Pécsi Napló, 1907. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1907-10-01 / 225. szám
Kedd, 1907. október 1. XVI. évfolyam, 225. (4765) PÉCSI NAPÚ) ■ 1" —A szegedi Erzsébet-szobor. Felelős szerkeszti: LENKEI LAJOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Milly u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza, sztőségi telefon 109. sz. — Kiadóhivatali telefon 27. sz. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre IS kor. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér. — Saját tudósítónktól. — Szeged, szeptember 30. A mai Erzsébet szoborleleplezés alkalmából József főherceg 11 órakor érkezett külön vonaton Szegedre. Az állomáson megjelent a 46. gyalogezred diszszázada. A főherceget Jahl Gusztáv altábornagy, honvédkerületi parancsnok fogadta A zene a Gotterhaltet játszotta, a diszszázad tisztelgett. A főherceg átvette Balogh századparancsnok jelentését, majd ellépett, a század arcvonala előtt. A közönség az állomás előtti téren gyülekezett. Kelemen főispán Lázár polgármesterrel felment a petronra, ahonnan a főherceget az állomás előtti új sátorba kísérték, ahol félkörben Appenni Albert gróf, Günther Antal, Joszipovich Géza és Zichy Aladár miniszterek, továbbá Návay Lajos, a képviselőház alelnöke, a főrendiház és a képviselőház kiküldöttei állottak. Kelemen Béla főispán üdvözölte a főherceget, aki először tiszteli meg azzal, hogy a város falai között megjelenik. A főherceg a következőleg válaszolt: — Nagyon megtisztelt Felséges urunk azon elhatározása, hogy e lélekemelő szép ünnepélyre éppen engemet küldött ki Hálás köszönetet mondok azon *: 'p és m.'gy fogadtatásért, amelyben engem részesítettek és nem fogom elmulasztani, hogy Felséges urunk előtt ragaszkodásuk ezen újabb bizonyítékát tolmácsoljam. Szentül meg vagyok győződve, hogy nagy Alfödünknek ezen szinmagyar metropolisában minden tekintetben jól fogom magamat érezni és szép emlékekkel fogok távozni. A főherceg beszédét általános éljenzéssel fogadták. A jelenlévő előkelőségek bemutatása után hosszú kocsisorban indultak az ünnepély színhelyére, a Stefánia sétányra. A menet mindenütt a közönség sorfala között haladt. A házak zászlókkal, virágokkal és szőnyegekkel voltak feldíszítve. A szobor körül díszmagyarba öltözött küldöttségek és diezes hölgyközönség, a helyőrség teljes tisztikara s beláthatlan számú közönség gyülekeztek. A főherceg a szobor közelében számára felállított díszsátorba ment és Apponyi Albert gróffal, Návay képviselőházi alelnökkel beszélgetett és dicsérte a vörös szépségét s lelkes közönségét. Röviddel a főherceg megérkezése után kivonult a dalárda s a Himnust énekelte. A Himnua éneklése alatt a főherceg szintén levett fövessel állott. A szegedi képzőművészeti egyesület nevében Erdélyi Bála államvasuti főfelügyelő üdvözölte a főherceget, köszönetet mondott a királynak a képviseltetésért, majd elmondta a szobor történetét s annak leleplezésére engedélyt kért a főhercegtől. Erre a főherceg a következő beszéddel válaszolt: Mély meghatottsággal és fájós szívvel tekintünk fel mindnyájan Erzsbet királyné nagyasszonyunk népszerű, magasztos alakjára; egy fohász rebben el mindnyájunk szivéből: nagy lelked eszményi ihlete legyen a jövőben is azon törhetetlen kapocs, mely e nemzetet annyi keserű bánaton keresztül ment férjedhez, a mi szeretett urunkhoz és királyunkhoz csatolja. Maradj ezentúl is őrző angyalunk te, aki életedben csak áldást osztottál. Áldott legyen neved, áldott legyen magasztos szentséges emléked, a meddig széles e hazában magyar szív dobog, addig élni fog nagy alakod, mert halhatatlanná tetted nevedet. (Éljenzés.) A császári és apostoli királyi felség legkegyelmesebb urunk és királyunk nevében elrendelem, hogy hulljon le a lepel. E szavakra lehullott a lepel a gyönyörű karrarai márványból készült szoborról, amelyre fehérruhás leánykák virágokat szórtak. Lázár polgármester ezután átvette a szobrot. Köszönetet mondott a főhercegnek megjelenéséért és Isten áldását kérte a hazára, királyra és a királyné emlékére. Azután a dalárda a Szózatot énekelte. Erdélyi főfelügyelő bemutatta a főhercegnek Ligeti Miklóst, a szobor készítőjét. A főherceg kezet szorított a művészszel s vezetése mellett megtekintette a szobrot. A leleplezés után a főherceg a Tisza szállóban levő szállására hajtatott. Az ünnepély további folyamán a szobrot megkoszorúzták. Az első koszorút Návay, a képviselőház alelnöke tette le a szoborra. A kormány óriási koszorúját Apponyi Albert gróf helyezte el a szoborra a következő szavakkal: A kormány hivatása tökéletessé tenni a