8 Órai Ujság, 1920. január (6. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-15 / 13. szám

2 8 HM összeivásárolja a válla­loli imkv­­llázssat, tereli, kisülül is épitési anyagikat. Záloglevél négy frankért. — Tízezer frankos házak. — Az átvizsgáló bizottság megállapítja az építési anyagok árát. —‘ Saját tudósitónktól. —■ Az ország vakitása rossz. És olyan ország, melynek valutája rossz, igen nagy előnyöket biztosít más külföldi állam javára, ha az a külföldi állam nagy bevásárlásokat eszközöl és a rossz valutájú államtól árucikkeket exportál, mert a vásárló állam otthon természetesen a sokkal jobb valutájú pénzben adja el ismét az árucikket, amit behozott. Ez a valutadifferencia vezette rá a külföldet, főleg Svájcot­­és Franciaországot, de most már Olaszországot is, hogy első­sorban­­Ausztriára vessék magukat, ahál az összes kéneket, bútor és műkincseket, valamint részvénytársaságok részvé­nyeit összevásárolják, másodsorban Németországra, ahol a gép- és vegyi­­ipar termékeit mindkét áron összevá­sárolják. Az ilyen módon lórién l­ám­­­kirablási folyamatnak közgazdasági nyelven „dumping" a neve. A dumping ellen minden rossz valutával bíró ál­lam hathatósan igyekezik védekezni !A németek a gépiparra 100 százalékos kiviteli engedélydíjat számítanak fel, hogy csökkentsék a valutadifferenciát és idegen valutában kérik ezt az össze­get, hogy csökkentsék a külfölddel való ár olcsóságát, előnyét és hogy azonkívül az állam idegen valutára te­gyen szert a behozatal fedezésére. Né­metország ily módon védekezik a dumping ellen. Németország és Németausztria után rajtunk van a sor. Francia és olasz ke­reskedők, de igen sok bécsi kereskedő és ügynök árasztja el a fővárost és vá­sárolja össze a kínálkozó árukat. Főbb cikkek amelyek megv­ételre igen elő­nyösen kínálkoznak a külföldi vevőnek a következők: 1. vállalatok részvényei: 2. házak; 3. ékszerek; 4. bútorok és végül 5. építési anyagok. A vállalatok részvényeinek kiözönlése ellen a magyar tőzsdeközönség lépett fel, amennyiben a részvényeket a tőzs­dén rohamosan emelik, s az érték­pa­pírokban állandó hausse mutatkozik.­­A külföld szemében ugyanis egy­ rész­vény, amelynek békében 2000 korona volt az árfolyamértéke, vagyis körül­belül 2000 frank idegen valutában, m­ai árfolyamértéke 3—4000 korona, va­gyis a mai valutadifferencia miatt ,100—150 frank. A svájci kereskedő a békebeli 2000 frank helyett a mai vi­szonyok mellett 100—150 frankért vá­sárolja meg a magyar értékpapírt. Ezt az állapotot állandó emelkedő irány­zat fenntartásával lehet ellensúlyozni. Egy ,4 és fél százalékos záloglevél m­ai árfolyama 115—120 korona a békebeli 103—104 koronával szemben. Ezt tehát a mai valutáris viszonyok mellett a svájci kereskedő 4 frankon szerzi meg. A zálogleveleknek il­y mó­don való összevásárlása az ország ki­rablásával egyértelmű. A tőzsdén mu­tatkozó állandó hausse a realitás rová­sára megy, mert a valutadisfferencia alapján értékelik a papírokat és nem a vállalatok belső értéke szerint. A részvénytársaságok és vállalatok rész­vényeinek megszerzésével a vállalatok haszna is nagyrészt idegen országokba fog folyni, v­iszont lehetséges, hogy üzemük megnagyobbítására és fejlesz­tésére ezek az érdekelt országok részé­ről valuta­hitelekben fognak részesülni, esetleg nyersanyaghitelt kapnak. A házak