Pesti Napló, 1912. március (63. évfolyam, 52–78. szám)
1912-03-01 / 52. szám
Budapest, jpestr~N Jngler 1912. március'T ezetik vissza mii^^^^^i^egének ezt szokatlan befej^B^Mert az esetéijyek oly szembeötlőn mutatják azokat, hogy minden kísérlet komikussá álnék, mely Khuent a mások áldozatnak akarná feltüntetni. És ettől a komikumtól megkímélhetnék a miniszterlököt barátai hatásait, majd a további délután folyamán a gróf Károlyi palotában fogadta a látogatások viszonzását. Este gróf Berchtold Lipót a miniszterelnök páholyában Puccini „A Nyugat leánya“ című operájának premierején jelent meg. A második felvonás után gróf Berchtold búcsúzott a miniszterelnöktől és a keleti pályaudvarra hajtatott, ahonnan az éjjeli vonattal gróf Szapáry Frigyes követségi tanácsos kíséretében Bécsbe visszautazott. Budapest, február 29. A képviselőház holnap, pénteken délelőtt tíz akor ülést tart, melyen folytatják a házszablyvitát. A közös külügyminiszter Budapesten. Gróf Schrold Lipót közös külügyminiszter ma regnyolc órakor gróf Szapáry Frigyes követségi rácsosnak, a külügyminisztérium elnöki osztályvezetőjének társaságában Budapestre érkezett. Alügyminiszter az Esterházy utcában lévő gróf Károlyi palotában szállott meg. A délelőtt egy részét budapesti hozzátartozói körében töltötte és háromnegyed tizenegy órakor eltávozott a palotából, hogy bemutatkozó látogatásait megtegye. Gróf Berchtold elsőbben a budai várba hajtatott, ahol József főhercegnél és Auguszta főhercegasszonynál tette tiszteletét, majd Kloid főhercegasszony palotája elé hajtatott. A külügyminiszter azután a hercegprímásnál, a zászlósunknál, a Kúria, a közigazga-tási bíróság és az állami számvevőszék elnökeinél, valamint báró Fejérváry Gézánál, a magyar királyi darabonttestőrség kapitányánál leadta névjegyét. Gróf Féderváry Károly miniszterelnököt gróf Berchtold a miniszterelnökségi palotában kereste föl. Gróf Berchtold külügyminiszter a déli órákbarti képviselőházban jelent meg, hogy meglátogassa a kormány tagjait és a képviselőház és a főrendiház kínökét. A miniszterelnök és felesége délután a külüügyminiszter tiszteletére villásreggelit adtak, amelyen a vendéglátókon kívül jelen voltak: gróf Berch- Bl külügyminiszter, Lukács László, Beöthy László, gróf Zichy János, gróf Serényi Béla, Havai Samu és Székely Ferenc miniszterek, továbbá gróf Csáky Mirri, a főrendiház elnöke, Návay Lajos, a képviselőiház elnöke, gróf Szápáry Frigyes követségi tanácsos és ifj. gróf Héderváry Károly. A miniszterelnök által adott deceuner után a külügyminiszter folytatta lát. Becsületszó a politikában. — A képviselőház ülése. — Budapest, február 29. Ma folytatta Návay Lajos pionir-munkáját. Tovább ásta a gödröt az ellenzék számára, amelybe bele fog zuhanni egész pártjával együtt. Tegnap még egyedül kockáztatott meg jámborul furfangos fogásokat az obstrukció ellen, ma azonban már segítő akciót is vett igénybe. És ez a nagy erőlködés végül is belefult a sikertelenség pocsolyájába. Az ellenzék gúnyos kacagással nézné ezt a próbálkozást, ha nem háborítaná fel az a szerep, melyet éppen Návay vállalt el, akit azzal a feltétellel engedtek fel a függetlenségi pártok az elnöki székbe, ha garanciát vállal az iránt, hogy a házszabályokat Berzeviczy szellemében fogja kezelni. Megválasztása után — mint ismeretes — a Nemzeti Kaszinóban gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Albert, Justh Gyula, gróf Károlyi Mihály és Rakovszky István előtt újra szavát adta arra, hogy nem tér el ettől a gyakorlattól. Ezt a kijelentését az öt tagú társaság okiratba is foglalta. Ez előzmények után pedig az elnök maga sem tagadja, hogy a többség akaratának minden módon érvényt akar szerezni, ha ezzel a házszabályokat erőszakosan, az eddigi gyakorlattól homlokegyenesen eltérő szellemben