168óra, 1990. július-december (2. évfolyam, 26-51. szám)

1990-11-27 / 47. szám

Átrajzolt politikai határok HEJHA után NONO! Liberálisok csatája ! A legutóbbi választásokból szinte már nagy pártként kikerülő Fidesz a korábbi­aknál szélesebb úton kíván menetelni. S itt mintha az SZDSZ is útjában állna. Milyen a két liberális párt viszonya? Merre tart a Fidesz? Fodor Gáborral, a Fiatal Demokraták Szövetsége választ­mányi tagjával Vicsek Ferenc beszélge­tett. - Az elmúlt héten nem utalt semmilyen jel arra, hogy enyhülne ez a viszály? - Én mindenesetre örülök annak, hogy nem kell csörtét vívnom, mert nem látnám értelmét annak, hogy vérre menő harcot folytassunk ebben a kérdésben. Ugyanis szerintem számta­lan félreértés van a Fidesz és az SZDSZ viszo­nyában. Tele van érzelmi elemekkel ez a mosta­ni vita. Az SZDSZ és a Fidesz közti viszony eleve ambivalens és ambivalens is lesz mindig, hiszen hasonló alapelvekből indul ki a gondol­kodásunk, tehát konkurenciái is vagyunk egy­másnak, hasonló bázisra támaszkodunk... Fidesz kontra SZDSZ? - Igen, de a választók nem politika-elméleti módon közelítenek ehhez. Ők a helyhatósági választások előtt azt hallották, hogy a Sza­bad Demokraták Szövetsége és a Fidesz vá­lasztási koalícióban együtt harcol a szavaza­tokért. Aztán a választások után egyszer csak azt kellett tapasztalniuk, hogy erről szó sincsen.­­Politikai elképzelésünkből adódóan ezen a helyhatósági választáson az ellenzéknek kellett győzelmet aratnia. Méghozzá azért volt erre szükség, hogy a politikában valamiféle ki­egyenlítődés jöjjön létre, ellensúlyok képződje­nek a központi hatalommal, kormányzattal szemben. Ebből kiindulva természetesen együtt kellett működnünk, együtt is működtünk. Mi­után vége a választásoknak, gyakorlati teen­dők következnek. Nagyon is konkrét megfon­tolások, koalíciókötések, s ebbe már igen sok­féle mozzanat belejátszik. Itt már nemcsak po­litika-elméleti kérdésekről van szó, hanem ar­ról is, hogy, mondjuk, helyi szinten miként tudnak együttműködni az emberek egymással, még ha elveikben olyannyira közel állnak is egymáshoz... !­­ De azért a fővárosban mégiscsak mintaérté­kű jelenség, hogy a közös győzelem után az önkormányzatban a Fidesz az MDF-fel koalí­cióban ellenzéke az SZDSZ-nek. Ez a válasz­tók számára - gondolom - nem magyarázható csupán személyes rokonszenvekkel és ellen­szenvekkel; itt politikai döntésről van szó. Budapesten az volt a politikai filozófiánk: kívánatos, hogy ellenzéki győzelem szülessék az önkormányzati választásokon. De az is fontos, hogy együttműködés legyen a különböző pár­tok között, tehát a kormánykoalíciós pártokkal is. Amikor tehát az MDF - szerintem nagyon helytelenül - elutasította az SZDSZ-nek azt az ajánlatát, hogy vállaljon alpolgármesterséget, akkor nekünk fel kellett tennünk azt a kérdést, mit tehetnénk annak érdekében, hogy ne állan­dó konfrontáció, hanem együttműködés legyen az önkormányzatban. Ezért úgy döntöttünk: a budapesti választáson győztes SZDSZ vigye a leglényegesebb pozíciókat. Mi pedig egy kicsit más konstrukcióban kezdtünk el gondolkodni. Szó sincs azonban arról, hogy bármiféle koalí­cióban lennénk az MDF-fel. Budapesti képvise­lőink többször is nyilatkozták, hogy az SZDSZ- szel együttműködve kívánnak dolgozni az ön­­kormányzatban.