8 Órai Ujság, 1921. április (7. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-09 / 75. szám
Szombat, 1921 április 9 OktólsMS dnifillás leljen ilÉMIsíg. Crafz Cusztóv távozása vfigtagBS. — Kormánynyilatkozattal tisztázzfö a fólraBrtó SBHBf. — Panfy tWas gráf Hulugyminiszter' j'bJSí. — RabinBK mostani nm&m egyéni akció. — Hagygá : fm&iuy* Művűik Teleki a kormányzónál. . — Saját fmnécsitónkról. — A kisgazdapárt tcY.'jtpi megállapodásai lényegesen tisztelt helyzeet éríntettek a politikai válságban. M'értfiiadó helyen remélik, hogy a hat&raÉgTtok figyelembevételével ék válságot meg is lehet oldani. Erre vonatkozóp@ illetékes helyen a következő értesülést nyerük: — Kői mányárakról nincs szó. A minszterelnök sem maga, sem a kormány nevében nem mondott le és a tegnapi audiencián csak a helyzetről tett jelentést a kormányzónak. Miniszterválság van, mert Gratz Gusztáv külügyminiszter lemondott, Nagyatádi-Szabó István földmivelésügyi miniszter és Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter pedig bejelentették lemondási szándékukat. Gratz Gusztáv távozása véglegesnek tekinthető, a többi miniszternek a kabinetben való megmaradását annyival is inkább lehet remélni, mert mint a miniszterelnök tegnapi nyilatkozatában már megállapította, egy ilyen váság felidézésének konkrét okai volakolén nincsenek. A király levelének közzététele semmi tekintetben sem ütközik az 1920: I. törvénycikkbe és nem érintett semmiféle méltányosságot, vagy pártérdeket. A kisgazdapárt tegnapi határozata talán meg is adja a lehetőséget arra, hogy a megegyezés létrejöhessen. Mint beavatott helyről értesülünk, a megegyezés alapja körülbelül az lenne, hogy a királyi kézirat folytán előállott félreértések bizonyos körív árny nyilatkozattal tisztázódnának, viszont a kisgazdapártnak a kormányban számaránya szerint való képviseletére irányuló igényei kielégítést nyernének. A bel- és földművelésügyi tárcát, esetleg a földművelésügyi államtitkárságot is a kisgazdapárt embeerével töltenék be. A külügyminiszterségre egyelőre nincsen pozitív jelölés, aminthogy általában a válság személyi részét még nem kezdték meg tárgyalni. Politikai körökben azonban a külügyminiszteri tárcábra elsősorban Pálffy Miklós grófot jelölik. Belügyminiszternek Iklódi-Szabó Jánost vagy Széchenyi Viktort, esetleg Gaál Gasztont, közélelmezésügyi miniszternek mindenesetre Mayer Jánost kombinálják. A földművelésügyi miniszteri tárcára Szijj Bálint nevét emlegetik. Arról szó sincs, hogy Rubinek Gyula ismét belépen a kormányba, mert ezt egyetlen mértékadó tényező sem kívánja. Azt a tényt, hogy Rubinek az utóbbi napokban a szabad királyválasztók csoportjában élénk tevékenységet fejtett ki, tisztán az ő személyes akciójának tekintik. Kétségtelen azonban, hogy a párt az ő személyét a válság mgoldásánál nem fogja előtérbe állítani. A belügyi tárca betöltése kapcsolatban van az uj választójogi törvény, valamint a közigazgatási reform ellkészítésével és mértékadó helyen éppen ezért közigazgatási szakembert akarnak a beügyminiszter mellé államtitkárnak kinevezteni. E tekintetben Ráday Gedeon gróf nevét emlegetik. A lirai kihalgatások. A korámyzófirfiu délelőtt kihallgatáson fogadta ffaogatddi-Szabó Istvánt és Rádaii Gedeon grófot. Andrássy Gyula gróf ma délután megy audienciára. A déli óráikban gróf Teleki Pál miniiszterelnök megjelent a kormányzó kabinetirodájában, ahol hosszasabban tárgyalt. A délelőtt folyamán a miniszterelnök előbb Ráday Gedeon gróffal, majd Tomcsányi Vilmos Pál miniszterrel tárgyalt. A Kisgazdapárt tárgyi garanciádat követel. Hajlandk az együttműködésre. A kormányválsággal! kapcsolatban a kisgazdapárt vnllscébiottság ma délelőtt ülést tartott, amelyet megszövegezték azt a határozat javaslatot, amelyet a mai esti pártf fejezletré terjesztenek. A javaslat i npgátan foglalja azokat a tárgyi garaisunkat, amelyeknek elfogadása mellett hajandók résztvenni a kormányzásban. Az intézőbizottsági ülésen Szijj Bálint, Rubinek Gyula, Tomcsányi Bál, Gaál Gaszton, Meskó Zoltán, Ferdinándy Gyula, Eőrffy Imre, Bérey Gyula, Schandl Károly, Patacsy Dénes, Kovács J. István, sokorópátkai Szabó István, Hermann Miksa és Muszti János vettek részt. Féltizenkettő után nagyatádi Szabó István is megjelent az értekezleten és résztvett a tanácskozásban. Gaál Gaszton prepozíciójára a következő határozati javasltot fogadta el az intézőbizottság: 1. Pártunk szolidáris lemondott minisztereivel. 