Napló, 1966. április (Veszprém, 22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-01 / 77. szám
V86. proletárjai, egyesüljetek XXII. étfolyam 71. szám PÉNTEK 1969. április 1. Ara 60 fillér AZ MSZMP VESZPRÉM HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYES TAMÁCS LAPJA ---------------— fi szovjet és a magyar nép együtt Bk t jk m fk halad a jövőben is a szocializmus, N ru Mi IIII ^ a kommunizmus útján Híé^Kádár János felszólalása az SZKP XXIIl. kongresszusán MOSZKVA , Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Küldöttségünk a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében szívből köszönti a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusát. Átadjuk a kongreszszusnak és a kommunizmust építő nagy szovjet népnek a szocializmust építő magyar nép forró, testvéri üdvözletét és őszintejókívánságait. Fővtársak. Még nincs ötven éve an- Inak, hogy az orosz proletárok, a cári birodalom elnyomott népeinek fiai és leányai 1917-ben, Lenin, a bolsevikok szavát követve felkeltek és kivívták a hatalmat. Romokban heverő országban, meggyötört és véráztatta földön fogtak hozzá egy új világ, a szocialista társadalom felépítéséhez. Azóta a párt vezette szovjet nép a régi világ romjait eltakarítva, szinte a semmiből hatalmas gazdaságot, virágzó kultúrát teremtett. A Szovjetunió ma a fejlett tőkés országokat megelőzve, élen jár a rakétatechnika, az űrkutatás, az elektronika, valamint a tudomány és az alkotómunka számos más területén. A szovjet nép az emberiség úttörőjeként, példátlan nehézségeket leküzdve, tör előre céljai felé, s ma már a kommunista társadalom megteremtésén dolgozik. A Szovjetunió hatalmas eredményei méltán vívták ki a haladó emberiség legnagyobb elismerését Ezen a történelmi úton mérföldkő volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. és XXII. kongresszusa és nyilvánvaló új (Folytatás a 3. oldalon) Folytatja munkáját az SZKP XXIII. kongresszusa A kongresszust a lenini szellem, a realizmus, a mértéktartás és a meggondoltság jellemzi MOSZKVA Az SZKP XXVI. kongresszusa csütörtök délelőtt, magyar idő szerint nyolc órakor folytatta tanácskozásait a Kreml Kongresszusi Palotájában. A küldöttek a Központi Bizottság beszámolója feletti vitában elemzik a szovjet bel- és külpolitikát, a népgazdaságfejlesztés soron lévő feladatait, a népjólét, a kultúra és tudomány, a pártépítés és az ideológiai munka kérdéseit. A kongresszust a lenini szellem, a realizmus, a mértéktartás és a meggondoltság jellemzi. A küldöttek tudatában vannak annak, hogy kongresszusuk nagy jelentőségű évforduló küszöbén tanácskozik. A Szovjetunió jövőre ünnepli fennállásának 50. évét, majd pedig 1970- ben Vlagyimir Iljics Lenin, a szovjetállam megalapítója születésének 100. évfordulóját. Tanácskozásukat áthatja az a törekvés, hogy az SZKP és a szovjet nép méltó módon fogadja e történelmi évfordulókat. Podgornij kijelentette, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egysége és összefogása állandóan az SZKP Központi Bizottsága figyelmének középpontjában áll. A Szovjetunióban következetesen valóra váltják azSZKP XX. és XXII. kongresszusának határozatait, teljesítik a párt programját. Az SZKP a lenini úton, a kommunista társadalom felépítésének útján vezeti a szovjet népet és ezzel internacionalista kötelességének tesz eleget. A Szovjetunióban végrehajtott nagy szociális átalakulások folyamatát nem lehet megmásítani. A szónok ezzel kapcsolatban nevetségesnek minősítette az SZKP ellenségeinek azt az állítását, hogy a szocialista gazdasági élet a kapitalizmus irányában fajul el. Ilyen délibábokkal csupán önmagukat áltatják — hangoztatja Podgornij. Az SZKP Központi Bizottsága az 1964. októberében tartott plénumonfeltárta azokat a hiányosságokat, amelyek több fontos kérdés szubjektivista kezelési módjából fakadtak. A párt jelentős munkát végzett e hiányosságok megszüntetésére, hangoztatta Podgornij. A kommunizmus építése elválaszhatatlan a demokrácia fejlesztésétől. Az