A Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) a hidrológia és rokontudományai, azaz a vízzel foglalkozó tudományok és szakterületek művelésére alakult társadalmi, tudományos és szakmai egyesület, amely a Magyarhoni Földtani Társulat 1917-ben alakult Hidrológiai Szakosztályából, és az egykori Magyar Mérnök és Építész Egylet 1866-ban alakult Vízépítési Szakosztályának tagjaiból 1949-ben vált önálló egyesületté. Az MHT születési évének 1917-et tekintjük.
Az MHT története, szervezeti fejlődése során három kiadványt alakított ki és jelentet meg folyamatosan: Hidrológiai Közlöny (1921-től), Hidrológiai Tájékoztató (1961-től) és az Országos Vándorgyűlések tanulmánykötetei (1979-től).
A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya (az MHT jogelődje) 1921-ben határozta el, hogy önálló folyóiratot indít, a Hidrológiai Közlönyt. Az első évfolyamok kötetei össze is álltak, bár csak 1928-ban jelenhettek meg. A kiadás késése ellenére a folyóirat születését 1921-re datáljuk. Azóta – időnként újabb késedelmekkel, sőt, egyes kötetek (az 1944. évi II., az 1945. és az 1951 éviek) mintegy két évtizedes átmeneti hiányával, de későbbi pótlásával – a folyóirat mind a mai napig megjelent és folyamatos sorozatot alkot. Így a lap jelenleg a 93. évfolyamánál tart. 1947-ig évenként egy (néha két) kötetben, 1952-ig évente 3-6-szor, 1952-től kéthavonként, ezen belül 1964-1983. között havonta jelent meg.
Az első kilenc évfolyam felelős szerkesztője Zeller Tibor, a Magyarhoni Földtani Társulat titkára volt. 1929-től 1932-ig ezt a feladatot Papp Ferenc (akkori műegyetemi tanársegéd, későbbi geológia professzor, 1958-60 között az MHT elnöke) látta el. 1932-1947 között a lap megjelentetésében közreműködött pl. Schafarzik Ferenc, Vendl Aladár, Viczián Ede, Rohringer Sándor, Vitális Sándor, Rehák Ilona és sokan mások. Az 1947. évfolyam a folyóirat külső megjelenésében, stílusában, érdeklődési körében is korszakváltást jelentett, amelyet az új és tevékenyen újító szerkesztő, Salamin Pál hajtott végre 1947-1949 között. 1948-ban Mosonyi Emil is közreműködött a szerkesztésben. 1952-től a hazai hidrológiai tudományok olyan neves személyiségei jegyezték felelős szerkesztőként, főszerkesztőként a lapot, mint Kovács György (1952-1959), Öllős Géza(1959-1986), Szöllősi-Nagy András (1986-1989) és 1990-től, 23 év óta folyamatosan, jelenleg is Vágás István. Kiemelkedő érdemei voltak a lap megjelentetésében Békési Jánosnak, aki 1952-től a 2010-ben bekövetkezett haláláig, 58 éven át látta el a technikai szerkesztő feladatait. Az 1950-es évektől működik a lap mellett szerkesztő bizottság is, amelynek elnökei voltak: Vitális Sándor (1956-1960), Papp Ferenc(1961-1968), Rónai András (1969-1985) és 1986 óta Öllős Géza.
A Hidrológiai Közlöny az elmúlt több mint kilenc évtizedben a hazai vízgazdálkodás, hidrológia és rokontudományai történéseinek, fejlődésének hiteles követője volt; a megjelent több ezer tanulmány, emlékezés, beszámoló, könyvismertetés és más közlemény teljes körűen bemutatja a szakma eredményeit és megoldandó gondjait.
