1. Znovu snadno nalezitelné
2. Upozornění na nové výsledky
Analytika
-
A Kisfaludy-Társaság Évlapjai, Új Folyam 1. (1860-1863)
1. Irodalmi munkálatok • Erdélyi János: Aesthetikai tanulmányok (strana č. 138.)[...] nézelhetőség ami egyúttal a lelkiség gondolatiság eleme és nem csupán a [...]
-
Szépirodalmi Figyelő, 1861. november-december - 1862. január-május (2. évfolyam, 1-26. szám)
2. 1862-01-30 / 13. szám (strana č. 195.)[...] nézelhetőség ami egyúttal a lelkiség gondolatiság eleme és nem csupán a [...]
-
Állami gimnázium, Zombor, 1883
3. (strana č. 72.)[...] létnek a közvetetlenségnek látszatát a gondolatiság jellege mégis megmarad ezen az [...]
-
Hevesvármegyei Hirlap, 1902. január-június (10. évfolyam, 1-78. szám)
4. 1902-01-10 / 5. szám (strana č. 17.)[...] hatóságot a legsúlyosabb vád a gondolatiság vádja milyen Nm szólok arról [...]
-
Pauer Imre szerk.: Athenaeum 1902. 11. kötet (Budapest, 1902)
5. 2. szám • Simon József Sándor, Dr.: Harc a magánvalóért. A nemtudatos, magánvaló és absolutum mibenléte és ismeretelméleti szerepe. Azonosságuknak philosophia-történeti igazolása II. (strana č. 193.)[...] reális valóság ez merő illuzórius gondolatiság A természet világának minden egyedi [...]
-
Pauer Imre szerk.: Athenaeum 1902. 11. kötet (Budapest, 1902)
6. 3. szám • Simon József Sándor, Dr.: Harc a magánvalóért. A nemtudatos, magánvaló és absolutum mibenléte és ismeretelméleti szerepe. Azonosságuknak philosophia-történeti igazolása III. (strana č. 276.)[...] és negatív összműködésnek mint abstract gondolatiságnak a sajátságaival Vájjon csakugyan képtelen [...]
-
Pauer Imre szerk.: Athenaeum 1902. 11. kötet (Budapest, 1902)
7. 3. szám • Simon József Sándor, Dr.: Harc a magánvalóért. A nemtudatos, magánvaló és absolutum mibenléte és ismeretelméleti szerepe. Azonosságuknak philosophia-történeti igazolása III. (strana č. 277.)[...] érzeti létvalóságnak mind a képzett gondolatiságnak tényközösségeiben csakis atomfeszültségek önérvényesüléseivel van [...] tulajdoságait úgyannyira hogy létvalóság és gondolatiság reális kitség és ideális belsőség [...]
-
Pauer Imre szerk.: Athenaeum 1902. 11. kötet (Budapest, 1902)
8. 3. szám • Simon József Sándor, Dr.: Harc a magánvalóért. A nemtudatos, magánvaló és absolutum mibenléte és ismeretelméleti szerepe. Azonosságuknak philosophia-történeti igazolása III. (strana č. 278.)[...] és a relatív másra vonatkoztatott gondolatiságnak a kérdését csakis az atomvonalfeszültségeknek [...] összténye s a psychikai képzet gondolatiságnak successiv subordinált és heteronom összérvényesülése [...]
-
Pauer Imre szerk.: Athenaeum 1902. 11. kötet (Budapest, 1902)
9. 3. szám • Simon József Sándor, Dr.: Harc a magánvalóért. A nemtudatos, magánvaló és absolutum mibenléte és ismeretelméleti szerepe. Azonosságuknak philosophia-történeti igazolása III. (strana č. 283.)[...] létvalóságnak mind a psychikai tudatos gondolatiságnak igazi mibenlétéig hatolva összefüggésöket elemezi [...]
