Pesti Hírlap, 1845. december (583-598. szám)
1845-12-02 / 583. szám
Kedd 583. December 2. 1845. PESTI HIRLK. Megjelenik •’ lapokban héten négyszer • vasárnap kedden, ssütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban h*iho*berdással 5 ft; berítékban 6 ft ; postán berítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helybei Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utca a Horváth-házban 483 n. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’« egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendeli« csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis helábsorért apróbetűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Kinevezések. Iskolaügy. I. Vukovár fiumei vasút. Törvényhatósági dolgok: Nógrád (börtönügy , pálinka), Liptó (karhatalmi intézmény, körlevelek, Ínség ’stb.) Heves (pesti levél az uj rendszer iránt). Nyitra (beszámító gyűlés). Közép- Szolnok. Vegyes közlemények: M. Gazd. Egyesület Külföld. Hirdetések: SHARVARORSZÁG és ERDÉLY. 6 cs. ap. kir. Fölsége Doboka Antalt erdélyi k. udv. cancellarial fogalmazó gyakornokot ugyanott tisztibe!! udv. fogalmazóvá továbbá nagyváradi Horváth János fogalmazó gyakornokot az erdélyi k. kormányszékhez tisztibeli fogalmazóvá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. A’ nagu magy. kir. udv. kamara Römisch Ferencz tárkányt k. sótárnokot saját folyamodására, hasonló tiszti minőségben, Dunavecsére; továbbá Keszlerffy Károly Ipolysági ellenőrködő sómázsamestert szinte saját kérelmére, hasonló tiszti minőségben, Egerbe; ez utóbbinak helyére Ipolyságra pedig Szepessy Ferencz szucsanik. ellenőrködő sómázsamestert helyezte által. — Nem különben Jagasits Alajost lippai k. sóhivatali ellenőrt körmendi k. sótárnokká léptette elő ; — a’ munkácsi k.sóhivatalnál Halavách Elek’ előléptetője által megürült ellenőrségre pedig Vecsányi Miklós homonnai ellenőrködő k. sómázsamestert, ’s végre a’ komáromi k. sóhivatalnál Novák János’ halála által ürességbe jött partnőri állomásra Iraey Miklóst cs. k. pattantyús-őrmestert alkalmazta. (B.-P. H.) ISKOLAÜGY. Ha a’ társadalmi munkásságnak bármelly ága kelletinél több erőt fölemészt, más ágak miveletlenül hevernek , a’ szükséges egyensúly megszűnik, zavar támad a’ státusélet’ anyagi és szellemi irányaiban. Ez mi nálunk is úgy van; mi felette sokat politizálunk, felette sokat beszélünk , ’s ha a’ politizálásnál minden erőnket megfeszítenek nagy elvek’ keresztülvitelére , nem lehetne kifogásunk ellene; de minálunk a’ politikai pletykálások embernek élethivatása , vagy épen keresete. ’S ez annyi erőt igényel, hogy másra erőnk nem marad. Hogy a’ politikának a’ neme a’dolgok’ melyébe nem igen szokott behatni, nagyon természetes, ’s különös sajátja, hogy az emberek’ jelleméről, szellemi tehetségeiről ’s miveltségök’ fokáról épen elfelejtkezik , ’s azért bennünket is kárhoztatni fog , hogy mi politikai lapban iskola-ügyről szólunk , ’s épen most, midőn a’ gravaminalis politica a halottakból akar feltámadni. De mi meg vagyunk győződve, hogy politikai bajainknak utólsó kutforrása a’ miveletlenség, a’tudatlanság; az iskolaügyben tehát , politicai tekintetben is, fontos ügyet látunk. — Igen, müveletlenségünk nemcsak a’ régi visszaéléseknek életét tartja fen, hanem egyszersmind minden új javítás’ hatását paralysálja. — Ki ezen kételkedik, tekintse egyesületeinket, tekintse főleg uj törvényeinket, az urbért ’s váltójogot. Mind e’, magokban igen üdvös dolgok az embereken hajótörést szenvedtek. Nekünk tehát nemcsak más institutiókra, hanem más emberekre is van szükségünk. E’ tekintetben nem mindent, de sokat tehet a’ nevelés, az iskola. —* Nevelési és iskolai rendszerünk felett pedig, eredmények szerint ítélve, pálozát kell törnünk. Mást kell helyébe állítanunk, ’s ne higyyük, hogy csak a’népet kell nevelnünk,vagy jobban nevelnünk: nem — meg kell