magyarázza is. Egyik izgalom a másikat éri e miatt a képviselőház üléstermében, melynek máris olyan forró a levegője, hogy minden pillanatban robbanás következhetik be. De e mellett a hatalmi politika szekere elé fogott elnök minden kétségbeesett vergődésével sem bír parányi eredményt is elérni. Sőt: egyenesen az obstrukció malmára hajtja a vizet. Hogy ennek a meddő verítékezésnek, mely csak a szenvedélyeket fokozhatja a végsőkig s az elnöki tekintélyt alázhatja le a porig, mi az értelme, kérdezze meg Návay önmagától is, de pártjától is, mely belehajszolja a pusztulásba. Kész haditervvel jelent meg ma mindkét tábor a képviselőházban. Az ellenzék első csoportja csak a levélhordás szerepére kapott megbízást, öt képviselő megjelent az elnöknél s ezt a csinos kézírást nyújtotta át neki. Tisztelt képviselőház, tegnap betegségünk címén szabadságot kértünk a Háztól. Mivel meggyőződtünk arról, hogy az elnök kéréseinket házszabályellenesen akarja elintéztetni, azokat ezennel visszavonjuk. Tisztelettel gróf Batthyány Pál, Lovászy Márton, Rákosi Viktor, Eitner Zsigmond, Bikády, Antal. Alig távoztak ezek a vendégek, Kun Béla, gróf Batthyány Pál, Kovács Gyula és Benedek János kopogtattak be az elnöknél, akit arra kértek, adjon nekik engedelmet a napirend előtt való felszólalásra. — Lehetetlenség! — jelentette ki nekik Návay. — Én azonban — jegyezte meg Kun — a bécsi sajtónak a házhatározat ellen való támadásait akarom szóvá tenni. — Ezt tedd interpelláció formájában — mondta az elnök. — Sok izgalmat megtakaríthatnánk — szólt újra Kun — ha mi a napirend előtt beszélhetnénk. Návay azonban nem engedett. — Tegnap sem volt ok arra, hogy akkora izgalommal telt el az ülés. Én többet a napirend előtt való felszólaláshoz nem adok engedelmet. Két flótát ,egyszerre nem lehet fújni. ■ . A képviselők mosolyogtak, távoztak, de Návay hamar újabb látogatókat kapott. Gróf Batthyány Tivadar, Kun Béla, Preszty Elemér, Vasentsik Ferenc és Sümegi Vilmos jelentek meg nála s szabadságot kértek. Návay a dühtől fehéren átvette a leveleket, de nem tett semmi megjegyzést Akkor azonban már egészen tisztában volt azzal, mit akar csinálni. Mert abban a pillanat j enek össze a beváltásig — elrabolja és bandája ott settenkedik a bozótban. A „Wells Pargo“ , társulat — az övé az arany — állandóan üldözted a környéken a banditát és Ashby, a társulat ügynöke, ötezer dollárt tűz ki a fejére. Megint szeretője, Nina Micheltorena, titokban feladja a banditát Ashby-nak, levelet ír neki, hogy a környéken tartózkodik és ő nyomra akarja vezetni a hatóságot. Éppen egy kóborló mexikóit hoznak, aki a ház körül ólálkodott, a Ramerrez bandájából való! A csapszék kirablását akarja megbeszélni Johnsonnal, azért lopódzott ide. Megállapodnak füttyjelekben, melyekre a banda megrohanja majd a korcsmát és elviszik a bányászok aranyát, azután a bányászok elcipelik a mexikóit, hogy nyomra vezesse őket, mert ezt ígéri nekik. Johnson és Minnie egyedül maradnak, Minnie megmondja Johnsonnak, hogy szereti. Közben a rablók füttyjeleket adnak, de Johnson beleszédül a leány őszinte érzelmeibe és nem is válaszol a jeladásokra, a rablás elmarad. Minnie meghívja Johnsont a hegyoldalban levő kunyhójába, ha majd bezárják a csapszéket, ott várja zavartalan beszélgetésre. A második felvonás Minnie szobácskája. Itt lakik egy indián párral a korcsmároslány. Várja Johnsont, aki nagy hóviharban érkezik. A két fiatal szerelmet vall egymásnak. Johnson később ráeszmél helyzetére, távozna, hogy vissza se jöjjön, de a hóviharban nem mehet el a kalyibából. Visszajön tehát és ott marad Minnienél nagy szerelemmel. Az éjszakára készülődnek. Egyszerre pisztolydurrogás szól a hóviharban. Kopogtatnak. Minnie elrejti Johnsont, bejön a sheriff és néhány aranyásó. Ramarrezet keresik. A sheriff