a békeértéknek körülbelül k­ét-háromszorosára emelkedtek, csu­pán a kormány bérletálló rendeletei folytán. Ezen arámilag igen csekély áremelkedés az általános 20—20-szö­­rös áremelkedéssel szemben arra bírta a külföldet, hogy egy ro­mána házakat vásárol­jon az országban. Míg békében egy százezer korona értékű ház 105.000 frankot ért, addig ugyanaz a ház jelenleg 300.000 koronáért vásá­rolható, ami a mai valutáris különbsé­­­gek mellett 10.000 franknak felel meg. 1.A ház ugyanennyit ér effektíve most is, a mint békében, mert Svájcban is egy hasonló ház körülbelül 50 százalékkal drágább, mint békében, tehát 150.000 franknak kellene lennie. Ezen reánk nézve igen káros elértéktelenedés a lakbéremelés letiltásának eredménye, mert a vásárlásnál a házak kamato­zási képességét v­eszik alapul, nem pe­dig a tényleges értékét. A házak jöve­delme pedig a házbérekbe­ folyik be, ami a békekamatozással szemben csök­kent, mert míg a házbér nem lett emelve, addig a vizdíi­­adó és javítási költség őrülten fölemelkedtek. Egy új ház építése ma a békeértéknek 200 fő­ szű­rösébe kerül. Ezt a nagy diffe­renciát a kész házak és az építendő új házak között a külföld észrevette, an­gol és francia konzorciumok alakul­nak egyre-másra Magyarországon, amelyek bármilyen áron vásárolják össze a különböző házakat. A háztulaj­donosok igen helyes érzékkel ragasz­kodnak a házaikhoz, mert ebben lát­ják egyetlen reális vagyonukat, és így a nagy vásárlások nehezen is tör­ténnek.­­ Az ékszerek, mint könnyen elrejt­hető és eltitkolható értékek, igen nagy becsben állanak a külföldi hadimillio­­mosok szemében és ezért nemcsak va­lutáris, hanem vagyoneltit­koló szem­pontból is nagy értékkel bírnak.­­ Az ékszerek nálunk a békeérték­­ 20—25-szörösére emelkedtek fel, vi­­­­szont a valutának egyharmincadhar­­­­m­adra süllyedt. Már ebből a körül­­i menüből is rögtön látható a nagy ér­tésül: (Terencia. Azonban ne feledjük et. Svájcban és Franciaországban a­z ékszerek értéke a békebeli érték két­­háromszorosára emelkedett csupán. A magyarországi ékszer- és drágakővá­sárlás a külföldi ékszerkereskedőnek a könnyű szállíthatósága révén legalább­­­is 100 százalékos hasznot biztosít. A bútorok értéke a külfölddel szem­ben szintén nem érte el a külföldi or­szágok árait és így a bútor kivitele a külföldi kereskedőnek lukratív üzlet­nek ígérkezik. Ezzel szemben az állam úgy védekezik, hogy a kiviteli enge­dély megadásánál külföldi valutával a mai forgalmi értéknek megfelelő kivi­teli díjat számít fel, vagy megfelelő rekompenzációs árut kövesd helyébe. A bútorkiviteli engedélyek a forgalom tényleges árak megállapítása céljából az árvizsgáló-bizottsághoz kerülnek. Az árvizsgáló-bizottságnál megállapítják az exportált bútor előrelátható for­galmi értékét és a külföldi kereskedő­nek mutatkozó óriási haszon egy ré­szét csökkentik és a két ár közötti­­ differenciát az állam javára értékesí­­­­lik. Az építési ipar teljesen pang Magyar­­országon, tehát építkezés egyáltalában nem folyik, viszont cement és mészter­­m­elés nagy mértékben folyik, s ezek ára­­szintén igen alacsony. A francia elpusz­­tult területek újjáépítéséhez nagymeny­­nyiségű mész és cement szükséges. Az árvizsgáló­ bizottság ,úgy óhajtja az épí­tési anyagok, a­nté­s- és cement árait megállapítani, hogy nem az itteni for­galmi