A Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 9-16. szám)
1991-02-01 / 9. szám
KEVESEBB A HIÁNY is Január 31-től február 15- meghosszabbította az OTP-lakáshitelek visszafizetéséről szóló lakossági bejelentések határidejét - közölte szerdán Kupa Mihály, aki a gazdasági helyzetünkről szóló tájékoztatójában többek között elmondta azt is, hogy elégedetlen a privatizáció menetével, ám eredménynek könyveli el, hogy a vártnál kevesebb lett a költségvetés hiánya. MAGYAR SÍROK LENGYELORSZÁGBAN A hitleri mészárlásokat vizsgáló lódzi területi bizottság mintegy húsz magyar fogoly holttestét rejtő sírról szerzett tudomást. A mindeddig ismeretlen magyarokat a németek hurcolták Lengelországba, s egy bevonuló szovjet osztag végezte ki a foglyokat. OLAJ ÁRAK Ha a világpiaci helyzet nem változik, februárra 1-2 forinttal csökken a benzin ára, viszont a gázolaj drágább lesz - közölték az OKGT keddi sajtótájékoztatóján. Egy másik hír: februártól emelkedik az étolaj ára is. TEJET JEGYRE Tejjegyet kapnak márciustól a szociális szempontból leghátrányosabb helyzetben lévők. A napi tíz forint értékű bánt havonta egy blokkban vehetik át az érintettek - közölte Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára. SZILENCIUM bár Juszt László és Franko Timárcius 1-jéig nem szerepelhetnek a Magyar Televízió műsoraiban - közölte Hankiss Elemér, az MTV elnöke. Az eltiltás oka, hogy a tévé elnöke felháborítónak, szakmailag elfogadhatatlannak tartja a riportereknek Torgyán József országgyűlési képviselővel készített interjúját, amelyet vasárnap a HÉT műsora közölt. NEVES VÁROS A belügyminiszter előterjesztésére február 1-jétől Leninváros nevét Tiszaújvárosra változtatja a köztársasági elnök. A települést 1970-ig Tiszaszederkénynek hívták, ám a helyi lakosok most elvetették a régi név visszaállítását. SZERÉNYEN, DE SZABADON ♦ Történelmi alkalomnak nevezte a magyar delegáció bekapcsolódását az Európa Tanács parlamenti munkájába Szabad György, az Országgyűlés elnöke, aki részt vett a strasbourgi tanácskozáson. Hangsúlyozta, hogy hazánk szerény, de nem alárendelt szerepet kíván játszani az Európa Tanácsban, képviselve a magyar véleményt és érdeket, de nem kötelezve delegátusait nézeteik abszolút egyeztetésére. A levágott tehén nem ad tejet az utolsó (tej)csepp Országszerte tiltakoztak tegnap délelőtt a tejtermelők az alacsony felvásárlási, a megemelt fogyasztói ár, valamint a mezőgazdasági ártámogatások csökkenése miatt.Budapesten, a Kossuth téren délelőtt 11 órakor megkezdett tiltakozó megmozduláson az Enyingi Mezőgazdasági Kombinát képviselte a Fejér megyei tejtermelőket, a kistermelők pedig aláírásaikkal csatlakoztak a demonstrációhoz. A Dunaújvárosi Vörös Csillag Termelőszövetkezet például több mint 30 gazda kézjegyével ellátott tiltakozást továbbított a hét elején a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének. Az adonyi termelőszövetkezet elnöke, Hetyei János elmondta, hogy ők is egyetértettek a kezdeményezéssel. Igaz, tejelő teheneik nincsenek, de a hús- és tejágazat egyformán nehéz helyzetben van. Véleménye szerint, ha csökkentenék a tej- és a tejtermékek árát, jóval több fogyna, így többet is rendelnének a termelőktől. Nemcsak a lakosságot kellene a magas és az állattartókat az alacsony árakkal agyonvágni. Gerendai Istvánnét, a Vasmű úti 12-es élelmiszerbolt vezetőjét felháborítja, ha