kezdenünk a’ felsőbb osztályoknál. Reformálnunk kell mindenekelőtt tudós, vagy, ha e’ név nem tetszik , classicus nevelésünket , a’ gymnasiumoktól az universitásig. — A’ régi nyelvek görög ’s latin’s régi litteratura a’ magasabb miveltség’ alapjai fognak maradni örökké. — E’ tárgyak’ ismeretlensége,a’ legkitűnőbb kapacitásnak miveltségében kitölthetlen hézagot képez. Alinne ’s Róma az európai miveltség’ eredeti forrásai, nyelvök ’s liiteraturájok annyira beszivárgott az újabb culturába , hogy magát tőlök emancipálni nem lehet. Különösen azon osztályok, mellyek tudós osztályoknak (gelehrte Stand) neveztetnek, a’ classicus nevelést nem nélkülözhetik. De a’ classicus miveltség nemcsak tudományos szempontból fontos hathat egyszersmind, a’ nagy példák által, a’ jellemre, hathat nemesítileg anyagi iránya, korunkban, életnézeteinkre. — De hogyan áll minálunk a’classicus nevelés? Olly szomorúan, hogy azon hat év, mellyet igényel, merő idövesztésnek ’s méltán annak tekintetik, mert nemcsak , hogy az ifjú mitsem tanul, de a fonák methodus által még a’ jövő tanulástól is elijesztetik. A görög nyelv a’ catholicus gymnasiumokban épen nem is tanittatik, a latin pedig olly módon , hogy a legszorgalmasabb tanuló, hat év múlva, még Cornelius Nepost sem érti. Az egész tanítás jezsuitákról örökségül reánk szállt emészketlen szabályok’ halmazában áll. Ki kell küszöbölni e’ lélekölő formalismust, hogy engedjen helyt a’ nyelvnek ’s litteraturának. — De melly mostohául bánnak a* litteraturával ! — Bevernek a’ szegény gyermekek’ fejébe egy két szakaszt egy vagy másik íróból, mellyel a’ gyermek elrecitálni tud, de mellyel teljességgel nem ért, ’s azzal végezve van a’ litteratura, ’s e’ tanulmánytól, mellyel az ifjúságnak olly érdekessé kellene tenni, borzad az ifjú , mert úgy adatik elő, mintha el kellene őt idegeníteni az egész életre a’régi litteraturától. Nem az feladata a’ classicus oktatásnak,hogy Cicerónak egyik vagy másik beszédét 's Horáczból egy pár ódát könyv nélkül tudjunk , hanem hogy valamennyit értsük. A’ latin nyelv’ ’s litteratura’ megértetése — ez a’ gymnasiumok’ feladata. Mennyire távol esnek ez intézetek e’ feladat’ teljesedését^), *'idja mindenki, ki e’ honban iskolába járt. — De a’ hiba nemcsak a’ rendszerben, hanem gyakran a’ tanítókban is fekszik. A’ gymnasialis tanítóknak jó philologoknak kellene lenniök. Midőn tehát az iskolák’ ezen osztálya gyökeresen reforméltatnék, uj tanítási rendszer’ behozatala által, egyszersmind arra is legyen gond, hogy a’ tanítói pályára ezentúl mindenütt kiképzett egyének alkalmaztassanak. Részünkről igen örvendenénk, ha reformunkban, a’ tudós nevelés’ körében, a’ gymnasiumokkal megállhatnánk, — de ép’ olly kevéssé felelnek meg rendeltetésöknek a’ felsőbb tanitó-intézetek, academiák, lyceumok 's bármiként czimeztessenek A’ fő tanulmány, a' philosophia, ép’ olly lélekölövé tétetik , mint a’ gymnasiumokban a’ grammatica ’s rhetorica; a’ mathematicát , geometriát ’s physicát, könyv nélkül tanulják, a’ históriáról szólani sem akarunk. Szólal, ez intézetekben csak a’ próbatételeknél nyerendő kitüntetés miatt tanulnak az ifjak, ’s hogy az intézetek’ tanítási rendszere ’s gyakran a’ tanítók’ egyénisége is olly kevés érdeket képesek a’ tudományok iránt ébreszteni, hogy, a’ mit az ifjak egyik évben tanultak, majdnem dicsőségnek tartalik a’ jövő évben elfelejteni — Illy készültség mellett fognak az ifjak az úgynevezett kenyértanulmányokhoz. — Nem szólhatunk az orvosi karról, de szeretjük hinni, hogy az emberiség’ javára , az orvosi tanulmányok másképen adatnak elő, mint a’ jog ’s statustudományok. Vannak e’ honban intézetek, mellyekben a’jog ’s statustudományok egy év alatt végeztetnek. Lehet-e egy év alatt nagy turistákat növelni ?mi azon legalább nagyon kétkedünk, ’s mutatják az eredmények, mert mind a’ mellett, hogy procatornóp