­­ Az természetes, hogy minden választás után újra kell rajzolni a politikai mezőket. S mivel megnőtt az önök befolyása, most máshol húzódik meg a határ az SZDSZ és a Fidesz között, mint korábban. Orbán Vik­tor azt mondta: A Fidesz liberális felfogásá­tól távol áll mindenfajta rózsaszínű szociálde­mokrata irányzat, és azt is kijelentette: „Bár hozzánk az SZDSZ politikai értékrendje áll a legközelebb, mindenkit óvnék attól, hogy ennek jelentőségét túlértékelje, és a két pár­tot természetes szövetségesnek tekintse.” Hol húzza meg ön a határt? ”Úgy gondolom, Orbán Viktor arra utal, hogy az SZDSZ-en belül is van legaláb két markáns irányvonal. Az egyik inkább liberális elkötelezettségű, a másik pedig inkább a szoci­áldemokrata értékek irányába elkötelezett. A Fideszben viszont nincs két ilyen domináns erő. Nálunk is sokfajta elképzelés van. A Fi­desz szintén heterogén a maga módján, de azért ezeknek a gyökere egyaránt a liberalizmusban kereshető, keresendő. Szerepkisajátítás?! - Szerintem nem. De előfordulhat, hogy va­lamikor nekünk is küzdenünk kell egymással. Normális eszközökkel persze, úgy, hogy végül is a választók döntsék el, ki az, aki ezeknek a liberális értékeknek igazából meg tud felelni. Ez a tény tisztázási folyamatot igényel mindkét szervezet számára. Ha azonban ezt a harcot most akarnánk megvívni, az, szerintem, nagy­fokú politikai rövidlátásról tanúskodna mind­két szervezet részéről.­­ - Akik egy kicsit is tájékozottak a politiká­ban, azért azt tudják, hogy ön közelebb áll az SZDSZ-hez, mint a Fideszen belül esetleg mások. Mennyire kiélezett a Fideszben ez a nézetkülönbség?­­ Bizonyos nézetek valóban közel állnak hozzám, és én valóban osztom ezeket az elkép­zeléseket. De azzal is tisztában vagyok - külö­nösen a mostani helyzetet tekintve -, hogy na­gyon rossz lenne, ha nálunk pusztán egyetlen tendencia, egy irányzat érvényesülne. Szerin­tem a Fidesz akkor tud életben maradni, akkor tudja tovább vinni sikeres politikai pályáját, ha ezek az egymást kiegészítő - mondhatni komp­lementer - elemek megmaradnak benne. Ezek elősegítik, erősítik egymást.­­ - Az elmúlt hetekben közzétett nyilatkoza­tokból úgy érződik, mintha ön kisebbségben lenne. - Valóban egy másfajta stílus dominál most a Fideszben - nyilván Orbán Viktorra gon­dol -, de szó sincs arról, hogy köztünk alapvető politikai nézetkülönbség lenne. Konkrét politi­kai ügyeket gyakran másként ítélünk meg, de szerintem nagyon jó, hogy ez így van. Sőt az lenne baj, ha nem így lenne, mert akkor rossz vágányra jutna a Fidesz. Tehát szükségesek vagyunk egymás számára is. Van olyan perió­dus, amikor a Fideszben az egyik irányzat meg­határozóbb módon van jelen, máskor a másik. Ám az alapértékek megítélésében azonosak va­gyunk.­­­­ Azért a politikai értékelők úgy fogalmazzák ezt meg, hogy a Fidesz nagyon keményen tör a liberális szerep kisajátítására, akkor hát természetesen ebből valamennyire ki kell szo­rítani az SZDSZ-t. Valóban ez történik? Fodor Gábor: „szerintem számtalan félreértés van a Fidesz és az SZDSZ viszonyában

Next