8 Órai Ujság, 1921. július (7. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-29 / 166. szám

///'^r Budapest. 1921 Wtu, 29. / 'd^L ,›» ’M- “' D hJrfftG ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Bír h(n.n.t 40 Korosa I Fii ívre .. 240 Korosa Kegyed évre 120 Korosa | Egész évre 480 Korona Jugoszláviában egy példány: 2 jugoszláv Korosa Egyes példányszám­ára 2 korona SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL) BUDAPEST, IV. MÚZEUM-KÖRUT 3. SZ. Telefoni József 105-00, J. 105-01, J. 105—02. Megígérte a közoktatás minisztere, hogy fe­lülvizsgálja azt a rendeletét, ame­lyik a negyedik éremi után be­csapta­­ a műveira és kapuját a zsenge/ gyermekitől­­. A tanulás szabadsága, éppen úgy, mint a ta­nításé, olyan­ elemi jog, amelyet kultúrállam nem kobozhat sen­kitől, még­ a tömegindulatok és a politikai hangulatok kedvéért sem. Józan észszel igazán alig lehet el­hinni, hogy egy gyermekről kilenc éves korában meg lehessen állapí­tani való-e szellemi pályára, vagy sem, de különösen veszedelmes az ilyen rendelkezés akkor, amidőn annak végrehajtásán­ál nem is a te­hetség és képesség, hanem a szil­­jv ,­letér válik főszemponttá. Ez a ren­delet, amely egyik szám­om, cüllők­ oszlopa a legközelebbi múlt kultúr­politikájának, igen közel állott a falanszter rendszeréhez és furcsa világításba helyezte a világ előtt a magyarságnak annyiszor és joggal­­hangoztatott műveltségi fölényét. Ha a mostani vallás-­s közoktatás­­ügyi miniszter idején valónak látta, hogy megváltoztassa ezt a rendele­tet, meg kell kérdezni tőle, nem gondolja-e, hogy revízió alá kell vonni a többi intézkedéseket is, melyeket elődje a magyar közmű­velődési jogalkotásba beiktatott. A legnagyobb magyar elmék, a legemelkedettebb magyar szívek a múltban úgy vigyáztak a tanulás és tanítás szabadságára és arra, hogy a jogegyenlőség nagy elve a kultúra terén érvényesüljön, hogy ezt a valójában keresztényietlen,­­— mert irgalmatlan — és nemzetiet­len, — mert az ország szellemi színvonalának lesülyesztésére al­kalmas —­ rendelkezést soha senki elő sem merte volna hozni. Retro­­grád irányzat és sötét elfogultság kellett ahhoz, hogy ezt meg lehes­sen csinálni, — nem törődvén sem azzal, hogy ennek mi lesz idehaza a következménye, sem azzal, hogyan fogják érte megítélni a külföldön Magyarországot. A tanítás pedagó­giai érdekeit, a tanulás általános kö­vetelményeit össze lehet egyeztetni a szellemi túltermelés ellen való okos védekezéssel anélkül, hogy a magyarság szellemi fölényét s az em­beri jog tiszta elveit megsértsük vele. Vass miniszter ne álljon meg a félúton, hanem a közoktatás egyetemes érdekei és a magyar kultúra becsülete nevében vegye revízió alá mindazt, amit előtte mindezen nagy érdekek Síiben elkö­­szettetik Beniczky megismétli vádjait Bethlen miniszterelnök válasza. — Beniczky elhagyja az üléstermet A nemzetgyűlés viharos ülése. — Saját tudósít­ónktól. r"®! Rakovszky István elnök 11 óra előtt nyitett­a meg az ülést, Mikovényi Jenő a mentelmi bizottság jelen­tését terjesz- ■ tette a Ház elé. Uschty Ferenc a köz­­oktatásügyi bizottság jelentését mu­tatja be a katonatisztek gyermekeinek neveltetését rendező törvényjavaslat­ról. Az indemnitáal javallat vitája után Hegedűs György szólalt fel, s örömének ad kifejezést, hogy a kisg­azdapárt kitart a keresztény ájív kit e­melte V,­ á Sról 3. forradalmi felelősségről, s azt mondja, hogy az ország összeomlásának okozóit felelős­ségre kell vonni. Az adósságokat az­­fizesse, aki csinálta,­­ a nemzet le­romlását pedig a zsidóság idézte elő. Sajnálja, hogy ezeket a jelenségeket a pénzügyminiszter nem szögezte le. Adópolitikáját nem erre a felfogásra építette fel, s protekcióban részesít egy fajt. Bizonyosság r­á az az eljárás, amit az ingó és ingatlan vagyonvál­­ságnál követett A pénzügyminiszter liberális gazdasági politikát folytat. A nagyobb zsidó vagyonok majdnem mind pálinkából, csalásból, lopásból származnak. A zsidó vagyon és a kis­gazda­­vagyon között óriási különbség van, ezért a zsidó vagyont jobban meg kell adóztatni. Huszár Károly: A hadinyereség meg van adóztatva. Hegedűs György: Szentesen egy bankigazgató 15 fogásos reggelivel várta a pénzügyminiszter urat (Nagy zaj.) Hegedűs Lóránt ingerülten há­tat fordít a szónoknak, egy kér­vényt kezd olvasni, majd néhány pillanat múlva összeszedi iratait és táskáját s kimegy a teremből. Hegedűs György: Én ezt viccnek mondottam, azt hiszem mindenki így vehette. A magyar nemzet hajlandó áldozatot hozni, a faluval szemben azonban nagy kötelességek vannak. Cziráky