árat'.et veszi alapul, hanem a meg­vásárló külföldi állam forgalmi érté­kében. Ezen nagy ármi:lap:tüsökből kialakuló haszonból az állam a válla­latokkal osztozni óhajt és az állam ér­deke a kiengedés! divitéle! címén lesz megóva. Az építőipar terén így védeke­zik a magyar állam a dumping ellen. ez. s. Briliánst ra,c" 22,Cilii Aranyai ] r»sn«nj*t R* jj ma n.UnMa«l nisssa­ba árán vesz­. fia.. Nspsafirfois-u. ?. É Telefon- József 47- 30. ______KV Nitti miniszterelnök kudarca a Homéi kérdésben* Paris, jan. 14. A Chicago Tribüne tudósítója jelenti lapjának Parisból: Nitti miniszterelnök kudarcot vallott avval a kísérletével, hogy a francia és angol kormányt meg­nyerje fiumei javaslatának. Sem Cle­­menceau, sem Lloyd George nem volt hajlandó támogatni az olaszok új ja­vaslatát, amely teljes ellentétben állott X Wilson és Lansing akaratával. Hír sze­rint negyvennyolc órán belül hivatalos nyilatkozatot adnak ki a fiumei és az egész adriai kérdésről, amely közölni fogja, hogy Fiume nemzetközi állam és jugoszláv terület nyúlvány fogja elvá­lasztani a független fiumei államot az Istriai-félszigeten lévő olasz területtől. A Parisban levő olasz kormányférfiak­­tól nyert értesülés szerint Nitti Ró­mába való visszautazása előtt, tehát valószínűleg csütörtökön vagy pénteken nyilatkozatot fog közzétenni, amelyben még egyszer síkra száll az olasz állás­pont mellett. Páris, jan. 14. A fiumei kérdésben folyó tárgyalá­sokról a Petit Párisien a következőket írja: — Noha a tárgyalások során szerzett benyomások igen optimisták, még sem lehet tagadni, hogy még számos nehéz­ség forog fenn. A jugoszlávok és az olaszok között a közvetlen tárgyalások valószínűleg a következő elánon fognak megindulni: Az olasz kormány lemond a jugoszlávok javára Dalmáciáról, ha viszont a jugoszlávok elismerik Fiume és Zára olasz jellegét. Fiume autonó­miát kap. Olaszország Albániában jut egyéb kárpótláshoz. Majdnem teljesen meg fogja kapni ezt a területet, bele­értve­ Szkutarit is. A szerb küldöttek ez ellen tiltakoztak, hangoztatva, h­ogy ez a vi­dék történelmileg és etikailag Szerbiához tartozik. A két fél fellógésű, tehát ellentétes, de a tárgyalások foly­nak és remélhető, hogy rövid időn be­lül sikerül megegyezést találni. ­­torién!­0 Mattiei! a Hárs alatt? Eljárás a politikai megbízottak ellen. —• Saját tudósítónktól. — A pénzhamisítással és egyéb bűn­cselekményekkel gyanúsított Lengyel Gyula, volt pénzügyi népbiztos és tár­sai bűnügyével kapcsolatban a posta­takarékpénztár beterjesztette a buda­pesti államügyészséghez azokat az adatokat, amelyek feltüntetik azokat a károkat, amely helyeket a kommunis­ták okoztak a proletárdiktatúra ide­jén. A proletárdiktatúra kihirdetését kö­vető nap, március 22-re virradó reggel Szerdahelyi Géza, a postatakarékpénz­tár bijnoka, 12 főből álló karhatalom­mal elfoglalta a postatakarékpénztárt. Reggel, a hivatalos órák megkezdése előtt, gépfegyveres katonaság élén An­­tok István, Metzger Simon hivatal­­szolga,­­ Gruber Mór ellenőr fogadta a ■belepő személyzetet és kivétel nélkül megmotoztatta, nincs-e elrejtett fegy­vere valamelyiknek. Néhány óra múlva azután Spády Adél jelent meg a posta­takarékpénztár épületében, a kommu­nista párt megbízásából és a főpénztár főnökének tudtára adta, hogy mint népbiztos, az intézet vezetését magához veszi.