Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
PEST MEGYEI MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA n. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl K^Hirlap Tanácskozik az SZKP XXI. kongresszusa Kiricsenko elvtárs felszólalása a setpitup délelőtti ülésen Az SZKP XXI kongresszusa pénteken délután 16 órakor a szünet után folytatta munkáját. Az elnöklő Nyikolaj Ignatov a beszámoló vitájában elsőnek Mihail Lavrentyev akadémikusnak, a Tudományos Akadémia alelnökének, az akadémia szibériai elnökének adott szót, majd utána sorrendben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, Alekszandra Ribakova, a moszkvai gumiabroncsgyár lakatosa, Pjotr Lomako, a krasznojarszki népgazdasági tanács elnöke, Villo Pessi, Finnország Kommunista Pártjának főtitkára és Dolores Ibárruri, Spanyolország Kommunista Pártjának főtitkára volt a péntek délutáni ülés felszólalója. A szombat délelőtti ülésen elsőnek I. D. Musztafajev, Azerbajdzsán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára szólalt fel. Musztafajev hangsúlyozta, hogy az azerbajdzsán nép barátságban akar élni a szomszédos Iránnal és Törökországgal. A nyugati hatalmak agresszív imperialista körei igyekszenek megzavarni ezt a barátságot. Ez azonban nem sikerül nekik. Egy keleti közmondás szerint jobb a közelben egy jó szomszéd, mint messze egy rokon. Szomszédaink biztosak lehetnek benne, hogy a legjobb szándékkal viseltetünk irántuk. Azerbajdzsán példája világosan megmutatja valamennyi közel- és közép-keleti országnak, mit jelent a szovjet hatalom, s mit jelent, amikor a nép válik országának gazdájává. Utalt az Egyesült Államok közel- és közép-keleti agressziós terveire és hangsúlyozta: a Közel- és a Közép-Kelet népei tudják, a Szovjetunió jó szomszédjuk és igaz barátjuk. Nagy beszédet mondott a kongresszus szombati tanácskozásán A. I. Kiricsenko, a központi bizottság elnökségének tagja. Kiricsenko rámutatott: a párt eltávolított útjából minden visszahúzó erőt, visszaverte a pártellenes csoport támadását. A pártellenes csoport állandóan támadta munkájában a központi bizottságot, a párt központi bizottsága azonban a XX. kongresszus iránymutatása alapján következetesen folytatta harcát a lenini elvek érvényre juttatásáért. Kiricsenko elmondotta: a a pártellenes csoport tagjai közvetlenül Sztálin halála után megkezdték tevékenyséerősödött ^ tevékenységük. ^ mat felhasználtak, hogy meg ^ újult erővel támadják a párt$ fővonalát Különösen a XX. § kongresszus után megtámadó Végül levetették álarcukat, s $ amikor arra a következtetésre^ jutottak, hogy megérett az idő ^ a cselekvésre, nyíltan fellép ̋ tek a központi bizottság lenini^ politikája ellen. — Ismeretes, hogyan végződött ez a kísérlet — állapí ^totta meg Kiricsenko, s hangsúlyozta: minél távolabbra ^ kerül a párt a pártellenes cso ^ port leleplezésének idejétől, ^ annál világosabbá válik az ^ intrikus-csoport politikai aknamunkájának súlyossága, ^ amely aknamunkával ártott tak a pártnak és a népnek. A központi bizottság nagy győzelmet aratott a lenini vonal megvalósításáért, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásáért vívott harcában. A. I. Kiricsenko hangsúlyozta, közismert, milyen módszerekkel hogyan léptek fel a pártellenes csoport tagjai. A marxizmus—leninizmus klasszikusainak dogmatikus alkalmazásával akarták eltéríteni a pártot a helyes útról. — Az igazi marxista azonban nem az, aki betéve tudja marxizmus—leninizmus klasszikus alkotásait, hanem az, aki alkalmazni tudja azokat a nép, a párt érdekében, aki szoros kapcsolatban van az élettel, napról napra érzi, ismeri az élet ütemét —• állapította meg többek között Kiricsenko, s hangsúlyozta: — Nagy megelégedéssel jelenthetjük ki, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mind a belpolitika, mind a külpolitika kérdéseiben marxizmus—leninizmust alkotó alkalmazásával, a reális tények alapján oldja meg a kérdéseket.felvetődő Kiricsenko példaként említette meg a szovjet ipar és építés vezetésének átszervezését. Hangsúlyozta: az átszervezés során soha nem tapasztalt fellendülés mutatkozik a szovjet iparban. Rendszeresen teljesítik tervüket olyan iparágak is, amelyek a múltban mindenféle szervezés és intézkedés ellenére elmaradtak. Hasonló eredmények mutatkoznak a mezőgazdaságban, amely éveken át súlyos elmaradottsággal küzdött és nem tudta megfelelően biztosítani az ország