8 Órai Ujság, 1927. január (13. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-23 / 18. szám

1927 JANUÁR 23 ÓMimaság VASÁRNAP 5. OLDAT A főváros vezetősége a törvény megszegésével 60 százalékos pótadót vetett ki 1927-re A pénzügyminiszter erélyes hangú leirata a fővároshoz (Saját tudósítónktól.)­­A pénzügyminisz­ter tudvalévően törvényjavaslatot dolgozott ki, amelyben egyebek között a városok, törvényhatóságok, rendezett tanácsos vá­rosok és községek háztartását a legszigo­­ru­bb ellenőrzés alá helyezi. A pénzügy­miniszter törvényjavaslata, amely az összeülő országgyűlé legelső ülésein tár­gyalásra kerül, a főváros pénzügyi bizott­ságának tegnapi ülésén is szóba került. A bizottsági tagok a főváros állásfoglalását sürgették a pénzügyminiszter törvényja­vaslatának kérdésében. Sipőcz polgármes­ter pedig kijelentette az ülésen, hogy a tiszti főügyészséget alaposan foglalkoztatja a kérdés, amelyet nemsokára közgyűlés elé is terjesztenek. A 8 Órai ú­jság munkatársa megtudta mindazokat az előzményeket, amelyek a törvényjavaslat kidolgozására és keresztülvitelére késztették a pénzügy­­minisztert. Rendkívü­l érdekes előzményei vannak a pézü­gyminiszter elhatározásának zásának és ezek az előzmények esztendőkre nyúl­nak vissza. Esztendők óta rengeteg panasz érkezett a pénzügy­mi­nis­tér­ium­­hoz, ame­lyek különböző törvényhatóságok adó­kivetéseit teszik szóvá. Ezek a panaszok elmondják, hogy a pótadók kivetésénél egyes törvény­­hatóságok olyan mértéktelen tempót követnek, amelyek a legsúlyosabb megpróbáltatás elé állítják az adó­fizető polgárságot. A törvényes rendelkezések szerint a tör­vényhatóságoknak jogukban áll, hogy az állami egyenes adóknak maximálisan öt­ven százalékát pótadóként vessék ki az adófizető polgárságra. Ezek a törvényha­tóságok pedig minden esetben úgy éltek ezzel a jogukkal, hogy a maximális tételt, az ötven százalékot vetették ki pótadóként. A főváros véd­ősége azonban a törvé­nyes rendelkezések egyenes megszegé­sével, az­ 1927. évi pótadót nem is 50, hanem 00 százalékban határozta meg. Minderről a pénzügyminisztérium még idejekorán értesülést szerzett. De értesülést szerzett más feltűnő jelenségekről is, a székesfőváros Elektromos Műveinek, valamint a BESZKÁRT-nak többszáz­milliós betéteiről, amelyek azonban a költségvetésben nem is szerepelnek, egyáltalán nem állították be a költség­vetésbe ezeket az üzemi bevételeket. Mindezek után az történt, hogy a pénz­ügyminiszter erélyes hangú leiratot intézett a fővároshoz, amelyben utasítja a székes­­főváros tanácsát, hogy az előirányzott pót­adót ötven százalékra szállítsa le, de el­várja, hogy a jövőben ú­gy gazdálkodik a főváros, hogy 1928. évre a városi pótadó nem lesz több negyven százaléknál. A le­irat követeli azt is, hogy a hatalmas ösz­­szegű üzemi bevételeket állítsa be a fővá­ros költségvetésébe. A főváros leirata után rövidesen már megérkezett a pénzügyminiszter törvény­­javaslata is, amely legszigorúbban ellen­őrzi a törvényhatóság költségvetését. Ezek a kulisszatitkai és­ furcsa előzményei a pénzügyminiszter törvényjavaslatának. Egy orosz hercegnő kálváriája Budapesten Férje, a magyar huszárkapitány, gyermekeivel együtt elhagyta Jászai Mari gondoskodott róla: segítette, elhelyezte, tanította; most végre Bécsbe került egy fényképészműterembe (Saját tudósítónktól.) Böjtsig Lakatos István­­ huszárfőhadnagy 1922-ben Szibérián, Kínán,­­ Japánon és Amerikán át az egész földet meg-­­ kerülve hazaérkezett Magyarországba. Magá­val hozta fiatal feleségét, egy orosz asszonyt és két apró gyermekét. Regényes körü­kné­ s­­ok között házasodott