Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-07-03 / 53. szám
Megjelen e hírlap minden héten kétszer: szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a két fővárosban házhozhordással 6ft, borítékban 6 ft, postán borítékkal 6 ft pengő pénzben. Előfizetni helyben Landerer Lajos kiadótulajdonosnál, hatvanv utczai Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Mindenféle hirdetmények főinnek, ’s egyegy hasábsorért, petit betűkkel, 5 pengő krajczár számittatik. TARTALOM. Megtiszteltetések. Halálozás. Vezérczikk. (Adalék a’ büntetőjogi eszmékhez). Mez. gazd. egyes. Budai jótékony nőegyes. Kliegl-könyv. Fővár, újdons. Megyei dolgok. Komáromi gyűlés részletei. Sze ré m (vegy. ház. felírás a zalai elvek szerint , de az 1647: 14. és kett. javad. iránti felírás nem pártoltatik , tanácsk. magy. nyelven, határzár egészen megnyitva). Bihari gyűlés vége (adatok az ujoncz áll. köréből, kett. benef. mint Zala, kicsapás iskolából, cselédrend, czimkövetelés). Rövid közlés Hevesből és Hajdúkerületből. Kir. vár. köréből. Esztergom jegyzőválasztás feletti igények, kölcsön , adóviszonyok, deperdita. Vidéki levéltárossá: Mosony-győri ágost. vall. esperességi köznyilés. Dévény, tűz. Veszprém (falusi gyermekek rendőrségi törvényekre oktattatnak.) Külföldi napló. Francziaország. Német- Porosz- Göröghon és Kréta sziget. Portugallia. Értekező. Pesti műkiállítás 1841. (Petrichevich Hováth Lázár). Idei műkiállításunk ismertetése (Vachott Imre.) Hivatalos tudósítások. Igazítás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. M e g ti s z t e lte té s e k. 6 cs. ’s apost. kir. felsége Pidoll Károly udv. hadi tanácsost, sz.István király rendének kiskeresztjével. — Hüttner Imrét szakolczai grammaticai tanítót pedig közép aranyérdempénzzel, szalagostul méltóztatott kegy. megajándékozni. Szentgyörgyi Horváth János cs. kir. kamarás f. é. jun. 30-kán bélgyuladásban Pesten meghalálozott. Vezérczikk. (Adalék büntetőjogi eszmékhez.) A’ franczia Mémoires-özön valamellyik cseppjében olvastuk XV. Lajosnak egy udvaronczáról, hogy ő, bár urának különös kedvencze, folytonos kegyelemben részesült, mégis szembetűnő zavarodásba jött, valahányszor a’ királynál meg kellett jelennie ; mert — úgy mond — „le nem győzhetem a’ gondolatot, hogy olly ember közelében állok , kinek parancsára fejem lábaimhoz gördülhet, vagy a’ Bastille sírjába elevenen eltemethetnek.“ — Illynemű érzés lephet meg sok embert, olly országokban, hol egy ingatag ’s határozatlan büntetőtörvény hasonlít a’ kardhoz, melly bár soha le nem szakadt a’ hajszálról, Damocles ebédjét mégis elronta.— Illy törvényekről mondja a’ bölcs Bacon 53-ik Aphorismájában: „Pányva fog esni a’ nép fölibe, szól a’próféta; nincs pedig rosszabb pányva, mint a’ törvényeké, kivált a’ büntetőtörvényeké, mellyek a’ helyett hogy lámpást tartanának, inkább hálókat vetnek lábaink elé.