a kereskedőket okolják, mert drága a tej. A demonstráció délelőttjén csak egy-két vásárló volt az üzletben. A tavaly januári forgalmuk 200 ezer forinttal több volt, mint az idei. Az állattartó gazdák közül is sokan tüntetnek a megélhetésükért. Felső Gyula szerint tavaly 13 forintért vásárolta fel tőlük a négy és fél százalék zsírtartalmú tejet a feldolgozó vállalat. Ebből majdnem négy liter zacskós tejet lehet előállítani — a többi termékekről nem is beszélve. Miért drága akkor a boltokban a tej?! # Dunaújvárosban, a polgármesteri hivatal épületében reggel nyolc óra óta két helyen vehették át a termelők és a tejipar jóvoltából a rászorulók a tejet. A nagycsa ládosokat, a rendszeres ne-Mondják a vetési segélyben ás az esetenként rendkívüli segélyben részesülőket a gyámügyi csoport levélben értesítette az akcióról, így gyerekenként egy liter tej jutott a családoknak. Major János hat liter tejjel távozott, amit egyébként is megvett volna az üzletben. — Most örülünk a segítségnek. De hogyan lesz később? a A másik helyszínen, ahol nyugdíjas szakszervezeti bizottság segítői osztották a tejet, fél kilenckor már csak hűlt helyük volt a zacskóknak. A 350 liter pillanatok alatt elfogyott, minden megjelent nyugdíjas kivétel nélkül két liter tejet kapott. — Nem ezt kellene csinálni és nem itt! — mondja keserűen egy férfi. — A kormánynak kell lépni. rás A tejüzeben Sájer Andtermelésvezető intézkedett, hogy a nyugdíjasok kaphassanak még tejet. Bár, ahogy mutatja, a polgármesteri hivatal osztályának felmérése és rendelése alapján reggel nyolc órára már kiszállították mindenhova — így a hivatalhoz is — a gyerekeknek és a nyugdíjasoknak szánt 350—350 liter tejet. A tejüzem ellátási területére összesen 35 ezer liter ingyenes tejet szállítottak ki a napi rendes mennyiségen kívül. A városban az óvodákhoz, bölcsődékhez, iskolákhoz, a szociális otthonba, a kórházba, az idősek klubjába és a polgármesteri hivatalhoz 5000 liter tej jutott. Az ingyenes tejakció költségei megoszlanak a tejtermelők és a tejüzem között, a végelszámoláskor derül ki, a szállítás-lebonyolítás mennyibe is került. K. E.—T. Sz. a magukét A termelő, a kereskedő, a fogyasztó, a legkülönfélébb érdekképviselő, és persze kormányzat mintha kölcsönösen információhiányban szenvedne. Pedig óriási a hangerő és a hangzavar, mindenki mondja a magáét, amiből a másik csak azt és annyit hall meg, ami neki tetszik. A következmény: saját magán kívül mindenki mást hibáztat. No meg — ebből adódóan — a megoldást is mástól várja. — n — v---------------------------------------/ Magántulajdonon alapuló szövetkezés Nincs piac, jó a Közös Piac Az élelmiszerágazat múlt évben 1,9 milliárd dollárt és 900 millió rubelt hozott az országnak — hangzott el a Földművelésügyi Minisztériumban tartott szerdai sajtótájékoztatón, ahol a tárca új vezetője, dr. Gergátz Elemér is bemutatkozott. A miniszter és munkatársai az előbbi, akár elismerésre mélt eredmény ellenére inkább a gondokról beszéltek. Arról, hogy már a múlt évben jelentkeztek a feszültségek az agrártermelésben és az agrártermékek piacán. Így már akkor sejteni lehetett, hogy „ügyek” lesznek. Úgy mint bor-, hús-, gabona-, konzerv-, és természetesen tejügyi. Mindezek oka, hogy a magyar agrártermelés átmeneti állapotban van, már nem tervutasításos, de még nem piaci feltételek mellett működik. Ezen kívül — szintén az átmenettel függ össze — nem tisztázottak a tulajdonviszonyok sem. Ezzel kapcsolatban a miniszter azt mondta: — „A piac alapfeltétele a tulajdonviszonyok rendezése. Méghozzá tisztességes rendezése. Mindennek alapja a magántulajdon. Ez azonban nem jelenti, jelentheti, hogy mi szövetkezetellenesek vagyunk. Mi kolhozellenesek vagyunk, és a magántulajdonon alapuló szövetkezést igenis támogatjuk.” A tejjel kapcsolatban is tájékoztatták az újságírókat. Elmondták, hogy a múlt év végén másfél millió tehén volt az országban, s hogy ezt ebben az évben a társadalmi és gazdasági változások, az exportstruktúra módosulása következtében 15 százalékkal kell csökkenteni, így körülbelül 2 millió literrel lesz kevesebb a tej. A kétségtelenül meglevő feszültségek egyik fő okát a tárca szakemberei a piac kialakulatlanságában, a még meglévő mammutszervezetekben, illetve az érdekvédelmi szervezetek valóságtól elrugaszkodott követeléseiben látják. Igazi megoldást a piac kialakulása fog hozni, amihez ha Európához akarunk közeledni, igazodnunk kell, mert különben behozhatatlan hátrányba kerülünk. A közeledést szolgálja egyébként a tájékoztatón ugyancsak ismertetett agrárpiaci rendtartás is, amely közelít a Közös Piac normáihoz. Parlamenti viták Ki, kihez igazodik? A képviselők többsége nem kívánta hallani Torgyán József kisgazdapárti frakcióvezetőt, ezért a képviselő nem kapott szót a Parlament hétfői ülésén. Mégsem maradt szótlan Torgyán József. A Fidesz sajtótájékoztatóján tudatta, hogy tárgyalásra alkalmatlannak tartja a hatásköri törvényjavaslatot, ennek ellenére a képviselők mégis további vitára engedték a tervezetet. Befejeződött a fővárosi és a kerületi önkormányzatokról folytatott általános vita, amelyben elhangzott az is, hogy a kerületek nem válhatnak a főváros játékszerévé, s erre megfelelő törvényességi garanciát kell biztosítani. A hétfői ülés az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatról szóló törvényjavaslat vitájával zárult, az ellenzék a tervezet hibájául rótta fel, hogy egészségügyi kérdésekről határoz, egészségügyi törvény hiányában. A rendkívüli ülésszak második napján a külpolitikai kérdések mellett vitatkoztak a képviselők választásáról szóló törvény módosításáról, a személyeskedő hangvételű eszmecsere arról folyt, hogy vajon a választóknak kell-e a szabályokhoz alkalmazkodni, vagy fordítva. A társadalmi szervezetek támogatásáról is született határozati javaslat. A költségvetés erre a célra biztosított 400 millió forintjára 650 pályázótól több mint hárommilliárd forintra érkezett igény. A javaslat szerint támogatott lesz a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Vöröskereszt, a hallássérültek, a mozgáskorlátozottak, a vakok és gyengénlátók egyesületei. A korábbi évekkel ellentétben nem támogatják a pártokat, az etnikai kisebbségeket és a helyi társadalmi szervezeteket. Ha nem elég a pénz Esetleg: helyi adó A Megyei Jogú Városok Szövetsége kedden értekezletet tartott Kecskeméten. A megbeszélésen a polgármesteri hivatal képviselői azt javasolták, hogy az önkormányzatok mielőbb mérjék fel a területükön lévő állami vagyont. Ez a későbbiekben meggyorsíthatná a földhivatalokkal az egyeztetést, majd a vagyonátadó bizottságok létrejötte után a közutak, parkok, intézmények, üzletek átadását, illetve átvételét. Szóba került az is, hogy a törvényben előírt