A Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 88-95. szám)

1992-11-03 / 88. szám

ANTALL BEFEJEZTE Göncz Árpád kezdemé­nyezésére pénteken délután a parlamenti pártok frak­cióvezetői médiaügyben ta­nácskoztak a köztársasági elnökkel. Az egyórás talál­kozón megállapodás nem született, s a miniszterelnö­ki sajtóiroda közleménye szerint Antall József befeje­zettnek tekinti a tárgyalá­sokat. Egyes értesülések szerint a miniszterelnök a héten javaslatot szándéko­zik tenni a rádió és az MTV új vezetőjének szemé­lyére. Ha ez megtörténik, a köztársasági elnök aláírja a kinevezéseket, illetve fel­mentéseket, amennyiben a kulturális bizottság kéthar­mada igent mond az új médiavezetőkre. '56-BAN HÁBORÚ VOLT A kormány sürgős tárgya­lást kérve terjeszti a parla­ment elé deklaratív törvény­­javaslatát, miszerint Ma­gyarországon az ’56-os ok­tóberi forradalom idején háború volt. A törvényter­vezet összesíti azokat a for­radalom idején érvényes és ma is hatályos törvényeket, amelyek alapján eljárás in­dítható a háborús bűncse­lekmények elkövetői ellen. BŐS ES MECIAR Kizárólag szlovák-magyar probléma Bős kérdése, felesleges nemzetközi ügyet­­ csinálni belőle Meciar szlo­vák kormányfő szerint, aki a burgenlandi Kismarton­ban tartott sajtóértekezletet. Úgy véli, hogy a problémák nem politikaiak, hanem technikaiak, s a megoldás kulcsa a magyar parlament kezében van. Ha Szlovákia jó szándékot tapasztal ma­gyar részről, akkor hajlan­dó tárgyalni is. AZ ARAK HATÁRA ... Több mint kétszáz termék fogyasztói ára emelkedett hétfőtől egyes kereskedelmi vállalatoknál. A naprafor­góolaj (88 Ft) mellett a rizs­félék 10-30 százalékkal, a konzervipari termékek 5-25 százalékkal drágulnak. A Budapesti Tejipari Vállalat Göcsej, Pannónia, Safari sajtja 10-15 százalékkal emelkedik. A szappanokért 12-20 százalékkal kell töb­bet fizetnünk. OROVA KFT. Papír-ajándék-játékbolt nyitott Óvárosban! Az óvárosi üzletközpontban a Magyar út 36. alatt üzemelő bolt áruajánlata: Sharp EL-1607 G asztali szalagos számológép reklámáron: 8 800,- Ft ■ Sharp zsebszámológépek nagy választéka SIS,- Ft-tól / 4, Crepto en-papír 1 tekercses 18,50 Ft / 0jv^ Creptoen-papír 4 tekercses 53,50 Ft 14­! 10 db-os papírzsebkendő 0,30 Ft Tapéták (hazai és import) 140,- Ft-tól Fa karácsonyfadíszek, kínai, garnitúra 300,- Ft-tól COSNOCOP űrautó sok programmal 1 930,- Ft. Kínálunk még festményeket, ajándékokat, lakossági és közületi papírárut, irodagépet Telefonérdeklődés: ll-715/4-es mellék. Hétköznap: 7.30-16 óráig - és minden szombaton délelőtt nyitva! DUNAÚJVÁROS ÉS A VÁROSKÖRNYÉK LAPJA ill. évfolyam, 88. szám ~ 1992. november 3., kedd ~ óra: 12,50 Ft Hiányzik még a tisztánlátás Átalakulás közben A részvénytársasággá alakulás csak egy állomása az utóbbi évek változásainak. A Dunaferr vállalatcsoport most már a meg­növekedett önállóságot kihasználva tovább alakul. Folytatódik a privatizáció, új eljárások, új termékek kapcsolódnak majd a cég nevéhez. S mindeközben a világpiacon öldöklő ár- és minőségi verseny folyik a vásárlók kegyeiért. Horváth István elnök-ve­zérigazgatóval