Soproni Napló, 1908. április-június (12. évfolyam, 76-147. szám)

1908-04-01 / 76. szám

Április 1. A villamos vasút drágulása. A villamos vasút vezetősége köréből a követ­kező értesülést nyerjük: A vasút évek óta deficittel küzd, emellett kiadásai folyton gyarapodnak, részben az anyag drágulása következtében, részben mert a személyzet fizetését megjavítani kellett, ezenkívül a betegsegélyezés, balesetbiztosítás nagyon lé­nyeges felemelése miatt. Ezzel szemben a vasút forgalma csak csekély mértékben emelkedett. A vasút igazgatósága kénytelen volt ily körülmények között elhatározni, hogy a szakaszjegyek árát 12 fillérről 16 fillérre felemeli ez évi május hó elsejétől fogva. Az új díjszabás azonban magát a városi közönséget, mely a vasutat gyakrab­ban és állandóan használja, nem fogja ter­helni, mert a vasút igazgatósága éppen a város közönségére való tekintettel a szakasz­vonalakra érvényes bérletjegyfüzeteket bo­csát ki, és pedig 10 jegyet tartalmazó füze­teket 1 korona 20 filléres árban, vagyis jegyenként 12 fillérért, úgy hogy a városi közönség a szakaszvonalakon az eddigi 12 filléres árban fog utazhatni, míg a fel­emelt menetdíj főleg az idegenekre fog kihatni, kik azonban ezen mérsékelt emelést nem érzik. A vasút igazgatósága ezzel kap­csolatosan elhatározta, hogy a Rákóczi­­utcán áthaladó új útvonalat komolyan tanul­mányozza és mihelyt pénzügyi viszonyai megengedik, az új útvonalat, mely a déli vasúti pályaudvart a legrövidebb úton összeköti a várossal, kiépíti. A harkaiak és az állami út. Az állam tudvalevőleg néhány évvel előbb átvette a saját kezelésébe azt az utat, mely Sopron­ból Harkán át vonul. Az az út addig Sop­ron városáé volt, azóta azonban az államé. Mivel pedig a törvény értelmében a köz­ségek, melyeken valami állami út keresztül megy, hozzájárulni tartoznak annak a fenn­tartásához, ennélfogva most Harka község is fizetni lesz kénytelen az út fenntartási költségeinek egy részét. Az államépítészeti hivatal évi 227 koronában szabta meg a harkaiak fizetési hányadát. Ez ügyben ma tárgyalás volt a hely­színen és részt vettek azon Molnár István főjegyző, Nagy Miklós főszolgabíró és K­u­t­a­s­s­y Ferenc kir. mérnök. Az országos ipartanács. A hivatalos lap Kossuth Ferenc miniszter rendeletét közli az országos ipartanács szerveiről és szerveinek működéséről. Főbb intézkedés az, hogy az országos ipartanács a hozzá utalt ügyeket az állandó bizottságban, az osztályokban vagy teljes ülésen tárgyalja. Az állandó bizottság 30 tagból áll, akiket a tanács választott és kinevezett tagjai sorából a kereskedelemügyi miniszter nevez ki. A tanács kinevezett tagjai közül azonban az elnöktől és alelnöktől eltekintve, legfeljebb hét lehet tagja az állandó bizottságnak. Az állandó bizottság három osztályból áll: ipari, kereskedelmi és munkásügyi osztá­lyokból, amelyekbe a tagok a kereskede­lemügyi miniszter által a kinevezéssel egy­idejűleg soroztatnak be. Az állandó bizott­ság elnöke és alelnöke osztályokba nem soroztatnak. Egy-egy osztály tagjainak száma 16—16, akik közül, ha a tagok száma a 12-őt meg nem haladja, legfeljebb 3, ha a 12-őt meghaladja 4 lehet olyan, aki az országos ipartanácsba a kereskedelemügyi miniszter által neveztetett ki. Az állandó bizottságnak legfeljebb 10 tagja több osz­tályba is sorozható. A munkásügyi osztály­ban legalább 3—4 hely a munkásegyesü­letek által választott tagokkal töltendő be. Feleslegessé vált hidak. A Rába­­szabályozó társulat új vízművei következté­ben a bősárkányi vármegyei közúton öt hid vált feleslegessé, mivel hogy azok alatt víz nem fog folyni többé. A vármegye ennek következtében mintegy 