A Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 27-34. szám)

1991-04-05 / 27. szám

A PARANCSNOKRA SZÜKSÉG VAN Nem fogadta el a köz­­társasági elnök Lőrincz Kál­mán altábornagynak, a Ma­gyar Honvédség parancsno­kának a lemondását. A Ma­gyar Honvédség továbbra is igényt tart Lőrincz Kálmán munkájára, szakértelmére. Feltehetően ezt követően mindazon feltételek teljesül­nek, amelyeket a pa­rancsnok lemondó levelében számon kért. A köztársasági elnök és a miniszterelnök ezzel foglalkozó megbeszé­léséről elmondták, hogy a honvédség nem lehet pártharcok színtere, nemzeti a jellegét erősíteni kell. ZWACKOT MENESZTIK A korábbi hivatalos cáfo­latok ellenére mégis nagy­követcsere lesz Washing­tonban. A külügyminisztéri­um fel kívánja menteni Zwack Péter nagykövetet, a magyar—amerikai politikai változásokra hivatkozva. A diplomáciai meglehetősen gyakorlatban szokatlan, hogy egy ilyen jelentős posztról egy év után vissza­hívjanak valakit. ELMENNEK A KATONÁK Még 20 ezer szovjet katona, polgári alkalmazott és csa­ládtag tartózkodik hazánk­­­­ban a csapatkivonás előtti­­ 100 ezerből. Március végéig 1039 csapat- és anyagszál­lító vonat gördült át a ma­gyar határon, a csapatkivo­nás teljes befejezéséig - június végéig - még 250 szerelvénynek kell elhagynia az országot. TEJET JEGYRE A kormány előterjesztése szerint május 1-jétől rendszeres nevelési, szociá­­­lis segélyben részesülők és a hadigondozottak, össze­sen mintegy 165 ezer állam­polgár havonta, személyen­ként 300 forint értékű utal­ványt kap tej és tejtermék vásárlására. Az utalványo­kat az önkormányzatok ad­ják majd a jogosultaknak. A népjóléti tárca illetékesei tisztában vannak azzal, hogy jóval többen szorulná­nak a tejutalványokra, ám további kedvezményre nincs pénzügyi fedezet. MENEKÜLNÉNEK Mintegy 22 ezer szovjet katona és polgári alkalma­zott érdeklődött a BM Me­nekültügyi Hivatalánál a magyar menekültstátus iránt. Míg tavaly a mene­kültek 3 százaléka érkezett csak hazánkba a Szovjet­unióból, az idén ez az arány eddig már 14 száza­lékra növekedett. ADOTT, KAPOTT Klapka György, a Klapka GmbH vezetője és társai el­len különösen nagy értékű devizagazdálkodási bűntett alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárás. A nyomozás eddigi adatai szerint több mint 70 millió forint értékben használhatatlan számító­­gépegységeket importált Magyarországra. A gépeket csúcstechnológiájúnak tün­tették fel, s az áruk Klapka új devizaszámlájára vándo­rolt. A nyomozás folytatódik, az ügy pikantériája, hogy Klapka György korábban anyagilag, autóval támo­gatta rendőrségünket. Pártvillongás a közgyűlésen Laktanyából Az egyet nem értés alpolgármester-válasz­tásnál az nyilvánult meg leginkább. Antal István (MDF) már a közgyűlés kezdetekor indít­ványozta a napirendi pont törlését, ám a képviselők többsége a választás megtar­tására voksolt. Így az ügy­rendi, igazgatási és jogi bi­zottság elnöke beterjeszthet­te javaslatát dr. Dorkota Lajos (Fidesz) és dr. Sípos Já­nos (SZDSZ) személyére. A jelenlevő 23 képviselő több­sége egyetértett a két alpol­gármester jelölésével, vi­szont Antal István, dr. Dlus­­zus Péter, Galántai Csaba és Ladányi Béla (MDF) képvi­selők látványosan kivonultak az ülésteremből. A titkos szavazás eredménye, további három képviselő hogy is .,bojkottálta” a szavazást, két képviselő voksa pedig érvénytelenre sikerült, így dr. Dorkota Lajos 13, dr. Si­pos János pedig 14 szavaza­tot kapott, ami az előírt mi­nősített többséghez (15 sza­vazat) kevés, így az alpol­gármester-választás a követ­kező közgyűlésre marad az alpolgármesterek tiszteletdí­jának megállapításával egye­temben. Ez utóbbinak a bruttó összegét 18 ezer fo­rintban javasolta megállapí­tani a városgazdálkodási bi­zottság elnöke, ám a 10 