8 Órai Ujság, 1920. január (6. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-01 / 1. szám
Budapest, 1820 január 1. * *»'Vsötö rtök, VI. évfolyam 1. sí, A feamán ELŐFIZETÉSI ARAK. £(ty *tedra .. .. 15 Korona. | tilfvre. .. 80 Korona. fíeilyedésre ., Q-'Z Korona. | Fíjsténe 100 Korona, Egyes pálti Lányszám ára 60 fillér. Szerkesztéség és Kiadóhivatal , Budapest, IV., Muzeum«Körut 3. sz. Isten Kardja nőtt l«j mgy c föl^Dől olyan hirtelen e és oly^n fcnptf&n, mint a nemzeti magyar csoda volt az, aEBgy^y erős katona és nemes férfi korai, szinte a szemünk láttára álltak gyönyörű rendbe a megújhódott íAcgysv regimentek. Amikor az 6 clsS^L^wnxuk fölvonult, amikor az ő fegyverük először megf csillant, — abban a percben vált ebből valósággá az alkotmányosság, a törvény és a rend. Ki az a balga, vagy ki az a vakmerő, aki ma azt akarja elhitetni az országgal, hogy ezek a phalanxok alkotmányunk újra épülő szent bástyája ellen akarnának indulni, hogy e/.eirati\ ^"v.venleiir ! a vieus/"ei' 0 *vaiy k ere.jo ilwi akarnak c udni Az álbeavatot...k és tomininokók, akiknek gonosz fajtáját még a halomból keservesen ismerjük, hiába akarták elterjeszteni ezt a rágalmat s hiába, akarták ilyen szándékokkal a kormányt, annak pártját, vagy bármilyen más tényezőt meggyanúsítani. Ez az esztelen, haszontalan beszéd szétpattant mint a szappanbuborék. A fővezér, akinek katonás keménységű és államférfim bölcseségű szavai mindég fejen találják a szeget, csak a minap jelentette ki, hogy a magyar hadsereg legfőbb célja a belső béke és rend, a személy- és vagyonbiztonság fentartása. Ki az az őrült, aki Horthy Miklós szavával szemben megvadult képzelőtehetséggel olyan rémeket mer a falra seökni, amelyek sohasem is fenyegettek. Mivel azonban Budapest a legéretlenebb és legmegtéveszthetőbb fővárosa Európának, nagyon helyesen tette a kormány, hogy az első nyíltan felbukkanó hírre a legerélyesebb és legkomolyabb cáfolattal csapott le s a legilletékesebb helyről tett kijelentésekkel széttépte azt a mesehálót, amit a fennálló rend ellenségei az elmúlt rémségek visszakívánói, ki tudja milyen titkos céllal szövögettek. De hiába minden ármánykodás, minden titkos gyűlölködés, nemzeti hadseregünket, amely lelkünkből lelkedten és elválaszthatatlanul a szívünkhöz nőtt, nem lehet ilyen eszközökkel népszerűtlenné tenni, mert az ő trzsa vértjükről visszapattan a gonosz támadás alattomos döfése A mi hadseregünk a törvény katonája, az alkotmány őre, melynek zászlója csak ősi jogunk újra épült seres várán loboghat. Dr. Maniu Gyula az erdélyi kormányzótanács elnöke nyilatkozik a román külpolitikáról és az erdélyi sérelmekről.' X — kiküldött tudósítónktól. — Bukarest, dec. 31. j/telkeresni az erdélyi kormányzói Tanács elnökét, dr. Maniu Gyulát, Bukarestben, ahol a nemzetgyűlés ülésezése és az új kormány megalakulása kapcsán néhány napig tartózkodik. Maniu már többször lehetett volna Nagyrománia miniszterelnöke, de a király ajánlatait mindig visszautasitottti. h.zida szerint Mrtniu tr román nemzeti vári elnöki', amely a leghatalmasabtf psztsvhénfi csoportja Rojcá 'iuinak és igy irányos befolyása ......*v „ w,.rimm , Ví ill-i ( -Ujj V íútiiiitékV i* /i'MHC ’i ittikéi, helysedéről? — kérdeztük. — A mi UiilpoliikiVnky, azok a Ug- Ivarúlsiígosaibb érzelmek Irány ifjúk, amelyekkel szövetségeseink iránt vi* seltekiiík, akiknek velünk közös érdekeik vannak. Azt az átmeneti lehansoltságot, amely a béketárgyalások során támadt, kölcsönös 'jóakaratig' ki fogjuk küszöbölni. Xeut kételkedem abban, hogy a szövetséges hatalmak, amelyek világpolitikájukban olyan gyakorlati érzéket tanúsítottak, figyelembe fogják venni mindazokat a szempontokat, amelyek Románia egészséges fejlődése érdekében nem mehőzhetők, annál kevésbé, mert az ak Xamirománia szolgálhatja Európának ibsten a részében az albán nana érdekeit. Nem tagadjuk, hogy az az ultimátum, amelyet az antant hozzánk intézett, reánk nézve nagyon fájdalmas volt, de b...to; vagyok abban, hogy szövetségeseink a jövőben igazságos magatartásukkal eltüntetik ezt a kínos.hangulatot.— Mi g. vétőinkévé a kisebbségi él, tekintetében'. A nemzetiségi kisebbségek jogait re'kivókéi a békeszerződés megvételét, me.z, mi '.sói k, nagyobb mértékben elismertük gyulafehérvári pros.taukciónkban, .amikor Erdélynek- Rp - • • - niával való egyesülését kimondott, csak örömmel vehetem tudom: a nemzetiségi kisebbségek men nek azokkal a jogokkal .