meg. Az orosz forra­­­­lom alatt a forradalmi törvényszék halálra ítélte, egy orosz családnál keresett menedé­ket és a véletlen úgy hozta magával, hogy a család katona fia magyar fogságba került és a kenyérmezei fogolytáborban halt meg. — Ezt a magyart az Isten küldte, — mondta Feodorov Darin Szergej herceg, aki­nek házához menekült a fiatal katonatiszt. A herceg leánya, Szonja, érdeklődni kezdett a csinos liszt iránt, az érdeklődésből szere­lem lett és a szeretemből házasság. Még Oroszországban megesküdtek szovjet törvények szerint. 1921-ben útnak indult a fiatal pár és két kis gyermeke. Az asszony szülei minden­nel ellátták őket, egy kis kézitáskában meg­becsülhetetlen értékű ékszereket vittek ma­gukkal, többek közt egy gyönyörű gyöngy­sort, amelyet viaszkkal vontak be, hogy el­rejtsék a szovjet­ pénzügyőrök kutató tekintete elől Az ékszereket sikerült is megmenteni és hosszas hányattatás után kis kézitáskájukban sok pénzzel és sok értékkel megérkeztek Budapestre. A keleti pályaudvaron a hazatérő fogoly tisztek ünnepélyes fogadtatásban részesültek. Hosszú szónoklatokat intéztek hozzájuk, meg­ ,­jelentek a különböző hivatalos testületek­­ képviselői is és Böjthy Lakatos István ekkor így szólt az utazástól törődött feleségéhez: — Ülj le egy kicsit a váróteremben, valami kis elintéznivalóm van, mindjárt jövök. Ezek­kel a szavakkal otthagyta a fiatalasszonyt és kezében a pénzt és ékszereket tartalmazó kézitáská­ra­ eltávozott. Szonja soha többé nem látta viszont a férjét. A fiatal asszony a két gyermekkel órák­­h­osszal várakozott fáradtan, éhesen, egy fil­lér nélkül. Okmányok se voltak nála, me­lyekkel személyazonosságát igazolhatta volna: mindene a kis kézitáskában maradt Mikor a hatóságok emberei megtalálták ideiglenesen elhelyezték a kőbányai Orosz Otthonban. És ekkor Jászai Mari vállalt szerepet ebben a szo­morú történetben. Jászai Mari már a háború alatt élénken ér­deklődött az orosz hadifoglyok iránt és amennyire tőle telt, támogatta is őket. Mikor megtudta, hogy Kőbányán egy menhelyen orosz asszonyok tartózkodnak, akiket magyar férjeik hűtlenül elhagytak, — mert Szonja esete nem volt egyedül­álló, — nem restelte a fáradságot és kiment Kőbányára megláto­gatni őket. Az orosz tanyán a legtöbb asz­­szony apatiku­s, szláv közömbösséggel hevert a priccsén, csak a kis Szonja nem vesztette el akaraterejét. Hercegi származása még elesett­­ségében is meglátszott rajta. Jászai Marinak nyomban feltűnt a többi asszony között. Mun­kát vitt neki, amelyet az asszony mindig pontosan elvégzett. És a teljesen magára ha­gyatott fiatal asszony görcsösen belekapasz­kodott Jászai Mariba: könyörgött neki, hogy szabadítsa ki szörnyű helyzetéből. Jászai Mari kis idő múlva csakugyan rendes, tiszta lakást bérelt számára a Gödöllő melletti Öreghegyen. A kisgyerekeknek nem kellett többé sötét, nyirkos odúkban lakni, a házikó ablakai kertre néztek. Hogy a megélhetéséről gondoskodjék, Já­szai Mari kitaníttatta a fiatal­asszonyt a fény­képész mesterségre. De amíg ebből nem­ tudta magát fentartani, a nagyasszony állandóan vitte neki a munkát. Hetenkint kétszer, há­romszor utazott ki Gödöllőre, hóna alatt nagy köteg fehérneművel. Jászai Mari ennél még többet is tett. Ma­gyar szíve nem tudta elviselni, hogy az orosz asszony itt miköztü­nk idegenül álljon szem­ben a magyar lélekkel. Maga tanította ma­gyarra. Pontosan feladta neki a leckét, úgy­szólván napról-napra és könyörtelen szigorú­sággal megkövetelte, hogy az asszonyka min­dig pontosan megtanulja. Szonja rohamosan haladt a magyar nyelvben, mire Jászai Mari áttért a magyar irodalomra és a magyar tör­ténelemre. Szonja­ csak úgy fújta az ezeréves magija történelem összes dátumait: a Hon­foglalást, Szent István trónralépését, az arany­halál, a tatárjárást ... Majd Jászai Mari egymásután átvette vele a magyar költőket és regényírókat. Egyszer Szonjának egy meggondolatlan megjegyzése miatt majdnem levette róla a kezét. Petőfinek azt a versét tanulták éppen, amely így kezdődik: „Ha a föld Isten ka­lapja ...