8 Órai Ujság, 1927. január (13. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-12 / 8. szám
diétái ■ Én 1 ' Ctf Budapest, 1927 január 12 l£. m,kBLLISiW ^ Szerda XIII. évfolyam 8. sz. wamaammm Szerkesztőség és kiadóhivatal: VF József körut 9,1. em. Telefonszámaink: József 163—06, József 163 07, József 163—08, József 163—09 '•^n—WTTtBT'Tf’VT'TF~m— I 11| III | SM!Mam»awmMMMWiumw»^^ jatma—— ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ - KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁMÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 6 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIA- ÉS OLASZORSZÁGBAN 50 CENT Az életmentő A huszonkét esztendős ifjú katonatiszt, aki harminc percig harcolt a jég rianásában, a fagyos ár halálos örvényében, hogy megmentsen két emberéletet és aki e fenséges önfeláldozás tragédiájában elvesztette a maga fiatal életét. Hanzély Pál megérdemli, hogy az egész világ fölfigyeljen hős tettére és nemzete büszkén tekintsen e klaszszikus magyar cselekedetre. Mert ez az ifjú katonatiszt magyar volt minden csepp vérében, ragyogó lelkének egész tartalmában, bátorságában, kötelességtudásában, gondolkozásának nemes szárnyalásában, tettrekész hősiességében és magyar volt mosolygó halálában is. Ha nem vinné el a hírnevét és származását, fenséges elmúlásának módja, mindenütt a világon azt hirdetné, hogy ez a hős: magyar volt! Mi azértállunk meg itt, a fiatal magyar katonatiszt önfeláldozásának klasszikus példája előtt, hogy ennek a magyar léleknek szépségét és ragyogását belefűzzük a nemzeti gondolatba, abba az eszménybe, amely a nemzet életének vezető szövetneke. Az a huszonkét esztendős ifjúság, amely e hős magyar katonatiszt arcán virult és lelkének töretlen szép erényeiben csillogott, egyik ragyogó ékszere a nemzeti gondolatnak és egyik tényezője a magyar élet feladatainak. A lovagiasság, a tettrekész bátorság, az egyéni képesség lendülete, amely akármelyik hétköznapi perc eseményéből fel tud szárnyalni egy fenséges erkölcsű cselekedet kimagasló példaadásába, ez a magyar lélek tulajdonsága és mindez a sorsunkért harcoló nemzeti gondolatnak egyik talapzata is. A fiatal magyar katonatiszt ily életre tett esküt tiiszttéavatásának szép parádéján a nemzeti lobogó előtt. És mily hamar váltotta be eszményi cselekedetével, ízig-vérig hős magyar önfeláldozásával a nemzeti gondolatba kapcsolódott fogadalmát. A megrendülés mögött, amit e tragédia okoz, feltolul a magyar lélekben a büszkeség és az a biztató tudat, hogy e tragédiában a nemzeti élet reménysége csillog. Mert a Hanzély Pálok lelkében sarjadzik a jobb jövő reménysége. Az ő hősiességük és halált megvető bátorságuk egyik záloga a boldog magyar élet elkövetkezésének és dicsőséges nemzeti múltúnk feltámadásának. Ez a példa a mai világ sok léhasága között úgy jelenik meg társadalmi életünkben, mint Madách tragédiájának római jelenetében a dőzsölök tivornyáját elcsendesítő apostoli szó. Mint ott, az a grandiózus intelem csendet parancsol a tivornyák zajába és a lelkek magába szállását követeli, úgy harsog fenséges moráljával az ifjú magyar katonatiszt nemes kötelességtudása példa gyanánt azokra, akik csak a léhaság serlegében látják az élet kelyhét és neon ismerik a magyar lélek kötelességeit. Adjon a Gondviselés sok ily hőst a nemzeti gondolatnak és nekik az élet szörnyű tragédiái helyett feladatuk dicsőségét! Kiadták a kegyelmi kérvényt a frankper elítéltjei ügyében A TESz háromtagú ma délben fogadta (Saját tudósítónktól.) A kormányzó kabinetirodájában ma délben 12 órakor megjelent a Társadalmi Egyesületek Szövetsége képviseletében Szontágh Tamás társelnök vezetésével Gálócsy Árpád és Zinnnemann Lajos dr. és a kabinetiroda útján kihallgatást kértek