Dunaújvárosi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

Új (n)év Persze, leginkább csak az év. A név, nos a név az (talán még emlékeznek rá) régi-új. Hogy miért és miért éppen most? Mert, ha már új év, hát legyen (régi­)új név is. De komolyra fordítva a szót: talán nem árulunk el hétpecsétes titkot, ha azt mondjuk, mindez közkí­vánatra történik. S éppen azért, mert az öt évvel és néhány hónappal ezelőtt megejtett névadás (azzal együtt, hogy a szándék, egy korszak lezárásának jelzése fontos és méltá­nyolható volt) „nem váltot­ta be a hozzá fűzött remé­nyeket”. Ne szépítsük, a dunaújvárosi olvasó ne­hezen tudta elfogadni, s máig sem tudta megszok­ni az általánosító A Hírlap nevet, s a városkörnyéki­ek sem a „kiterjesztő" ke­resztelő okán maradtak mellettünk. S név ide vagy oda, a város és kör­nyékének újságát a város és környékének polgárai az elmúlt öt és fél eszten­dőben is csak úgy hívták: Dunaújvárosi Hírlap. Egy szó, mint száz, ha már így kérik az újságos­nál, miért ne legyen (megint) ez a neve? Per­sze, mielőtt ez a visszaté­rés bárkiben is pejoratív felhangokat gerjesztene, gyorsan le kell szögez­zük: ahogy az elmúlt két év folyamatos változásai (többek között a napilap­pá válás) is az Önök. Ol­vasóink érdekét szolgál­ta, úgy ezzel is magunk­nak tettük magasabbra a 'écet — Önökért. Hogy a lap az eddigiek­nél is jobban szóljon olva­sóihoz, olvasóiról. A vá­ros és környékének pol­gárairól, akik eddig is megszámlálhatatlan sok ötlettel, javaslattal segí­tették szándékunk meg­valósítását. S miért ne tennék ezt a jövőben is a Dunaújvárosi Hírlapért? A Mi lapunkért. Áremelések januártól Több áru és szolgáltatás ára is emelkedik január 1-jétől a fo­gyasztási adótételek növekedé­se illetve más központi intézke­dések hatására. Az átlagos ár­emelkedés mértéke 20 százalék körüli lesz ebben a körben. A benzin ára januártól 11 fo­rinttal, a gázolajé pedig 9 forint­tal növekszik. A fogyasztási adó literenként 6 forinttal, az áfa 2.20 forinttal, míg az útalapba befizetendő összeg 2.60 forint­tal növekszik, így az üzemanya­gok árának mintegy 70 százalé­kát már a különféle adók és járu­lékok teszik ki. A Mol-nál a 91- es oktánszámú benzin 111,90, a 95-ös 114,90, míg a 98-as 121,90 forintba kerül. A gépjármű felelősségbizto­sítások­ díja átlagosan mintegy 25 százalékkal nő. Biztosítón­ként és járműfajtánként azon­ban az emelés mértéke eltérő. Január elejétől kell Magyaror­szágon először autópálya-díjat fizetniük az autósoknak az él­­es Győr-Hegyeshalom szaka­szán. A személyautók egyszeri úthasználati díja 900 forint lesz, de az autóbuszokért ennek négyszeresét kell majd fizetni. A BKV január 1-jétől átlago­san 39 százalékkal emeli menet­jegyeinek árát. (Folytatás a 3. oldalon) V­laszS^iief Csúcsforgalommal zárult az óesztendő a kikötőben Amíg termelési szünetet tar­tott karácsony és újév között sok üzem, csúcsteljesítményt pro­dukált a dunaújvárosi kikötő. A Dunaferr Kikötő Kft. ügy­vezető igazgatója, Varga Imre szerint ha a hajózási viszonyok lehetővé teszik, december a leg­forgalmasabb hónapok egyike, hiszen a hajóstársaságok növel­ni igyekeznek az adott évre szó­ló bevételeiket, a termelők pe­dig abban érdekeltek, hogy út­nak indítsanak minél több kész­terméket. A szenteste, valamint szil­veszter napját leszámítva folya­matos volt a munka, kokszot, le­meztekercseket, papírtekercse­ket rakodtak uszályokba, azok­ból ki pedig ércet, szóját, hulla­­dékpapír-bálákat emeltek, szin­te folyamatosan. A karácsonyi ünnepek alatt 14 ezer tonna árut raktak uszályokba, ami hétköz­napi teljesítménynek is elisme­résre méltó. Emellett különle­ges, újszerű feladatként itt ké­szült malátával raktak meg 40 vasúti kocsit. — A maláta Rotterdamba ment, ott rakták tengeri hajóra. Mivel nem sikerült biztosítani az előírt hajóteret, az Albadoma malátagyárral megszerveztünk egy teljesen zárt rendszerű szál­lítóvonalat, így szakadó hóesés­ben is száraz maradt a termék. A gyárból ciszternakocsik jöttek, mi biztosítottuk a surrantót, a ra­kodóhelyet a vagonoknak. A Dunaferr egészéhez hason­lóan jó évet hagyott maga mö­gött a kikötő is. Míg az év első felében a rakodói kapacitás har­madát tudták kihasználni, egész évre vonatkoztatva 40 százalék közelébe emelkedett ennek az aránya.