SZKP nagy munkát végzett a szocialista jogrend megszilárdítására, a személyi kultusz káros lerakódásainak felszámolására, a szovjet törvényhozás tökéletesítésére — mondotta. Hozzászólások a kongresszus harmadik napján Anton Kocsinjan: Büszkék vagyunk eredményeinkre A délelőtti ülésen elsőnek Anton Kocsinjan, az örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára szólalt fel. Elmondotta, hogy szovjet örményországban további több ezer olyan örmény tért vissza, akit annak idején a sors a haza történelmi határain túlra vetett, ők most a Szovjetunió teljes jogú állampolgárai, s tevékenyen részt vesznek az új Örményország építésében. A köztársaság valamenynyi dolgozójával együtt szovjet Örményország eredményeire méltán büszkék az örmény népnek a világ különböző kontinensein élő fiai. E büszkeségre minden alap megvan; a hétéves terv időszakában (1959—1965) a köztársaság nemzeti jövedelme 86 százalékkal, a termelés volumene 90 százalékkal emelkedett. Továbbiakban részletezte a köztársaság gazdasági és kulturális téren elért eredményeit. Nyikolaj Podgornij: Az SZKP a jövőben is békeszerető külpolitikát folytat Nyikolaj Podgornij, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja kijelentette, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a jövőben is békeszerető külpolitikát folytat, visszaveri az agresszorok támadásait, minden lehetőséget felhasznál arra, hogy előbbre vigye a szocializmus ügyét. Pocigornij elítélte az amerikai imperializmusnak a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Kuba ellen elkövetett agresszióját és emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió gazdasági segítséget nyújt a vietnami népnek és fegyverekkel is segíti. A Szovjetunió politikai tekintetben is támogatást nyújt Vietnamnak, helyesli a VDK kormányának és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontnak azokat a javaslatait, amelyeket a vietnami probléma rendezésére vonatkozóan előterjesztettek. Ezután rámutatott, hogy a gyarmatosítók igyekeznek vissziszerezni elvesztett po■fdólknt, és hangsúlyozta, hogy nem lehet lebecsülni azt a veszélyt, ami ennek következtében a békét fenyegeti. Vaszilij Csernisev: Szívből támogatjuk az SZKP politikáját „Bízunk abban, hogy a szovjet és a kínai nép, a két testvérpárt barátsága, összefogása és egysége feltétlenül felülkerekedik majd” — jelentette ki Vaszilij Csernisev, a tengermelléki Primorje-határterület pártbizottságának első titkára. A Szovjet-Távolkelet minden dolgozója szívből támogatja az SZKP Központi Bizottságának a Kínai Kommunista Párttal való kapcsolatokban követett politikai irányvonalát és a Központi Bizottságnak a nemzetközi kommunista mozgalom nehézségeinek leküzdésére tett gyakorlati lépéseit. (Folytatás a 2. oldalon) Országos alumíniumipari ifjúsági tanácskozás Ajkán A résztvevők csatlakoztak a KISZ KB és a Magyar Alumíniumipari Tröszt versenyfelhívásához (Tudósítónktól) Tegnap az alumíniumipari vállalatok KISZ szervezeteinek titkárai és fiatal műszakiak tanácsainak vezetői egésznapos tanácskozást tartottak Ajkán. Róth Antal, a városi KISZ bizottság titkára, a megyei KISZ bizottság nevében üdvözölte a megjelenteket. Ezt követően dr. Dobos György, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója értékelte a fiatalok iparágban végzett munkáját Az idei feladatok ismertetésekor felhívta a figyelmet arra, hogy az exportigények növekedése most is és az elkövetkezendőkben is még fokozottabb munkát és aktivitást követel a kiszesektől. A beszámoló foglalkozott az iparági termékek minőségének javításával, mert ez jelentősen befolyásolja a létrehozott termelési értéket is. A vezérigazgató foglalkozott még a termelékenység növelés és a takarékosság lehetőségeivel. Ezt követően Moharcsik Attila, a KISZ Központi Bizottság munkatársa ismertette a KISZ KB és a Magyar Alumíniumipari Tröszt közös versenyfelhívását az iparág fiataljaihoz. A tájékoztató hangsúlyozta, hogy a kiszesek jelentősen hozzájárulhatnak a