a kormányzótól, hogy átadhassák azt a kérvényt, amelyben kegyelmet kérnek a frankper jogerősen elítéltjeinek, Nádosy Imrének, Windischgraetz Lajos hercegnek és társaiknak. A kabinetiroda kieszközölte a kihallgatást és valamivel 12 óra után a kormányzó, más küldöttségekhez hasonlóan, fogadta a küldöttséget, amelytől azután átvette a több, mint háromszázezer aláírást tartalmazó kegyelmi kérvényt, majd elbúcsúzott a küldöttség tagjaitól. A képszélt spanyol betegek máris tömegesen jelentkeznek Mudapest hivatalos Jelentés: Budapesten egyetlenegy spanyol influenza sem fordult elő (Saját tudósítónktól.) Jobb félni, mint megijedni: — ebben a mondatban foglalható össze mindaz, ami most nálunk a spanyolnáthával kapcsolatban történik. Tény az, hogy az influenzának ez a veszedelmes fajtája a nyugateurópai országokban felütötte a fejét és nagyon helyesen tették a közegészségügyi hatóságok, amikor foglalkoznak a védekezés és az óvóintézkedéseik kérdésével. Minden civilizált országban a felelős tényezők kötelessége a közegészség biztosítása és csak helyeselhető Vass József népjóléti miniszternek az az intézkedése, hogy a szükséges elővigyázati rendszabályokat már most életbelépteti. Mindebből azonban nem kell okvetlen arra következtetni, hogy a betegség már közöttünk is van, sőt még arra sem, hogy Magyarország okvetlen beleesik a betegség terjedésének hullámvonalába. A spanyolinfluenza Nyugat-Európában kétségtelenül megvan, járványszerű pusztításról azonban ott sem lehet beszélni, sőt figyelemreméltó és Magyarország szempontjából kedvező jelenség, hogy legközelebbi szomszédunkban, Ausztriában a spanyolnáthának még nyoma sincs. Úgy látszik, hogy a betegség terjedésének az útja egyelőre dél-északi irányt mutat, mert erre vezethető vissza, hogy Spanyolország, Franciaország után Skandinávia az a terület, ahol a betegség legújabban jelentkezett. Érdekes, ám pszichológiai szempontból teljesen érthető, hogy a külföldi hírek és az elővigyázati intézkedésekről szóló jelentések után Budapesten ma már sokan spanyolinfluenzásnak érzik magukat, ami kizárólag a képzelődéssel és hipochondriával magyarázható. Annak dacára, hogy a közönséges influenza is csak a normálisnál kisebb mértékben van meg Budapesten, sokan influenzásnak, sőt spanyolbetegnekképzelik magvukat. Pedig a két megbetegedés között laikusok által is könnyen megállapítható különbségek vannak. A közönséges influenza általános levertséggel, izületi fájdalmaikkal és légzőszervi megbetegedéssel jár, míg a spanyolnátha minden átmenet nélküli magas lázzal szokott jelentkezni, amellett, hogy érzékenyen szokta befolyásolni a szív, az idegrendszer és a gyomor működését is. Minden ijedős és a képzelődésre könnyen hajlamos egyénit megnyugtathat az a vitathatatlan tény, hogy Budapesten, sem pedig az ország területén egyetlenegy spanyol megbetegedés sem fordult még elő és így minden képzelgés csak fölöslegesen befolyásolja az ilyen személyeik közérzetét. A nedves időjárás miatt Budapesten több könnyű lefolyású náthaláz fogdott elő A közelmúlt nedves és hideg időjárás következtében Budapesten több náthaláz megbetegedés fordult elő, amelyik szintén egyik oka annak, hogy a közönség mindjárt spanyol influenzára gondol. Erre vonatkozólag kérdést intéztünk dr. Csordás Elemér székesfővárosi tisztiorvoshoz, aki a 8 Órai Újság munkatársának a következőket mondotta: —■ Az utóbbi napokban a lázas kuruton megbetegedések száma jelentékenyen emelkedett. Ez a betegség nagymértékben ragadós is. Az ilyen influenza-megbetegedések az utóbbi két nap alatt nagyobb számban fordultak elő, úgy hogy a Szent László-i kórházban 10 ilyen influenzagyanús beteget vettek föl. Ezek azonban egyáltalán nem viselik magukon azt a jelleget, amelyet az