A statisztikai törvény alapján 1898 és 1941 között összesen 36 kötetben jelent meg az ún. „kormányjelentés” és statisztikai évkönyv az ország közállapotairól. Széll Kálmán miniszterelnök a statisztikai törvény alapján elkészített első kormányjelentést az alábbi bevezetéssel nyújtotta be: „Az 1897. évi XXXV. tc. 5. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az egyes ministeriumok ügykörét felölelő tartalmú statisztikai évkönyv, a ministeriumok működését, valamint az igazgatásuk és felügyeletük alá tartozó ügyeket és közállapotokat ismertető jelentés kíséretében évenkint a költségvetés bemutatásával egyidejűleg az országgyűlés elé terjesztessék. A jelen alkalommal első ízben felelek meg ezen törvényes kötelezettségnek, midőn az egyes ministeriumok 1898. évi működéséről szóló jelentéseket tisztelettel bemutatom. Egyúttal bemutatom az ország múlt évi közállapotairól a m. kir. központi statisztikai hivatal igazgatója által szerkesztett ismertetést és az 1898. évi statisztikai évkönyvet. Kelt Budapesten, 1899. év szeptember havában.” A jelentések felölelik az államigazgatás és a gazdasági, társadalmi élet valamennyi területét, így alapvető forrást jelentenek az ország közállapotainak tanulmányozásához:
A minisztériumok működése:
1. M. kir. miniszterelnökség;
2. M. kir. külügyminisztérium;
3. M. kir. tárcanélküli közellátásügyi miniszter;
4. M. kir. belügyminisztérium;
5. M. kir. pénzügyminisztérium;
6. M. kir. iparügyi minisztérium;
7. M. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium;
8. M. kir. földmívelésügyi minisztérium;
9. M. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium;
10. M. kir. igazságügy minisztérium;
11. M. kir. honvédelmi minisztérium.
Az ország közállapotai:
1. Terület és népesség;
2. Közegészségügy és szociális viszonyok;
3. Őstermelés;
4. Bányászat, ipar, kereskedelem;
5. Közlekedés;
6. Pénz-és hitelügy, részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, biztosítás és tűzkárok;
7. Áralakulás;
8. Közműveltség, közoktatásügy, egyházi és hitélet;
9. Jogszolgáltatás.
Statisztikai Évkönyv:
I. Terület, népesség és közegészségügy (Terület és álló népesség, Népesedési mozgalom, Közegészségügy);
II. Szociális viszonyok;
III. Közgazdasági élet (Őstermelés, Bányászat és kohászat, Ipar és kereskedelem, Áralakulás,
Külkereskedelmi forgalom, Közlekedés, Pénz és hitel, Biztosításügy, Tűzkárok);
IV. Közműveltség és egyházi élet (Közműveltség és közoktatásügy, Egyházi és hitélet);
V. Állami és törvényhatósági élet (Állami és törvényhatósági közigazgatás, Jogszolgáltatás, Állami pénzügy és adóstatisztika).
