Soproni Napló, 1915. április-június (19. évfolyam, 75-147. szám)

1915-06-07 / 128. szám

XIX. évf. Sopron, 1995 június 7., hétfő délután 128. sz. (3359). Soproni Napló Előfizetési ár a házhoz szállítva: 1 évre . . 20.— K || l/1 évre . . 5.— K |. . . 10.— K || 1 hóra ... 2.— KSOPRON MEGYE Szerkesztőségi és kiadóhivatal Sopron, Deák tér, Telefonie­­OKJ ./-fk: A helyzet rendkivül előnyös. A sajtósőhad­iszállásról jelentik, hogy a szövetséges csapatok a Dnyesternél megvetették lábukat. Linsingen és Pflanzer-Baltin csapa­tai győzelmesen nyomulnak előre. Az egész vonalon a helyzet rend­kívüli előnyös képet mutat. A soproni képviselőválasztás, Töpper Kálmán dr. polgármester, mint a központi választmány elnöke, a képviselő­­választás ügyében ma a következő hirdet­ményt tette közzé: A magyar országgyűlés képviselő­háza elnökének folyó 1915. évi május hó, 31-én 885. szám alatt kelt felhívása következtében a központi választmány a Solymosy Ödön báró országgyűlési képviselő elhalálozása folytán szükségessé vált új képviselőválasztás határnapjául 1915. évi junius hó 22-é­r­e eső keddet határozta meg és a választás helyéül a­ városházát állapította meg. Minthogy a választók száma az 1500-at meghaladja, a központi választmány két sza­­vazatszedő küldöttséget alakított. Választási elnökké Proszvimmer Sándor dr. ügyvédet választotta meg, aki egyúttal a II. szavazat­szedő küldöttség elnöke. Az I. szavazatszedő küldöttség elnökévé Hajnal Endre ügyvédet választotta meg, aki egyúttal a választási el­nök helyettese. Az I. szavazatszedő küldött­ség jegyzője Huber Aladár városi pénztá­ros, a II. szavazatszedő küldöttség jegyzője Szlávy István tanácsi kiadó. A szav­azatszedő küldöttségek helyettes elnöke Rosen­feld N. dr. ügyvéd és Paris Frigyes nyug. kiír. ügyész és helyettes jegyzői Zdeborszky Ede és Pa­rányi József városi irodasegédtisztek, akik­­nek beosztása a választási elnök feladata. Proszvimmer Sándor dr. választási elnök a választási eljárást folyó 1915. évi junius hó 22-én reggel 8 órakor a városháza ud­varán nyitja meg. Képviselőjelöltet tíz választónak kell együttesen ajánlani. Az ajánlat írásban adan­dó át a választási elnöknek, aki azt az általa meghatározandó helyen és időben a válasz­tást megelőző napon is átveheti. Legkésőbb azonban az ilyen ajánlat fél órával a válasz­tási eljárás megnyitása után adandó át a választási elnöknek. Az ajánlattal egyidejűleg min­den jelölt részére mindegyik szavazatszedő küldöttség­hez egy vagy két bizalmi férfi jelölendő fő. Ha a választási elnök a bizalmi férfiakat a választás folyama alatt eltávolítani, vagy azok működésüket abbahagynák, az ajánlók­nak jogukban áll azok helyett más bizalmi­­férfiakat jelölni. Ha a választási eljárás megnyitása után fél óra alatt csak egy egyén ajánltatott, a választási elnök a választást befejezett s az illető egyént megválasztott országgyűlési képviselőnek nyilvánítja. Ha kellő időben több egyén ajánltatott képviselőjelöltnek, a választási elnök a válasz­tást elrendeli. Ebben az esetben a szavazás reggel 9 órakor megkezdendő és m­egszakí­­tás nélkül folytatandó. A választásnál csak azok bírnak szava­zati joggal, akik az 1914. évre összeállított választási névjegyzékben bennfoglaltatnak. A szavazó helyiségben a szavazatszedő küldöttségi tagokon, a bizalmi férfiakon, a város tanácsa által kirendelt hatósági szemé­lyeken és az egyes képviselőjelöltek bi­lalmi­­férfia által megnevezendő egy-egy városi la­koson kívül senki sem lehet jelen. A választóknak a választásnál fegyve­r­­rel, vagy bottal megjelenni nem szabad. A szavazás nyilvánosan, élőszóval törté­nik. A szavazó neve és szavazata azonnal fel­jegyeztetik. A szavazás bezárása előtt a szavazat­szedő küldöttségek elnökei egymástól füg­getlenül és teljesen önállóan külön-kül­ön egy