A Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 9-16. szám)

1991-02-01 / 9. szám

KEVESEBB A HIÁNY is Január 31-től február 15- meghosszabbította az OTP-lakáshitelek visszafize­téséről szóló lakossági be­jelentések határidejét - kö­zölte szerdán Kupa Mihály, aki a gazdasági helyzetünk­ről szóló tájékoztatójában többek között elmondta azt is, hogy elégedetlen a pri­vatizáció menetével, ám eredménynek könyveli el, hogy a vártnál kevesebb lett a költségvetés hiánya. MAGYAR SÍROK LENGYELORSZÁGBAN A hitleri mészárlásokat vizsgáló lódzi területi bizott­­­­ság mintegy húsz magyar fogoly holttestét rejtő sírról szerzett tudomást. A mind­eddig ismeretlen magyaro­kat a németek hurcolták Lenge­lországba, s egy be­vonuló szovjet osztag végez­te ki a foglyokat. OLAJ ÁRAK Ha a világpiaci helyzet nem változik, februárra 1-2 forinttal csökken a benzin ára, viszont a gázolaj drá­gább lesz - közölték az OKGT keddi sajtótájékozta­tóján. Egy másik hír: feb­ruártól emelkedik az étolaj ára is. TEJET JEGYRE Tejjegyet kapnak márci­ustól a szociális szempont­ból leghátrányosabb hely­zetben lévők. A napi tíz forint értékű bánt havonta egy blokkban vehetik át az érintettek - közölte Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisz­térium helyettes államtitká­ra. SZILENCIUM bár Juszt László és Franko Ti­március 1-jéig nem szerepelhetnek a Magyar Televízió műsoraiban - kö­zölte Hankiss Elemér, az MTV elnöke. Az eltiltás oka, hogy a tévé elnöke felhá­borítónak, szakmailag elfo­gadhatatlannak tartja a ri­portereknek Torgyán József országgyűlési képviselővel készített interjúját, amelyet­ vasárnap a HÉT műsora kö­zölt. NEVES VÁROS A belügyminiszter előter­jesztésére február 1-jétől Leninváros nevét Tiszaújvá­­rosra változtatja a köztársa­sági elnök. A települést 1970-ig Tiszaszederkénynek hívták, ám a helyi lakosok most elvetették a régi név visszaállítását. SZERÉNYEN, DE SZABADON ♦ Történelmi alkalomnak nevezte a magyar delegá­ció bekapcsolódását az Eu­rópa Tanács parlamenti munkájába Szabad György, az Országgyűlés elnöke, aki részt vett a strasbourgi ta­nácskozáson. Hangsúlyozta, hogy hazánk szerény, de­ nem alárendelt szerepet kí­ván játszani az Európa Ta­nácsban, képviselve a ma­gyar véleményt és érdeket, de nem kötelezve delegátu­sait nézeteik abszolút egyez­tetésére. A levágott tehén nem ad tejet az utolsó (tej)csepp Országszerte tiltakoztak tegnap délelőtt a tejtermelők az alacsony felvásárlási, a megemelt fogyasztói ár, va­lamint a mezőgazdasági ár­támogatások csökkenése miatt.­Budapesten, a Kossuth téren délelőtt 11 órakor megkezdett tiltakozó meg­mozduláson az Enyingi Me­zőgazdasági Kombinát kép­viselte a Fejér megyei tej­termelőket, a kistermelők pedig aláírásaikkal csatla­koztak a demonstrációhoz. A Dunaújvárosi Vörös Csillag Termelőszövetkezet például több mint 30 gazda kézje­gyével ellátott tiltakozást to­vábbított a hét elején a Me­zőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szö­vetségének. Az adonyi termelőszövet­kezet elnöke, Hetyei János elmondta, hogy ők is egyet­értettek a kezdeményezéssel. Igaz, tejelő teheneik nincse­­­nek, de a hús- és tejágazat egyformán nehéz helyzetben van. Véleménye szerint, ha csökkentenék a tej- és a tej­termékek árát, jóval több fogyna, így többet is rendel­nének a termelőktől. Nem­csak a lakosságot kellene a magas és az állattartókat az alacsony árakkal agyonvágni. Gerendai Istvánnét, a Vas­mű úti 12-es élelmiszerbolt