megboldogult királyné nagy művét, a király és a nemzet közötti egyetértés zavartalanságát. Örökké tartó kegyeletünk jeléül teszem le a koszorú, Erzsébet, királyné szobrának, talapzatára. A törendak koszoláját Gerlicy Ferenc báró tette le. Utána Szeged város küldöttsége, azután a szomszéd törvényhatóságok, egyesületek százai koszorúzták meg a szobrot. A miniszterek a közönség lelkes éljenzései közben távoztak az ünnepély színhelyéről. Délután 1 órakor a Kas-féle vigadóban Szeged város ebédet a vendégek tiszteletére, amelyen a főherceg, a főispán, a polgármester és számos notabilitás vett részt. Felköszöntő ez alkalommal nem vett. Délután 3 órakor a főherceg a város négyes fogatán s az előkelőségektől kísérve a pályaudvarra hajtatott, ahol elbúcsúzott a főispántól, a polgármestertől, az ünnep rendezőitől és a pályaudvaron a főhercegre várakozó helyőrségi tisztektől. A főherceg a főispán és a polgármester előtt ismételten kifejezést adott örömének a felett, hogy az ünnep oly szépen és méltóságteljesen folyt le. Majd a miniszterekkel együtt különvonatra szállott. A vonat 3 óra 21 perckor indult el. E utazása előtt a főherceg kijelentette a főispánnak, hogy nagyon kellemes emlékkel távozik Szegedről. Az alakuló ülés után közös vacsora ugyanott, így teríték ára 1 korona 20 fill. 1907. október 3-án, csütörtökön. Délelőtt 9 órakor a Pécsi Nemzeti Kaszinó nagytermében megnyitó ülés. 1. Elnöki megnyitó. 2. Üdvözlések. 3. A szabad tanítás történeti fejlődése és mai állása. Előadó Márki Hugó dr., a Budapesti Kereskedelmi Akadémia tanára. 4. A szabadtanítás jelentősége általában és különösen hazánkban. Előadó Hegedűs István dr. 5. Az alakuló ülés választási eredményeinek bejelentése. Déli fél 1 órakor: közös ebéd a Scholz-féle sörházban (Sörház utca.) Egy teríték ára 1 korona 70 fillér. Délután 3 órakor szakosztályi ülések5. A) Második (könyvtári és múzeumi) szakosztály, a városi székház I. emeleti 34. számú termében, délután 3 órakor: 1. Megalakulás. 2. Népkönyvtárak, vándorkönyvtárak, azok szervezése és az esteli könyvtárak kérdése. Előadó Ferenczi Zoltán dr, budapesti m. kir. tudomány-egyetemi könyvtárigazgató. 3. A középiskolai tanári könyvtárak átalakítása közkönyvtárakká Előadó MóczárJózsef dr. szelontai gimnáziumi tanár. 4. Általános irányelvek népkönyvtár könyveinek megválogatásában. Előadó Szabó Ervin dr., székesfővárosi könyvtáros. 5 Könyvjegyzék a népkönyvtárak számára. Előadó Tóth Rezső dr., főgimnáziumi tanár, a Népiskolai ifjúsági könyvtárakat intéző bizottság előadója. 6. Milyen módon használjuk a múzeumokat és tudományos gyűjteményeket a szabad tanításban? Előadó Radisich Jenő, miniszteri tanácsos, az Országos magyar iparművészeti múzeum őre. 7. Múzeumok a népművelés szolgálatában. Előadó Czakó Jenő dr., az Országos magyar iparművészeti múzeum őre. 8. Minő katalógusokat kíván a szabad tanítás? Előadó Meller Simon dr., a Szépművészeti múzeum őre. 9. Muzeális vándorkiállítások. Előadó Ács Lipót, szekszárdi főgimnáziumi tanár, múzeumi őr. B) Negyedik (művészeti) szakosztály, a városi székház közgyűlési termében (II. emelet 56) délután 3 órakor. 1. Megalakulás. 2. Fordítanak e elég gondot ma a nép nemesebb élvezeteire? Előadó Jászi Oszkár dr., iró, a Társadalomtudományok szabad iskoláiának igazgatója. Mik a tennivalók a képzőművészetek terén. Előadó Lyka Károly, iró, a „Művészet“ szerkesztője. 4. Színházak a népművelés szolgálatában. Előadó Váradi Antal dr., udvari tanácsos. 5. Állami feladatok a zenetanítás terén. Előadó Sztojanovits Jenő, ének szakfelügyelő, a budapesti Szent István Bazilika karnagya. 6. Néphangversenyek. Vándorzenekarok. Előadó Molnár Géza dr., orsz. m. kir. tanár, egyetemi magántanár. 1907 október 4-én, pénteken. Délelőtt 8 órakor szakosztályi ülések. A) Első szakosztály első csoportja, a városi székház közgyűlési termében délelőtt 8 tól 11 ig és délután 3 tól. 1. Megalakulás. Klállítás és felagresszusirea. A szabad tanítás kongresszusa. Azon általános érdeklődés, melylyel a közönség a szabad tanítás kongresszusát kiséri, indokolttá teszi, hogy ennek programraját egész teljességében leközöljük. A négy napos kongresszus sorrendje a következő: 1907. október 2-án szerdán este fél 7 órakor alakuló ülés a Polgári Kaszinóban. 1. a) az elnök, b) a társelnökök, c) a szakosztályok egy-egy elnökének, d) a szakosztályok egy-egy titkárának megválasztása. (A kongresszus egyéb tisztségeit — főtitkár, titkárok, pénztáros, ellenőr és gazda — az intéző bizottság megfelelő tisztviselői viselik.) 2. A kongresszus végleges munkatervezetének bejelentése.