órai és két órán túl nem terjedhető határidőt tűznek ki a szavazásra való jelentkezés vé­gett és ezt a rendőrkapitány hivatalos szo­bájának ablakából hozzák a választók tudo­mására. A záróra letelte után is mindazok a vá­lasztók szavazásra bocsátandók, akik a zár­óra letelte előtt szavazásra jelentkeztek. Amíg a záróra tart, a jelentkező választók a többi választótól elkülönítendők. A kitűzött zár-­­ határidő lefolyta után többé szavazat el n­em fogadható és a választási elnök a szavazást befejezettnek nyilvánítja, a szavazatok ösz­­szeolva­sását elrendeli és a megválasztott je­löltet Sopron szab. kir. város országgyűlési képviselőjének nyilvánosan kikiáltja. Az első szavazatszedő küldöttség a vá­rosháza tanácstermében, a második szavazat­­szedő küldöttség pedig a közgyűlési terem­ben fog működni. Az első szavazatszedő küldöttségnél sza­vaznak azok a választók, akik a belvárosban,­­Várkerületen, Ferenc Ferdinánd-utcában, Pe­­tőfi-téren, Széchenyi-téren, Ötvös-utcában, Magyar-utcában, Domonkos-utcában, 11. Rá­kod Ferenc-utcában, Erzsébet utcában, Deák­téren, Frankenburg-utcáiban, Csengeri-utcá­­ban, Kis-utcában és a győri külvárosban lak­nak. A második szavazatszedő küldöttségnél pedig azok szavaznak, akik a város egyéb utcáiban, terein és külvárosaiban, Brennber­­get is ide számítva, laknak. Angol veszteségek, Rotterdam: A legutolsó angol hiva­talos jelentés szerint az angolok vesztesége 8­6 tiszt és 2300 közlegény. A halottak száma a veszteség negyedrészét teszi. Martiny altábornagy szerepe, Przemysl várának elfoglalásánál nagy szerep jutott egy soproni kedves ismerősünk­nek, Martiny altábornagynak. Martiny altábornagy ezredese volt a vitéz 48-asoknak és a háború során emlkedett altábornagyi rangra. Vitézi tetteit a vár elestéről szóló következő részletek világítják meg. Május 16-án a X. hadtest délnyugatról és nyugatról, a bajorok pedig észak és észak­nyugat felől tudvalévően egészen a mellvé­dekig közelítették meg az erődöket. Az­­ez­után kifejlődött várharcban legelőször a dél­nyugaton lévő és a szánok—przemysli utat záró Praskovce-erőd esett el, melyet Martiny altábornagy hadteste, illetve Schneider vezérőrnagy csapatai támadtak csodálatra­méltó hősiességgel. Azonban alig hogy katonáink, a 30. és 77. gyalogezred, Pralkovcet elfoglalták és a védőműve behatolva, birtokukba vették, az oroszok lőni kezdték az immár elveszített varacsot. Három nehéz ütegnek tüzet irá­nyítottak az erődre, úgy hogy katoná­nknak emberküt­elés miatt ki kellett vonulniok a falak közül és a környezetben lévő állások­ban foglaltak helyet. Az erőd most üresen állott: sem a mieink, sem az oroszok nem mentek többé be. Martiny hadtestének tüzérsége most hozzáfogott a Praskovcét lövő nehéz orosz ütegek leküzdéséhez. Ez nehéz feladat volt, mert az oroszok a przemysli hegyek közt jól elrejtették ágyúikat. G r­a n d­o­v­s­z­k­y tü­zérezredes azonban, aki minden állást ismer a vár környékén, hamarosan fölfedezte a ne­héz ütegeket is. Ekkor tüzérségi párbaj kez­dődött, melyben a belső öv valamennyi ágyúja részt vett. Ezalatt történt, hogy a bajorok, a­ külső erődöket rommá lőve, az északi védőművek birtokába jutottak. Amikor pedig tüzérsé­günk legyőzte azt a három nehéz üteget is, meg volt pecsételve a vá­r sorsa. Egymás­után estek el a többi erődök és délnyugat­ról és észak felől egyszerre értek­­a szövet­séges csapatok a városba. A várat kozákok és szibériai lövészek védték, olyan csapatok, amelyeket az oro­szok azt mondják, hogy éppen úgy nem ad­ják meg magukat, mint a magyar honvédek vagy a tiroli császárvadászok. Német repülők Anglia partjain. Rotterdam. A londoni sajtó út­ján került nyilvánosságra, hogy a német repülők a napokban újból megjelentek a keleti partokon és több bombát dobtak le. Több ember életét vesztette.

Next