egyetértő, a 10 ellenszavazat és a 3 tartózkodás patthely­zetet eredményezett. Ezzel szemben döntött a közgyűlés a rövidesen fel­szabaduló szovjet laktanya hasznosításáról, amelyre pá­lyázatot nyújtott be váro­sunk főiskolája. Eszerint 1992. és 1995. között a két kaszárnyaépület, a konyha és étterem, valamint az otta­ni lakóházak egy részének felújítása, illetve kiegészítő építkezések révén létrejöhet egy új főiskolai centrum. Az építés-felújítás becsült költ­sége mintegy hatszázmillió forint. A számítások szerint a szükséges pénz több, mintt felét lehetne a főiskola mai épületeinek értékesítéséből és központi támogatásból fe­dezni, míg 250 millió forint költséget a városnak kell állnia. Mindezt figyelembe­­véve az SZDSZ, a Fidesz, az MDF, az MSZP, a KDNP és Patrióta Szövetség képviselői egyaránt támogatták a lak­tanya főiskolává alakítását. Dr. Szegedi József, a főis­kola főigazgatója pedig át­a nyújtotta a polgármesternek Minisztérium támogatá­sáról szóló iratot. Kimondta a közgyűlés, hogy nem tart igényt a lak­tanya területén engedély nélkül emelt építményekre, energiaellátó rendszerekre, s a kijevi panelból készülő la­kóházra, mert azok a hazai követelményeknek semmi­képpen sem felelnek meg. Egyetértően megszavazta a közgyűlés a megemelt hitel­kamatok miatt megélheté­sükben veszélyeztetett csalá­dok támogatásáról szóló he­lyi rendeletet, amely idén március 1-től egy év időtar­tamra lehetővé teszi azoknak a kölcsöntörlesztő családok­nak a segélyezését, ahol az egy személyre számított megélhetési költség 4500 forint alatt van, s akik e támogatás iránti kérelmüket legkésőbb április 30-ig be­nyújtják a polgármesteri hi­vatalhoz. Hatmillió forintot biztosít a város költségvetése a kamatemelés miatti segé­lyezésre. A rászorulók tel-A korábbiakhoz képest rövid ideig tartó keddi köz­gyűlésen nem nyújtottak be egyetlen interpellációt sem, de a képviselői kérdések több közérdekű témát érin­tettek, köztük a valamikori pártbizottsági garázsok sor­sát is. Mivel az egész főtér rendezésére tervpályázatot ír majd ki a város, a pályáza­toknak kell választ adniuk erre a kérdésre is. Elképzel­hető egy olyan megoldás, hogy a területet a múzeum hasznosítja majd. Egy kifogás kapcsán kö­zölte a polgármester, hogy az önkormányzatnak mind­össze 140 ezer forintjába ke­rült az osztrák napok három­napos rendezvénysorozata, s hogy Linz polgármesterével történt kapcsolatfelvételről, a két város együttműködésé­nek tervéről a következő közgyűlés ad számot. A kórház-rendelőintézet igazgatója bejelentette, hogy idén szeptemberben váro­sunkban rendezik meg kong­resszusukat a gyermek-tüdő­gyógyászok, egyúttal jelezte, hogy a kórházi költségvetés idei várható deficitje 65 mil­lió forint körül lesz. Kezde­ményezte ezért a megyei jogú városok kórházai veze­tőinek konzultációját e té­mában. A városgazdálkodási bi­zottság elnöke bejelentette, hogy elkészült a Piac tér rendezési terve és eszerint a tér délkeleti részén szolgáltatóház épülhet, újabb ahol az eredeti feltételek mellett helyet kaphatnak azok a vál­ főiskola Pártvillongások „fűszerezték" a közgyűlés keddi ülését, bár néhány, a város egészét érintő döntésben egyetértésre jutottak a más-más pártállású képviselők. Ilyen egyhangú döntés fogadta el a címerpályázat beszámolóját azzal, hogy felkérik a legjobb ja­vaslatok benyújtóit, hogy a szakzsűri véleményét figyelembe véve készítsenek újabb címerterveket meszeresen más szociális ta­­lálkozók, akik kimaradóik az­mogatásban is részesíthetők előző szolgáltatóház építéss­­ettől függetlenül. bői. Cs. Gy. Nem mondanak fel senkinek a papírgyárban Ideiglenes megoldás Nehéz helyzetben van a dunaújvárosi papírgyár romló piaci feltételek miatt. a A lehetséges megoldások kö­zött ott szerepelt