“ Ez a hasonlat sehogysem fért a kis Szonja fejébe. — Ez a Petőfi nem génié, —­ mondta. — Hogy írhatott ilyen ostobaságot? Jászai Mari ezen annyira felháborodott, hogy elkergette az orosz asszonyt. Szegényke másnap újra bekopogott Jászainál, de Jászai nem eresztette be. Harmadnap, ne­gyednap újra megismételte a kísérletet, amíg Jászai Mari végül maga elé bocsátotta. Néha, mikor a fiatalasszony sírva fakadt, mert szomorú sorsára gondolt, a nagyasz­­szony szentori hangon kiáltott rá: —­ Ne bőgj, hiszen erős vagy! De közben az ő szeméből is potyogtak a­ könnyek... Azután: Jászai Mari megbetegedett és el­ment örökre....Az orosz hercegnőt most mások vették gondjukba: ugyancsak a Nem­zeti Színház tagjai, akikhez betegágya mellől küldte volt a kis Szonját a Nagyasszony. A férjét nem látta­ viszont, de magyar szívek jóságából kapott pénzt, ruhát, útiköltséget és néhány nappal ezelőtt a magyar asszonnyá lett orosz hercegnő felutazhatott Bécsbe, ahol a D’Ora-műterem fogja alkalmazni. Magával vitte a gyermekeit és Jászai Mari jóságos lel­kének egy darabját... Spanyo­l járvány ellen­i legjobb véd­­’em « Az SZí3 ra2 láb v! N­ vJtk GunWer clpfihAz Ne vásároljon csillárt mc? -1 angu masszív bronzcsi­lár, jA, jk rí komplett •....................46.— P j- A*!/a- tF 5T»--^h lAngu masszív bronzcsillár, jV' ' cm komp­ett . ..............70. P a,c‘l linn felszerelve, y Óliási választék H5S ' Jeteor'* rt.'r?tr-kr^aruou Eladás miuvban i^. Vidékre ábrák ­ A Már. tárgyal Kürtössy László gé­pészmérnök nagyjelentőségű találmányá­nak megszerzéséről. Kürtössy László oki. gépészmérnök automatikus vagonkapcsoló­készüléket talált fel, szabadalmát azonban a Ganz-Vagongyár megtámadta. A legfel­sőbb szabadalmi bíróság tegnapi főtárgya­­lásán elutasította a Ganz-cég kifogásait és megadta Kürtüssy mérnöknek a szabadal­mat, amelynek megszerzése iránt a Máv­ igazgatósága most tárgyalásokat kezdett a mérnökkel. ­ Farsang A Protestáns bál rendezősége közli a bál háziasszonyaival és tb. elnökeivel, valamint a bál közönségével, hogy a fővénökök este pont 10 órakor érkeznek, miért is háromnegyed 10 órától az ajtók 30 percre lezáratnak. Szíves­kedjenek azért legkésőbb háromnegyed 10 előtt megjelenni. Jegyek este 7 óráig a Hungária­­szállóban előre is megválthatók. Tun­k'Minni-bál. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági R­­t. tisztviselőháza szokásos évi Tungsram-bálját folyó hó 29-én, szombaton­ rendezi a budai Vigadóban. A rendezőség óriási előkészüle­teket tesz, hogy a Tungsram-bál, mint a múltban, íiz idén is a szezon legnagyobb sikerű bálja legyen. A Waldmann-jazzband és Kóczé László zenekara fognak egymással a bálon versenyezni, hogy a kö­zönség minél jobban mulasson. A hölgyek körében már most rendkívüli érdeklődés mutatkozik a tánc­rendek iránt, amelyek a megszokott ízléses és érté­kes kivitelben a hölgyek részére kedves meglepeté­sül fognak szolgálni. A. »'lmrit«*polikliinika b­áljn. A „Charité poliklinika“ orvosai február 5-én a Gellért-szálló összes termeiben bált rendeznek József Ferenc dr., főherceg és Anna főhercegnő ő királyi fenségei leg­több védnöksége alatt. A Lady patronessek és dísz­­elnökök sorában