vagyunk, jogtudósaink még sincsenek. — A’ római jog, a’ positiv jogtudomány’ minden kutforrása , az egyetemet kivéve, jogiskoláinkban aligha nevéről ismertetik,— ellenben az úgynevezett természetjog classicus latinságban, még régi dicsőségét élvezi. Ideje volna már e’ természetjognak a’ jog’ philosophiáját substituálni, ’s hozzáadni a’ joghistoriából egy kis adagot. Valamint a’ gymnasiumokat, úgy philosophicus ’s jogiskoláinkat is tehát tökéletesen át kell alakitani, ’s más tanítási rendszert behozni;— a’ tanítókat jobban lehetne fizetni, ’s a’ tanítók’ képesítésére szükséges szerekről lehetne gondoskodni , hová főleg könyvtárak tartoznak. A’ mennyiben tudós iskoláink’ reformja pénzt igényel — erre vannak kiforrásaink. Ez ügy’ elhanyagolását még a’ nemesség’ adómentességével sem lehet mentegetni. Mire való a’studiorum fundus? ebből e’ csekély kiadásokat lehet födözni. — Nem pénzhiány vala tehát az ok, melly e’ fontos reformot háttérbe szoritá. — ’S a’ törvényhozás nem sürgeté , a’ mint a’ tárgy’ fontossága követelte vala. — Bár mielőbb kipótolnák a’ jövő orsz gyűlések, mit a’multak e’ tekintetben elmulaszanak! — T. A. Jelentés a’ vukovár-fiumei vasútra egyesült társaságok’ szövetkezéséről. *) Miután a’ szerémivel egyesült pesti társaság f. é. sept 15-kei közgyűlésében elhatározó, hogy azon kamatbiztositás’ reményéről, melly a’ múlt országgyűlésen, a’ vukokovár-fiumei vasútra nézve , országos határozatba ment nemcsak le nem mond ugyan, sőt inkább, az ország’ sajá érdeke tekintetéböl is, annak kéréséhez ragaszkodni fog mindazáltal tekintetbe vévén, hogy, ha a’ vasút’ építésénél megkezdését a’ kamatbiztositásnak törvénybe iktatására függesztené fel, az építés’ megkezdésével a’ jövő or.gyűlés’végéig várnia, ’s ezen nagyszerű vállalatot, mellynek valósítását a’ hazai kereskedés ’s azzal kapcsolatban lévő közérdekek naponkint sürgetőbben követelik, a’ jövendő bizonytalanságainak kitűnnie kellene; ezen tekintetekné fogva tehát a’ jövő or.gyűlésig várni nem fog, hanem , az ország’ rendeinek ajánlatiba vetett biztos reménynyel, a vasút’ építését, mihelyt az előmunkálatok megengedik azonnal haladéktalanul megkezdendi, ’s minden kitelheti erényei folytatandja. — Az alulirt választmány, közgyűlés megbízás következtében is, kötelességének ismeré ezen határozatot Széchenyi István ő excellentiájáak mint a közlekedési eszközök’ tárgyában a’a m. L. kir felállatandó bizottmány’ elnökének s időközbeni királyi biztosnak, hivatalosan bejelenteni, értesiteni^mi ké'tdztatott a^lrt választmányt arról társaida fií ! tanácsosnak véli^hogy a’ Pesten egyesült a’ vá!.1i^imi 50met^e |egyiarsaSággá egyesüljön ; ’s miután forróbh nh entvfD b°gy ez kezdet óta mindig leg,a ’ excel fentiáját az egyesülésnek hathatós közbenjárásával előmozdítására felkérte volna : a’ nmlgy gróf e’ részben a’ választmányt biztosítani , egyszersmind utasítani kegyeskedett, miként kedvesen venné, ha, nem sokára Fiúméba menendvén , ott a’ társaságnak meghatalmazott biztosával találkoznék. • Ezen utasítás* következtében alulirt választmány Kossuth Lajos választmányi tagot, mint különben is a’ társaságnak az előmunkálatok’ irányzására ’s felügyelésére, a’ törvényhatóságokban érintkezésre ’s kisajátitási alkudozások’ initiálására megbízott képviselőjét, a’ szükséges felhatalmazással ellátva Fiuméba kiküldötte, kinek is, miután a’ fiumei társaságot ő excellentiája által az egyesülés* kívánatosságára eleve már figyelmeztetve találta, főképp ezen figyelmeztetés ’s magyar tengerparti kormányzó , nemeskéri Kiss Pál , mlga’ őszinte közremunkálása’ következtében, sikerült a két társaságot egyesíteni , a’ minthogy az egyesülési szerződést f. á. oct. 30-án meg is kötötte, mellynek fő pontjai következők: 1) Vukovár és Fiume a’ vasút’ két végpontjaiul változhatlanul megállapittatnak. — A' vonal ezen két végpont között