vezetőjét felháborítja, ha a kereskedőket okolják, mert drága a tej. A demonstráció délelőttjén csak egy-két vásárló volt az üzletben. A tavaly januári forgalmuk 200 ezer forinttal több volt, mint az idei. Az állattartó gazdák közül is sokan tüntetnek a megél­hetésükért. Felső Gyula sze­rint tavaly 13 forintért vásá­rolta fel tőlük a négy és fél százalék zsírtartalmú tejet a feldolgozó vállalat. Ebből majdnem négy liter zacskós tejet lehet előállítani — a többi termékekről nem is be­szélve. Miért drága akkor a boltokban a tej?! # Dunaújvárosban, a polgár­­mesteri hivatal épületében reggel nyolc óra óta két he­lyen vehették át a termelők és a tejipar jóvoltából a rá­szorulók a tejet. A nagycsa­­ ­­ládosokat, a rendszeres ne-Mondják a vetési segélyben ás az ese­tenként rendkívüli segélyben részesülőket a gyámügyi csoport levélben értesítette az akcióról, így gyereken­ként egy liter tej jutott a családoknak. Major János hat liter tejjel távozott, amit egyébként is megvett volna az üzletben. — Most örülünk a segít­ségnek. De hogyan lesz ké­sőbb? a A másik helyszínen, ahol nyugdíjas szakszervezeti bizottság segítői osztották a tejet, fél kilenckor már csak hűlt helyük volt a zacskók­nak. A 350 liter pillanatok alatt elfogyott, minden meg­jelent nyugdíjas kivétel nél­kül két liter tejet kapott. — Nem ezt kellene csi­nálni és nem itt! — mondja keserűen egy férfi. — A kormánynak kell lépni. rás A tejüzeben Sájer And­termelésvezető intéz­kedett, hogy a nyugdíja­sok kaphassanak még tejet. Bár, ahogy mutatja, a pol­gármesteri hivatal osztályá­nak felmérése és rendelése alapján reggel nyolc órára már kiszállították minden­hova — így a hivatalhoz is — a gyerekeknek és a nyug­díjasoknak szánt 350—350 liter tejet. A tejüzem ellátási területére összesen 35 ezer liter ingyenes tejet szállítot­tak ki a napi rendes men­­­nyiségen kívül. A városban az óvodákhoz, bölcsődékhez, iskolákhoz, a szociális ott­honba, a kórházba, az idő­sek klubjába és a polgármes­teri hivatalhoz 5000 liter tej jutott. Az ingyenes tejakció költ­ségei megoszlanak a tejter­melők és a tejüzem között, a végelszámoláskor derül ki, a szállítás-lebonyolítás men­­nyibe is került. K. E.—T. Sz. a magukét A termelő, a kereskedő, a fogyasztó, a legkülönfélébb érdekképviselő, és persze kormányzat mintha kölcsönö­­­sen információhiányban szen­vedne. Pedig óriási a hang­erő és a hangzavar, minden­ki mondja a magáét, amiből a másik csak azt és annyit hall meg, ami neki tetszik. A következmény: saját ma­gán kívül mindenki mást hi­báztat. No meg — ebből adódóan — a megoldást is mástól várja. — n — v---------------------------------------/ Magántulajdonon alapuló szövetkezés Nincs piac, jó a Közös Piac Az élelmiszerágazat múlt évben 1,9 milliárd dol­­­lárt és 900 millió rubelt ho­zott az országnak — hang­zott el a Földművelésügyi Minisztériumban tartott szer­dai sajtótájékoztatón, ahol a tárca új vezetője, dr. Ger­­gátz Elemér is bemutatko­zott. A miniszter és munka­társai az előbbi, akár elisme­résre mél­­­t eredmény elle­nére inkább a gondokról be­széltek. Arról, hogy már a múlt évben jelentkeztek a feszültségek az agrárterme­lésben és az agrártermékek piacán. Így már akkor sej­teni lehetett, hogy „ügyek” lesznek. Úgy mint bor-, hús-, gabona-, konzerv-, és termé­szetesen tejügyi. Mindezek oka, hogy a magyar agrárter­melés átmeneti állapotban van, már nem tervutasításos, de még nem piaci feltételek mellett