2. Hajlandó más keresztény és nemzeti alapon álló pártokkal együttműködésben részt venni a kormányzás munkájában. Megköveteli azonban, hogy az alábbi programmpontok megvalósítása érdekében a kormányban a párt számarányának megfelelő képviseletet nyerjen. 3. A királykérdésben a párt a szabadkirályválasztás elve alapján áll. Ezen elv sértetlen fönntartása mellett ebben a kérdésben a végleges döntést a nemzet újabb megkérdezése után kialakuló alkotmányos képviseletre kívánja bízni. Ezen minden ié, en befolyástól mentes döntés mé-;:'üi,..én.íig változatlanul ragaszkodik ez 1020. évi 1. t.-v. rendelkezéseihez. 4. Követeli a most tárgyalás alá kerülő pénzügyi javaslatokkal váltakozva az alkotmányjogi javaslatok letárgyalását és pedig lehetőleg a következő sorrendben: a törvényhatósági és községi szervezeti reformról, a felsőház szervezetéről, az államhatalom főszerveinek (király és országgyűlés) jogköréről és egymáshoz való viszonyáról, végül a képviselői választójog reformjáról szóló javaslatok. 5. Követeli továbbá a pártprogramra egyéb pontjainak, különösen a mezőgazdasági termények és termékek szabadforgalmának haladéktalan megvalósítását és a földbirtokrefom sürgős végrehajtását. . A kisgazdapártban megvan a hajlandóság oly együttműködésre, ha a tárgyi feltételeket, amelyet öt párt felállított, teljesítik. Személyi akadályokat nem gördítenek a megoldás elé, bőr sokan vannak a pártban, akik bizalmatlansággal viseltetnek Teleki személye iránt, de még ezeknek az ellenkezését is leszerelné a tárgyi feltételek teljesítése. Rubinek Gyula*. nyilatkozata. Az évekez.yp után Rubinek Gyula a „8 Orfl Uistr munkatársának a következőket mondotta: — Sággjilyi feltételei nincsenek a pártinak, ez különben is a kormányzó ar örömvatósága intézkedéseitől, vagy a dezignálandó miniszterelnök szándékától függ. Ha Teleki jönne újból, akkor is bizonyos kijelötéseket kell tennie, amellyel orvosolná Graiznak a t nemzetgyűlésben tett nyilatkozata folytán támadt sérelmeket és annak a kijelentésének a hatását, amely szerint ő is kizárólag külföldi nyomásnak, tulajdonítja azt, hogy a király bejött az országba. Megnyugtató kijelentést várunk Telekitől az irányban is, hogy a szabad kiirályválasztók nagy pártját kellőkép tekintetbe vész valamint azt az alkotmányjogi alapot is, amelyet az 1920. I. ■törvénycikkben megteremtettünk és amelyet feltétlenül fenn akarunk tartani mindaddig, amíg a nemzet függetlenül nem dönthet a királykérdésben. Nagyatádi Szabó István kihallgatásáról nem nyilakozott, csak annyit mondott: , , A helyzet változatlan. Az intézőbizottság által elfogadott határozati javaslat új szövegét a ma esti joeoeooooooeeoo e›í‹oo‹·4k·ocx‹c‹› hét órakor tartandó pártértekezlet elé viszik, ahol azután véglegesen állást foglalnak a párt további magatartására nézve. .A pártban az a felfogás, hogy a pénzügyi javaslatokkal kapcsolatban az alkotmányjogi kérdések megoldását is szorgalmazni kell, ugyancsak meg kell valósítani a gabona szabad forgalmát is. Ezeket a kérdéseket egy időben kívánják megoldani, mert nem akarják kitenni a pártot annak, hogy a pénzügyi javaslatok elfogadásával, amelyek által súlyos terheket vállalnának magukra, a Házat feloszlatnák és így az alkotmányjogi kérdések továbbra is függőben mardlnának. Épp ezen oknál fogva a párt komolyabb elemei hajlandók az együttműködésre és a személyi feltételektől eltekintenek, tisztán tárgyi garanciákat követelnek. Kacsóh Pongrác — & Operafiát , / igazgatója. Kernét