Napló, 1964. február (Veszprém, 20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
(6. oldal) WMEL_____________. G WTF Az országgyűlés folytatta az idei költségvetés feletti vitát Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Kállai Gyula miniszterelnökhelyettes felszólalása Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. " Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéves tervben kitűzött céljainknak megfelelően fejlődött. Néhány területen azonban lemaradás volt. Ezek felszámolása ez évi feladataink közé tartozik. — mondotta bevezetőben, majd az életszínvonal alakulásáról beszélt. — A magyar nép jelenlegi életkörülményeit össze sem lehet hasonlítani azzal, amilyen a Horthy-rendszer alatt volt. Nyugodtan állíthatjuk száműztük a nyomort, népünk túlnyomó többsége szilárd, biztosított, szolid anyagi körülmények között él, s tudja, hogy amilyen becsülettel dolgozik tovább, helyzete a jövőben olyan mértékben javul. Népünk életszínvonalát természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek — ilyen vagy olyan formában — részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak, vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk az összehasonlítást a kapitalista országok nagy többsége alapvető munkás- és paraszttömeges életmódjával, mert ez az egybevetés a mi népünk jobb életét bizonyítja. Erről egyébként jó néhány, nálunk járt nyugati újságíró cikke is tanúskodik. Saját tapasztalataink is ezt igazolják! Az elmúlt esztendőben csaknem 600 ezer állampolgárunk járt más országokban, s közülük több mint 100 ezer fordult meg az európai kapitalista államok földjén. Rendszerünk ellenségei ottan nagy reményeket fűztek a turisztika ilyen mértékű kiterjesztéséhez, mert arra gondoltak, hogy az úgynevezett „szabad világ” tömegével csábítja disszidálásra a Magyar Népköztársaság állampolgárait. Nos, — egynéhány esettől eltekintve — keserű csalódás érte őket. A világjáró magyarok elismeréssel adóztak Olaszország műemlékeinek, megnézték Párizs fényeit, megállapították, hogy látnivaló van elég a ködös Albionban is, de dolgozni és élni jobb itthon, a szocialista Magyarországon. Számunkra az elért eredmények azonban nem a végcélt jelentik. Ezután így folytatta: Gazdasági életünkben egyre növekvő jelentősége van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült államok között egyre jobban elmélyülő nemzetközi munkamegosztásnak. Megállapíthatjuk, hogy a KGST-ben tömörülő országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi ország közös megállapodásával, továbbá az érdekelt országok közötti két vagy több oldalú megállapodásokkal. léletű szakemberek képzésére. Alig van az országban olyan egyetem, vagy főiskola, ahol valamilyen beruházás jellegű építkezést ne folytatnának. Az idén megkezdik a győri építőipari műszaki egyetem tervezését. A szakemberek képzésében túlhaladtuk a legtöbb fejlett tőkés országot, elértük a világszínvonalat. Nálunk ezer lakosra 8 egyetemi hallgató jut és ez azt jelenti, hogy hazánk a nemzetközi összehasonlításban az első öt Megérlelődnek a feltételek az általános középiskolai oktatáshoz Tovább bővülnek hazánk kapcsolatai a világ országaival Költségvetésünk közel 2 milliárd forinttal többet, mintegy 27 milliárd forintot fordít egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra. Ez a költségvetésnek csaknem 60 százaléka. Nemrégiben volt két éve annak, hogy az országgyűlés elfogadta az új iskolatörvényt, amelynek megvalósítása folyamatosan halad előre. Iskolapolitikánk változatlanul azt a célt szolgálja, hogy minden gyermek elvégezze az általános iskolát, s minél többen tanuljanak tovább középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Különösen szembeötlő az a nagy fejlődés, amelyet az utóbbi néhány évben a középfokú iskoláztatásban elértünk Míg például az 1960—61-es tanévben, ötéves tervünk első esztendejében 155 ezren tanultak középiskolában, ebben a tanévben már 210 ezer a nappali tagozaton tanuló középiskolások száma. Ez azt mutatja, hogy lassan de biztosan megérlelődnek