a munka­rend módosításán kívül kényszerszabadság és a lét­a­szám leépítése is. Hogy vé­gül is a két utóbbit sikerült elkerülni, az sok vita és fejtörés eredménye. A szakszervezet kezdemé­nyezésére március 29-én összeült a gyári érdekegyez­tető tanács (Bozsits Béla igazgató, négy gazdasági ve­zető, Tamássy István szak­­szervezeti titkár és hat fő­bizalmi). A cél az volt, hogy olyan megoldást találjanak, amellyel biztosítani tudják a dolgozók további foglal­koztatását, a szakemberek megőrzését. Ennek érdeké­ben került sor az új műsza­kok szervezésére és az új tevékenységek bevezetésére. A cellulózgyárban egy mű­szak, a lemezgépnél szintén egy műszak, a dobozüzem­ben pedig két műszak sza­badult fel, összesen mintegy harminc dolgozó, őket tűz­oltó ügyeletben, a hulladék­papír válogatásánál és kar­bantartási munkákon foglal­koztatják. Április 6-án és 7- én szabadnapon lesznek, és 8-án kezdik az átszervezett műszakot Fontos kikötése az érdek­egyeztető tárgyalásnak, hogy az egyes területeken a sze­mélyeket érintő kérdésekben a gazdasági szakszervezeti vezetők és a tisztségvise­lők egyetértésben döntenek. A megállapodás április 30- áig érvényes. A hónap vé­gén az érdekegyeztető ta­nács újra összeül, megvizs­gálja az addigi tapasztalato­kat, valamint a piaci hely­zetet, majd annak eredmé­nyétől függően tárgyalnak a további lehetőségekről. A gyár vezetői és a szak­­szervezet azt is célul tűzte ki, hogy a dolgozók a lehető legkevesebb megrázkódta­tással vészeljék át a jelen­legi nehéz helyzetet, hiszen van előttük perspektíva, mert egy nagyberuházás előtt állnak. Nyilvános beszélgetés Fehérváron Pozsgay és a négyek Annak idején — 1988-ban — nagy port vert fel a ma­gyar közéletben, hogy az ak­kori MSZMP vezetősége ki­zárta a pártból Bihari Mi­hályt, Biró Zoltánt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót. Azóta a négy politikus kü­lönböző pályát futott be, de közszerepléseik mindig az érdeklődés homlokterében álltak. Csakúgy, mint Pozs­­­gay Imréé, aki a „négyek” mellett szintén vendége lesz a szocialista párt székesfe­hérvári elnöksége által szer­vezett Tavaszi fórumnak, amelyre ma délután öt órai kezdettel kerül sor a megye­­székhelyen, a Technika Há­zában. A nyilvános — és minden bizonnyal nagy ér­deklődésre számot tartó — beszélgetést Kósa Ferenc filmrendező vezeti. Nem lesz elbocsátás átalakult a vasmű A Dunai Vasmű szervezeti átalakulása - jogi értelem­ben - március elsején befejeződött. A korábbiakban már létrehozott gazdasági társaságok mellett a vertikum fő profilját meghatározó termelőegységek is önálló társasá­gokká, kft.-kké alakultak. A korábbi egységes nagyválla­latból az állami vállalatokra vonatkozó szabályok szerint, - de megváltozott feladatokkal és lecsökkentett appará­tussal - tovább él és működik az úgynevezett konszern­­központ. A gyáregységek utódai pedig nagyfokú önálló­sággal, ugyanakkor a szindikátusi szerződésben meghatá­rozott kötelezettségekkel dolgoznak tovább március elseje óta. Az átalakulás hatásairól, beszélgettünk Tóth Bélával, a konszern gazdasági igaz­gatójával. — Nem tervezünk elbocsá­tásokat — mondja a gazda­sági igazgató. —■ Létezik ugyan egy lista a rendelke­zési állományban lévő dol­gozókról, de ez a létszám el­enyésző. Van, akit korked­vezménnyel nyugdíjba kül­dünk, van, akinek a szak­­képzettsége az adott helyen nem felel meg és máig mun­kahelyre irányították, de sajnos valóban lesznek olyan emberek, akiknél az átkép­zés sem megoldható. Ők a vállalat szempontjából gya­korlatilag keze­lh­etetlenn­ek minősülnek. — Hány embert érint ez a „kezelhetetlen” minősítés? Kérdezem azért, mert a vá­rosban elterjedt, hogy töme­ges elbocsátásokra kerül sor a vasműben. — Elsősorban a belső munkaerő-gazdálkodásunkon keresztül