi ház építkezéseknél mind nagyobb tért hódít az előregyártott, acélhuzalból készült, úgynevezett térbeli rácsos betonacél elemek felhasználása. Ez érthető is, mert ez a tetőszerkezet — szemben a fa tetőszerkezetekkel — nem gyúlékony, tartós, olcsó és könnyen felépíthető. A tetőszerkezet eladásával a TÜZÉP-telepek foglalkoznak iiiiiitiiiiitiiiiiiiiiitiiiiitiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiniiiiiiiiiKiiiiiiiia I 3 „Törpe vízmű" épül Ráckevén Nyáron sok idegen fordul meg Ráckevén, köztük jó né­hány külföldi sportoló láto­gat el a községbe. Ugyanis itt van az ország egyik legjobb vízipályája, a Duna 2 kilomé­teres szakaszán. A ráckeveiek nem akarnak szégyenkezni az idegenek előtt, ezért jó előre felkészülnek fo­gadásukra. Könnyítést jelent számukra, hogy Ráckevét is bekapcsolták a Dunakanyar szervezetébe. Valami azonban még ezzel sem oldódott meg. Tudvale­vő, hogy a víz itt ivásra al­kalmatlan. Ez főképp a helyi lakosságnak kellemetlen. Most elhatározták, hogy a helyi lehetőségeket hasznosít­va, megoldják ezt az égető problémát. Egy törpe vízmfi létesítését határozták el. Erre a célra nagyon alkalmas község egyetlen bővizű artézi­a kútja. Innen akarják elve­zetni a vizet a község különbö­ző pontjaira. A csővezeték lefektetéséhez szükséges földmunkát társa­dalmi munkával végzik el a község lakói. Csak a csőveze­ték kerül pénzbe, mintegy 40 000 forint lesz az ára. Ezt az összeset a községfejlesztési alapból fedezik. A csővezeték nyomvonalá­nak kijelölése is társadalmi munkával készül el. Lakik a községben három mérnök. Ők vállalták, hogy az ünnepek alatt elvégzik a csővezeték le­fektetésével kapcsolatos mér­nöki munkát. Megjöttek a fecskék | és a gólyák | Szeged, környékére meg­ | | jötte­k a fecskék és a gó­ | I Igák. Kissé késve, mert­­ ! máskor általában Sándor, | | József napokra már haza | | | szoktak térni. A parti fecskék közül | | még csak egynéhány ütött | 1 tamiát a Tisza és a Maros | | mentén. A folyók meredek | | partjait keresték fel, hogy | | a szakadékos, homokos, I | agyagos partokban fésűket § | vájjanak maguknak. A | | füsti fecskék — a tanyák § | és a városok kedves mada­­­ |­rai — csapatokban röpköd­ | | nek, keresve a házak ere­ ̋ | | szei alatt épített, fészkeiket. | A tavasztól ébredező | 1 fehértói rezerváció sekély | | vizeiben és a nádasokban, | | egy-két gólyát láttak sé­ | | tolni, ugyanitt ezerszám­a i | foglalják e fészkelő helyet­ | 5 két a sirályok, a bíbicek­. 1 ül TESS FÁT - ÁPOLD, GONDOZD! Fásítási ankét a megyei tanácson Megbeszélésre gyűltek össze­­ tegnap a megyei­­ tanácson­­ mindazok a községi vezetők,­­ mezőgazdasági szakemberek, legeltetési bizottságok képvise­lői, népfrontvezetők és peda­gógusok, akik szívügyüknek érzik, hogy minél több erdő, fasor zöldelljen határaikban s tegye odébbé egészségesebbé megyénk tájait. Szabó Károly megyei tanácselnök megnyitója után Tóth Sándor, a budapesti Fásítási Igazgatóság vezetője tartott rövid beszédet. Felhív­ta a jelenlevők figyelmét a fá­sítás óriási jelentőségére. Beszámolt Tóth Sándor arról is, hogy a tavalyi év végéig 11056 holdnyi erdőt és fasort tele­pítettek a megyében. Ebből a legeltetési bizottságok 2157 holdat, a termelőszövet­kezetek 1440 holdat telepítet­tek. Az egyénileg telepített fák száma közel 9 millió, összesen 2400 holdnyi területen. Kiváló eredményeket ér­tek el Tatárszentgyörgyön, Dunaharasztin és Nyárs­­apáton. Tatárszentgyörgy csupán egy­maga 350, Nyársapát pedig 80 hold erdőt telepített. Ezeken a helyeken gyönyörűen fejlőd­nek az újtelepítésű erdők. Ápolásukra nagy gondot fordí­tanak a­­ lakosok. Bár Pest megye erdősítése magasabb, mint az országos átlag, hibája az, hogy az erdők nem egyenletesen oszlanak el. Főleg északon és nyugaton vannak erdős vidékek. A kö­zeli években ezen javítani kí­ván az Erdészeti Főigazgató­ság. A megye területén néhány év alatt újabb 30 ezer hold fásítást kívánnak elvégez­tetni. A főváros körüli 50—60 kilo­méteres zöldövezetet a váci, gödöllői monori, nagykátai, dabasi és ráckevei járások fog­ják adni. E területek erdősí­tése kiemelt fásításnak számít, hasonlóan a nagy Tokaj vidéki és Balaton menti fásításokhoz. Főleg díszítő fásítások lesznek itt. Az a terv, hogy a már meglevő szőlőkön gyümölcsö­sökön és egyéb fákon kívül minél több egrest, málnabok­rot, s más évelő növényeket ültessenek e területekre. Általános probléma a fák ápolása. Ezért az előadóval együtt többen javasolták az ankéton, hogy községenként alakítsanak széleskörű bizottságokat, amelyek előkészítenek fásítási terveket, s gondos­a­kodnának az elültetett fák ápolásáról. Az Országos Erdészeti Fő­­igazgatóság az ankét keretében jelvényeket és pénzjutalmakat osztott ki azok között, akiknek legnagyobb érdemeik vannak az utóbbi időben végzett fásí­tásokban. Az ankét végeztével filmet vetítettek a részvevőknek a helyes faápolásról.

Next