működik. Ezen kívül — szintén az átmenettel függ össze — nem tisztázot­tak a tulajdonviszonyok sem. Ezzel kapcsolatban a minisz­ter azt mondta: — „A piac alapfeltétele a tulajdonviszo­nyok rendezése. Méghozzá tisztességes rendezése. Mind­ennek alapja a magántulaj­don. Ez azonban nem jelenti, jelentheti, hogy mi szövetke­zetellenesek vagyunk. Mi­­ kolhozellenesek vagyunk, és a magántulajdonon alapuló szövetkezést igenis támogat­juk.” A tejjel kapcsolatban is tájékoztatták az újságírókat. Elmondták, hogy a múlt év végén másfél millió tehén volt az országban, s hogy ezt ebben az évben a tár­sadalmi és gazdasági válto­­­­zások, az exportstruktúra módosulása következtében 15 százalékkal kell csökkenteni, így körülbelül 2 millió liter­rel lesz kevesebb a tej. A két­ségtelenül meglevő feszült­ségek egyik fő okát a tárca szakemberei a piac kiala­kulatlanságában, a még meg­lévő mammutszervezetekben, illetve az érdekvédelmi szer­vezetek valóságtól elrugasz­kodott követeléseiben látják. Igazi megoldást a piac kiala­kulása fog hozni, amihez ha Európához akarunk közeled­ni, igazodnunk kell, mert különben behozhatatlan hát­rányba kerülünk. A közele­dést szolgálja egyébként a tájékoztatón ugyancsak is­mertetett agrárpiaci rendtar­tás is, amely közelít a Közös­­ Piac normáihoz. Parlamenti viták Ki, kihez igazodik? A képviselők többsége nem kívánta hallani Torgyán Jó­zsef kisgazdapárti frakció­­vezetőt, ezért a képviselő nem kapott szót a Parlament hétfői ülésén. Mégsem ma­radt szótlan Torgyán József. A Fidesz sajtótájékoztatóján tudatta, hogy tárgyalásra al­kalmatlannak tartja a hatás­köri törvényjavaslatot, ennek ellenére a képviselők mégis további vitára engedték a tervezetet. Befejeződött a fő­városi és a kerületi önkor­mányzatokról folytatott álta­lános vita, amelyben elhang­zott az is, hogy a kerületek nem válhatnak a főváros já­tékszerévé, s erre megfelelő törvényességi garanciát kell biztosítani. A hétfői ülés az állami népegészségügyi és tiszti­or­vosi szolgálatról szóló tör­vényjavaslat vitájával zá­rult, az ellenzék a tervezet hibájául rótta fel, hogy egészségügyi kérdésekről ha­tároz, egészségügyi törvény hiányában. A rendkívüli ülésszak második napján a külpolitikai kérdések mellett vitatkoztak a képviselők vá­lasztásáról szóló törvény mó­dosításáról, a személyeskedő hangvételű eszmecsere arról folyt, hogy vajon a válasz­tóknak kell-e a szabályokhoz alkalmazkodni, vagy fordít­va. A társadalmi szervezetek támogatásáról is született határozati javaslat. A költ­ségvetés erre a célra biztosí­tott 400 millió forintjára 650 pályázótól több mint három­­milliárd forintra érkezett igény. A javaslat szerint tá­mogatott lesz a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Vöröskereszt, a hallássérül­­­­tek, a mozgáskorlátozottak, a vakok és gyengénlátók egye­sületei. A korábbi évekkel ellentétben nem támogatják a pártokat, az etnikai ki­sebbségeket és a helyi társa­dalmi szervezeteket. Ha nem elég a pénz Esetleg: helyi adó A Megyei Jogú Városok Szövetsége kedden értekezle­tet tartott Kecskeméten. A megbeszélésen a polgármes­teri hivatal képviselői azt javasolták, hogy az önkor­mányzatok mielőbb mérjék fel a területükön lévő álla­mi vagyont. Ez a későbbiek­ben meggyorsíthatná a föld­hivatalokkal az egyeztetést, majd a vagyonátadó bizott­ságok létrejötte után a köz­utak, parkok, intézmények, üzletek átadását, illetve át­vételét. Szóba került az is, hogy a törvényben