8 Órai Ujság, 1921. június (7. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-10 / 125. szám
2 képviselők még informálni fogják a belügyminisztert. Hegedűs Lqi'i'uit visszaköveteli a burgonya pénzt M Windischgraetztől . Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter — mint értesülünk—a burgonyádéra ügyből kifolyólag még mindig Windischgraet Lajos hercegnél levő két millió 900.000 kopott, állami összeget visszaköveteli ’ a hercegtől és e célból a pénzügyminiszter utasította a számvevőséget,’ hogy hivja fel Windischgraetz Lajost az összeg haladéktalan befizetésére. A herceg ezidőszerint nincs Budapesten és igy csak visszaérkezése utánfog válaszolni a pénzügyminiszter felhívására. ' Franciaország azt óhajtja, ** hogy Magyarországon helyreálljon a béke és.a jólét. Fázis, jun. 9. (Havas.) A Temps a kamara tegnapi vitájáról írva, ellenfélet lát abban. hogy védelmet biztosítsanak a Romármához és Csehországhoz csatolt magyar kisebbségek.' számára és ugyanakkor kijelentik, .hogy , a ; • triajjöni ■béke igazságos. A . ne^iszerződás a Temps szerint nem sikerült alkotás,. mert olyan feltevésükre alapiotok, amelyek nem valósultaknn^xs’Abbéd a feltevésből indultakki- Uk’yat^s, .hogy Németországot lefegyverfikA'hogy a népszövetség döntő biró lesz. Közép - európa államai között és elfogy ..Ausztra komolyan• meg- •regia ■ vízteini a. maga függeneiptégét.. Ha A^fi^etWSZág nektálná Ausztriát)',Csehország' be lesz kerítve. Lehetetlen dolog, hogy a mag'aroktól elvi"'-ének egy területsávot, észt a trianoni szerződés értelmében Ausztriának adják, amikor" a kilátás az, hogy Németország. .annnektálja Ausztriát. "Ha a szigetségesti...köteleznék Magyarországgá, hogy tényleg adja fel ezt a területét és hivugrongi gyarországot csak Haudn Ausztriáh elé' csittulnak, akkor semmi akadálya sérű lenne annak, hogy a jövőben ottis jól hangszerelt népszavazást rendezzenek, amely követelni fogja a birodaomhoz való csatlakozást. Ez megoldás lenne.feltétlenül ragaszkodunk ahhoz, hogy Magyarországot Németország karjaiba utaljuk vissza, bebizonyítva neki, hogy semmi remélni valója nincs azánlanttól .Ilyen módon'maguk a szövetségesek' lesznek' azok,akik a germán országok határát közelebb hozzák Budapesthez. Nem volt könnyű feladat Briand számára,hogy' megvédje a trianoni szerződést, amikor annak egyes cikkelyei olyan illúziókon nyugszanak, amelyek egyik nappal a másik után szétfoszlanak. Briand nagy ügyessé«""» és bölcsességgel felelt meg ennek a feladatnak. Tartózkodott minden olyan nyilatkozattól, amely esdieg később ellentétbe hozhatta volna ők akár a francia érdekekkel, akár szövetségeseinek jogaival. Újra mégis, mételjük azt atételt, hogy a francia politikának nincs semmi oka rá, hogy Salvion az első helyen szerepeljen Európának ebben a részében. Itáliának és a kisántant kormányainak sokkal több oka van ezekkel a kérdésekkel törődni, mint nekünk. Franciaország egyedüli óhaja csak az, hogy Magy-arországon és Magyarország körül fennmaradjon a béke, helyreálljon a jólét és biztosítva legyen a francia vállalkozások legitim fejlődése. A felsősziléziai kérdés megoldása: Bécs, június 9. A Times értesülése,. Szerint a német kormány -b-iztosit©ttó aberlini angol nagykövetet, hogy táviratilag fel fogja szólítani a Höfner/jáibornokot, engedelmeskedjék a Szövetségesközi bizottság parancsának ésürítse ki azt a