élelmiszer-ellátását. Az elmaradás oka nem a kolhozrendszerben volt, hanem abban, hogy rosszul használták ki a kolhozrendszer óriási lehetőségeit és a mezőgazdaság egykori vezetői gyakorlatilag nem ismerték a mezőgazdaság kérdéseit. A párt 1953 szeptemberi plénuma a valóságos helyzet értékelésével megjelölte a mezőgazdaság fejlesztésének útját. Ezek az eredmények megmutatják, hogy az életben milyen hatalmas erő a párt, s milyen nagy szervező szerepet tölt be. Kiricsenko elmondotta: a központi bizottság egész tevékenységét a lenini vonal megvalósításának törekvése jellemezte, s mindaz, ami a párt XX. kongresszusa után történt, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásának bizonyult. A központi bizottság munkájában a lenini elvhűség és következetesség nyilvánult meg. Nagy szerepe volt ebben a központi bizottság első titkárának, N. Sz. Hruscsovnak. Kiricsenko ezután arról szólt, hogy a XX. kongresszus után a pártéletben is jelentős fellendülés következett be. Megkezdődött és eredményesen végződött a harc a személyi kultusz megszüntetéséért, a pártélet lenini elveinek érvényesítéséért, a kollektív vezetés megvalósításáért. Ez fellendítette a párttagok és az alapszervezetek munkáját (Folytatás a 2. oldalon) Csaknem kétmillió rádióelőfizető és 16 038 televízióelőfizető van Magyarországon A posta adatai alapján a múlt évben több mint 190 000- rel növekedett a rádióelőfizetők száma. Budapesten 36 000 új készüléket jelentettek be. A növekedést és a 247 628 vezetékes rádiót figyelembe véve jelenleg 1 944 351 rádió előfizetője van az országnak. Egyedül Budapesten 525 000 rádiókészüléket tartanak nyilván. A televíziónál 16 038 előfizetőt tart nyilván a posta. Sok ezer fémvázas tyúkólat, műanyát, önetető és önitató berendezést gyártanak az idén A VHl W‘TrtnrnArtU nor,v*nln+ A 4 „„ ... »1 ’ ____•„ Az Országos Géphasználati Tanács, pénteken a SZOVOSZ-székházban megvitatta a földművesszövetkezeti kereskedelem 1959. évi gépértékesítési problémáit. A rendelkezésre álló devizakeret, valamint a szükségletek egyeztetése után a tanács kialakította álláspontját a földművesszövetkezeti kereskedelem 1959. évi mezőgazdasági gép-importjával kapcsolatban. Eszerint 1959-ben a földművesszövetkezeti kereskedelem mintegy harmincféle mezőgazdasági gép behozatalával segíti a mezőgazdaság fejlesztését. Megvitatta a tanács a hazai gépgyártás 1959. évi programját is. A részvevő elméleti és gyakorlati szakemberek egyetértettek abban, hogy a kertészeti munkák gépesítése érdekében szükséges a négysoros tárcsás palántázógépek gyártása. Az idén megindul a kézi motoroskapa, valamint a hagymatermesztés — ágyelőkészítés, vetés, kapálás, kiszedés — gépeinek gyártása is a Kovács -Brúder-féle magyar szabadalom alapján. Helyesléssel fogadták a tanács tagjai azt is, hogy a nagyüzemi baromfitenyésztés fellendítése érdekében ebben az évben már sokezer csibenevelő battériát, különféle önitató és önetető berendezéseket, műanyákat, valamint összeállítható fémvázas tyúkólakat készítenek. A tanács véleménye szerint a jövőben az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a szőlőmunkák gépesítésének megoldására, valamint a talajerővisszapótlás gépesítésének rendezésére. : •’rnwr ■ [UNK]_****■ Igen sok ház épül Bényén. Egyik évről a másikra új házsorok emelkednek. Képünk a tavaly épült utcasor egyik részletét mutatja ba ÚJ TERMÉS (4—5. oldalon. MEGYEI TANÁCS LAPJA, 1959. FEBRUÁR 1. VASÁRNAP A Dunai Hajógyár dolgozóinak távirata Moszkvába A váci Dunai Hajógyár dolgozói táviratot küldtek Moszkvába a XXI. kongresszushoz, amelyben többek között ezt üzenték: „A proletár internacionalizmus szellemétől áthatva, forró szeretettel üdvözöljük a kongresszust és a hősies munkát végző szovjet népet. Példájuk nekünk is erőt ad termelési feladataink sikeres megoldásához. Elhatároztuk: a szovjet nép monumentális tervének teljesítését azzal segítjük, hogy a szovjet—magyar kereskedelmi egyezményekből ránk eső részti feladatokat gyorsan elvégezzük.” Koszorúzási ünnepség Rózsa Ferenc emléktáblájánál A magyar sajtó napja alkalmából szombaton délután koszorúzási ünnepséget rendeztek a Népszabadság székházában, Rózsa Ferencnek, az illegális Szabad Nép mártírhalált halt első főszerkesztőjének emléktáblájánál. Az ünnepségen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Gyáros László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Szakasits Árpád, a