a magyar társadalom legismertebb előkelőségei foglalnak helyet. Akik meghívóra tar­tanak igényt, forduljanak a bálirodához. VI., Csen­­gery­ utca 69. - A Magyar—Lengyel Egyesü­let január 27-én a magyar Úri’ Kaszinóban (Egyetem­ tér 5.) délután 5 órakor teadélutánt rendez. A finnsrvaliAzi bAlt, amely február 12-én lesz a pesti Vigadó összes termeiben, művészi hangver­seny előzi meg, amelyen Szean Béláné, Gál Gyula, Leier Zlubert, Rózsahenyi Kálmán és dr. Polányi Ferenc lépnek fel. Sasbál. A Saskör fiatal gárdája nagy lelkese­déssel készíti elő a Saskür régi székházának dísz­termében (IV., Irányi­ utca 17. sz.) február hó 1-én tartandó Sasbált. A Belváros előkelő közönsé­gének rendkívüli érdeklődése biztosítja a bál si­kerét. V­ilittimn Ivatolíka a Kör jubileumi bálja február 1-én lesz a körnek II., Fő­ utca 83. sz­. alatti helyiségében, József Ferenc főherceg és Anna főhercegasszony fő­védnöksége mellett. A kör 25 éves fennállása alkalmából rendezett bál tiszta jövedelme a kör székházalapjának jut. A Toldi Miklóst Cserkész­­Mapat öreg cserkészei január 29-én este 10 órakor Ripka Ferenc főpolgármester fővédnöksége alatt a Gel­lért-szálló összes termeiben zártkörű táncestélyt rendeznek. A B­­­TE tornAMzbAlt rendez február 5-én szombaton este 9 órai kezdettel az újpesti Köz­művelődési Kör Árpád­ út 56. szám alatti helyi­ségében. A b­ndapesti Atlétikai Klub szombaton január 22-én tartja meg idei nagy bálját a Teréz­ körút 40. sz. alatt levő kaszinó helyiségei­ben. A Kereskedelmi Alkalmazottak Or­­sz Állom Szövetsége nagyszabású művészhang­­versenyt rendez január hó 30-án, vasárnap este 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében (Liszt­ Ferenc­ tér) a visegrádi üdülőtelep és a munkanélkülivé vált kereskedelmi alkalmazottak javára. Fellépnek: Albertiba. Ferrari: Kende Mária. Medek Anna. Dénc­s György. Petk­es Sán­dor. Szekeres Ferer­c. Szende Ferenc. Szikla Adolf. Jegyek a szövetség irodájában (IV., And­­rássy-­út ) (17. T. em.) kaphatók. RAKTÁRUNK AKASZTÁSA MIATT: Frakking 9.60, 12.50 F Nyakkendő 1.76, 2.64, 4.40 P Hasonlóan szenzációsak többi cikkeink árai is! NYAKKENDŐHÁZ IV., KIGYÓ-UTCA és Apponyi - tér sarok Klotild-palota Kitűnően teleltek a vetések A kedvező időjárás elősegítette a gazdasági munkák elvégzését A legutóbbi hivatalos vetésjelentés köz­zététele óta eltelt öt hét időjárása a nor­málisnál általában enyhébb és a legtöbb vidéken kellő mértékben csapadékos volt. Néhány nap kivételével nappali fagy az egész öt hét alatt sehol sem­ volt. Az öthe­tes időjárás csapadéke­loszlása időrendi szempontból kedvező volt, amennyiben rövid száraz és rövid nedves időközök gyakran váltakoztak. Hótakaró mindig csak rövid időre képződöt, s legtovább Hajdú- és Sza­­bolcs megyékben tartotta magát. Az enyhe időjárás a gazdasági mun­kálatok végzésére igen kedvező volt. Eleinte az elmaradt szántások pótlása és trágyahordás, később belső majomi mun­kák, tűzifa vágása és szállítása, fák ga­­lyazása tengeri morzsolás, legelők tiszto­­gatása­­.­­s vannak folyamatban. Az őszi vetésekre a néhány napig tartó hidegek nem jelentenek veszélyt. A vetések általában szépen megerő­södve és kellőképpen megbokrosodva mentek a télnek, csupán a korai vetésekben mutatkozik he­­lyenkil futrinka és bagolypille kár. A takarmánykészlet a kiteleltetéshez elegendő tesz, sőt több helyen felesleg és eladó készlet is van. Kereslet azonban nem igen mutatkozik, mert a takarmány minő­sége túlnyomó részben gyenge. A jószág egészségi állapota jó, csak igen szórványosan léptek fel vidékenként ki­sebb mértékben járványos betegségek.

Next