40—50.000 korona értékű műtárgy fenntartásának a költségeitől szabadul fel. A vármegye már el is rendelte a feleslegessé vált hidak be­tömését. A fecskendők átalakítása. A vár­megyei tűzoltó-szövetség legutóbb tartott választmányi ülésén, mint megírtuk, Szabó Gyula szövetségi alelnök kifejtette a meg­jelent tűzrendészeti felügyelőknek a tűzoltó­­fecskendők egységes felszerelésének és a felszerelési tárgyak célirányos elhelyezésének előnyeit. Mivel a használatban levő fecs­kendők ily értelemben könnyen és kevés költséggel átalakíthatók, megkérte a szövet­ség a járási főszolgabírákat, utasítsák a köz­ségeket, hogy fecskendőiket haladéktalanul egységessé átalakíttassák, erre nézve a járási tűzrendészeti felügyelő és Szabó Gyula szövetségi alelnök útbaigazítását meghall­gassák és az átalakított fecskendőket a gyártól csak a szövetségi alelnök igazol­vány mellett vegyék át. A szövetség fel­hívása már megérkezett a főbírákhoz, akik ily értelemben intézkedtek. Gyáraink és a magyar nyelv. A minap közöltük a Debreczeni Újság panaszos felszólalását, hogy egyik lajta­­újfalusi gyárunk, a Medinger-féle, német számlákat és leveleket küldözget Debreczen városának. Ez csakugyan felháborító eset, de éppen nem áll egyedül a vármegyében, mint arról sajnosan meg kellett győződnünk. Annak a lajtaújfalusi gyárnak osztrák ember a tulajdonosa és talán csak annyi köze van Magyarországhoz, hogy a Lajtán innen épült és hogy zsebrevág egy sereg magyar pénzt, melyet a magyar kormány juttat neki iparpártolás címén. Bár azt is érthe­tetlennek tartjuk, hogy a magyar állam a támogatás fejében miért nem köti ki, hogy ezek a külföldi gyárosok legalább ne bot­­ránkoztassanak meg bennünket, hanem leg­alább a magyar hatóságokkal és üzleti felekkel való érintkezésben a magyar nyel­vet használják. Most számtalan oldalról hív­ják fel figyelmünket, hogy a vármegyénkben cukorgyárak, köztük még a nagycenki is, minden hatósággal, tehát a várossal is sok­ német nyelven leveleznek, mintha Magyar­­ország és a magyar nyelv nem is léteznék a számukra. Ha nem hallottuk volna a leg­komolyabb forrásból ezt a hírt, talán el sem hittük volna, annyira képtelennek tart­juk, de fájdalom, meg kellett győződnünk annak igazságairól. A helynevek magyar­ságáról sem tudnak a mi cukorgyáraink, mert Nagyczenk nekik ma is Gross-Zinken­­dorf, Félszerfalva Hirm, Czinfalva Sigendorf. Pedig a törvény ilyen helyneveket nem ismer Magyarországban Kiváncsiak vagyunk, minő mentséget találnak a nevezett gyárak az eljárásuk mentegetésére ? Községi pénzkészletek gyümöl­csöző elhelyezése. A belügyminiszter részletes kimutatást kér arról, hogy a kis- és nagyközségeknek, valamint a községek kezelése alatt álló alapok és alapítványok­nak, továbbá az összesített rendszer szerint kezelt gyámpénztáraknak kamatozó pénztár­készletei az 1908. évi január hó 1-én fenn­állott állapot szerint mennyit tesznek ki és pénzintézetekben, értékpapírokban és adós­levelekben mily összegek erejéig és mily kamatláb mellett vannak elhelyezve. Magyar vadászterület osztrák bérlő kezében. Sopronkeresztur községben e hó 29-én adták ki nyilvános árverésen hat évre a vadászati jogot. A bérleti szerződést S­m­e­­­k­a­­ Márton osztrák miniszteri tiszt­viselővel kötötték meg, ki évenkint 950 kor­ bért fog fizetni a községnek. Íme a sopron-kőszegi vasútból már­is jelentékeny haszna van Sopronkeresztúrnak, mert nem­­ képzelhető, hogy ez a bécsi ur ide jönne,­­ ha a vasút meg nem épülne. Tehát a nagyobb bérösszeget, már annak tulajdonit­­­­hatja a község, hogy Vasútja nem sok idő múltán megnyílik. Uj szövetkezet. Pinnyén róm. kath. közgazdasági