Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1974 (81. évfolyam, 1-50. szám)
1974-05-05 / 18. szám
FEB 175 URSUARIA FAZEKAS 341 EAST LAKEVIEW BLVDERIE PA 16504 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509 — Telefon: (216) 799-2600 Amerika egyetlen katolikus CatllOlIC IIUIlg«rÍflIl$9 Sunday magyar hetilapja '■—====' srr- The only Catholic Hungarian Weekly j Newspaper in the United States Egyes szóm óra: 20 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: Price of one copy: 20 cent Mindszenty József bíboros Amerikában ELMONDHATÓ, hogy nincs olyan nagyobb magyarlakta városa Amerikának, ahol az amerikai magyarság ezekben a napokban ne ülésezne és nyilvánosan ne készülődne arra, hogy méltóképpen fogadja a magyarok lelki fejedelmét. Mindszenty Józsefet, amikor Amerikába érkezik. Az amerikai magyarságnak ez a mozgósító szervezkedése, gyors ütemben halad. Mindenütt megalakultak azok a központok, amelyek a lelki fejedelem időrendjét és látogatási rendjét kialakították, papi gyűlések és világi bizottságok lázasan tevékenykednek azon, hogy a látogatás napján a maguk vidékének magyarságát mozgósítani tudják, fel tudják vonultatni és be tudják mutatni Mindszenty Józsefnek. ★ AHOGY MA LÁTHATÓ, a munka a lelkipásztori gyűléseken indul el. Innen ágazik ki a területi általános bizottságokba. Az általános bizottságok osszák fel a látogatás idő- és menetrendjét a helyi programokra és a helyi programok rendezői végzik aztán a helyi magyarság között a rendezői és szervező munkálatokat. ★ EZ, TERMÉSZETESEN, csupán általános nagyvonalakban jellemzi a munka folyását. Az amerikai magyarság élete ma olyan gazdag és annyira színes, hogy általánosságban a rendezést nem is lehetne leírni. Amerika szinte minden területi egységében, minden egyházában, keleten, nyugaton, középen és délen más és más, a magyarság letelepedésének szerkezeti és társadalmi egysége és a magyar erők élete és munkája. Mindezt mindegyik területrészen be kell számítani a munkába. ★ MA MIDEN AMERIKAI MAGYARNAK KÖTELESSÉGE segíteni ebben a munkában. — Hosszú ideje annak, ha ugyan volt ilyen alkalom ezt megelőzően (talán Kossuth Lajos amerikai látogatása), amikor az amerikai magyarság felvonulása ennyire fontos lett volna. Amikor ma anynyit beszélnek Amerikában az etnik erőről, elsősorban fontos az, hogy ez alkalommal mi magyarok mutassuk meg, milyen erősek vagyunk Amerikában. Ennek a mozgósításnak és jelentkezésnek a munkájában mindenki kiveheti a részét. Aki nagyon elfoglalt, az legalább azzal, hogy amikor kell, megjelenik és felvonul. DE SZÁMÍTANUNK KELL ARRA IS, hogy sok helyen velünk fognak felvonulni azok az etnik testvéreink is, akik hozzánk hasonló sorban, menekült, száműzött sorsban élnek Amerikában, és akiknek népét ugyanaz a szovjet veszély fenyegeti, odahaza a hazában, mint a mi népünket. Mindszenty az ő nemzeti létének és az ő nemzeti küzdelmüknek is szimbóluma, és így van ez jól. ★ RENDKÍVÜL FONTOS erőnk megmutatása amerikai szempontból is. Amikor Amerikában sokan — érthetetlenül és riasztó módon — igyekeznek a vallási, a gondolati, a politikai szabadság elrablóival kiegyezni, tekintet nélkül azokra a milliókra, akik ezeket az emberi szabadságjogokat, az emberi méltóság biztosítékait, a nemzeti lét feltételeit hazájukban már századokkal ezelőtt kivívták, szükséges megmutatni, hogy Mindszenty József bíboros, a magyar nép lelki fejedelme ma is az, akinek még Eisenhower elnök mondotta, mindezeknek