próbáljuk megolda­ni a helyzetet, de mivel ez naponta változik, pontos szá­mot sem lehet mondani. Az elterjedt hír annyiban igaz lehet, hogy sokan távoznak a vasműből, s a természetes fogyást nem akadályozzuk meg. — Mikorra ér véget ez a folyamat? — Egy ekkora rendszernél a változások elnyújtva érez­tetik hatásukat. Így a mos­tani átszervezéssel kapcsola­tos döntések közvetlen hatása a nyár közepéig biztosan je­lentkezik. — Addig nyilván korai lenne eredményekről beszél­ni. De hogyan zárult a tel­jes átalakulás előtti mérleg? A januári és februári munkával 147 millió forint eredményt értünk el. Már­ciusban viszont mind az öt cég külön kezdett e­l dolgoz­ni, így azok eredményéről még nem beszélhetek. Kö­rülbelül fél év után lehet majd valamilyen képet kiala­kítani a munkájukról. • Hogyan biztosítják kft.-k munkájának folyama­­­tosságát, hiszen az ott dol­gozóknak ezekben a hóna­pokban is meg kell élni va­lahogy? — A megalakult társasá­gok átvitték a szerződéseiket, a jogokat és kötelezettsége­ket. Természetesen új jogo­sítványaikkal is élhetnek, azzal együtt, hogy teljesen tiszta lappal indulhatnak Viszont a közös múltból semmiféle terhet nem visz­nek magukkal. Más feltéte­lekkel,­de lényegében ugyan­azokkal dolgoznak. — Ilyen előzmények után, milyen eredményre számíta­nak az év végén? — A tavalyinál lényegesen jobbat várunk, hiszen min­den költséget, amit lehetett, leszorítottunk. Az árakat és erőforrásokat is a valódi he­lyükre tettük, minimálisra szorítottuk az irányítási rendszert, a veszteséges ter­mékek gyártását pedig jó­részt máris megszüntettük. Mindezek összhatása vélemé­nyünk szerint csak kedvező lehet. T. Sz. Nyolc igen és három nem Földvári forintok Nagycsütörtök délutánján tárgyalta Dunaföldvár ön­kormányzata a város költ­ségvetését. Már az ülés előtt baljós hangokat lehetett hallani, hogy ez a tervezet elfogadhatatlan. Az első napirendi pont a tavalyi pénzügyi zárszám­adás elfogadása volt, s a hozzászólók többsége hevesen támadta az előterjesztést, mondván: nem lehet a szá­mok mögé tekinteni, nem látható az összefüggés akö­zött, hogy egy tétel tavaly, illetve az idén miként je­lentkezik. Deák Árpád kép­viselő úgy fogalmazott, hogy lehetőleg egy új, korszerűbb költségvetést kellene kimun­kálni, dr. Túri Árpád pedig azt javasolta, vonja vissza anyagát a beterjesztő. Gál Viktor pénzügyi vezető válaszában elismerte, hogy a múlt rendszerben megszokott beszámolókhoz hasonló a je­lenlegi is, ám az érvényes előírások sem változtak, nem áll szándékában visszavonni az előterjesztést. Ezután meggyőzően vázolta: „mi mennyi”. Ifj. Pintér György képvi­selő arra emlékeztetett, hogy a városatyáknak nem felada­tuk minden tételt elbírálni, sok-e vagy sem a hozzáren­delt summa, nekik csupán a főösszegeket kell jóváhagy­ni. Végül is a városatyák nyolc „igen” szavazattal , három „nem” ellenében elfo­gadták a múlt évi zárszám­adást. Az idei költségvetési terv vitája még „vészterheseb­ben” indult. Vörös László célzott arra, hogy ha ezt az anyagot úgyse fogadhatják el, arról kéne tárgyalni, mi­lyen irányban térjenek el tőle. Meghökkentő volt az a javaslat, hogy a közoktatás­nak és a közművelődésnek szánt összeg tíz százalékát tartalékolni kellene; az in­tézményvezetők ezt műkö­désképtelenséget okozó kö­rülménynek minősítették. Több más vitatott tétel tisz­tázása után a Németország­ban tanulmányúton lévő pol­gármestert helyettesítő Csesznek János levezető el­nök intézményenként szavaz­tatta meg a visszatartás jo­gosultságát. (Végül csak az általános iskolának kell kur­tább keretből terveznie.) Végtére ezzel a módosítással a tervezet is elfogadhatónak bizonyult, a nyolc igenlő és a három nemleges szavazat­tal jóváhagyták az idei költ­ségvetést. Bankó András

Next