területet, amelyet a német önkéntes csaopatok elfoglaltak. A táviratot már el is szülték. OferkssMa Ili egyetem irttloiii, aratini és sgyébi tinitek. A nemzetgyűlés mai ülése. — Saját tudósítónktól. —* A nemzetgyűlés mai ülésén folytattuk a költségvetésrészletesvitáját. A kultusztárca költségvetéséhez Gerentsér István szólt elsőnek. A demokratikus népoktatásról szól, melynek kiépítése a legsürgősebb feladatok egyik. Különös súlyt kell helyezni a történelem tanítására és annak kulturális jelentőségével behatóan kell foglalkozni az iskolában. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a kormány gondoskodjék arról, hogy az ifjúság megismerje a világháború eseményeit és foglalkozni kell az iskolákban a gyászos trianoni béke létrejöttével és annak következményeivel. . (Helyeslés.) Elismeréssel nyilatkozik Vass József kultuszminiszter •munkásságáról és arra kéri, hogy a alapiskolákban • különös, gondot fordítson az analfabétáktanítására, mert, sajnos, 50 százalék azanalfabéták száma Magyarországon. A költségvetést elfogadja. ■ -Utána Giesstwein Sándor szólalt fel. A nevelésügy fejlesztéséről szól. A régi oktatási rendszer nem felel meg a modern kor követelményeinek és teljesen új alapokra kell fektetni a közoktatási ügyet." Az elméletitanítás -mellett sokkal nagyobb súlyt kell helyezni a gyermekek erkölcsi felfogásának helyes ’ irányítására és a' jókori fejlesztésére.' Idéz külföldi híres paédagogusok munkájából, melyek a 'helyes irányer-,veket megjelölik. Rá kell nevelni az ifjúságot az ősz- ' szetaelásra, hogy tudatává ébred , jen annak, hogy‘ ' minden társadalmi osztály ' 'egymásra van j' utálod. ' \ ■ f. -, — Az erkölcsi öntudatnak ...át ...Jfeil: hatni az égé** nevelési rendszerünket. Nemzeti és szociális legyen, nevelésirendszerünk s a gyakorlati életre tzerveljen. " A testnevelés fontosságáról szól s a külföldi érintkezések megkicinyítésére kéri ti minisztert, hogy az esperantó-világnyelv- fakultatív tanítását rendelje el "a középiskolákban. A külföldi oktatási .. rendszerekrőlszólva, utala svéd iskolákra, ahol a kéziipart kötelező tantárgyként tantják. Nálunk a tanárok fanyalodnak rá a kéziiparra, mert máskép megélni nem tudnak. * Useky Ferenc: Ez a legnagyobb hiba.. . Felkiáltások. Ez a baj. Ez igaz, Giessivein. A gyermek, kit így nevelnek, mindig meg tud élni, mert a kézimunkás ügyességét már az iskolában elsajátítja. . .Az ifjúság helyes neevelésével érhetjük el azt is,, hogy a földművelés helyes iránybaterelődjön. A kormány e tekintetben kell, hogy a tanítói kart, a lelkészekettámogassa. Külföldi példákat sorolt fel, hogy Hollandiában a nőket rendszeresen oktatják az ápólusra. Ezután a korlátlan vasárnapi kincsmázás. .ellen foglalt állást. Amíg a serdületlen gyerekeket beviszik a kiécsmába, addiggyermeknevelésről nem is beszélhetünk. A felekezeti tanítók sérelmeit teszi, ezután szóvá, majd a katolikus autonómia kérdésére tér át. Éppen 70 esztendeje, hogy az autonómia gondolatának megvalósításait általánosan hangoztatni kezdték. Apponyi bejelentette annak idején, hogy a tervezet készen van és ősszel megvalósíthatjuk, s most azt látjuk, hogy nem lesz abból semmi az ősszel. Felkiáltások a kereszténytidrsról: Nem, nem, abból se utal soha! az ember akadályozta meg, a fej ma a kereszténypárt élén áll. Andrássy Gyula. • Határozati javaslatot terjesztett be végül, hogy