a jogoknak a biztosításáért folyó szabadságkhizdelem szimbóluma. ★ EBBŐL KÖVETKEZIK, hogy Mindszenty József bíboros amerikai látogatását nem lehet leszűkíteni. Amikor jön, Krisztus igéit hozza. És történelmünk során, Közép- és Kelet-Európában, de Nyugat-Európában is, mindig a vallás, Krisztus megvallása volt az az alap, amelyből a szabadság mozgalmakés küzdelmek kiindultak. Krisztus igéi nemcsak az ima, hanem a gondolat, a szó és az élet szabadságáért is szólnak. Amikor ma az elnémított egyházak szabadságáért állunk fel, akkor az tudja, és mindenkinek meg kell ezt tanulni, — az elnémított egyház szabadságával visszatér majd az emberi szabad méltóság is a társadalomban. Az erről szóló jóhírt hozza nekünk Mindszenty József. ★ MINDEZT TUDVA ÉS MEGVALLVA, mi magyarok mozgósítunk Magyar Amerikában, hogy megmutassuk magunkat lelki Fejedelmünknek és az egész világnak. Közte a minden reményétől megfosztott, szovjet csapatokkal megszállott Magyarországnak is. (F. I.) Az amerikai magyarság mozgást íja és megmutatja magát A diktatúra védekezésbe vonul Magyarországon A Magyarországon uralkodó kommunista párt, amely ma MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT-nak nevezi magát, 1974. március 19—20-án összehívta Központi Bizottságát, de kiegészítette a központi bizottságot különböző pártbizottságok képviselőivel, nevezetesen a Központi Ellenőrző Bizottság elnökével, a Központi Bizottság osztályvezetőivel, a megyei pártbizottságok első titkáraival, a budapesti pártbizottságok titkáraival, a minisztertanács tagjaival, a Szakszervezetek Országos Tanácsának a titkáraival, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával, a Fővárosi Tanács elnökével, valamint a központi sajtó vezetőivel. Amint láthatjuk, ez a gyűlés az uralkodó párt vezetőségének riadóállapotba való helyezése volt. Előadók voltak: Pullai Árpád, külpolitikról: Biszku Béla belpolitikáról, Aczél György a kultúráról és Kádár János a párt helyzetéről. Nagy ki és felfelé buktatások voltak. Felmentették helyükről Aczél Györgyöt, Bencsik Istvánt, Nyers Rezsőt, Ajtai Miklóst, Fehér Lajost és Borbándi Jánost. Aczél György a központi bizottság tagja volt, mint kultúrfelelős, a minisztertanács elnökhelyettese lett, bukott, de felfelé buktatták, új helye csupán üres tisztség. Bencsik István a Hazafias Népfront vezetője volt, nyugállományba ment. Nyers Rezső a politikai bizottság tagja volt és az Akadémia közgazdaságtudomány intézetének lett az igazgatója. Ajtai Miklós a központi bizottság tagja volt, nyugállományba küldték. Fehér Lajos a minisztertanács elnökhelyettese volt, nyugállományba küldték. Borbádi János, a központi bizottság tagja felfelé bukott, a minisztertanács elnökhelyettese lett. Viszont a Népszava szerkesztőségét megerősítették és annak élére tették az eddig félretolt Komócsin Zoltánt. A közlemény megnevezi a veszélyt A régi pártarisztokráciát felbolygató és megritkító központi bizottsági ülés „Közlemény"-ét négy részre osztották fel. Az első rész első pontjában a „Közlemény” megállapítja: „Ebben a helyzetben a szélsőséges imperialista reakciós körök mind a nemzetközi enyhüléssel szemben, mind saját országuk demokratikus mozgalmainak letörésére ellentámadást indítottak..., széleskörű felfokozott kommunista- és szovjetellenes propagandakampányt folytatnak. Mozgósítják a legsötétebb erőket, a társadalmi haladás minden rendű és rangú ellenségét. Ismét elővették az antikommunizmus ósdi, kopott