­­ Ennél is fontosabb ered­mény, hogy munkánk 80 száza­lékát adják ugyan a Dunaferr Rt. tagvállalatai, emellett lényege­sen több volt az előző évinél a külső megrendelők számára pi­aci áron végzett, azaz nyeresé­gesebb munka. A vállalatcso­portnak számlázott ár ugyanis kedvezőbb. Jobb anyagi kondí­cióink, s a Dunaferr gazdasági eredményei lehetővé tették a ko­rábban elmaradt felújítások, hajtóműcserék, vasúti pályacse­re elvégeztetését. A kikötő eredményes műkö­déséhez hozzájárult, hogy az ott dolgozók anyagilag is érdekel­tek a rakodókapacitás kihaszná­lásában. (Folytatás a 3. oldalon) A legelső gyerek — fiú! Jól kezdődött az új esztendő az Ercsibe való Berta családnál. Noha csak tizedikére várták az új jövevényt, Bertáné Farkas Ágnes már újév hajnalán öt óra után pár perccel életet adott má­sodik gyermekének, Berta Adri­án Lászlónak. A kis jövevény le­késte ugyan az AB bébik sorso­lására kijelölt első órát, de ez a szülők szerint nem számít sem­mit sem. Inkább meglepetés volt számukra a gyerek vártnál gyor­sabb megérkezése, beleértve a szülés gyors lefolyását is. A legfontosabb, mondja az édesanya boldogan, hogy a két kiló hatvan deka súllyal és negy­venkilenc centis testhosszúság­gal született fia egészséges. A háztartásbeli édesanya és szobafestő-mázoló férje, vala­mint hatéves Renáta kislányuk már nagyon várták a fiútestvér (tudták, hogy fiú lesz) megér­kezését, akinek a fogadására ott­hon már mindent előkészítettek, s aki egyúttal a dunaújvárosi Szent Pantaleon kórház 1996. évi első újszülöttje. änap 3 Két szakmai szer­vezet, diákoknak Két fontos szakmai diák­­szervezet tagjai között ta­lálni hallgatókat a du­naújvárosi főiskolai kar­ról: az AESTE magyar tagozatának (Magyar Mérnökhallgatók Egye­sületének), valamint az AEGEE-nek (Európai Hallgatók Egyesülete) is vannak képviselői Du­naújvárosban. 6 Sportsikerek — 1995 Nem panaszkodhatnak a dunaújvárosi sportbará­tok az 1995-ös évre. Ugyanis a város sportolói tavaly is kitettek magu­kért, szinte sorozatban szállították a szebbnél szebb eredményeket. Az óév hozta a város sport­­történetének eddigi leg­nagyobb sikerét is, a Du­naferr SE női kézilabdá­zóinak KEK-győzelmét. 7 Versenyben az „A” csoportért Második lett csoportjá­ban, így a feljutásért küzdhet a magyar junior jégkorong-válogatott lengyelországi „B” cso­­­portos világbajnokságon. 7 Heten, de nem gonoszok Negyedik alkalommal rendezték meg a Duna­­pentele elnevezésű női labdarúgó teremtornát. A hét, közel azonos képes­ségű résztvevő együttes között rendkívül izgal­mas mérkőzéseken dőlt el a végső sorrend. Dunaújváros­­ Egészségügyéért Dunaújváros közgyűlése rendeletben szabályozta, hogy évente a Dunaújváros Egészségügyéért díjjal ismeri el azok munkáját, akik sokat tettek az itt élő lakosság egéss­égének megőrzéséért, helyreállításáért. A díjakat (évente legfeljebb hármat) mindig az év utolsó közgyűlésén adják át. A most díjazottak: Bíró Lász­­lóné dietetikus, dr. Kiss Barnabás és Sáffrány Ilona főorvosok. Bíró Lászlóné, a Szent Panta­leon Kórház vezető dietetikusa elmondhatja magáról, hogy olyan tevékenységért kapott elismerést, amit szívesen csinál. A „Dunaújváros Egészség­ügyéért” díj átadásakor többek között prevenciós munkáját emelték ki. Pályafutását diétás nővérként kezdte, majd később elvégezte az egészségügyi főiskola diete­­tikai szakát. — Az összes terápiás étrend közül a fogyókúrás diétát szere­tem összeállítani, ami nem an­­­nyira diéta és nem kúra. Hiszen nem kell koplalni, nem drága, nem íztelen és nemcsak tiltást tartalmaz. Javaslataimmal, ét­rendi mintáimmal igyekszem megőrizni a magyaros ízeket. Ezeket természetesen én is meg­kóstolom, kipróbálom. A fogyni akarókkal nemcsak a testsúly­csökkentés, hanem a súlymeg­tartás periódusában is tartom a kapcsolatot. A dietetikust sokan felkere­sik — főleg hölgyek és legin­kább tavasszal —, hogy taná­csokat kérjenek. Bíró Lászlóné nem titkolja, állandóan figyeli saját súlyát: a példamutatást fontosnak tartja. Tíz éve kezdett foglalkozni túlsúlyos gyermekekkel. Az el­hízással (is) összefüggő beteg­ségek — szomorú statisztikák — motiválták arra, hogy pre­venciós munkát végezzen. Programot készített (a helyes ételmegválasztástól a viselke­désterápiáig) tizenkét-tizenhat éves gyerekek számára. A prog­ramban részt vesznek az Egés­zségmegőrzési Központ mun­katársai is. Amikor elkezdte a munkát, még felmérés sem készült a túl­­ságos gyermekek számáról. (Folytatás a 3. oldalon)

Next