“ Nem lehet hát eléggé örvendenünk, hogy az országosan egybegyülve volt R..., a’ felséges király hozzájárultával a’ legközelebbi országgyűlés egyik főfeladatául büntetőtörvénykönyv kidolgozását tűzték ki. Élet, szabadság, becsület és vagyon és minden érdek, melly a’ személyhez csatlakozik, ezt kiáltják minden emberi társaságban a’ szükségek legfőbbikének; és legyen ez jól elrendezve, legyenek a’ világ évkönyvei által nyújtott tapasztalások sajátlagos körülményeinkhez mért bölcs alkalmazásra méltatva, még nemzetiségünk, még alkotmányos életrejlemünk tekintetében is, olly gyűrűket illeszthet imeg nagy munka polgárzatunk lánczolatába, mik horogkapcsul szolgálhatnának civilisatiónak és szabadságnak , olly időkben is , melylyekben romlottság mindent megvesztegetne, ’s pártos dühösség mindent megtámadna, miben a’ civilisatió, miben a’ szabadság védangyalát tisztelők. — De a’ munka nehéz, mert egyetlen alapelvben századok sorsa rejtezik. A’ kerékvágásból, mellybe egyetlen alapelv büntetőjogi helyzetünket belé sodorja, évek meg évek hosszú sora sem képes kisodorni, ellenben ha az alapelv, úgy a’ bűnök és büntetések, mint az eljárás; úgy a’ bizonyitványi tan, mint fogházügy ’s javító disciplina tekintetében (mert e’ négy könyvből áll, nézetünk szerint, a’ büntetőjog rendszere); ha — mondok — az alapelv elhibázva nincs, nem kellene megütköznünk, habár az olly különféle elemek súrlódásai közt születendő törvény, születése órájában nem hasonlítaná is a’ nem gyermekkint született Minervához; mert csak az alapelvben legyen a’ naponta fejlő élethez simuló fogékonyság, az idő bizonynyal meghozza a’ maga fejleményeit. Oly alapelvnek tartjuk mi eljárási codexre nézve az esküttszéki institutiót, mellyről már több ízben kimondok e’ lapokban erős hitünket, hogy nélküle nincs e‘ téren üdvösség. De senki se higye, hogy midőn esküttszéki institutióról szólunk, Amerika forogna szemeink előtt; senki se higye, hogy a’ világtapasztalás az esküttszékeket a’ népnevelés lehető leghatalmasb iskoláinak bizonyítván, azon meggyőződést akarnók emlegetni, hogy a’ kik a’ népneveletlenségnek örve alatt hajlandók volnának , azon eszközöket megtagadni, mellyek a’ neveletlen népet nevelni segíthetik, azon persa fejedelemhez hasonlitnának, ki — Malcolm szerint — mint gyámatya, kiszuratá a’ gondviselésére bízott trónörökös szemeit, hogy őt vaksága miatt uralkodásra alkalmatlannak bizonyíthassa. Nem, uraim! mi még csak Ceylon szigetére sem akarunk hivatkozni , mellyet hinduk és mahomedánusok és Sziám és Ava emigránsai és a’ portugallok, hollandusok és angolok egymásra következett uraságából származott minden keverék zagyva néptömegben lakja, ’s hol még is sir Johnston Sándor főgyarmatbiró az esküttszéket, bizonyos qualificatióval, minden vallás-, vér- és állapotkülönbség nélkül az egész népre kiterjesztve, 1811-ben behozta, ’s a’merésznek látszó próbatétel, immár 30 éves tapasztalás által minden várakozást felülmúlva, jótékonynak mutatkozott; mert egy büntetőtörvény eredményeit koránsem egyedül a’ fogházak statisticájából kell megítélni, hanem főképen azon hatásból, mellyet a’ nép erkölcsi és politicai jellemére gyakorol. — Mint mondók, mié’ példákra sem akarunk hivatkozni; sőt örökké szemünk előtt tartjuk, a’ mit lapjaink első számában mondottunk, hogy az alkotmány évezredes boltjai alatt millió érdek nyugoszik, melly gyöngéd figyelmet é s kíméletet követel; és azt sem akarjuk felejteni, hogy mielőttmindig bizonyos qualificatiók mellett) illy nevezetes politikai jog szélesen vett osztályokra kiterjesztetnék, több rendbeli országos intézkedéseknek kell előre bocsáttatniok, mik nem egyetlen országgyűlés feladatai. Azért nyíltan kijelentjük, miképen mi, hálát adva istennek, tökéletes