feladatok elvégzésére az állami költségvetésből juttatott pénz — már most úgy tűnik —nem lesz elég az önkormányzatoknak, ezért az alapellátás — oktatás, egészségügy, tömegközlekedés, kommunális szolgáltatások zavartalan ellátása miatt — esetleg szükség lesz helyi adók kivetésére is. Tanács helyett hivatal a törvényesség őrei A megyei tanácsok hatósági jogát az új szervezet, a köztársasági megbízott hivatala veszi át. A Közép-Dunántúli régió köztársasági megbízottja, dr. Hegedűs Tamás szerdán tartott sajtótájékoztatót a Fejér megyei területi hivatal munkájáról. A Székesfehérvári székhelyű iroda vezetője dr. Gelencsér József lett, aki korábban Székesfehérvár megyei jogú város hivatalának az elnöke volt. A törvényességiellenőrzési osztályt Pintérné dr. Szekerczés Anna, a hatósági osztályt dr. Balla György, az általános igazgatási osztályt pedig dr. Gamauf András vezeti. A Fejér megyei területi hivatal mintegy harminc dolgozóval kezdi meg február elejétől a munkát. Ez töredéke csak a korábbi apparátusnak. A köztársasági megbízott szerint ez a kisebb létszám is elegendő, egyrészt azért, mert csökkent a feladatkör, másrészt pedig eddig sem volt indokolt a száznál több alkalmazott foglalkoztatása. A dolgozók mindannyian székesfehérvári lakosok. Bár dr. Hegedűs Tamás — mint elmondta — kérte városunk polgármesterét és jegyzőjét, hogy tegyenek javaslatot a hivatal tisztségviselőire, ám elöljáróink nem tudtak dunaújvárosi szakembert ajánlani. A köztársasági megbízott saját hatáskörében foglalkozik a megyei jogú városok önkormányzatának törvényességi ellenőrzésével, de lakossági panaszoknak bejelentéseknek, is helyt ad: minden hónap utolsó csütörtökén fogadja az állampolgárokat a megyei hivatalban. — f — Csak az anyagiak? A háttér homályos Két gazdasági vezető távozik a Dunai Vasműből. Mint arról már hírt adtunk, felmondott dr. Biksz Péter közgazdasági főosztályvezető, majd lemondott Meregh Lászlóné gazdasági igazgató. Vajon mi áll elhatározásuk hátterében? Amikor erre a kérdésre kerestünk feleletet, mindkét érintett elzárkózott a választól. Nem így a nagyvállalat dolgozói, akiknek egyöntetű véleményük az, hogy a két vezető menekül a süllyedő hajóról. Szíve mélyén dr. Szabó Ferenc vezérigazgató is rábólint a munkások véleményére, bár az említett hasonlatot erősnek érzi a vasműre vonatkozóan, ő sem tudja mi áll valójában a döntések hátterében, a vele közölt indokokat viszont nem tudja teljes mértékben elfogadni. A közgazdasági főosztályvezető érveit megérti: magasabb fizetésért inkább a Dunapack Rt. dunaújvárosi papírgyáránál lesz gazdasági vezető a jövőben. Ami pedig a gazdasági igazgatót illeti: a vezérigazgató szerint ő feladta a harcot. Óriási teher nehezedett a vállára, és kollégáival sem volt zökkenőmentes a kapcsolata az utóbbi időben. Dr. Szabó Ferenc szerint azonban az igazi okok, amelyek elhatározásukra rábírták a két vezetőt, rejtve maradnak a jövőben is. • Szembe úszunk az árral, s a vasműnek sem könnyű ma talpon maradnia. Jó vezetők nélkül viszont kevés esélye van a túlélésre. Ugyanakkor nem képes versenyezni a jelentősebb részvénytársaságok által kínált fizetésekkel. A homokórát tehát megfordították ... Legutóbbi információink szerint a lemondott Melegh Lászlóné helyére a vasmű vezérigazgatója Tóth Béla eddigi vállalkozásszervezési főmérnököt nevezte ki. Körmendi Erzsébet *