az 1848 :XX. t../c. alapjána kormány terjesszen be (sürgősen ■ törvényjavaslatot a, 7katolikus autonómia megvalósitásáról. Kulturális fölényünk. ■ Nagy János (egri) szólalt • W*' ezután. Most, amikor a Száguijzkát alacsonyabb műveltségű képek‘,osztották fel — mondotta — is'kásik arra kell törekednünk, hogy ' Maturáns fölényünket biztosítsuk, éz Alföld, Erdély és a Felvidék elvesztésével a magyar műveltség forrásit is elvesztettük, mert ezek a Felvidéken és Erdélyben voltak. Fokozottan: a CíJ tehát most a kultúra fejlődésétbiztosítani, amelynek alapelveit a következőkben látom: ■ —- • .Viiöagyw lünvelődés sarkpontja al ■ jelemnévellés legyen, sí a kuilluszkornáinyzatnak (ig'annak kel lennni, hogy ‘mindenki fássá: gyenge jellemekre, agyafúrtBakerekre nálies szükség a szellemi tiitokon, ahonnan irányitani kell a társadalmat. A tanitóképzést, reformálnia és -nklóját emelni kell." Legyen ez a képesítés igazi pedagógia s legyen egyenlő értékű .a® érettségivel. A vallás alapján kell kifejleszteni az egyedekben az erkölcsi értéket és a felelősségérzetet, s ezt az iskolákban kell érvényesíteni. Zichy János ism ezt vallotta' laikus programmja alap- - toxil amiért vartósásígis vesszőfutásban volt' rcsze, artnak idején. Az erkölcsiérzék húlya okozta az eszmények elhontályosulását, s az álliberalizmus szemüvegjén keresztüli a lejikiségi vesízitek értékéből. A rögeszmék, tévedések éjdélflbárbok uralkodtak, amelyek a szcl.Ci.vivl.cuioki';íc'a tévtanaiban nyil'•vánultak meg. Az erkölcsi érzéketlenség korszakában azután nincsenek nagy emberek, és felülkerekednek a gerinctelen, mindenre kapható emberek. (Nagy taps.) Pacifizmust hirdetni: őrültség. A katholikus autonóm in. Giessiwein Sándor: Azt mondják, hogy az autonómia megvalósítását . Egymást 20 évenként váltogató filozófiai rendszereken jellemeket nevelni nem lehet, hanem csakis a kereszény erkölcs alapján. A másik szempont nevelésünkben a nemzeti eszme legyen, s a nemzeti öncélúság uralkodjék anélkül azonban, hogy a gyűlet legyen úrrá a lelkekben. Ami a nőnek a szemérem érzete, az a nemzetnek a nemzeti érzete (Taps), s nekünk magyaroknak, hogy megáll hős, simlk, sziklakeménységűeknek kell lennünk, s akár szakszervezetekben, akár filozófiai egyesületekben, akár tanszékekben ezt lerothasztani nem engedhetjük (Nagy taps). Pacifizmust ura itt hirdetni még olyan őrültség... Felkiáltások: Hazaárulás! Őrültség! (Nagy zaj minden oldalon.) Nagy János: . . . mint ha valaki oroszlánok közé került s eszébe jut, hogy az áfát védő egyesület tagja és nem mer rájuk lőni. (Úgy Van!) Ha a nemzeti önállóság eszméjével neveljük fiainkat, úgy nem sikerül majdbeolvasztani bennünket a környező népek tengerébe. Pekár Gyula: Abból semmi se teszi Nagy János: Aszociális nevelést is fejleszteni kell, nehogy demagóg kolomposok kerekedjenek felül. A világáramlatok elöl elzárkózni nem lehet. A szociális irányzat lesz uralkodó a világon, ezt meg kell állapítanom, de még sok gyermekbetegségen kell keresztül mennünk addig. A nevelést és tanítást összhangba kell hozni az élettel is. A háború alatt a tanítás lezüllög, most annál nagyobb munkát és az pénzáldozatot kell belevinni a szabad oktatásba. A falusi ifjúságot tanfolyamokon kell bevinni a városokba, amunkásgimnáziumokat is meg kell valósítani.. .A megszállt területről menekült egyetemek segítségére mindent el kell