megmondja Minnienek, hogy Johnson álneve alatt a bandita volt az esti vendég és keresi a szobában, mert a hóban idáig vezettek a lábnyomok. Minnie a sheriff ragaszkodása dacára sem árulja el szerelmese rejtekét, akkor sem, mikor bizonyságát adja, hogy Johnsont szeretője a hírhedt Nina Micheltorena árulta el és megmutatja a bandita arcképét. Az üldözők eltávoztak. Minnie megutálta a leleplezett banditát és szerelmét ürügynek mondja rablási szándékához. Kiküldi a házától fegyvertelenül, bár tudja, hogy odakiint rögtön lelövik. Johnson kilép az ajtón, lövés éri, a küszöbre zuhan. Minnieben felébred szerelme, a sebesültet bevonszolja a szobába és elrejti a padláson. A sheriff a szobába ront, látta a sebesültet viszszamenekülni, keresi. Eredmény nélkül kutat és mikor Minnie végre kiutasítja revolverrel, az ajtónál vércsepp hull a kezére. Johnson vére szivárog a menyezetről. A sheriff diadalmasan elfogja a banditát, Minnie veszni látja szerelmesét és a nagy bajban bizarr ötlete támad. Poker-partiet ajánl a sheriffnek. Ha Minnie nyer, övé a bandita és a sheriff titkot fogad az egész kalandra, ha Rance-nak kedvez a szerencse. Minnie nekiadja magát és a bandita feje is az övé. A kártyánál Minnie csal! Nyer. A sheriff kimegy a kunyhóból. Minnie boldogan borul az ájult Johnsonra, aki most már az övé. A harmadik felvonás az őserdőben játszik. A bandita felgyógyult és üldözik. A sheriff nem árulhatja el, de sokat jár Minnie körül Jonhson és így mégis hurokra kerül. A sheriff boldog, a bányászokat könnyű rávennie a halálos ítéletre. Már az akasztófához vonszolják Johnsont és nyakában a kötél, amikor lóháton megérkezik Minnie. Megmondja nekik, hogy ez az ember, akit ő szeret és kéri őket, adják viszsza neki, aki annyi jót cselekedett velük esztendőkön keresztül. A sheriff izgatja az aranyásókat, eleinte még kétséges Johnson sorsa. De Minnie reménytelen szerelmese, a nemesszivü Sonora, meggyőzi az embereket, a kérgesszivü szerencsekeresők ellágyulnak. Johnsont Minnienek ajándékozzák és kényezve néznek utánuk, mikor eltávozik új országok felé, elölről kezdeni az életet. Megközelítőleg sem lehet visszaadni a dráma izgalmasságait a millió tikkadt levegőjét, az örökös revolver előrántásokat, a vérszagot, a kincsszomjas emberek kedélyvilágának annyira indokolható és mégis meglepetésszerű szélsőségeit. Az első felvonás, amely tulajdonképpen epizódok sorozata a dráma legerősebb része, mert az aranyásó-élet ezrotikumait izgalmas fordulatokban hozza. Maguk az aranyásók, csupa érdekes ember az egyformaságukban, különbözőségeikben. A korcsmái jelenetek. A nostalgiás aranyásónak gyűjtenek és hazaküldik. A következő percben majd meglincselnek egy másikat, aki hamisan kártyázik. Az elérzékenyülés, mikor jön a vándor dalos és hazagondolnak a bányászok, majd meg a táncvigalom, Minnie lelkes imádása, a bányásziskola érdekes kontrasztja a wishkyzés és kártyázással szemben. A posta érkezése. Később Johnson és a sheriff jelenetei, a rabló üldözése, Minnie és Johnson együttese az arany őrzésénél, csupa nagyszerűen kieszelt színpadi kép, az első felvonás szinte elkábítja a nézőt ennyi izgalmasan érdekes, kiélezetten beállított színpadi ravaszságot a Grand Guignol drámák se produkáltak. Csak Nick Carter-irodalom és a mozgófényképszínházak vászna vetélkedhet a librettónak ezzel a részével. A második felvonás vad tohuvabohu lesz, itt már átlátszóbbak az ügyeskedések szándékosságai, látni, mennyire céltudatosan az idegekre akar hatni a szövegkönyv. Nagyszerűen van megcsinálva a hóvihar zúgásának ellenhatásául a Johnson és Minnie nagy szerelmi jelenete. Még fantasztikusabb a megsebesült Johnson elrejtése, izgalmasabb a sheriff házkutatása, a menyezetről lehulló áruló vércsepp, a bandita elfogása, majd a nagy poker-partie, ahogyan