8 Órai Ujság, 1927. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-06 / 53. szám

1927 MÁRCIUS 6 Ostrom — a Nemzeti Színház ellen A Nemzeti Színházban megkezdték a Mo­­liére-ciklus jegyeinek az árusítását. Ilyen, ost­romra még a színház legöregebb tagjai sem emlékeznek; az irodából ki kellett tiltani az érdeklődök tömegeit, mert szétfeszítették volna a falakat. — A színháznál kénytelenek voltak sorszámokat osztani a tömegnek s az emberek most sorszámmal a kezükben szo­rongnak a Nemzeti Színház első emeleti fo­lyosóján. A színház egyébként szorgalmasan készül a „Széffé­­szeggel" bemutatójára, amelyhez Kürthy György tervezett új díszleteket. A Nemzeti Színház irodája most folytonosan ostrom alatt áll. Szakadatlanul jegyeket kér­nak a „Te csak pipálj, Ladányi!" előadásaira is. Az emberek óvatosak, tudják, hogy hiába kéritek jegyet, ha nem kérnek egy héttel előre . Ilyen izgalmas élet van most a Nemzeti Színház tájékán. A Don-kozákok A karéneklés művészetének csúcspontja, a harminc egynéhány tagú kórus remekbe készült és tökéletesen játszott hangszer­ként engedelmeskedik vezetőjének, a szug­­gesztív erejű Serge Jaroffnak. Dinamiká­ban, tónusban, kifejező erőben egyaránt tökéletes produkció, melyhez hasonlót még nem hallottunk, legföljebb a Sistmá­ban. A printtenorjuk — szinte állandóan falzettben énekel a magas E-ig — sokszor emlékeztet is a sixtusi énekkar diskantjára, de a középfekvésben férfias érccel csillog­nak hangjai, a basszus erőlködés nélkül száll le a mély A-ig. Tökéletes ritmusérzék, kitűnő hallás, abszolút fegyelmezettség és a képzelhető legplasztikusabb kifejező erő jellemzi ezt a társaságot, amely a legegy­szerűbb eszközökkel, egészen szimpla har­móniákkal a legm­eglep­őbb hatásokat tud­ja elérni. Templomi énekeikben benne volt nemcsak az­ egész görög liturgia, de az egész orosz vallásos lélek is, világi dalaik­ból egyenlő szuggesztivitással csengett ki a szerelmi epedés és a mulató kozák vad­sága. Legszebb, feledhetetlen produkciójuk talán mégis az Ej udinyem, a volgai hajó­­vontatók híres dala volt, melynek előadá­sával szinte extázisba hozták a Vigadót szm­últig megtöltő közönséget. Ráadásaik között egy kitűnően eljárt kozáktánc is szerepelt. (h. s.) A „Díszelőadás“ próbái folynak a Vígszínházban Nagy különbség van főpróbák és főpróba között. Régi viccei jellemeznek egyes szín­darabokat, úgy, hogy egészen jók lennének, csak premiert ne kellene belőlük tartani. Á­ premiert­ mégis csak muszáj tartani. A fő­próba tartásának azonban mindenféle válto­zata­­van a meg nem tartástól az ünnepélyes, egészen bemutatószerű főpróbáig, az ingye­­rsestől addig, amikor a premieráraknál is többet fizetnek a fejpróbahiénák. Persze az a legnagyobb öröm színházinak is, szerzőnek is, ha főpróbák egész sora tart­ható. Ha a darab, amint mondani szokás, annyira készen v­an, hogy akár megtarthatnák már a bemutatót, de mégsem tartják meg mert a darabon kívül álló okok ezt meg nem engedik meg, vagy feleslegessé teszik egy­­időre. Így vagyunk a „Díszelőadás"-sal, Fodor László új szm­játékával, amely a Vígszínház­nak legközelebbi újdonsága. Hiszen a Szenes Béla darabjának ötven előadása ugyancsak elég időt engedett arra, hogy elkészüljenek. És még készülhetnek tovább is, Budapest népe pedig idegesen várja, hogy mikor kö­vetkezik a főpróbák után a főpróba, a fő­próba után a nagy esemény: a „Díszelőadás" premierje. „Repülj fecském** minden este Farkas Imre poétikus, '“hangulatos szö­vegű, kedves, melodikus zenéjű­ operettje ke­rül minden este színre a Király-színházban abban a nagyszerű szereposztásban, amely­ben a bemutatóan adták: Biller