Pál: Ne zaklassák folyton rendeletekkel a falut. Hegedűs György: A zsidóság hir­dette birtokpolitikája alapelveként a szekularizációt, pedig az egyház va­gyona fontosabb a másik faj vagyo­nánál. Az egységes pártról kijelenti, hogy azt szükségesnek tartja. Szijj Bálint: Azért léptél ki, hogy összekötő kapocs legyél. (Derültség.) Meskó Zoltán: Minden kilépő egy­­séges pártot akar csinálni. Hegedűs György: A munkásokkal bizonyra­­feltételek mellett együtt kel­l dolgozni. A hadifoglyok szomorú sor­sának is a zsidóság az oka. Ezu 'n házhelykérdés megoldását sury­a, ■„ falukban is. Az indepmitást el-°3 Beniczky Ödön: / Tekintettel arra a mélységes bizalmatlanságra, amellyel a kor­­y­mány iránt viseltetem, az indem­r­sitást nem fogadom el.­­ — Felhasználom az alkalmat,­­hogy azokat a felszólalásokat, amelyik leg­utóbbi beszédem nyomán elhangzó­nak, h­elyes megvilágításba helyezzem. A félreértéseket­ utol­­előtti felszólalá­som támasztotta, amikor bizonyos kormányzósági költségeket tettem bí­rálat tárgyává. Akkor a miniszterel­nök úr azzal vádolj­a meg, hogy men­telmi jogom mgsértésén­ek bejelen­tése alkalmával kritikával illettem a kormányzó új sofőmnéltóságát. A tény­állás a követező volt: A letartózta­tásomra vonatkozó Sés általam felol­vasott, Magasházy Százados által alá­írt távíróra a kormányzóság aláírása volt tévé és ez a távirat azzal az uta­sítással végződött, hogy a jelentések a kormányzósághoz küldendők. Ez arra engedett következtetni, hogy Magas­­házy százados a kormányzó úr őlő, méltósága nevében tartóztatott le. Le­het, hogy visszaélés történt az ő nevé­vel, tény azonban — és erről azon az audiencián, amelyen a kormányzó úr előtt megjelentem, értesültem, — hogy ez az intézkedés nemcsak hogy a pró­­báltatott a kormányzó úr által, ha­nem további letartóztatásunkat felső helyen fenntartották és csak este hat órakor, a belügyminiszter utasítására engedtek szabadon. Állítottam, hogy mentelmi jogomat megsértették akkor is, amikor ezen az audiencián meg­tagadták az engemet, mint a saját ke­rületébe leutazni akaró képviselőt megillető salvus conductust. Amikor a miniszterelnök úr ezt a vádipontot ter­­hemre rója, kérdezem: Én tartóztat­tam-e el valakit Harmas­ kéren, vagy engem tartóztattak le? Ki kezdemé­nyezte ezt? Vagy miképen jelentsem be ezt a mentelmi jog megsértést, ami­­kor a kormányzó úr még fokozta a sérelmet azzal, hogy a letartóztatást aprobálta és a salvus conductust meg­tagadta? — A miniszterelnök úr azt mondja hogy nem a kormányzó felelős, hanem a kormány. Akkor tessék megakadályozni, hogy kormányzó jogtalanul beavatkozzék a­­ dolgokba.­­Amikor leszáll az arénába, fele­­­­lessé válik és nekem megnyílik a­­ jogom a tiltakozásra s ez a tilta­­kozás, bármilyen hangos, bármi­ben fülsértő legyen is, nem éri­k­­ e el az ilyen törvénysértő cselekedet megnyilvánulását.­­ A miniszterelnök úr szememre veti, hogy indítványt jegyeztem be, hogy bizottság vizsgálja meg a fővezér­­ség számadásait. Aki közpénzeket ke­zel, aki gyűjtésekre nyilvános felhí­vást bocsát ki, számadással tartozik, még ha fővezér is. A számadás sen­­kire nem lehet sértő, még a­z­orr­atá­s,­.­zára sem. Ilyen számadásokra szüksz is van. A szegedi kormánynál például tizenhét millió bevétellel szem­ben csak háromszázkilencven­­kilenezer koronáról van elszá­molás. (Nagy zaj.) » Meskó Zoltán: Miért nem beszél IV. Károlyról?" Csontos Imre: Mégsem járja, hogy folyton a kormányzót támadja. Nagy zaj. Az elnök folyton csenget. Hegedűs György (a padot verve): A kormányzó személyét nem engedjük bántani. (Óriási zaj a kisgazdapárton.) Több képviselő a padot veri és úgy kiált Beniczky felé, aki rendű­­­letlenül áll a helyén. Beniczky Ödön: Ha a számadásai­ rendben vannak, hogy lehetséges az, hogy Prónay Pál huszárkapitány tar­nak ... Megint nagy zaj szakítja félbe Beníczky szavait. Hegedűs György : Ma, célt szolgál ez­­­zel a beszéddel? !i! Az önök (csenget): Hogy mi célt szolgál a beszéd, az a képviselő úr dol­ga. Az elnök kötelessége: a szólássza­badságot megvédeni és őrködni hogy imparlamentális kifejezések ne hangoz­zanak el. Óriási zaj a kisgazdapárton. Meskó Zoltán: A kormányzó­­ személyét nem engedjük bántani! ,■ Az elnök: Legyen megnyugodva a ’ képviselő úr, hogy én sem engedem. . .Beniczky képviselő úr most nem a j .kormányzóról, hanem Prónayról be­­­­szélt és ehhez joga van. (Óriási zaj a kisgazdapárton.) Felkiáltások: A kormányzót is emlí­­tette! Uzetty Ferenc: Ha megválasztottuk,,­­ becsüljük is meg! (Nagy zaj.) __­­ Az elnök folyton csenget, de a tihi

Next