8 Órai Ujság, 1920. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-01 / 232. szám

4 Túl és retlin­gpnek n­eiteln­g a kárpáti slilMkML A felvidéki lakosságok nyomorának enyhítése. — Pál­yfilfréd ország­gyűlési képviselő javaslata. Igen tisztet Szerkesztő Url Bécses­ lírpjának mai számában öröm­­mel értesültem arról, hogy a háború­­ban feldúlt tűzhelyeket, ujrafelépítő országos bizottság áldásos működését két évi kenyerű szünet után újból meg­­kezdi. Örömömet csak fokozta az a hir, hogy a mozgalom élére első kezdemé­nyezőjének és nagyérdemű lelkes ve­zérének,­­gróf Khuen-Héderváry Károly, nki méltó fia áll. Ezek előrebocsátása után bátor va­gyok úgy is, mint a muszka betörés által annak idején elpusztított s jelen­leg cseh megszállás alatt szenvedő te­rületnek az utolsó teljes országgyűlé­sen volt egyik képviselője, úgy is, mint az országos bizottság azon tagja, kit ezen testület, valamint annak ekkori nagynevű elnöke, gróf Tisza István még 1918 nyarán megbízott avval, hogy az akciónak Máramarosmegyére való ki­­terjesztése céljából szükséges adatokat a helyszínen egybegyüjtsem s ezek alapján megfelelő javaslatot tegyek, a bizottság jövendő munkaprogrammjá­­hoz röviden hozzászólani. Nemcsak jo­gosultnak, hanem kötelezettnek is ér­zem magamat erre, mert, míg a tűz­helyek újrafelépítése Sáros-, Zemplén- és Ung megyékben már a forradalmat megelőzőleg végre lett hajtva, addig Bereg megyére nézve gróf Schönborn- Buchheim Frigyes Károly, volt mun­kácsi képviselő. Máramarosmegyére nézve pedig csekélységem lettünk an­nak idején a további akció előkészíté­sével megbízva s miután Schönborn gróf jelenleg az ellenséges megszállás alatt álló Munkácson tartózkodik s ezen kérdéshez így hozzá nem szólhat, úgy érzem, rám hárul a feladat, hogy ezen két régi magyar törvényhatóság kárvallott lakosságának érdekeit a ma­gyar közvélemény színe előtt csekély erőmhöz mérten képviseljem. Teljesen tisztában vagyok azzal,­­hogy az, amit az országos bizottság annak idején a különleges hard­téri viszonyok nyomása alatt ezen két megye területén későbbre volt kény­telen halasztani, a cseh megszállás folytán pillanatnyilag helyre nem pó­­tolható. Tudom hogy a Máramaros­­ban és Beregben az orosz betörés al­kalmával elpusztított hajlékok ma ál­talunk újra fel nem építhetők, de mi­kor ezen pillanatnyilag meg nem má­sítható tények okszerű konzekvenciá­ját levonva szerencséim lesz a még rendelkezésre álló összegek célszerű felhasználására nézve szerény javas­latot tenni, akkor nem­­mulaszthatom el annak hangsúlyozását, hogy a mél­tányosság követelőleg kívánja, hogy ezen anyagi eszközök felhaszná­lásánál az illetékes tényezők vegyék figyelembe, hogy ellentétben, Sáros-, Zemplén- és Ung megyék lakosságával, Máramaros- és Beregmegyék sorsül­dözött népessége eddig egyáltalában nem részesült az országos bizonság által társadalmi utcai egybegyűjtött jelentékeny vagyonban. Az emberbaráti cél, a felvidéki la­kosság nyomorának enyhítése — igény­telen nézetem szerint — legszélszerűb­­ben úgy volna megvalósítható, ha a r­endelkezésre álló s esetleg újabb gyűj­­tés útján kiegészítendő eszközökkel a felvidéki lakosság azon rétegének, a felvidéki menekülteknek, segítségére sietnénk, mely a legutolsó időben ép­pen kipróbált hazafisága miatt a leg­többet szenvedett. A hazafias törekvés talán legjobban úgy érvényesülhetne, ha alap létesíttet­­nék, melynek felhasználásával a haza­fias tót és ruthén nép minél több fia lenne magyar földön, magyar nevelés­ben részesíthető. Budapesten, 1920 szeptember 30-án hazafias üdvözlettel kész Illvé Pál Alfréd SIMPéntek, 1920 október 1. A demokrata bizottsági tagok egy része le akar mondani ! A tegnapi incidens követkeményei. — Megszilárdott a­­ Keresztény Községi Párt egysége. f — Saját tudósitónktól. — A főváros tegna­Pi közgyűlésének eseményei és izgal­ai élénken foglal-­ koztatjá'­ a rervényhatósági bizotság tagjait, avrajjitfiböző községi pártokat és általában a főváros közönségét. Kétségtelen, hogy azok a jelenségek, amelyek tegnap újra és élesebb for­mában mutatkoztak, nem alkalmasak arra, hogy, a produktív munka útját egyengessék.