a’ szerint fog vitetni, a’ mint a’ kereskedelmi érdekek , jövedelmé*res kilátás, az ország’ közgazdászai viszonyai *s földfekvési körülmények javasolandják. — Erre nézve mindazáltal már most eleve megállapittatik, hogy Vukovárról a’ Dráva’ völgyébeni vonalnak elsőség adassák , ha mindjárt egy vagy két millió fttal többe kerülne is, mintha a’ Száva-völgyi határszélen vitetnék; minthogy itt a’ vonal csak egyik oldalon bírna némi vidékkel, mig amott balról a’ Tót ’s Horvátországi megyék ’s városok, jobbról pedig Baranya , Somogy, Zala megyék a’ vasút’ közvetlen vidékéhez számíthatók. 2) Az előleges munkálatok arra is ki lesznek terjesztenék , miképen lehessen egy részről Buccarit, más részről Zágrábot, mellék-vonalak által, a’ fő vasútvonallal összekötni, valamint szinte a’ vasútnak a’ Ferencz- csatorna* torkulatjával közvetlen összeköttetésére nézve is vizsgálatok lesznek teendők , é s, a’ végengedélyezés’ alkalmakor, az egyesült társaság igyekezni fog kieszközölni, hogy minden mellékonalak’ felépítésére,az egész vonal’ hosszában, e’társaság bírjon eleséggel, ’s ha egy vagy más mellékvonalra vállalkozás nem feküdnék az egyesült társaság’ érdekében , arra mások mindaddig ne engedélyeztethessenek, mig a’ fő vasútvonnal, Vukovártól egészen a’ magyar tengerpartig, megnyitva nem lesz. 3) Az egyesült társaság azon erős bizodalommal lévén, hogy a’ múlt országgyűlés által megajánlott kamatbiztositást a’ jövő országgyűlés , ő felsége’ kegyelmes hozzájárultával, törvénybe iktatandja (minek igénybe vételét nyilván fen is tartja) időnyerés ’s a’ jövendőnek biztosítása’ tekintetéből, nem csak nem fogja a’ végengedélyezés’ kieszközlését ’s az építés’ megkezdését a’jövő országgyűlésig halasztani; sőt inkább, mihelyt az előmunkálatok Vukovártól Károlyvárosig készen leendnek, folyamodni fog az egész vállalat* engedélyezéséért, *s azt megnyervén, a’részvényeket szintúgy az egész vonalon kibocsátandja, *s ekkint, beszedvén a’ szükséges tőkét, azonnal építéshez fog, és pedig a* Szávának azon pontjainál kezdve, hol a’vonalt e’ folyón át kellend vezetni Károly város felé, *s ha a’ körülmények engedi, egyszersmind Vukovár felé, vagy pedig Károlyvárostól *s Vukovártól a’Szávának említett pontja felé; — egyúttal azonban szakadatlanul folytatandja az előmunkálatokat a’ további vonalon egészen a* magyar tengerpartig; ’s törvény értelmében minden lépést megteend, a’ vonal’ ezen részének is haladéktalan valósítására. 4) Mivel a’ Pesten egyesült társaság, az előleges munkálatokra felügyelés, a’ törvényhatóságokkal’ érintkezés é s a’ kisajátítási kérdések’ initiálása végett, Kossuth Lajos urat képviselőjéül választó; azon urnák saját kívánsága’ következtében is a’ fiumei társaság fentartja magának azon jogot , hogy mellé maga részéről is egy hasonló megbízatású képviselőt nevezhessen. — És minthogy fentebb a’ Dráva’ völgyébeni vonalnak elsőség adatott, az ezrei felügyelés ’s a’ vonalnak e’ szerinti irányzata is ezen képviselő urakra bizatik. 5) Az egész vasúti költség előlegesen 25,000,000 ftr-t számiltatik ; ’s elfogadtatván a’ Pesten egyesült társaságnak azon határozata, hogy az előleges munkálatok’ fedezésére fizetendő minden fél ft, 100 pftnyi részvény-részeltetésre, vagyis 1 ft egy 200 ftos részvényre igényt adjon; a’fiumei társaság, ezen mérték szerint, az előleges munkálatokhoz 50,000 pfttal járuland; minél fogva tiz millió fnyi részvényhez leend joga, a’ 15 millió a’ Pesten egyesült társaságnak maradván. 6) Az egyesült társaságnak két pénztára leend , egyike Pesten , másika Fiumében. A’ részvényesek, a’ mint hová aláírtak, a’ szerint fizetendik az előleges költségekre illetőségeiket. Ezeknek első fele i. e. november’ 1—10 napjaiban fog fizettetni; a’ fiumei társaság’ eddigi költségei (miként a’ szerződés' alkalmával számba vétettek) az első 89 *) A’ Hetilap után. — Szerb.