Irénnel, Vaály Ilonával, Ráczonyi Gizivel, Nádor Je­nővel, Latabár Árpáddal, Halmay Tiborral, Szirmaival, Pártossal, Várnaival és Kere­kessél a főszerepekben. Ma, vasárnap dél­után mérsékelt helyárakkal Kálmán Imre világhírű operettjét, „A cirkuszhercegnő“-t adják. Jövő vasárnap délután ugyancsak mérsékelt helyárakkal az „Aranyhattyú” ke­rül színre Lábass Jucival, Somogyi Nusival, Vaály Ilonával, Rátkaival, Nádorral, Lata­­bárral, Szirmaival és Szakácscsal a fősze­repekben. ÓlfomjsáG VASÁRN­API X. OLDAl Mi történt a kulisszák mögött a„Csókról-csókra“szenzációs premierjén Amint előrelátható volt, a „Csókról-csókra" szenzációs sikert aratott a premieren is. Láz­ban égett ez estén a Magyar Színház nézőtere és színpada és egy láz uralta a kulissza mö­götti világot is. A kulisszáik mögül való ez a néhány följegyzés: Titkos Ilona öltözője valóságos virágos­­kertté változott. A művésznő ott állt az első felvonás után a virágerdőben és vidáman mondogatta: —­ Jaj, de jó operett-primadonnának lenni! És amint jöttek a gratulánsok, a fotográfu­sok, a színházi újságírók, egyre csak ezt han­goztatta: — Jaj, de jó operett-primadonnának lenni! Majd kissé elgondolkozva: — És én majdnem kimaradtam ebből a si­kerből . .. Mindenáron tengeri útra akartam menni . . . Kivel táncolná most a tangót Dénes Gyurka? . . . íj: Van a „Csókról-csókra!" második felvoná­sában egy jelenet, amelyben Csortos Gyula háro­mzor-négyszer és egyre fokozódó vehe­menciával hátba vágja Z. Molnár Lászlót. — Nagyon jól csinálja ezt Csortos, — mondja némi keserűséggel Z Molnár, — csak az a baj, hogy há­rom éve haragban vagyunk és ezt most — a hátámon érzem... Bródy Istvánnak gratulál Faludi Jenő, a direktor: — Na, kedves Pistám, most aztán vérké­pen megdőlt az a babona, hogy maga peches ember. Aki egy ilyen sikerben benne van, sőt annak egyik főrészese, annak nincs pech­je... Molnár Vera a főpróbán még folyton sirt a kulisszák mögött: nem tetszettek neki a ruhái. A premierre elkészültek az új ruhák és a kedves szobr ott boldogabb volt, mint valaha. — Tegnap még arra­ gondoltam, — mesélte a premieren, — hogy itt hagyok csapot-papot és még a nagy este előtt elutazom Berlinbe. Jaj, de okos voltam, hogy — aludtam rája egyet . . . Kertész Dezső oktatgatja az új operett­­színészeket. Neki könnyű, neki már voltak nagy operett-sikerei. Mondja is neki Dénes Gyurka: — Dezső, ötven év múlva rólad fognak úgy beszélni, mint most Szirmairól. Te leszel az örökifjú Kertész ... — Te már tavaly is az örökifjú Dénes Gyurka voltál! — vágja vissza Kertész Dezső; aztán — egymás nyakába borulnak . . . TITKOS ILONA MOLNÁR VERA KERTÉSZ DEZSŐ Vízvári Mariska: Tapasztalatok Szellemesnek vagy okosnak lenni két külön­böző dolog. Aki csak szellemes, az mindig mu­latságos. Aki csak okos, az többnyire unalmas. A férfi azért erősebb, mint a nő, mert sok­kal önzőbb. „Csalódtam benned" jelenti a mentegetőd­­zést arra, hogy „már megcsaltalak". Hinni valakiben vagy valamiben: jó. Csalódni abban: rossz. Mondhatom, hogy a jó érzés ko­rántsem aránylik a rosszhoz. „Fortuna szekerén okosan ülj!" Ördögöt! Erőszakosan ülj! Kifelé sírni, mikor befelé nevetünk, bravú­ros technika. Kifelé nevetni, mikor befelé sírunk: hőstett. Az öregedő szerelmes azt bocsátja meg leg­nehezebben fiatal imádottjának, hogy az nem vonül hozzá. Korholni, szidni, büntetni, ostorozni kell a fiatalság hibáit, de mindenek felett megérteni és menteni őket. Az életet i sak addig szeretjük, amíg nem ismerjük. Amint teljes öntudatra teszünk szert, már csak elszenvedjük. Csak az hisz igazán Istenben, aki meg is köszöni azt, amiért imádkozott. Az