megnyugvással néznénk ez igen nagy tekintetű mezőn nemzetünk jövendőjének elébe, ha a’ jövő országgyűlésen alkotandó büntetőtörvénykönyvbe az esküttszéki institutio elve csak úgy vétetnék is föl, hogy a’ jury-lajstrom alkotmányunk mostani állása szerint a’ kiváltságos osztályokon kívül (hová a’ nemeseket, városi polgárokat ’s a’ tisztesrendűek osztályát, ezek közé pedig a’ gazda-tiszteket is számítjuk) csupán a’ szabados mezővárosok előbbkelőire, akár adó-maximumi qualificatióval, akár pedig évenkinti népválasztás emanatiójával kiterjesztetnék. A’ többit nézetünk szerint a’ jövendő kor feladásai közé számítanék, meg lévén győződve , hogy a’ mint műveltség, vagyonosság, ipar, népjellem és nemzetiség bölcs törvények által elősegítve ’s a’ nyilvánosság érlelte közszellem karjain ápolva lesz, akkint fog fejleni az alkotmány is, ’s akkint gyűrűzendik el, e’ fejleménynyel egyetemben, a’ polgári jogok részvéte is; mig majd egykoron, ha rég felejtve lesznek, kik a’ hosszú pálya sorompóján belől az első lépést megtevék, e‘ honnak minden gyermeke egy közös édes anya édes gyermeke leend, és mostoha senki más, mint a’ bűnös és tehetetlen. Sőt még az említett qualificatiók határain belől is olly eljárási formákat gondolnánk csekély véleményünk szerint felállítandóknak,melylyek már magokban biztosítanának, hogy esküdtszéki tag nem lehet, ki a’ műveltségnek bizonyos fokára nevelve nincs. — Mi általában mindenütt szeretnek a’ politicai jogok gyakorlatát akkint intézni, hogy e’ jog maga némi erkölcsi kényszerítést foglaljon magában a’ nevelésre. Illy intézkedéssel gondolnánk a’ tisztválasztási bajokon is segíthetni, ’s koránsem az 1812-ki spanyol alkotmány oligarchiai szellemű találmányával, a’ választók választásával, — mikint erről egy alkalommal bővebben fogunk szólani. Azonban a’ mi az esküttszékeket illeti: a’ tárgy sokkal fontosabb, sőt — valljuk meg őszintén — alkalmazása, körülményeinkhez illesztése is sokkal több gondot kíván, mintsem egyetlen czikkecskében ki lehetne meríteni. Ezúttal csak annyit akartunk kijelenteni, hogy ezen institutiónak semmi más által ki nem pótolható jótékonyságáról annyira meg vagyunk győződve, miszerint emlékezetünkben tartván a’ nehézségeket, mellyek egy rendszeres törvénykönyvnek alapelvébeni megváltoztatásával járnak, inkább óhajtanék, ne alkosson még a’ legközelebbi országgyűlés büntetőtörvénykönyvet, mint eskütiszékek nélkül alkossa; meg akartuk egyszersmind mondani, hogy csekély belátásunk szerint épp azt akadályoznék, a’ mit óhajtunk, ha jelenleg esküttek lajstromával szélesre terjeszkednénk. Egyébiránt lapjaink rendszeréhez tartozik, me£ pintgatni az időnek minden literét, ’s ha aztán vagy más tárgy , akár mert tanácskozásbavételei ideje köréig, akár más oknál fogva is, kitűnő korszerűvé válik: mennyire csak azon tekintet gedi, hogy olvasóinkat örökké egy nótával ne untsuk, az illy korszerű tárgyat, szakadozva bár, mégis egy egészbe összefáraszthatólag, gyakran ’s minden oldalról taglalni; ezek szerint lapja folytában a’ büntetőjogról immár sokszor szólandó ’s bizonyosan bátorságot veszünk megmondani is, miképen gondolnék nemzeti szerkezetünk saságai mellett meghonosíthatni az eskütszékek n. gondolatát, melly nem e’ vagy ama’ nemzetnek, nem az istentől jog- és szabadságra hivott eml nemnek