szövetkezet alakult, melynek célja a tagoknak olcsó és jó minőségű háztartási és gazdasági cikkekkel való ellá­tása. A szövetkezet elnöke Kálik Sándor tanító. Nyilatkozat. Megkértek bennünket a következő sorok felvételére: Miután meg­győződtem, hogy a Soproni Napló 62. szá­mában, a soproni Széchenyi István Otthon­ról szóló közlemény szerzője nem L­a­s­c­h­o­­b­e­r Gusztáv kartársam, a lap 65. számában nevezett kartársam ellen intézett személyes támadást ezennel visszavonom annak ki­jelentésével, hogy én Laschober Gusztáv kartársamnak a kívánt személyes elégtételt teljes mértékben megadtam s ezennel meg­adom a nyilvánosság előtt is. Sopron, 1908. március 30. László Károly igazgató. A városi magánépítő bizottság ülése. A város magánépítő bizottsága szerdán április hó 1-én d. u. 3 órakor ülést tart. Az ülés tárgya a vármegye alispánjának a somfalvi út mentén létesítendő laktanya pótépítkezésekre vonatkozó kérvénye. Az új villanegyed. Mint halljuk, nagy az érdeklődés a közönség körében a most eladásra kerülő­­’villatelkek iránt. Any­­nyi az ajánlkozó, hogy talán egyszerre mind a huszonegy villatelket el lehet adni. De még könnyebben menne a telkek érté­kesítése, ha a város egyidejűleg megépí­tené azt az utat, mely az új villatelkekhez vezet és amely a legkényelmesebb lesz mindazok közt az utak közt, melyek a városligetbe és egyáltalán a villákhoz vezet­nek. A város közgyűlése ezt a tételt levette a napirendről, azt állítván, hogy a dolog­nak ez a része nincs eléggé előkészítve. Pedig ide nem sok előkészítés kell, csak mintegy hétezer korona pénz, mely az útba eső területek megváltásához és a pom­pás új út elkészítéséhez szükséges. A város az új parcellázás következtében kivágatott mintegy öt­ezer korona értékű fát, a telkek eladásából pedig szintén bevesz egész sereg ezer koronát, tehát tulajdonkép megépítheti az új utat, anélkül, hogy a zsebjébe kel­lene nyúlnia, mert a bevétel bőven fedezi a kiadást. Gondolja meg ezt a város veze­tősége és tegye lehetővé, hogy azt az utat már most elkészítsék. Akkor aztán akár azonnal parcellázhatják a terület többi részét is, lesz ajánlkozó bőven. A vármegye katonaintézeti alapít­ványi helyei. Sopronvármegye közönségé­nek a m. kir. honvédfőreáliskolában és a m. kir. Ludovika akadémiában tudvalevőleg alapítványi helye van, melyre kijelölési jogot is biztosított magának. Ma érkezett meg a honvédelmi miniszter rendelete, mely sze­rint fölhívja a vármegye alispánját, hogy a­mennyiben a bemutatási jogával élni kiván, ez évi május hó 20-ig éljen ezen jogá­val. Több jelölt, illetve pályázó is ajánlható, hogy az esetre, ha az első helyen ajánlott nem volna fölvehető, a többi pályázó le­gyen megvizsgázható a jelölés sorrendje szerint. Külön is hangsúlyozza azonban a miniszter, hogy oly ifjú, ki a cs. és kir. közös hadsereg valamely katonai nevelő és képző intézetének már növendéke, nem ajánlható, nehogy egy már elhelyezve levő növendékek bemutatása által a különben is gyér magyar elem ezen intézetektől el­­vonassék. Hol van népkönyvtár? A földmive­­lésügyi miniszter kimutatást közöl az eddig általa ajándékozott népkönyvtárakról. Vár­megyénkben Csepreg községnek 150, Fertő­­endréd községnek, 149, Gyirót községnek 100, Lajtapordány községnek 173, Puszta­család községnek 113, a gyórói gazdakör­nek 173, a himódi fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek 169 és az osli gazdakörnek 100 kötetből álló népkönyvtárt ajándékozott. Soproni gabonaárak. A hétfői heti vásáron búza 22 40—22 50, árpa 15'40— 16 00, zab 17'30, tengeri 15'40, széna 5'80— 8'00, szalma 4 60—5'20 koronán kelt. SOPRONI NAPLÓ. 3.

Next