lemezeit, eszközként felhasználják Szolzsenkcin szovjetellenesíró írásait, csakúgy mint Mindszentyt, a régi világ képviselőit, csakúgy mint az antikommunizmus újsütetű lovagjait.” Ez, a Magyarország felett uralkodó párturalom riadóztatott központi bizottsága által kiadott „Közlemény” 1. része 1. pontjának megállapítása. A szellemi omlás megkezdődött A párt felsorolta azokat, akiktől tart. A szellemi és lelki erőtől tart, ezért szerepel a bukottak között az a pártbürokrata, aki eddig a diktatúra kultúrügyeit, tehát végeredményben a vallás és irodalom olyan közeli ügyét is elnyomta. A párt látja, hogy hol történt a baj. A szellemi omlás kezdődött meg, Mindszentyvel és Szolzsenicinnel. Amit egyébként az is bizonyít, hogy a riadóállapotba helyezett központi bizottsági ülés „úgy határozott, hogy ki kell dolgozni a párt új programnyilatkozatát. A központi bizottság a párt új programnyilatkozatának előkészítésére bizottságot küldött ki. A szellemi omlás megállítása Egyébként a szellemi omlás megakadályozá(Folytatás a második oldalon) Keresztúton a magyar feltámadás felé Csengett a csilingelésből világra szóló harangzúgás Szemünk láttára, fülünk hallatára ismétlődik meg a történelem. Akárcsak öt évszázaddal ezelőtt, egy új Kapisztrán Szent János él és jár közöttünk. De míg a ferences Kapisztrán mindössze néhány középeurópai országban rázta fel a szegény népet a nyugati civilizációt végveszéllyel fenyegető istentelenség elleni önvédelemre — a mi modern Kapisztránunk immár bejárta a fél világot. Kanada már Dél-Afrikába vezetett útja, majd az Egyesült Államok magyarlakta városainak végiglátogatása után Dél-Amerika, sőt a távoli Ausztrália szerepel menetrendjében. Bármerre viszi a lélek, törékeny alakját látni, érces hangját hallani akarja a sokaság. Élete kálváriájával, mely egyúttal hőn szeretett magyar népének kálváriája. Mindszenty az, aki a világesemények homlokterében, szinte elérhetetlen magasságokba emelkedett. És míg az emberiség sorsát kormányzó — avagy sok esetben félrekormányzó — nemzetközi nagyságok üstökösként hol feltűnnek, hol meg letűnnek a megoldhatatlan bonyodalmak porondján, Mindszenty neve még élete során időállónak, örökéletűnek bizonyult. Amerikai körútja során a mindenki által tisztelt magyar Főpásztor ajándékot visz egy eszmei elődjének nevét viselő, egyszerű kaliforniai tengerparti faluba, San Juan Capistranoba. Nem csupán azért, mert Hunyadi János szövetségeséről nevezték azt el, hanem mert a március 15-től mindössze néhány napra eső József napon, Mártír Bíborosunk névünnepén, turisták tömege zarándokol Capistranoba, mert akkor érkeznek meg Brazíliából a tavaszt hozó fecskék, hogy a missziós templom harangjait csiripeljék körül. Teszik ezt pontosan okt. 23-áig, mely tudvalevőleg Kapisztrán János Zimonyban törént halápiénak az évfordulója. "És egy olyan dátum, amit a magyar ifjúság 1956-os tanúságtétele mindörökre beírt az emberiség históriájába! Mivel a missziós templomot 1776-ban, az Egyesült Államok kikiáltása évében építette Junipero Serra ferences barát, nemcsak Kalifornia, de Amerika más vidékéről oda tolongok nemzeti büszkeséggel övezik. Hercegprímásunk amerikai zarándokútát most betetézi azzal, hogy bronztáblát helyeztet el a kaliforniai San Juan Capistranoban, mely az 1456-os nándorfehérvári diadal és a déli harangszó magyar vonatkozásaira hívja fel a közfigyelmet. — Hadd tudja meg széles Amerika népe, hogy amint 1956 októberében ifjú magyarok