­­ "-v­al­amidőn Spády Adél e kijelentései el­­hagzottak, fegyveres katonaság helyez­kedett el a páncélszoba ajtaja előtt is. Másnap a helyzet ugyanez volt, a pénz­tár azonban újból megkezdte működé­sét és a karhatalom vezetője az egyik páncélszo­bában helyezkedett el. Spády Adél javaslatára a szociális termelés napbiztossága, háromtagú direktóriu­mot rendelt az intézet élére. Gruber Mór, Fenyves Ödön és Károlyi József személyében, akik egyidejűleg maguk mellé vették segítségül, az intézet elnöke Igazgatójal: d­r. Hantos Elemér állam­titkári Ez a direktórium az intézet többi osztályainak ellenőrzésére, végre­hajtó­ bizottságot rendelt ki. Június­ 23-án a direktórium rende­letére az intézet főpénztára az Osztrák- Magyar Bankba a következő bankje­gyeket volt kénytelen beszolgáltatni: 1507 darab tízezerkoronást, 109 darab 1000 koronást, 18.090 darab 100 ko­ronást, 12.000 darab 50 koronást, 141.805 drb 20 K-ást és 57.900 drb 10 K-ás kék frankingyet, összesen 21 mill­ó 3000 korona értékben. Amikor ezt a pénzösszeget a népbiztosság­ keveselte, akkor a következő napon, június 24-én még 36.200 korona értékű Osztrák- Magyar Bankjegyet szolgáltattak be. Dr. Bálint Ernő főállam­ügyészhe­­lyettes a postatakarékpénztár ezen át­iratát beküldötte a főkapitányságra, ahol nyomozás folyik az intézet volt politikai megbízottjai s a beadványban szereplő személyek ellen. Tóth Antal detektívfőfelügyelő csoportja végezte ez ügyben a nyomozást s a szereplő sze­mélyeket mai nap folyamán hallgatják ki a főkapitányságon. Antok István volt dijnokot, Metzger Simon hivatal­­szolgát és Gruber Mór takarékpénztári ellenőrt már ki is hallgatták. Tanú­képpen beidézték a főkapitányságra dr. Hantos Elemér volt államtitkárt is. Csütörtök, 1920 január­ja. Brilliánst, gyöngyöket, ékszort, aranyat platinát, estiszttt legmagasabb rp!C |t­h ékszerész, VII.. tarban vesz: s ■* 3 E. J ftákoo si­ at 2. sz Talpaltassa cipőjét ££& Trip«j*g. «aroTt ga­ra alstt eli- t^száz listás ifiét állandó évi 50— 100%-ot rizikóin önté­sén jövedelmez, tőkebefektetésre kiválóan, alkalmas. Bővebb felvilá­gosítást érdeklődőknek levelileg- Diszkréció biztosítva. Megkeresések ..Bankigazgató* jeligóre a kiadó­hivatalba kéretnek. Briliiánsokat, ékszert ■M bevásárlóknál10®/*—20*/* drágábban vasáról Hartenstein. ékszer-üzlet, Rákóczi-ut 9. r»nnānis mellett MEGNYÍLT V a főváros legkényelmesebb és legfénye* 8 sebben berendezett URÁNIAI ÉTTEREM ÉS KÁVÉHÁZI I Vil.,RÁKÓCZI-UT 42. 1 Télikert, és az összes helyiségek állandóan a tütve. — Meleg? ételek, reggeli, ebéd, van a csora. Rögtönzött ételek minden időben. — Kávéházi italok. Figyelmes kiszolgálás. — Minden este RÁCZ GYULA hírneves cigányprímás­­ zenekarával hangversenyez, f Üigi ezüstit aranypán­zt, brilliánst magas árban veszek 31*Kivaldszky Ferenc, Dohány­ utca 90. szám, ékszerüzlet. ss itlVVfíPA Vér- és bőrbetegsége­­||be­lí!Tf K [y bet­örvógwitóintézete Ili ksil I I Sí S­ín férfiak és nők részére TSu­­&9Bo EB81 9 B»’S­dapest, József-karat 3 Ne ad­j e!­eksz rét, :;­-r * 1 Topolánszky­­ ékszerésznek. V., Szabadság*ter 4 Bá vony-' I utca sarkács briilians, arany, rzuist, platina J és g.Vöngyökér­t a leírna*1 aeabb árat fizetem f aafcpwurcag. r-rcag3«a^awuii«jw^',»-|W“Tiii rwinnriTan Brillians-M, ISrS,Si TAUBjESti 6* £a2*«/-crt Itiraly-utca 42sz.

Next