168óra, 1996. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1996-03-05 / 9. szám

„Evita csak egy van!”, „Ma­donna, takarodj!” és „Le Webberrel!” feliratok tarkít­ják ősz óta Buenos Aires utcáit és aluljáróit. A baj akkor kez­dődött, amikor Alan Parker brit rendező és Andrew Vajna, a magyar származású holly­woodi producer elhatározta, hogy Madonna főszereplésével filmesítik meg Andrew Lloyd Webber világsikerű Broadway­­musicaljét Éva Perónról, az ar­gentinok szeretve gyűlölt asszo­nyáról. SZENTGYÖRGYI RITA és JÓKAI GÉZA össze­állítása. M­enem argentin elnök magánemberként fölöt­tébb szívélyes volt a filmesekhez, vacsorán is vendégül látta őket. A nyilvánosság előtt azonban hangsúlyozott megvetéssel nyilat­kozott Webber darabjáról s Ma­donnáról, akit méltatlannak talált a nemzeti hősként tisztelt Evita filmbeli megformálására. Az argentinok fő kifogása: a musical és Madonna könnyűvérű nőcskének ábrázolja Éva Perónt; perverz önkénnyel hamisítják meg Argentína történelmét, vala­mint Evita élettörténetét. A „szent életű” Éva Perón például, szerin­tük, sohasem találkozott Ernesto Che Guevarával, Latin-Amerika szélsőbaloldali fenegyerekével és mártírjával. Menem végül nem adott engedélyt arra, hogy a csupa zene film történelmi jeleneteit ott forgassák, ahol történtek, a Buenos Aires-i elnöki palotában. A Casa Rosata tehát zárva maradt a produkció előtt. Evita csak egy van? Ekkor dőlt el végleg, hogy a fil­met javarészt Londonban és Bu­dapesten kell elkészíteni. Noha a stáb mindent megpróbált az ar­gentin radikálisok megbékítésére, s Madonna talán még soha nem volt olyan disztingvált és szűksza­vú, mint a február 6-án megtartott Bu­enos Aires-i sajtóértekezle­ten, a peronistákat és az argentin kulturális élet nemzeti reprezen­tánsait nem sikerült lecsillapítani. A katolikus egyház tiltakozik, s állami, valamint vállalkozói pén­zen egyszerre három (!) új argen­tin ellenfilm forgatását kezdték meg Evitáról. Alan Parker rendező, Madonna, a narrátor szerepében többek közt Che Guevarát alakító Antonio Banderas, valamint Jonathan Price, aki Perón ezredest játssza a filmben, valószínűleg március kö­zepén, jóval az eredetileg kitűzött időpont előtt Budapestre érkezik, s a négy hétre tervezett magyar­­országi forgatás másfél hónapig is elhúzódhat. A machók megbélyegzett, véd­telen áldozatából lett az „ingnél­küliek” vezérévé, az árvák oltal­­mazójává, a szegények szentjévé Argentína első asszonya, Éva Per­ón. Ő tette vallássá a peronizmust hazájában­­ egyszerű hitet prédi­kálva hatalomról, igazságról, bosszúról, a gazdagok gyűlöleté­ről. „Evita hay una sola - Evita csak egy van” - ezt a jelszót tűz­ték zászlójukra a peronisták, akik­nek a lelkében ma is nosztalgia la­kozik a nincstelenek istenített ve­zére iránt. Evita legendája túlélte Juan Domingo Perón tábornok-elnök uralmát, a diktátor-népvezér ha­talmának megdöntését, a trónfosz­tott politikus száműzetését csak­úgy, mint visszatérését, a harma­dik feleség, Isabel Perón hatalom­ra jutását, a katonai junta terror­uralmát, az ország demokratizáló­dását Raul Alfonsin kormányzása alatt, a peronista Juszticialista párt győzelmét. Egyszóval, az argentin nagypolitikai tangót, amelyben sokszor egymással szélsőségesen szemben álló erők hivatkoztak a militarista, egyszemélyi uralmat megteremtő Perónra. Az argentin nemzet bálvány-védőszentje, aki­nek szentté avatására komolytalan kísérletek történtek az egyház ré­széről, bebalzsamozva, márvány- és üvegmauzóleumban nyugszik Buenos Aires előkelőségeinek végső nyugvóhelyén, a Recoleta temetőben, a Duarte család sír­boltjában. Hívei mind a mai napig áldozati ajándékokat helyeznek a sírjára, fehér liliomokat, vörös ró­zsacsokrokat. Evita azonossá vált kultuszával, még azokban az években is, ami­kor nem volt szabad kiejteni a ne­vét, retusált fotóit szentképként őrizték. Az ortodox peronisták dü­he mostanában a musicalkirály, Andrew Lloyd Webber és a bot­rányhősnő szerepét is szívesen vállaló Madonna ellen fordult. Ki volt ez az asszony? Maria Eva Duarte Los Todosban született 1919-ben, a legsivárabb pampán. Donna Juana Ibarguren és egy részeges farmer, Juan Duarta ötödik, törvénytelen gyermekeként. A környékbeliek­nek megtiltották, hogy játsszanak a kis fattyúval. Maria Éva Ameri­ka menyasszonyának, Mary Pickfordnak a képét tűzte egyszo­bás lakásuk falára a Szűzanya ké­pe mellé. Hétéves volt ekkor. Ké­sőbb Jean Harlow-ért, a végzet platinaszőke asszonyáért rajon­gott, hasonlítani akart hozzá, ezért festette szalmaszőkére a haját. Egy napon Maria Éva fogadalmat tett­ az első férfival, aki megcsó­kolja, Buenos Airesbe megy. A tizenöt éves, 157 cm magas, márvány fehér bőrű, kis mellű, vas­tag bokájú lány életének abban a korszakában nem ismert gátláso­kat. Az a bizonyos első férfi egy népdalénekes volt. A fővárosba ér­kező Evita statisztálással kezdte színészi pályafutását. 1936-ban a Halálos csók című darab azért volt emlékezetes számára, mert ennek kapcsán jelent meg róla az első sztárfotó. Vérpiros szája, szexepil­­je megbűvölte a férfiakat. A jelen­téktelen szerepeket, harmadrangú Buenos Aires-i társulatokat maga mögött hagyva, hamarosan a hang­jával érvényesült, a Radio Belgrano énekesnőjeként és be­mondójaként. A dél-amerikai Piaf az egyetemes történelem leghíre­sebb hősnőinek kölcsönözte hang­ját a Sarah Bernhard, Angliai Er­zsébet, Kasztíliai Izabella életéről szóló hangjátékokban. Ezzel vált a nemzeti rádió első számú sztárjává. Madonna Evitája Perón, Evita és Che Guevara 27

Next