a feltételek ahhoz, hogy általánossá tegyük a középiskolát. Az idei tanévre az egyetemekre és egyetemi jellegű főiskolák nappali tagozatára mintegy 14 ezer hallgatót vettek fel; 44 százalékuk fizikai munkát végző szülők, gyermeke. Ez azt igazolja, hogy a munkásosztály és a Parasztság gyermekei jórészt leküzdötték azt a műveltségi hátrányt, amely az értelmiségi, kispolgári és más foglalkozású szülők gyermekeivel szemben korábban megvolt. Államunk változatlanul nagy gondot fordít jól felkészült, kommunista szemA tavalyihoz viszonyítva növekedett költségvetésünknek az az összege is, amelyet népköztársaságunk külpolitikai feladatainak ellátására fordítunk. Ez az indokolt növekedés abból ered, hogy tovább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ma már a világ 80 államával állunk diplomáciai kapcsolatban. Csaknem 100 országgal rendszeresen kereskedünk. Figyelemre méltó az is, hogy a nyugati országok, köztük az Északatlanti Szerződés egyes tagállamainak kezdeményezésére az utóbbi hónapokban néhány diplomáciai képviseletünk szintje emelkedett. Külképviseleteinket a magyar— görög, magyar—svájci, magyar—angol, magyar—francia, magyar—belga, magyar —svéd viszonylatban kölcsönösen nagykövetségi szintre emeltük. Országokkal, amelyekkel még rendezelen ügyeink vannak, hajlandók vagyunk az egyenjogúság és a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokat folytatni. Változatlanul valljuk: a szocialista Magyarország és a semleges Ausztria, mindkét szomszédos állam, példát mutathatna a világnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésében, a kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző gazdasági, kulturális és politikai kapcsoltok fejlesztésében. Úgy gondoljuk, hogy ennek elérésére államközi kapcsolatainkat ma már magasabb érintkezési formákkal kell helyettesíteni. A béke erőinek gyarapodásában fontos szerepe van annak, hogy a szocialista Kuba nemzetközi helyzete megszilárdult és tekintélye megnövekedett. Amikor 1962 októberében az amerikai imperialisták által provokált Karib-tengeri válságot a kubai kormány és a nép, együtt a Szovjetunióval és a világ haladó erőivel, a béke javára, a békés egymás mellett élés alapján oldotta meg, voltak, akik azt gondolták, hogy ez viszszavonulás, behódolás, sőt mi több, árulás. Nos, az azóta eltelt idő fényesen igazolja, hogy a Karib-tengeri válság megoldása nem visszavonulás, hanem lényegében előretörés volt, ami biztoította a békét, s ugyanakkor megszilárdította Kuba nemzetközi helyzetét is. Fidel Castro elvtárs moszkvai útja újabb bizonysága a fiatal Kubai Köztársaság szilárd belső és külső helyzetének. A forradalmi Kuba a szocializmus erős szigete a nyugati féltekén: függetlensége, népének szabadsága mellett ott áll a hatalmas Szovjetunió és a szocialista világrendszer, ez pedig a legyőzhetetlen erő. Kuba megítélésében a józanabb szemlélet utat tör a kapitalista világban is. Több tőkés ország fokozni óhajtja kereskedelmi kapcsolatait Kubával. Az Egyesült Államok által kikényszerített gazdasági blokádon Kuba kaput nyitott. Ez is bizonyítja, hogy az élet realitásai elől nem lehet kitérni. A jövőben minden bizonnyal egyre több tőkés állam tényként veszi tudomásul a szocialista Kuba folytatás a 2. oldalon. ■ Az országgyűlés ülésszakán... Az első sorban Péter János, Czinege Lajos és Fock Jenő elvtársak. Több mint 1000 szakember Az első osztály elektrólakatosainak Lukács István tanár tart eladást a függőleges aknaszállításról. (Képriport a 4. oldalon) ország között foglal helyet. Erre büszkék vagyunk. Az a tény, hogy mi több szakembert képezünk ki, a termelés területén is annak biztosítékát hordozza magában, hogy a jövőben elérjük és túlhaladjuk a fejlett tőkés országokat. Nem elég azokban a szakembert gondos oktatónevelő munkával és nagy költséggel kiképezni, ahhoz is érteni kell, hogy azután munkájához megfelelő körülményeket teremtsünk s lehetőséget adjunk, hogy szakmai tudását a termelésben a legeredményesebben gyümölcsöztesse. Sajnos, ezen a téren még sok hibába ütközünk.