öregek abszolváló körülménye a fiatalság bolondsága. A fiatalok penitenciája az öregség okossága. Nem­ tudom mi szomorúbb? Fiatal fejjel öregnek lenni, vagy öreg fejjel fiatalnak ma­radni. — Azt hiszem, az utóbbi nevetséges, de az előbbi meg keserves. A házasság egyetlen enyhítő körülménye a válás. Az élet olyan, mint egy rosszul kiosztott színdarab. A hősnő­ többnyire gyáva, a szende többnyire merész, a szerelmes pedig mindig gikszert csinál. Mária Orska­­ a Belvárosi Színházban Mint értesülünk, Orska Mária még március havában vendége lesz a Belvárosi Színháznak. Társulatával a hónap középe­áján érkezik Budapestre és öt éjjeli előadásban mutatja b­e legújabb műsorát. Az esti előadások műso­rát továbbra is a Belvárosi Színház három nagysikerű egyfelvonásosa tölti ki. A 101 receptet tartalmazó könyvet kívánatra ingyen és bérmentve küldi: Dr. Skm­­etker Budapest, Vili., Conti utc 25. A tábla Salamon Béla, a Teréz­ körúti Színpad ki­tűnő igazgatója kaszinózott az este. Halmai Tiborral a ,,Fészekeiben. A kártyajárás Hal­maynak kedvezett, aki egymásután vágta ki a táblákat nagy diadalmasan. — Nem sajnálom tőled a táblákat, — mondta erre jókedvűen Salamon, — nekem úgyis táblám van minden este a Te­réz­ körüli Színpadon . . . Reso és tizenkét buda­­pesti szép asszony Megszűnt a spanyol­ láz és, mit tagadjuk?, örömmel üdvözöljük utódját, a Reso-lázat. Bizonyára nem kell bővebben megmagya­rázni az új láz ismereit, amelyek a Royal, Orfeum közönségén m­ulatkozn­aik minden este. Szűnni nem akaró kacajaihaz és menny­dörgésszerű tapszitkán, ezek azok a szimptó­­mák, amelyek Resaaiak, annak a páratlanul mulatságos nemzetközi artistának a produk­ciói nyomán matematikai pontossággal je­­len­tkeznek. Ez a Resa, mint minden igazi, vérbeli artista, szigorúan következetes ember és soha egy hajszálnyira sem tér el jól ki­dolgozott programjától. De Budapest, úgy látszik, a kivételek városa, mert itt esett meg Resoval, hogy szakított, illetve szakí­tani fog ezzel az elvével. Úgy történt, hogy a Royal Orfeum népszerű igazgatója, Zerko­­vits Béla tegnap este egy „váltót­ nyújtott át Resonak beváltás végett. A váltót tizenkét budapesti szép asszony zsirálta. A tizenkét szép asszony nem kevesebbet kért, kedvükért változtassa meg programját. A nagyszerű artista jól mulatott a kérésen, aztán nevetve mondotta Zerkovitznak: — Mondja meg a tizenkét szép asszony­nak, hogy kérésüket parancsnak tekintem. Megígérem, hogy ha a kérés aláírói még egy­szer eljönnek az Orfeumba, ráadásképpen egészen új és meglepő produkcióval fogom viszonozni érdeklődésü­ket. Honthy Hanna Herczeg Ferenc—Závon István, Karinthy Frigyes és Mikszáth Kálmán—Hevesi Sándor három egyfelvonásosában, a KÉK ÉS PIROS, a LEPKETÁNC és A BOR, AZ ARANY ÉS AZ ASSZONY hármas szerepében a BELVÁROSI SZÍNHÁZ és az egész idei szezon legkimagaslóbb szen­zációja. A lázas ü­nnneplés, amely az égész estén végigkíséri a nagyszerű előadást, a Kék és piros után olyan tomboló tapsokban és szűnni nem akaró kihívásokban robban ki, amilyenre eddig a legforróbb színházi sike­reknél sem volt­­­élda. Honthy Hannának Gózon Gyulával, RADICS BÉLA és zenekarának kísérete mellett előadott ma­­gyarnóta-duettja valósággal eztázisba hozza a" zsúfolt házak közönségét. Az óriási sikerre való tekintettel a három egyfelvonásost ma, szombaton, vasárnap, hétfőn, kedden, szer­dán, pénteken, szombaton, vasárnap és jövő hétfőn is játsszák, míg az 50-ik előadás felé­ közeledő rendkívül mulatságos A FEHÉR EGÉR csütörtökön este, most és jövő vasárnap d. u. (mérsékelt belvárakkal)­­ kerül szint­e. Csütörtökön új műsor a Royal­ Aportéban

Next