Magyar Újságíróik Országos Szövetségének elnöke és a magyar sajtó számos munkatársa. Ott volt a szocialista országok több budapesti sajtótudósítója. A Himnusz hangjai után Máté György emlékezett Rózsa Ferencre, a nagyszerű kommunista újságíróra, aki hazaszeretetével, rendíthetetlen bátorságával példaképe a magyar sajtó munkásainak. Ezután elhelyezték az emléktáblán a Népszabadság szerkesztősége, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Nyomda, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete és a budapesti szerkesztőségek koszorúit. Az emlékünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget __________ Kitesmerések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar sajtó napja alkalmából a sajtómunka területén kifejtett kimagasló tevékenységük elismeréséül Árkus Istvánnak, a Népszabadság rovatvezető helyettesének, Dezséry Lászlónak, a Magyar Rádió főmunkatársának, Kenesek Lászlónak, a Magyar Rádió szerkesztőség-vezetőjének, Sala Sándornak, a Lapkiadó Vállalat igazgatójának és Szántó Jenőnek, a Népszabadság olvasó-szerkesztőjének a Munika Érdemrend kitüntetést adományozta. Tíz újságíró kapta a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést. Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről A párt és a kormány az elmúlt években jelentős intézkedéseket hozott a termelőszövetkezetek gazdasági szilárdításának, erősítésének, valamint a mozgalom továbbfejlesztésének segítésére. E célok megvalósítására adta ki a 3004— 1958. számú kormányhatározatot is. E határozat végrehajtásánál szerzett tapasztalatok, a bevált és helyesnek bizonyult módszerek fenntartása mellett indokolttá vált néhány intézkedésnek a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő kiegészítése és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek elsősorban saját erőforrásaikra támaszkodva szorgalmas munkával, a közös vagyon állandó növelésével példamutató, sok árut termelő nagyüzemi gazdaságokká váljanak, s ezzel is hozzájáruljanak a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődéséhez. Ennek érdekében a magyar forradalmi munkásparaszt kormány az alábbiakat határozza: Szervezeti megerősítés és fejlesztés A kormány fontosnak tartja a termelőszövetkezetek megerősítését politikailag szilárd, a vezetésben jártas, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező és a szocializmushoz hű, jól képzett szakemberekkel. Ezért azok a termelőszövetkezetek,_ amelyek a vezetést saját erejüket, s minden egyes" atkár nem tudják kielégítően ^ feladatok § fel és válasszanak ^megoldani, valamint az újonnan alakuló vagy gyenge termelőszövetkezetük, az elnöki ellátására kérjenek elnökké !} olyan dolgozót, aki képzettségénél, rátermettségénél, gyakorlati ismereteinél fogva a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas. A termelő^ szövetkezetekben a szabály^ szerű számvitel, a pénz- és hitelgazdálkodás megerősítése érdekében alkalmazzanak áldandó jelleggel képzett könyvelőket. A mezőgazdászt vagy a könyvelőt a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagd ijai sorába. A községekben és a mezőgazdasági jellegű városokban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítése érdekében készítsenek terveket, s a községi fejlesztési tanács végrehajtó bizottságának irányítása mellett a községi népfront-bizottságok bevonásával alakítsanak állandó jellegű fejlesztési bizottságot. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait felhasználva új alapokra kell helyezni a falu szocialista átalakítását támogató patronázs-mozgalmat. Kívánatos, hogy ipari üzemek, állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok a mezőgazdasági tudományos, kutató és oktatási intézetek, az erdészeti, valamint a vízügyi szervek a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezeteket a helyszínen részesítsék támogatásban. Az új termelőszövetkezetek — különösen abban az esetben, ha egy község dolgozó parasztságának hetven-nyolcvan százaléka egyszerre lép a szocialista gazdálkodás útjára, s így szocialista községgé válik — valamint a területileg fejlődő termelőszövetkezetek a kedvezményesen megállapított gépállomási díjból az első évben további ötven százalékos, a második évben huszonöt százalékos díjkedvezményt kapnak. A növénytermesztés fejlesztése A termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának segítésére, a termésátlagok neve(Folytatás a 3. oldalon.)