közös tulajdona; ’s mellyről még Hun a’ hires historicus, a’ higgadt keblű bölcs, — ő, túlságos szabadságvágy nem gyanúsíthat, mert nában inkább óhajtott látni korlátlan hatalmú mondát, mint respublicát; mellyről — mondóka ezen Hume is úgy ítélt, hogy a’ legfelségesebb talányok egyike alkalmasabb, mint más akármint tartani a’ szabadságot, ’s az igazságnak uralkot szerezni. Minthogy idézgetésekbe bonyolódánk, szabad iyen még végezetül a’ felemlített ceyloni főbírói sir Johnston Sándornak, az ellenőr-tanácshoz (Ward of Control) 1815-ben irt hivatalos jelentése némellyeket idéznünk: „Az igazságszolgáltatás elvi módja ellen az volt a’ panasz, hogy késedési költséges és népszerűtlen.“ (Kinek nem jut eszéb mi állapotunk?) A’ rendszer hiánya onnan ered hogy a’ lakosok igen kevés becset helyeztek igazmondási jellembe, ’s legkisebb érdekkel sem seltettek olly rendszer iránt, mellynek kiszolgálásában részük nem vala; továbbá hogy az europa nem csak törvénynek, hanem ténynek is bírái lem nem valának képesek eligazodni a’ tanúbizonyság hitelén; végre, hogy a’ törvényszék eljárása hős; és halasztékos volt.“ Ezen bajokon a’ nevezett bíró csupán az esküttszékek behozatalával vészgíthetni, meghallgatá tehát előlegesen a’ buddhis papjait és a’ braminokat, ’s tervét a’ gyarmati kmányszéknek előterjeszté; ez azonban félvén. In mivel Indiákon a’ benszülötteknek illy jogok még ha és sehol nem engedtettek, a’ merényt ujsá miatt az angol kormány helybe nem hagyja,—Jonstont Londonba küldé, helybehagyást eszközle és a’ főbíró szemcsésen járt. — Behozattak az iüttszékek, ’s az eredményről Johnston ell ir: „Az esküttszéki ülésekben résztvevő lakosok foglalatosság közben tömérdek ismereteket szernek; senki sem juthatván a’jury-lajstromra, bicsület ’s igazmondás (veracity) tekintetében sos gyanút szenved, e’ körülmény a’ nép jelenre mondhatlanul jótékonyan hat, 's az erkölcsi érzmet szembetünőleg neveli.“ Ki az esküttek lajstmán áll, magát a’közigazgatás tagjának tekinti, azelőtt soha nem érzett érdekkel viseltetik a’törvi ’s angol uralom iránt, a melly érdek a’ háborúk ms magok viseletében, mint ellentét az előbbeni özönbösséggel, igen kedvezőleg kitűnik; e’ mel pedig a’ magányéletbeni vétkek évről évre gyérnek, mit nem csak Johnston, hanem hivataluzó is főképen az esküttszékek behozatalának tulajdono s jelentését azzal végzi, hogy mind ezen kedvváltozások okát erős meggyőződéssel a’ juryrei szerben találja, mellyet hindu és mahomedánus ’s szingali faj nemzedékei már olly hő ragaszkodáss olly tisztelettel szeretnek, minővel csak legkedősebb, legrégibb institutióikhoz viseltethetnek. — illy egyszerű szózat, illy körülmények közti tapadtalásból merítve, felér könyvkötetek okoskodásai. A’ m. gazdasági egyesület júniusi nai gyűlésének eredményei. (Vége.) XIX Jelentés tetett a' Zichy Ödön gr. városligeti kertjében tartott pról szántás eredményéről,melly szerint a’ honi ekék között k czélszerűbbnek mutatkozott a' Vas megyei, a’ Fejér meg pusztai és falusi eke; a’ külföldiek között pedig az Apel Károly ur által Schwertz- és Zugmayer-féle ekeből szerkesztve módosított. Minthogy azonban az el értéke és haszonvehetősége igen viszonylagos, ’s főleg a’ földvegyület, kezelés ’stb. körülményei mól oltják , jövő évre másféle földben fog próbaszántás es 105