Pécsi Napló, 1902. augusztus (11. évfolyam, 175-199. szám)
1902-08-01 / 175. szám
XI. évfolyam. Péntek, 1902. augusztus 1. 175. (3217.) szám. PÉCSI NAPI Szerkesztőség : Munkácsy Mihály utcza 25. Telefon 109. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal (Részvénynyomda) : Boltivköz 2. Telefon 27. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyit tér sora 60 fillér Olvasó- és önképző-körök. Pécs, julius feli, akik a közélet minden egyes mozzanatát érdeklődéssel figyeljük meg, örömmel vesszük az oly hírt ha itt, vagy ott egy a közművelődést, vagy egyéb közérdeket szolgáló egyesület alakul. Alig van szebb és nemesebb eszme mint összekötni e szórakozást a hasznossal, a szétforgácsolt társadalmat egy csoportba öszszehozni, a népet felvilágosítani, oktatni, érdekeit kellően és annak idejében megóvni tanítani. Ezt szellemi haladásnak nevezzük. A szellemi haladás pedig egyik útja a boldogulásnak. Ez okból szívesen emlékezünk meg, ha bárhol is, olvasó vagy önképző kört vagy hasonló a nép műveltségének fokozását magának czélul kitűző egyesületet alakítanak. Természetesen ez egy ily egyesületnek első s elengedhetetlen főkelléke, hogy az minden előre átható viszálytól, felekezeti vagy magánérdektől ment legyen. Csak ritkán sikerül az ilyesmitől az egyletet később purificálni, mert ennek a purificátiónak rendesen az egylet kettéválasztása vagy épen gyászos kiindulása az eredménye. Ha a statisztika után indulnánk és ezt vennék alapul, úgy arra az eredményre jutnánk, hogy elég szép számban vannak egyleteink, melyeknek az alapszabályok értelmében egyéb czélja nincs, mint a köznép, az alsóbb osztálynak műveltségét előmozdítani és ennek minden körülmények közt hathatós támogatója lenni. De úgy van-e? Követik-e ezek az alapszabályokat, teljesítik-e az abban ígérteket ? Nem mindenkor vagy mondjuk ki nyíltan, csak igen ritkán. Egy része a politika, a nemzetiségi kérdés, más része a felekezeti gyűlölet kanyargós ösvényére téved és vakon követi a távolban előtte lebegő lidérczfényt. Vagy tán minden hátsó gondolat nélkül alapíttatnak ezek a körök ? Csak egy csekély része ! A legtöbb egyén, ki az ilyen alapítandó egyesület élére áll, vagy a mozgalmat megindítja, a szereplési viszketegség, a feltűnni vágyás, hogy neve dicsérőleg említtessék, de nem az önzetlen jóindulat, vagy a néphez való ragaszkodása s szeretete vezérli. Vagy tán a parasztság minden kivétel nélkül azért lép be az olvasó-, vagy önképzőkörbe, hogy tudásvágyát kielégíthesse, vagy hasznos dolgokat elsajátítson ? Éppen nem ! Egy része azért, hogy ott a főtisztelendő úrral, vagy jegyzővel, tán még a falubeli földesúrral is parolázhasson. Mert nagy dicsőségnek tartja őkelme, ha kérges tenyerét a finom, átlátszó bőrrel bevont kacsokba rakhatja. Egy más része olyankor el sem megy a kör helyiségébe, ha ott valami tanulságos felolvasás, vagy más előadás tartatik. Minek is ? Olyankor nem lehet ott nyugodtan kártyázni. Egy harmadik része pedig azért lépett az olvasó körbe, mivel ott italmérés is van s ha mulatni vágyik, nincs annyira a közszemlének kitéve, mint a korcsmában, pláne ha kelleténél kissé többet pityókáznék. Láttam egy falusi olvasó kört, mely 26 taggal vegetált. Ekkor italmérési engedélyért folyamodott az egylet helyisége részére egy elmés atyafi s uramfia, amikor ez megérkezett, a tagok száma csakhamar nyolcvanra szökött fel s mindig rohamosan emelkedik Azóta a „Polgári Olvasókör“ hatalmas istápolója az iszákosságnak és kártya szenvedélynek. Az intelligens elem, mely tán a körben feltalálható, mindenáron vezető szerepet akarja játszani. Mindegyik egy-egy tisztséget akar betölteni s ha véletlenül több az eszkimó mint a fóka, több a tisztségre vágyó, mint a betöltendő tisztség s egyik-másik a tisztségből kimarad, előveszik a sértett önérzetet, pártot alakítanak s kész a viszály. A súrlódásnak botrányos kilépés a vége, kiki magával ragadja a híveit s a vége az, hogy a visszamaradt tagok képtelenek az egyletet továbbra is fönntartani s nagy robajjal összeomlik a pódium anélkül, hogy rajta az ébredés és haladás tárogatója elhangzott volna. Czélom azonban nem az : visszariasztani a „buzgó alapítókat“, sőt serkenteni akarom, mert mint azt bevezetésemben elmondtam, mi örömmel veszünk tudomást minden a nép műveltségét