Istvájt nyugalomba vonul. — Tárgyalások Remer / .f Frigyessel. IJF — Saját tudósítónktól. Illetékes hónapok óta tudja mindenki, hogy az Operaháznál lappangó válság van. Kemét István nem váltotta be az igazgatásához fűzött reményeket, sőt, mélyen alacsonyabban járt az ő rezsimje minden eddiginél. Az Opera az idén úgyszólván semmit se produkált és az, hogy az előadások jegyei csaknem mindig elővételben keltek el, nem tudható be az igazgató érdemének, mert az Operának az anyagi eredmények mellett művészi eredményeket is föl kell mutatnia, márpedig a magyar zenekultúra érdekében a Kerner István rezsimje alatt semmi se történt. Történt viszont az, hogy egyes énekeseket a többiek rovására favorizáltak, de ez a favorizálás hátrányára volt a műsornak is és olyan elég.tétlenséget, olyan elkedvetlenedést szült az Operánál, amilyenre még sohasem volt példa. Hogy ez a művészi munkát mennyire befolyásolta, azt az egyhangú műsor, a szinte botrányba fűlt előadások és a színpad teljes anarchiája mutatta. Mindezt jól tudták a kultuszminisztériumban is és hetek, sőt hónapok óta valamelyes megoldáson dolgoztak. Sokféle kombináció merült fel, de az illetékes faktorok egyetértenek abban, hogy semmiféle újabb kísérletezésről szó nem lehet többé: erősskerű és vasakanatú művészembernek kell most már jönnie, aki az Operaház szénáját rendbe hozza. Ezt az embert meg is tarrtéik Kacsóh Pongrác személyében. Hosszú heteken át tárgyaltak vele, amíg tegnapelőteljes megállapodásra jutottak és Kacsóh Pongrác már alá is írta a szerződést, amely őt ez év június elsejétől az Operaház igazgatására kötelezi. A formális kinevezés megtörtént és hogy ezt egyelőre nem publikálták, annak tortán színházpolitikai okai vannak. Kacsóh Pongrácot nem kell bemutatni a magyar közönségnek. Kitűnő muzsikus, aki nemcsak a János vitézzel és a Rákóczival tett hitvallást a magyar muzsika mellett, hanem azzal a munkával is, amelyet mint a polgármester mellé beosztot zenei referens a főváros, iskolákzenei oktatása körül fejtett ki. 1904 októberében esernyővel a hóna alatt és a János vitéz partitúrájával a kezében állított be a Király Színházhoz Kacsóh Pongrác dr. a fizika tanára, hogy azóta milyen karriert fűzött be, azt sikerei és mostani kinevezése bizonyítják. Értesülésünk szerint, Rerner István mint dirigens-karmester is megválik a szezon végén az Operától. Helyébe Reiner Frigyest kívánják szerződtetni, akivel szintén hosszabb idő óta folynak az erre vonatkozó tárgyalások. Berger a Népopera karnagya volt évekkel ezelőtt és különösen, mint Wagner-dirigens tünte ki. Innen szerződtették Drezdába, az akkor még udvari Operához. Most is Drezdában működike, de minden remény meg van rája, hogy a jövő szezonban már a Magyar Királyi Operaház karnagya lesz. Ami az Operaház idei szezonjának hátralevő részét illeti, — a 8 órai Újság értesülése szerint, — Préger Miksával elvben megállapodtak egy tíz estére terjedő Bohnen-vendégszereplésre és egy húsz estét betöltő staggionejátékra. Azért történt meg egyelőre csak elvben a megállapodás, mert Préger még nem tudott teljes listát adni azokról, akiket e vendégjáték keretében hozni akar. Bizonyos csak, hogy túlnyomóan Wagner-operákat fognak játszani és egy-két modern olasz dalművet. Bizonyos az is, — legalább Préger így informálta az Operáház vezetőségét, — hogy a staggione starja Jeritza Mária lesz. Minthogy a Wagner - operák nagyi része mostanában nem szerepelt az Operaház műsorán, április közepén felújítják a „Mesterdalnokok“-at, s azután a „Rajna kincsét** és a ,,Siegifried“-et. E felújítások során Siegsfriedet Pilinszky Zsigmond, Logét Gábor József fogja énekelni. Még csak annyit, hogy információink teljesen hitelesek és azokat az esetleges tagadásokkal szemben is fenntartjuk. C Fővára*' 5 N'aienta este 7 órakor f & dSI nagy előadás. "J *** Bm s Csütörtök, szombat, Város\\$c1 h*-'dr, ünnepnap ____ lei. u. '/,4-kor családi. Telefonszám: fobj I ** 8T*rmefcelőad*«. 3