•• .in- 1 a békeszerződés biztosit a n nv Akármilyen is azonban a szó $ bármilyen mérvű is a ki- *ék nemzet! üntudni, a rimán - -n minden olyan kedve~art! i!t biz. ..* a számukra, amelyek ma « .falikas közéletben természetest fn-...!-. aé-tel-mik. Az ótelánt és Románia, a feszültséget a népszövetség ' cll ellenőrzése okozta, amely alkalmas volna arra, hogy a nemzetiségi kisebbségeket bizonyos mértékig károsan befolyásolja és egyfelől éppen ezekre a kisebbségekre nézve kedvezőtlen beavatkozásokra adhatna alkalmat, másrészt pedig megzavarta Románia és azánlánl jó viszonyát. A román kormányzó tanács működése egyébként legjobban bizonyítja, hogy a kisebbségek jogait mennyire X ....... ■ i vuid vizsgálják. Az, merem mondani minden !!•'-'stk .-itavebjj_ r.ungmii c lékiletben: sehol a világon nem testiek tőlják annyira a kisebbségeket, mint nálunk Erdélyben és nem hiszem, hogy Erdélyben egyetlenegy olyan megvár akadna, akinek Erdély állandó fiakja és aki azt állítaná, hogy a gye,átéli '.-vári határozatokat nem hajtottuk keresztül: Milyennek képzeli /?›‚/,iá,né, Au tri its Magyarország jövendő viszonyát? — . Kétségtelen, hogy politikánkat elsősoran az ■.> szempont vezeti hogy a ntiumi naiinihalukivak szövetségesei vá amink. Emellett azonban a legjobb szomszédi viszonyt akarjuk a környező államokkal fentartani Az egész civilizált világnak békére van szüksége s ezt a békét Romániának a szomszéd országokkal való jó,viszonya és gazdasági összeköttetése elő fogja segíteni. •Sok száz eves gazdasági összeköttetéseket nem lehet máról holnapra szétszakítani és senki sem gondolhatja koma- Illan, ti ián azokat az emlékeket, amelyet timb Shard-dinasztiával egészem kötnek össze egy könyt ■ mosni. iurkiu a jósfcom., sa. fa.siigi érkekei ma is meg- 15. a .és mindig meglesznek. A I drban'-dreae'dia székhelye Becs, a. sung mért fonja ledőlni az élelmiszeres látás egiyik forrását Románia gazdagiái értében, ha támogatni fogja a két ország barátságát és megértést tanusit politikánk általános orientálódása iránt. — Ami Magyaror Szágot illeti: az ui helyzethez, aroelvet jórészt saját hibáig: idézett elő, alkalmazkodnia kell és be kell látnia, hogy sokkal inkább reánk van utalva, semlmen a szomszédi viszonyt Pftyelmen kiírni hagyhatná- Egyáltalán azt hiszem, hogy az élet szükségletei sokkal hatalmasabbak, . . , mint az előítéletek és bizonyos rmniszcenciák és be fogtn ’dni, hogy *, civilizáció fényegetése.. 'lejemmelszemben Románia a lélekimolyesiátiszikla, amely körüli szomszédos ^államoknak csopor■-- via kell. Roma-t ma egy barátság kezet sem fog vis-' szautasitani, de ennek a kéznek tény-' leg barátinak kell lennie és nem szabad titokban ökölbe szorulnia. — A magyar sajtó szerint az erdélyi kormányzótanács erőszakkal retronszálja Erdélyt és üldözi a magyar orvokat és kényszeríti a magyar képviselőket a román partamentben való részvételre * rE j — Mindez puszta ki'”,ólás. ^Egyetlen magyar orvost sem n.a i.dre/'unV me* rb* -n. Tiojv i ni . ősét V-^yl*»t- v ! *: r 11 ■ * * a v • \ oliuk. de min- f den panaszt hozzám juttatnának hogy azokat orvosolhassam és » hatóságok^. esetleges tulkapásait megakadályoz Evzam. A kolozsvári egyetem tanárait felszólítottuk arra, hogy légnek le az esküt, de annak letételét megtagadták. s Ezekután meghiivtuk a professzorokat arra, hogy az eskü letétele nélkül is tartsák meg előadásaikat, de miután ezt is megtagadták, ki kellett hagyniuk az egyetemet. Még abszurdabb az az állítás, mintha a magyar képviselőket presszionálták volna arra, hogy megválasztatásukat elfogadják. A mi válasz- tójogi törvényeink szerint minden jelöltnek közjegyzői nyilatkozatot kell tennie, amely szerint a jelöltséget és a mandátumot vállalja és a parlament munkájában részt vesz. Így történt ez a magyar képviselőknél, akik tevékeny részt vesznek a képviselőhöz és a szenátus munkájában és akiket több bizottságba is beválasztottak, mindezt miként lett volna tehetséged, erőszakkal előidt-zei, erről sejtelmem sincs. Pauderon Leonard. ’ coxtDDDoacacmnDOI Xiajaaanc Elnökjelölés Franciaországban. Paris, dec. 31. IA MTI. sziklatávirata a budapesti radio éd la más útján. A francia szenátusnak és képviselőháznak az az együttes ülése, amelyen a köztársasági elnököt jelölik, január 15-én vagy 16-án lesz a Luxemburg- palotában. " Internálják a német császárt. Bécs, dec. 31. A régi elő lapok a svájci Prere Information londoni táviratát közlik, amely szerint a francia és az angol kormány ragaszkodik hozzá, hogy a troll némtflísó--zár: Európa trveik kiéül interndHien- ' í