követni. Ajánlja, hogy éppúgy, mint Debrecenben Tisza István-egyetemnek nevezték el az egyetemet, úgy Budapesten Pázmány Páterről nevezték el,aki ennek az egyetemnek alapítója volt . Az egyetemi karhatalomról beszél ezután. Úgy hallotta, hogy a segélyt meg akarják szüntetni. Az egyetemi hallgatóknak szomorú helyzetéről szól ezután. A margitszigeti otthonban, tömeglakásokban összezsúfolva lak* bak, olyan helyiségekben, melyekártalnaetik egészségükre. Tanulmányai* kajánom tudják folytatni, ha a segít"megvonják tőlük, nem is hiszi, hogy ez megtörténjék és kéri a kormányt, hogy ne vonja meg segítségét a karhatalomtól. , - --Ezután a művészet pártolásáról szólott. A kultuszkormánynak mindent meg kell tennie, hogy a képzőművészetét pártfogolja. Többször ellátogatott az iparművészeti iskolába, sajnos, kevés a hely, és el kell küldeni sok hallgatót. . V. r. Pekár Gyula: Százszámra bocsájtják el őket-Egri Nagy János. A legnagyobb álldozatokra képesek a hallgatók, hogy tanulmányaikat folytathassák. . A saját zsebpénzükből járultak hozzá a szén beszerzéséhez a télen, sőt az amerikai segélyt is erre használták fel, és tényleg egy percig sem szünetelt iskolájukban a tanítás. Kéri a pénzügyminiszter támogatását ebben az irányban is. .. * ' . - - •" Beszéde" végén: kéri, hogy Egerben iparművésztelepet létesítsenek, janud'yr épp úgy, mint a magyar képzőművészet más telepei, hozzá fog járulni, hogy a nyugati államok megismerjék ennek a nemzetnek nagyrahivatottságát és belássák, hogy milyen nagy* igazságtalanság történt akkor, amikor ellenségeink nagyravágyása és hazug'ságai folytán ezt az országot megcsonkították. ■ ' A költségvetést elfogadja. Ezután Kasnya Béla beszélt. A numerus claususról szólott, amely teljesen összeférhetetlen a jogrenddel. A jogrenddel részletesen foglalkozott, mire az elnök figyelmeztette, hogy most a kultusztárca költségvetéséről van szó. Kifejti, hogy a jogrend flagráns sérelme nélkül nem tudja el-képzelni a numerus clausust, mert a jogrend jogegyenlőséget jelent és a numerus claususnál ezt nem látja. Csukás Endre: Az a jogrend, hogy a kultusztárcáról beszéljen! Kasnya (Csukás felé): Talán a kisüstökről beszéljen! (Nagy derültség.) — Felelősségűsen elemek zavarták az ország jogrendjét. A személy- és vagyonbiztonság helyreállítása követelte meg, hogy a kormányrendszert megerősítsék és az atrocitásokat megnyirbálják. Most megszűntek ezek a kilengések, de úgye látszik azért, mert ezeket az igazságtalanságokat átvette a felelős... " Az elnök félbeszakítja a szónokot és figyelmezteti, hogy szorosabb vonatkozásban beszéljen a kultusztárca költség- ■ vetéséhez.Dáner Béla: A művészeti direktórium tagjai felelős vagy felelőtlen elemek voltak? Kasnya Béla: Természetesen felelőtlen elemek.. Ez a közbeszólás jellemzi a képviselő úr ideológiáját, amely gyanúsít. Soha semmiféle direktóriumnak a tagja nem voltam! — A numerus clausus másképpen fest a gyakorlatban, mint az elméletben. A törvény 2. szakasza kimondja, hogy azok a hallgatók, akik az előző évben már be voltak iratkozva az egyetemre- további beiratkozásuk elé semmiféle akadály nem gördíthető. Azok jogát nem érinti a numerus claususról szóló törvény. A gyakorlat szerint azonban háromezer zsidót szorítottak ki az egyetemről. Egy hang: Agitáltak a kommunizmus alatt. Kasnya Béla: Ha agitáltak, állítsák Péntek, 1921 június 10.