vállalati tervek teljesítéséhez, s itt külön is hangsúlyozta a különböző szocialista szerződések fontosságát. Az ezt követő tartalmas vitában mindegyik iparági vállalat KISZ szervezete bejelentette: csatlakozik a versenyfelhíváshoz. Salamon József Fáklyás felvonulás lesz Pápán A Kommunista Ifjúsági Szövetség Pápa Városi és Járási Bizottsága április 2-án, szombaton rendezi meg Pápán a felszabadulási ünnepséget. A járás harminchat községéből négy útvonalon motorkerékpárosok kíséretében staféta indul ezen a napon a járási székhely felé, s körülbelül este 7 órakor ér a Március 15 térre. Itt a fiatalok díszegységei fogadják a stafétát, majd az ünneplők fáklyákkal átvonulnak a felszabadulási emlékműhöz. Az emlékműnél ünnepséget tartanak a város fiataljai, s ezen megemlékeznek felszabadulásunk eseményeiről. Az ünnepséget összekapcsolják a város dolgozóinak a vietnami agresszió elleni tiltakozáséval Ülést tartott a megyei tanács Tegnap délelőtt fél tízre a megyei tanács végrehajtó bizottsága a Tanácstörvény 11. § (2) bekezdése alapján összehívta a megyei tanácsülést. A tanácsülés napirendjén szerepelt a megyei tanács végrehajtó bizottságának 1965. évi tevékenységéről szóló beszámolója; a Keszthelyi Járási Tanács jelentése tevékenységéről; Veszprém megye 1966. évi központi és összesített költségvetésének és 1965. évi zárszámadásának megállapítása. A megyei tanácsülés az előterjesztett beszámolókat, jelentéseket a hozzáfűzött kiegészítésekkel együtt elfogadta. A tanácsülésről részletes tudósítást vasárnapi számunkban közlünk. Köszöntjük Tapolcát Kivonat a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 6/1966. számú határozatából: „A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendeli, hogy Tapolca községet járási jogú várossá kell szervezni. .. A szervezeti változás végrehajtásának határnapja: 1966 március 31.” Tapolca tehát tegnap este 24 órakor megszűnt községnek lenni, azaz ma 0 órától kezdve járási jogú városként szerepel a magyar közigazgatás történetében ... No persze, azért mégsem ilyen egyszerű a dolog. Egy község várossá alakulása nyilván nem úgy történik, hogy éjfélkor — tűzijáték fényében — bevonják a régi és felhúzzák az új lobogót; nem úgy, hogy a tapolcaiak tegnap mint falusiak feküdtek le s ma városi emberekként ébredtek. Nem holmi hurrá-hangulatú, csinnadrattás esemény, s nem egy pillanat műve ez a várossá alakulás. (Egyébként is a hivatalos, ünnepélyes aktusra csak később, néhány héten belül kerül sor.) Hanem egyszerű, hétköznapi, szerény és megfontolt, nagy felelősséggel járó esemény. A város ma még csak nevében város és még hosszú ideig csak nevében lesz az. Csakis munka, szorgalom, erőfeszítés és nagyobb áldozatvállalás révén nőhet idővel valóban várossá. Mégis köszöntjük Tapolcát ezen a napon, köszöntjük a közvélemény nevében, minden olyan Veszprém megyei ember nevében, aki osztozni tud és akar a tapolcaiak örömében. Mert öröm ez, ha mégoly kicsiny mozzanat is, de fejlődésünknek mozzanata, lépcsőfoka. Eredményt talán nem is önmagában véve a városi cím, rang, hanem sokkal inkább az a gazdaságikulturális tendencia, amely mai életünket jellemzi, amely társadalmunkban a kicsiny, párezer lakosú községekig is elhat a városiasodás. A villany, a nem-falusi lakás, a fürdőszoba, a járda, a televízió, a színház és mozi, egyáltalán a városi igények és a falun is városias, emberhez méltóbb életet biztosító körülmények. Mindez valóban nem cím és rang dolga, tudjuk, hanem szocializmust építő társadalmi rendünk nagy vívmánya, velejárója, akkor is, ha csak fokozatosan terjedhet ki egyre szélesebb körre. Ma hazánk lakosságának negyven százaléka városban él, az adat önmagában véve nem sokat mond. De ha arra gondolunk, hogy a múlthoz képest hányszorta többen élnek — akár falun is — városias életkörülmények között, fejlődésünk iránya akkor igenis világos. Ezt a fejlődést reprezentálja külsőleg is egy-egy olyan, nem gyakori mozzanat, mint most — Tapolca várossá nyilvánítása.