ebből kiindulva kezdtük a beszélgetést. • Kohászati termékeket eladni manapság nem igazán könnyű vállalkozás. Az ál­talános recesszió, a túlterme­lés élezi a versenyt, amelyet bonyolít, hogy a volt szocia­lista országok konkurens cé­gei otthon még korántsem találkoznak piaci körülmé­nyekkel. Vajon a Dunai Vasmű átalakulása, privati­zálása ilyen körülmények között mennyiben segíti a talponmaradást? — A félreértések elkerülé­se végett szögezzük le, rendelkezésünkre álló kon­­­tingenseket a korábbi évek­ben sem használtuk ki min­denben maradéktalanul. Azonkívül a közös piaci or­szágok „elvárják” Kelet-Eu­rópától, hogy ne jelenjen meg olyan dömpingárakkal, mint amilyennel megjelen­tek a csehek, a lengyelek. Mi ezt edd­ig is ú­gy véd­tük ki, hogy negyedévente egyez­tettünk a legnagyobb nyu­gat-európai, elsősorban né­meti és olasz vevőink képvi­selőivel. A másik lényeges elem, hogy a mi exportunk egycsatornás, alapvetően saját ke­reskedőházunkon ke­­­resztül­ szállítunk, s a vevők elismerik a korrektséget. — Van valami különleges oka, hogy a Dunaferrt „meg­érintő” változások közül kereskedelmet emelte ki el­­­ső helyen? — A legfontosabb, hogy rájöttünk, azt kell termelni, amit el lehet adni, vagyis fe­lértékelődött a kereskede­­lem. Először a Metalümpex­­szel közösen megalakíitot­­tun­­­ egy kül kerjoggal ren­delkező kft.-t, majd ezt tel­jesen a­­ tulajdonunkba vonva kialakítottuk a jelenlegi ke­­reskedőházat. Már amikor úgy vélekedtünk ugyanis, hogy jóval többről van szó, mint egyszerű termékex­portról, alapanyagimportról. Külföldi irodákat, majd ve­gyes vállalatokat hoztunk létre, Ausztriában kettőt, Né­metországban, Olaszország­ban, Oroszországban, Ukraj­nában egyett-egyet, és most tárgyalunk egy közel-keleti iroda vagy cég létesítéséről, valamint egy újabb nyugat­­európai cégről. — Milyen a külföldi, illet­ve a kereskedőcégek viszo­nya az itthoni társaságokkal, amelyeknek piacválasztási lehetőségük van? (Folytatás a 3. oldalon.) Ahol vége a világnak (5. oldal) )­ kotrás: elnapolva Elkészítette a Bajai Víz­ügyi Igazgatóság a dunaúj­városi kikötői öböl horgász­­tanya előtti részének kotrá­si tervét. Eszerint a Lebuki patak­­ hordalékából lerakó­­dott iszapos részt a kotrási zaggyal feltöltve jól haszno­sítható terület alakulna ki a horgásztanya mellett. A ki­kotort részen, a kikötőtől északra pedig vízi paradi­csomot alakíthatnának ki, helyet és kikötési lehetőséget biztosítva négyszáz csónak­nak. Mindehhez százezer köbméter iszapot kellene ki­emelni a mederből. A javaslattal foglalkozott a közgyűlés városgazdálko­dási bizottsága, mivel szük­ség lenne a kotrási költség egy részének átvállalására. A horgászegyesület egymillió forint­tal járulna hozzá művelethez,, a Dunaferr is a kilátásba helyezte támogatá­sát, bár ennek mértéke még bizonytalan. Mivel sem a kotrás költsége, sem az ügyet támogattatók teljes köre nem tisztázott, s az sem egyértelmű még, sor kerül-e és mikor a szabad strand kotrására, hogyan­­ kapcso­lódhatnak egymáshoz a víz­felületek és az üdülő-pihe­nőövezetek, a kérdést elna­polta a