előmozdító vállalkozásról, de tartsák mindenkor szem előtt, hogy belső viszály el ne harapódzhasson, pártok a körben ne alakuljanak, hanem igyekezzenek a kört annak a czélnak és eszmének fönntartani, melynek valósítására, vagy elérésére az létrejött. Tanácsos politikát és kártyát jóelőre, egyszer s mindenkorra onnan kiküszöbölni, mert a jó egyetértés csak így tartható fenn. Sokan azt hiszik, hogy egy kör, ha alapszabályai a jóváhagyási záradékkal elláttattak, most már buzgalommal teljesíti missióját. Dehogy ! Nagy része alig éli túl ezt néhány héttel. A kör csak névleg létezik, de nem működik, él, de nem mozog, megszűnt benne minden vérkeringés. Nem törődik vele senki s áldásos működése legfeljebb abban nyilvánul, ha a báli szezonban egy kis tánczmulatságot rendez. Pedig sok ilyen élőhalottunk van. Megyénkben is annyit összeolvashatnánk, hogy megközelítené a sikerrel működők számát. De tanácsos volna az is, ha a hatóság sűrűen s kellően ellenőrizné a különféle egyesületeket, a pénzkezelésről nem szólok, — ez az egylet belső ügye — de az egyesületi élet, annak működése stb. Hej, nem egy Akgias istállója fedeztetnék fel közöttük ! Olvasóköröket alapítani igen szép eszme, de meg kell választani a helyet, hogy az tényleg hézagpótló legyen, hogy mindenben megfeleljen rendeltetésének s vezetőkül az egylet élére csak oly egyének állíttassanak, akik az eszme megvalósítására elég erkölcsi biztosítékot nyújthatnak, a kör fennállását nem veszélyeztetik, ennek megfelelni és a tagok érdekeit megóvniképesek. Ügyelni kell arra is, hogy az önképzésnek szánt körből ne dohos csapszék, ne játékbarlang legyen, s a tagok oda ne dőzsölni, játékszenvedélyüknek hódolni menjenek, hanem tartassák meg az igazi rendeltetésének: szórakozni, okulva szórakozni. Ahol nem ez az irányadó, ott a kör elveszti jellegét s legközönségesebb csapszékké alacsonyodik le. Ahol politika ,és kártya már eleve kiküszöböltetett, ott a szenvedély, a viszály nem üti fel fejét oly gyorsan s a belső béke is jobban biztosítva van Minden, még oly kicsiny községnek kellene, hogy bírjon egy olvasó körrel, hol a nép szabad idejét kellemesen eltölthesse és tudását fokozhassa, mert sajnos, nálunk erre még nagy szükség van. Kevés költséggel szerezhető egy ilyen — de őrizkedjenek a kör helyiségéül a falusi korcsma egyik helyiségét kibérelni ! A hít és szaklapok olvasásából igen sokat tanulhatni. E mellett tartsanak hetenkint például vasárnap este, hasznos tárgyú felolvasásokat. Minden községben találkozik néhány értelmesebb ember, aki az ilyesmire szívesen vállalkoznék. Tegyenek le az ősi magyar virtusról, a folytonos veszekedésről, szórakozzanak békés egyetértésben a köz helyiségében, hallgassák meg nyugodtan egymás nézetét, tartózkodjanak a szeszes italok és kártya túlságos élvezetétől s az eredmény nem marad, nem maradhat el. Lakos Leó: Az interparlamentáris kon ferenczia iránt, mint budapesti tudósítónk táviratozza, igen nagy az érdeklődés. Noha egészen szeptember 8-ig lehet jelentkezni a részvétel tekintetében, már a mai napig harmincz képviselő és főrend jelentette be Dessewffy Arisztidnél, a magyar csoport titkáránál, hogy a Bécsben tartandó interparlamentáris konferenczián részt vesz. Jelentkeztek eddig: Zichy Jenő gróf, Popovics Vazul István nejével és fiával, Wolfner Tivadar nejével, Jagics József nejével, Hegedűs Károly, Krasznay Ferencz, Latinovics Géza, Solymossy Ödön báró, Klobusitzky János nejével és leányával, Dókus Ernő, Solymossy Lajos báró, Szüllő Géza, Eszterházy Kálmán gróf, Zmeskál Zoltán, Visontai Soma nejével, Reich Aladár, Tormay Károly, Kiss Emil, Lator Sándor, Éhen Gyula, Csávossy Béla két fiával, Fassie Tódor nejével, Kállay Lipót fiával, főrendek: Nikolics Fedor báró nejével, báró Stojanovics György, ifj. gróf Chotek Rezső, továbbá Vermes Béla, Bessenyey Ferencz, Krajcsik Ferencz volt képviselők.. Bizonyosra lehet venni, hogy a bécsi parlamentáris konferenczián Apponyi Albert gróffal 90—100 magyar képviselő vesz részt. A Szepes megye kérvényei. Szepes megye törvényhatósága, — mint fővárosi tudósítónk írja, — ma két kérvényt küldött be a képviselőház elnökségéhez. Az egyikben a választási törvény reformját sürgetik, a másik kérvényben a vasárnapi munkaszünetnek a hivatalnokokra való kiterjesztését kérik.