előírt feladatok elvégzésére az állami költ­ségvetésből juttatott pénz — már most úgy tűnik —nem lesz elég az önkormányza­toknak, ezért az alapellátás — oktatás, egészségügy, tö­megközlekedés, kommunális szolgáltatások zavartalan el­látása miatt — esetleg szük­ség lesz helyi adók kiveté­sére is. Tanács helyett hivatal a törvényesség őrei A megyei tanácsok hatósá­gi jogát az új szervezet, a köztársasági megbízott hiva­tala veszi át. A Közép-Du­nántúli régió köztársasági megbízottja, dr. Hegedűs Ta­más szerdán tartott sajtótá­jékoztatót a Fejér megyei területi hivatal munkájáról. A Székesfehérvári székhe­lyű iroda vezetője dr. Gelen­csér József lett, aki koráb­ban Székesfehérvár megyei jogú város hivatalának az elnöke volt. A törvényességi­ellenőrzési osztályt Pintérné dr. Szekerczés Anna, a ható­sági osztályt dr. Balla György, az általános igazga­tási osztályt pedig dr. Ga­­mauf András vezeti. A Fejér megyei területi hi­vatal mintegy harminc dol­gozóval kezdi meg február elejétől a munkát. Ez töre­déke csak a korábbi appa­rátusnak. A köztársasági megbízott szerint ez a kisebb létszám is elegendő, egyrészt azért, mert csökkent a fel­adatkör, másrészt pedig ed­dig sem volt indokolt a száz­nál több alkalmazott foglal­koztatása. A dolgozók mindannyian székesfehérvári lakosok. Bár dr. Hegedűs Tamás — mint elmondta — kérte városunk polgármesterét és jegyzőjét, hogy tegyenek javaslatot a hivatal tisztségviselőire, ám elöljáróink nem tudtak du­naújvárosi szakembert aján­lani. A köztársasági megbízott saját hatáskörében foglalko­zik a megyei jogú városok önkormányzatának törvé­nyességi ellenőrzésével, de lakossági panaszoknak bejelentéseknek, is helyt ad: minden hónap utolsó csü­törtökén fogadja az állam­polgárokat a megyei hivatal­ban. — f — Csak az anyagiak? A háttér homályos Két gazdasági vezető távo­zik a Dunai Vasműből. Mint arról már hírt adtunk, fel­mondott dr. B­i­k­s­z Péter közgazdasági főosztályvezető, majd lemondott M­e­r­e­g­h Lászlóné gazdasági igazgató. Vajon mi áll elhatározásuk hátterében? Amikor erre a kérdésre kerestünk feleletet, mindkét érintett elzárkózott a választól. Nem így a nagy­­vállalat dolgozói, akiknek egyöntetű véleményük az, hogy a két vezető menekül a süllyedő hajóról. Szíve mélyén dr. Szabó Ferenc vezérigazgató is rá­bólint a munkások vélemé­nyére, bár az említett hason­latot erősnek érzi a vasműre vonatkozóan, ő sem tudja mi áll valójában a döntések hátterében, a vele közölt in­dokokat viszont nem tudja teljes mértékben elfogadni. A közgazdasági főosztályve­zető érveit megérti: maga­sabb fizetésért inkább a Du­­napack Rt. dunaújvárosi pa­pírgyáránál lesz gazdasági vezető a jövőben. Ami pedig a gazdasági igazgatót illeti: a vezérigazgató szerint ő fel­adta a harcot. Óriási teher nehezedett a vállára, és kol­légáival sem volt zökkenő­­mentes a kapcsolata az utób­bi időben. Dr. Szabó Ferenc szerint azonban az igazi okok, amelyek elhatározá­sukra rábírták a két vezetőt, rejtve maradnak a jövőben is. • Szembe úszunk az árral, s a vasműnek sem könnyű ma talpon maradnia. Jó vezetők nélkül viszont kevés esélye van a túlélésre. Ugyanakkor­­ nem képes versenyezni a je­lentősebb részvénytársaságok által kínált fizetésekkel. A homokórát tehát meg­fordították ... Legutóbbi információink szerint a lemondott Melegh Lászlóné helyére a vasmű vezérigazgatója Tóth Béla eddigi vállalkozásszervezési főmérnököt nevezte ki. Körmendi Erzsébet *

Next