-
Simon József Sándor: A spekulatív természettudomány alapgondolatai mint az Egységes érzetfilozófia rendszere (Budapest, 1904)
10. Bevezetés (strana č. 18.)[...] az érzékiségnek magának sem a gondolatiságnak oly éles ellentétét szembe nem [...]
-
Simon József Sándor: A spekulatív természettudomány alapgondolatai mint az Egységes érzetfilozófia rendszere (Budapest, 1904)
11. A Panaisthesis metafizikai és ismeretelméleti alapmeghatározásai (strana č. 33.)[...] és positiv és viszont a gondolatiságnak successiv heteronom subordinált és Simon [...]
-
Simon József Sándor: A spekulatív természettudomány alapgondolatai mint az Egységes érzetfilozófia rendszere (Budapest, 1904)
12. A Panaisthesis metafizikai és ismeretelméleti alapmeghatározásai (strana č. 36.)[...] reális valóság Ez merő illuzórius gondolatiság A természet világának minden egyedi [...]
-
Simon József Sándor: A spekulatív természettudomány alapgondolatai mint az Egységes érzetfilozófia rendszere (Budapest, 1904)
13. A Panaisthesis metafizikai és ismeretelméleti alapmeghatározásai (strana č. 38.)[...] őseredeti létvalóság maga akkor a gondolatiságé csak a másoló utánzó és [...]
-
Simon József Sándor: A spekulatív természettudomány alapgondolatai mint az Egységes érzetfilozófia rendszere (Budapest, 1904)
14. A Panaisthesis metafizikai és ismeretelméleti alapmeghatározásai (strana č. 44.)[...] létvalóságnak a téridőképzet pedig a gondolatiságnak magának a formája A Kant [...]
-
Simon József Sándor: A spekulatív természettudomány alapgondolatai mint az Egységes érzetfilozófia rendszere (Budapest, 1904)
15. A Panaisthesis metafizikai és ismeretelméleti alapmeghatározásai (strana č. 50.)[...] tehát nemtudatos nemszemléleties érzeti a gondolatisága pedig az ő elrendezetten sorozatias [...]
-
Simon József Sándor: A spekulatív természettudomány alapgondolatai mint az Egységes érzetfilozófia rendszere (Budapest, 1904)
16. A Panaisthesis metafizikai és ismeretelméleti alapmeghatározásai (strana č. 51.)4 51 nek képzett gondolatisága pedig magával a légynek téridőbeli [...] a darab légy téridőnek a gondolatisága Az maga az a bizonyos [...]
-
Simon József Sándor: A spekulatív természettudomány alapgondolatai mint az Egységes érzetfilozófia rendszere (Budapest, 1904)
17. A Panaisthesis metafizikai és ismeretelméleti alapmeghatározásai (strana č. 61.)[...] és a psychikai anthropológiai belső gondolatiságban lehet beszélnünk Alapjában ugyanis csakis [...]
-
Simon József Sándor: A spekulatív természettudomány alapgondolatai mint az Egységes érzetfilozófia rendszere (Budapest, 1904)
18. A Panaisthesis metafizikai és ismeretelméleti alapmeghatározásai (strana č. 65.)[...] téridőformája mint alakul át a gondolatiságnak rendezett szemléleties tudatos és sorozatias [...] alakul át érzékelésünk alkalmával a gondolatiságnak egymás után sorozatiasan és alárendelten [...]
-
Simon József Sándor: A spekulatív természettudomány alapgondolatai mint az Egységes érzetfilozófia rendszere (Budapest, 1904)
19. Psychologiai alapmeghatározások (strana č. 320.)[...] érzetformája mindig ellentéte marad a gondolatiság successiv heteronom subordinált és negatív [...]
-
Simon József Sándor: A spekulatív természettudomány alapgondolatai mint az Egységes érzetfilozófia rendszere (Budapest, 1904)
20. Psychologiai alapmeghatározások (strana č. 362.)[...] és belsőség minden létvalóság és gondolatiság minden tárgy és ismeret dolog [...]