halálmegvetése révén lélegzett fel egy ma még mindig kísértő lidércnyomástól: ilyen csodával már nem egyszer ajándékozta meg a civilizációt a magyarság, jelesen Hunyadi és Kapisztrán korában. Katona Géza, a budapesti amerikai követség attaséja Mindszenty ottani menedékfogsága idején, a következő sorokban foglalta össze a Capistranoban elhelyezendő bronztábla jelentőségét. — Maga az a tény, hogy József Bíboros a neve napján odaérkező fecskék nyári lakhelyén minden odalátogató figyelmét felhívja október 23-ra, mely Nándorfehérvár után 500 évvel Budapesten tett újból bizonyságot emberségünkről: megerősíti azt a hitünket, hogy mindkét „csoda"a Földötúli Erő közbejöttével történt. Gondoljunk csak vissza: a pesti gyerekek puszta kézzel győztek az orosz tankóriásokkal szemben. Aminthogy Kapisztrán szedett-vedett koldusszegényes kaszával, kapával rohamozták meg a török 300 öblös ágyúját. Kapisztrán seregei templomi zászlókkal, csengettyűk csilingelésével szállott hadba a roppant túlerővel szemben. És így lett a ministránscsengettyűk csilingelése a földkerekség minden templomharangjának helente ma is felhangzó szimfóniájává. Báchkai Béla Kikre terjed ki az amerikai-szovjet hetente? A TÖRTÉNETET talán kezdjük ott, hogy Ihsan Abdel Kuddous, a kairói, tehát egyiptomi AKHBAR AL YOM szerkesztője azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy Moszkvának nem tetszik az amerikai-egyiptomi közeledés és ezt a nemtetszését Egyiptomra gyakorolt diplomáciai nyomással ki is fejezi. — amint a szerkesztő szellemesen írta: a detektet Amerika és a Szovjetunió kizárólagos előjogának tekinti a Kremlin, és míg a két szuperhatalom egymással bájolog, a kisállamok folytassák egymás ellen az ellenségeskedést — mint Szíria. ★ KÜLÖNÖSEN AZT VETTE ROSSZ NÉVEN a Szovjetunió — fejtette ki a kairói szerkesztő —, hogy Egyiptom elfogadta az amerikai és angol segítséget a Szuezi csatorna kitisztítására és megnyitására. A Szovjet kifogásolja, hogy az amerikai-egyiptomi hetente létrejötte előtt Sadat egyiptomi elnök nem kérte ki a Szovjetunió véleményét. Viszont — írja a kairói szerkesztő —, a Szovjetunió sem kérte ki Egyiptom véleményét, amikor az amerikai-szovjet hetentét létrehozták Nixon elnök moszkvai és Brezsnyev pártfőnök washingtoni látogatásakor, habár erre a Szovjet elkötelezte magát az 1971- es egyiptomi-szovjet szerződésben . . . ★ EZ A HANG folytatódott Anwar Sadat egyiptomi államfő nyilatkozatában, amikor ezeket mondotta: „Egyiptom többé nem kíván a Szovjetunióra támaszkodni fegyverkezésben, mert Moszkva a fegyverszállításokat politikai beavatkozásra kívánta felhasználni. Egyiptom Amerikától is hajlandó fegyvereket vásárolni és a Szovjetuniótól is, de új tárgyalások és megállapodások alapján. De azt a helyzetet, hogy egyedül a Szovjetuniótól vesznek fegyvereket és a Szovjetunió ezt politikai fogóként alkalmazhatja ellenük, megszűnteti . .. ★ ÉRDEKES AZT TUDNI, hogy Sadat nyilatkozatát — a LONDON OBSERVER jelentése szerint — különös kérés előzte meg. A tekintélyes londoni lap azt jelentette, hogy Nixon elnök a nyugatnémet kancellárt, Willy Brandtot arra kérte, hogy míg Egyiptomban látogat, adja át személyes üzenetét az egyiptomi elnöknek. Az üzenet így szólt: „legyen kedvesebb az oroszokhoz” ... A lap úgy tudja, hogy Nixon erre személyesen kérte meg Willy Brandtot Párizsban, amikor találkoztak Pompidou temetésén ... * SADAT azonban a STERN magazinnak elmondotta mégis. (Folytatása a második oldalon.)