­ Sajnos, az ellentétek a keresztény községi párt és a demokra­ták között a tegnapi nappal újra foko­zódtak s egyelőre nincs kilátás arra, hogy közeledés történjék. A demokrata bizottsági tagok egy­­része a tegnap történtek után azt az álláspontot foglalja el és hangoztatja, hogy mandátumukról egységesen és azonnal le kell mondaniuk, hogy ezzel is demonstrálják egyértelmű tiltako­zásukat a többségi párt harcmodorá­val és magatartásával szemben. Ezt a fölfogást a demokrata Párt egy része nem vallja a magáénak és azt tartja célravezetőnek, hogy a történtek elle­nére igyekezzenek a megértés útját megtalálni, legalább is a többségi párt egy részével. Ezt a felfogást vallja a magáénak különösen a pártnak Baracs Marcell körül csoportosuló része, amely még nem mondott le egészen arról a reményről, hogy a ke­resztény párt Joanovich-féle frakciójá­val az együttműködés, vagy legalább is a megértés bizonyos aktuális kérdé­sekben, különösen pedig a tanácsnok­választásnál lehetséges lesz. . Ez az ellentétes felforzás a demo­krata bizottsági tagok közt a külön­féle kerületi és helyi értekezletek során hamarosan­­ tisztázódni fog. A főváros vezetőségének az a véleménye, hogy a tegnapi események, amelyek­nek izgalmas jelenetei tulajdonképpen, az ülés felfüggesztésének tartama alatt játszódtak le, magában a közgyűlésen befejezést és elintézést nyertek,­ tehát ennek kapcsán további lépésekre val­ó elhatározásokra nincs szükség. A ke­resztény községi párt egységét, amely nem volt tökéletesnek mondható, a tegnapi események, különösen Wil­­helm dr.­­-magatartása újra és lényege­sen megszilárdították, úgy­hogy ez idő­­szerint meglehetősen kizártnak látszik az a föltevés, mintha a keresztény­párt Joanovich-féle csoportjával kü­­löntárgyalások volnának kezdhetők. Valószínű az is, hogy a tanácsnokvá­lasztás újabb elhalasztásáig megnyug­szanak a kedélyek és egyfelől a demo­kraták szélsőbb elemei, másfelől a ke­resztény párt aggresszívebb tag­ai is a háttérbe szorulnak azokkal szemben, aki­k a termékeny munka hívei. Információnk szerint a demokrata párt vezetősége ma estére értekezletet hívott össze, amely a tegnapi affér kapcsán hivatalosan foglalkozik a párt további magatartásával és amelyen egyúttal a lemondás kérdésében is dönteni fognak. A bankok ingatlanai és a földbirtokreform. Elsősorban a részvénytársaságok föld­jeit kell megváltani. A jövőben pénzintézeteit csak­ engedéllyel vásárolhatnak birtokot. Aggályok a javaslattal szemben. — Saját tudósítónktól. —* Az egyesített pénzügyi, fö­lméezes­­ügyi és közgazdasági bizottságok teg­nap kezdték meg a földbír­okreform­ tárgyalását. E reformor jelentősége olyan sokoldalú is nagyfon­tosságú, hogy a közgazda­lási élet egész kom­plexumát agimi és nemcsak a mező­gazdaság, hanem a kereskedelem, ipar és pénzügyek jövendő útirányát is sok­ban befolyásolja. A javaslat egyik érdekes problémája, amelyet eddig alig érintettek, a pénz­intézetek és általában a részvénytársa­ságok birtokainak és mezőgazdasági üzemeinek a sorsa■ E tekintetben a leglényegesebb a javaslatnak az az in­tézkedése, amely az állam megváltási jogát elsősorban a nyilvános száma­dásra kötelezett vállalatok ingatlanaira terjeszti ki. Ez a generális rendelkezés azt jelenti, hogy az igénylők kielégí­tése elsősorban a bankok, takarékpénz­tárak és különféle részvénytársaságok birtokaiból történik, miután az indo­kolás szerint ezek a birtokok csak nyerészkedési célokat szolgáltak. A birtokrendező bíróságban nem foglal­nak helyet a pénzintézetek igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagjai, csakis az úgynevezett altruista intézetek egy képviselője, az aszályok ülésein pedig csak a Pénzintézeti Központ egy tagja vehet részt. A pénzintézetek, körében bizonyos aggodalommal néznek a javaslat vo­­natkozó rendelkezései felé, miután azok rideg végrehajtása egyértelmű volna azzal, hogy a bankok és