városgazdálkodási bizottság. Majd ha tisztázódnak a kérdések Pénz, pénz, pénz Baracsi döntések A baracsi k­épvisellő-testü­­let legutóbbi ülésén igenlő döntés született a közalkal­mazottak tizenharmadik ha­vi fizetéséről. Lakóháztelek­ér­tékésítésről is döntött a testül­et, valamint első for­dulóban megtárgyalták az önkormányzati dálkodásról szóló vagyongáz­rendelet­tervezetet. A munkaadó vállalja a terhet Nem kötelező a béremelés A vasmű ezévi eredményei alapján nem számíthatnak a dolgozók központi bérfejlesz­tésre. Erre a megállapodás­ra jutottak a vállalat veze­tői és az érdekvédelmi szer­vezetek képviselői az Érdek­egyeztető Tanács pénteki ülésén. Ettől függetlenül minden kft.-nek — önálló gazdálkodási egység lévén — adott a béremelés lehetősé­ge. Az egész évi növekmény viszont nem haladhatja meg a 28 százalékot, s mivel eb­ből­ év elején már több mint 20-at megkaptak a munkavállalók, év végén vajmi kevésre számíthatnak. Az ÉT határozata szerint bérköltségen kívüli egyéb juttatást kötvényt­­­ például biztosítást sem adhatnak a társaságok. Visszatértek a­ kollektív keretszerződés — Munka Törvénykönyve szerinti — módosításra is a tanács tagjai. A változások között több olyan pont szerepel, ami szintén a dolgozók pénztárcáját érinti. Többek között meghatározták munkakörbe nem tartozó fel­­­adatok elvégzéséért járó dí­jat, ami az át­lagkeresetmi­­mimum 110 százaléka le­het. Száz százalékról százöt­ven százalékra emelték a heti pihenőnapián végzett munka bérpótlékát, s ugyan­ez jár a munkaszüneti na­pon dolgozóknak is. Foglalkoznia kellett az ÉT-nek a kedvezményesen vásárolható ebédjegyek árá­val is. A vendéglátósok költségeik növekedésére hi­a­vatkozva az étkezés díjának emelését kezdeményezték. Eddig 72 forintot számláztak minden egyes ebédért a Du­nai Vasműnek. Ez a költség fele-fele arányban oszlott meg a vállalat, illetve kft.-i, valamint a dolgozók között. A szolgáltatók ezt 90 forint­ra szerették volna emelni, amit a tárgyalások során 82- re szorított le a vasmű. A korábbi 50-50 százalékos gyakorlat­vállalóknak szerint a munka­ 36 helyett 42 forintot kellet volna fizet­niük a napi étkezésért, no­vember 9-éitől. A vasasszak­szervezet azon­ban az életkö­rülmények­re hivatkozva nem tartotta helyesnek a terhek további emelését, s képvise­lőjük arra kérte a vezetőket, hogy a megnövekedett költ­ségeket a munkaadó vállalja magára. Ezzel az Érdek­­gyeztető Tanács tagjai egyet is értettek, így egyelőre vál­tozatlan árért kaphatnak ebédjegyet a vállalatnál dol­gozók. A tervezettnél több a bevétel Ma: közgyűlés Közgyűlést tart ma dél­után fél négytől Dunaújvá­ros képviselő-­testülete. A ja­vasolt napirend szerint a szokásos polgármesteri be­számolót követően meghos­­­szabbítj­a a testület annak a vizsgáltatnak a határidejét, melynek választ kell adnia arra, hogy ki a felelős Szel­­lák János vállalkozó kárá­ért és a kényszerű szerző­désimódosításért. Módosítja az idei költség­­vetésről szóló rendeletét Du­naújváros közgyűlése, mivel a bevétel mintegy 125 millió forinttal több, mint amire számítottak. (Döntenie­­ kel­l a közgyűlés­nek arra is, hogy kilépjen-e Dunaújváros az Egyesült Városok (korábban testvér­­városok) Világszövetségéből, hogy eladja-e feláron az 1848-as emlékművel szemben levő teleket az Evangélikus Egyháznak templomépítési célra, hogy pótolja-e a fe­dett uszodát üzemeltető vál­lalkozás fűtésdíj-növekedés­­ből származó veszteségét és hozzájárul-e egyes uszodai belépődíjak emeléséhez. Megvitatják a költségvetési szerveknél alkalmazott élel­mezési nyersanyagnormák és térítési díjak emeléséről szóló előterjesztést is.­­ Rendeletet hoz a közgyűlés városi p­edagógusdíjakról, szerződéssel rendezi a Dózsa moziban működő vállalkozók helyzetét, majd telekügyek­­ről dönt. Ennek keretében állást foglal Sárközi György — múzeum által zárolt — építési tel­kének kérelmezett cseréjéről, a Ferrobeton és az Alba Volán telekértékelé­­séről, valamint a garázsvá­rosban 6 négyzetméternyi te­rület elidegenítéséről. IDEGEN HALOTTAK Az idegenek sírjára idén is odalopott valaki egy szál virágot, a sírkő tövében fellobbant egy aprócska láng. Így megy ez már évek óta, csak míg az or­szágos, nagy változások előtt nem tűnt fel senki­nek, vagy ha mégis, ter­mészetesének tartotta, most vörös posztóként virít az arrajárók szemé­ben, összetépik hát a virá­got, a gyertyát beletapos­sák a dermedt földbe. Pusztuljon az éltünkből még az emlékük is, éppen elég, hogy kitörölhetetlenül beírták magukat a törté­nelmünkbe. A szál virág és a mécses nem egy baloldali szerve­zettől, párttól, csoportosu­lástól származott, hanem egy kicsi, töpörödött öreg­asszonytól, aki az urát­ a második nagy világégésben veszítette el. S­­ akinek ak­kor majd eszét vette a a keserűség. Hisz a szere­tett ember akkor, ott, abban az idegen, fagyos, hólepte országban nem kapta meg a végtisztessé­get. Tömegsírba került, mint annyian a háború során, ott vált azzá, amiből vétetett, idegen földben. A kis öregasszony évekig tervezte, hogy egyszer el­megy abba a hatalmas tá­voli országba, megkeresi a helyet, de ez csak álom maradt persze, teltek az évek, tompult a fájdalom, fakult az emlék, jött he­lyette másik társ, csak az a megfogalmazhatatlan üresség nem múlt el. Az üresség, amely abból adódott, hogy úgy érezte valamit nem végzett el. Minden novemberben ki­ballagott a temetőbe, részt vett a megemlékezéseken, s gyűlölettel gondolt a be­tontömbök alatt nyugvó is­meretlenekre, mígnem egy­szer beléhasított; ott mes­­sze, abban az idegen or­szágban ugyanígy néznek az ő férje fölé emelt kö­zös síremlékre. Nem volt egyszerű a mozdulat, temérdek könny, keserűség, beletö­rődés, lemondás húzta vis­­­sza kezét, amikor az első szál virágot elhelyezte. De megtette. Gyertyát gyújtott ismeretlen, idegen katonák lelke üdvéért, an­nak reményében, hogy ta­lán akad egy asszony ott is, aki lélekben felül tud kerekedni történelmen, po­litikán, s megtiszteli azt a helyet ahol idegenek bár, de emberek vannak elte­metve. A néni nem él már, de az idegenek sírjára idén is odalopott valaki egy szál virágot, s a sírkő tövében míg el nem taposták, ott pislákolt a gyertyaláng. Kiss S. Anna J

Next