takarék­­pénztárak nemcsak mezőgazdasági in­gatlanaikat, hanem mezőgazdasági ipari üzemeiket is elvesztenék, holott a leg­több intézetnek olyan lényeges és opá­­cián­s beruházásaik vannak, amelyek pénzzel egyáltalán nem pótolhatók. E mellett a javaslat szerint a kárpótlás kötvényekben történne, amelyek hosz­­szabb ideig zárolva volnának és a ki­sajátítás már ebből a szempontból is érintené a bankok mobilitását. Kifogásolják bankkörökben azt is, hogy a javaslat szerint az úgyneve­zett altruista méreteknek olyan ked­­vezményeik és előjogaik vannak, amelyek­et ezek közt a keretek közt túlzottaknak tartanak és amelyek le­­hetetlenné te­szik a pénzintézeteknek a mezőgazdasági kultúra terén való köz­­reműködésükek Sérelmezik azt is, hogy a javaslat szerint a jövőben a pénzintézetek csak a­­ birtokrendező bíróság engedélyével vásárolhatnak vagy bérelhetnek birtokokat és az­­in­dokolás szinte útmutatást ad arra vo­natkozólag, hogy­ ilyen engedélyezések csak a legritkább esetben történjenek- kritizálják azt­, a rendelkezést is, hogy a tíz éven belül eszközölt parcellázá­sokat a kisajátításoknál csak akkor kell tekintetbe venni, ha a parcellá­zások nem történtek drágán. Ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy most visszamenőleg megállapítani és minősí­teni a hat, illetve tíz év előtt eszkö­zölt parcellázások drága vagy­ olcsó voltát igen nehéz és problematikus fel­adat és könnyen lehet­séges, hogy az összes pénzintézetek valamennyi par­cellázását, amelyek annak idején köz­érdeket szolgáltak és a nép földéhséget kielégítették,­ most nemcsak számítá­son kívü fogják hagyni, hanem szinte megbélyegzik azoknak az intézeteknek parcellázási tevékenységét, amelyek ezzel az illetékes körök intencióit szolgálták. Mindezek a szempontok és aggályok­ valószínűleg szóba fognak kerülni az egyesített bizottságok részletes tárgya­lásán és a bizottságok feladata lesz, hogy a pénzintézetek kívánságaiból figyelembe vegye azt, ami tényleg köz­érdekű és ami alkalmas arra, hogy a mezőgazdaság fejlődését és a produktív tényezők harmóniáját elősegítse. A Tótföld forradalmi hangulata. , Bécs, szept.­ 30. A Wiener Mitiagspost-nak jelenti­k Prágából: Czerny, az „új cseh hivatal­nok-kormány elnököm jövő héten Po­zsonyba megy, hogy közvetlen szem­lé­let alapján tájékozódjék a tót viszo­nyokról. Valószínűleg körutat fog tenni, a Tótföldön, hogy vizsgálatot értson az ottani visszás álalpotok, va­lamint a lakosság körében uralkodó­ forradalmi hangulat ügyében. ›?CK>o<><x*oo©o<>oooc<k>occ-o oooo MBMiBlí líraim ti siisi-lfiiosMrpiisol!. Sürichj szept. 30. Rómából jelentik: Ugy látszik, hogy a tárgyalások Jugoszláviával kedv­ezőt­len kilátásokkal kezdődnek újra­ A bel­grádi követelések, amelyek a Wilson-, féle fiumei és dalmáciai demarkgfiós vonal megvalósítására ivjfi­tulnak, Olaszországban nagy elliftsienvet kel­tenek. A Messagere ajuroszlávok nagy­zási hóbortjára lépt szél és követeli, hogy a tárgyalásaival szakitság meg, anni­­val is rffkább, mert Protics, a Skubcn­­i'sMtn olaszellenes beszédet tartott és­­az Adrián követeli az egyenjogúságot Olaszországgal. Ilyen körülmények kö­zött Olaszországnak egyszerűen meg kell maradnia Istriában és Dalmáciá­ban. . '* Bécs, szept. 30. A Nistagsjournal-adót jelentik Ró­mából. Az Adria-tárgyalások — úgy látszik — barátságtalan csillagzat alatt történnek. A Stefami jelentése szerint a belgrádi körök ragaszkodnak ahhoz, hogy Fiuméra és Dalmáciára vonat­kozólag a Wilson-vonalat érvényesít­sék és Olaszország részéről engedé­kenységet várnak. A római lapok emiatt nagyon kedvetlenek­ A Messa­­gero jugoszláv nagyzási hóbortról ír. A Giornale d‘ Italia javasolja, hogy a tárgyalásokról teljesen tegyenek le. Olaszországnak azzal kell válaszolnia­ Trumbics legutóbbi nyilatkozataira, hogy egyszerűen bent marad Istriábam és Dalmáciában. Elegáns, taxi nélküli bénautók etcsúfotak mint a taxik sz&Tfnz&ki? l&Zi&arz. | Király Mutomoszct r, t» Vfl­., Kir’ály-Mtka 11. sersm. Telefon­s­­fSxaes 124-02, 124-03.

Next