8 Órai Ujság, 1928. október (14. évfolyam, 223-248. szám)

1928-10-02 / 223. szám

! Csodálatos kara lesz ha nálam szerzi be Kabátját Kabátjaim híresek! Páratlan szép választék! Feltűnő olcsó árak! Zoltán Szervita-tár­a, az udvarban folytonégő kályhák ! Magyar Radiátorgyár Részvénytársaság városi mintaraktárában, Budapest, Kálmán-utca 11 Telefonszám: L. 903 - 08 Ábrás nagy árjegyzék kívánatra ingyen! KEDD 2. OLDAL órai&díj 1928 OKTÓBER 1 Az iparosság érdekeinek is hangot kell adni az ország házában Osztálykülönbség nélkül mindenki Bazsó Józsefet támogatja Nagykanizsán — Bazsó József és Kállay Tibor programbeszéde Nagykanizsa, okt. 1. (Saját tudósítónktól.) Nagykanizsa válasz­tópolgársága óriási érdeklődéssel nézett a két képviselőjelölt, Kállay Tibor és Bazsó József programbeszéde elé. Ez az érdeklődés és a­­nagyarányú előkészület mutatja, hogy a vá­lasztás olyan erős küzdelmet fog hozni, ami­lyenben Nagykanizsának eddig még sohasem volt része. Az ajánlások gyűjtése teljes erővel folyik, mert az ajánló íveket szerdán be kell adni és mindkét párt már akkor igazolni akarja számbeli fölényét. Bazsó József tegnapi programbeszédét meg­előzően a Polgári Egyletben iparos nagygyű­lést tartottak Ujváry Géza volt országgyűlési képviselő elnöklete alatt. A gyűlésen közel négyezer ember jelent meg és nagy lelkesedés­sel tüntetett az egységes párt jelöltje mel­lett. Papp József, az IPOSz elnöke beszédé­ben azt hangsúlyozta, hogy az iparosság érdekeinek erőteljesen hangot kell adni az ország házában. Körmendy Mátyás, Radócz János és Molnár Lajos után Szepőssy Ferenc igazgató szólalt fel, aki beszédében Kállay Tibor működését kritizálta. Végül Hajdú Gyula dr. vármegyei főügyész kijelentette, hogy társadalmi osztály különbség nélkül mindenki Bazsó mellé áll, mert Bethlen István zászlajának győzedel­meskednie kell. Bazsó József vasárnapi programbeszéde a leglelkesebb hangulatban folyt le a Deák­ téren ugyanakkor, amikor Kállay Tibor az Erzsébet­­téren tartotta programbeszédét. Bazsó Józse­fet a gyűlésen megjelent nagyszámú közön­ség lelkes ovációval fogadta. Ujváry Géza megnyitóbeszéde után Bazsó József lépett az emelvényre. Beszédében kifejtette, mi indította őt arra, hogy a jelöltséget elfogadja. Hangsú­lyozta, hogy egy cél lebeg előtte: munkát akar juttatni a munkanélküli iparosoknak, hogy a ma még csöndes, üres műhelyekben újra szorgoskodjanak a dolgos munkáskezek. Jobb munkabért akar kivívni a munkásságnak s a népet jobb sorsba akarja juttatni a kor­mány segítségével. Ehhez nem kell tudomány — mondotta Bazsó József, — csak akarat, szív és egy kis szociális érzék. Az egész társadalomért akar küzdeni, nemcsak egyes osztályért. Hogy mit nem lehet csinálni, azt már tudjuk, most azt akarja megmutatni, hogy mit lehet kivívni a parlamentben. A numerus clausus törvényt szerinte nem lehet tovább fenntar­tani, módosítani kell és minden társadalmi osztálynak bizto­sítani kell a megélhetés feltételeit Bazsó József nagy hatású beszéde után Ru­­zsinszky Béla, Tamás János és Körmendy Mátyás szólaltak még fel. Délután Kiskani­­zsán mondotta el programmbeszédét Bazsó és itt az összegyűlt mintegy ötezer gazda lelkesen tüntetett az egységes párt jelöltje mellett. Kállay Tibor, Szilágyi Lajos, Berki Gyula és Reischl Richárd országgyűlési képviselők társaságában jelent meg az Erzsébet­ térre összehívott nagygyűlésen, hogy elmondja programmbeszédét. Kállay programmbeszé­­dében hangsúlyozta, hogy hirdetni akarja a polgári alkotmányosságot és a gazdasági élet megalapozásának szükségét, majd arról szólt, hogy miért fordult szemben Bethlen István gróf kormányával. Éleshangú ellenzéki beszé­dében súlyos szavakkal támadta a kormány munkáját és a kormánypárt politikai maga­tartását . Kállay Tibor után Szilágyi Lajos és Berki Gyula beszédeikben a kormány működését kritizálták éles szavakkal, majd P. Máthés Hilár szentferencrendi plébános azt hangoz­tatta, hogy senki se dobjon követ a pap­ságra, ha az az önkényeskedő kormányt nem támogatja. Almásy László nyilatkozik Kállay sértő hasonlatáról Politikai körökben élénken tárgyalják Kállay Tibornak egy kijelentését, amely az egyik hétfői lap tudósítása szerint a tegnapi programbeszéden hangzott volna el. A kijelen­tés — amellyel egyébként lapunk vezető helyén is foglalkozunk — az egységes párttal kapcso­latban Szokatlanul sértő hasonlatot tartalmaz s általában megütközéssel vették tudomásul, hogy éppen Kállay Tibor használt volna ilyen hangot, akiről a politikai fegyelmezetlenség­nek ezt a mértékét alig is akarják feltételezni. A kínos benyomást keltő incidensről megkér­deztük Almásy Lászlót, az egységes párt ügy­­vezető elnökét, aki a következőket mondotta a 8 Órai Újság munkatársának: — Nem tudom, való-e az, hogy Kállay Ti­bor nagykanizsai beszédében azt a kijelentést tette, hogy „pulik tartják együtt a nagy nyá­jat, de ne felejtsük el, hogy a pulik minden gazdának egyformán fognak szolgálni". — Ha tényleg megtette volna e kijelentést, — amit őszintén szólva nem teszek fel róla, — de ha tényleg megtette, abban az esetben meg kell állapítanom, hogy pártunknak vele szemben alkalmazott nobilis eljárását ízléste­len személyeskedéssel viszonozta, ami annál elítélendőbb, mert nem nevezi meg azokat, akikre sértő kijelentését értette. ­rohv nnm» .n. fi­aiTi heh hmhhd WÁ „ORANIER” ES „MARABU” — Megölte a vaslakk. A múlt év december 19-én Gráf Gyula mázolósegéd Újpesten egy kovácsműhe­lyben lecinkézett bádogedényben vas­­lakkot melegített, hogy azt feloldva, más edénybe átönthesse. A gyors melegítés folytán a bádogedény alja levált, a vaslakk a forró tűz­helyre ömlött s az éppen belépő Bujdosó István nevű fiatalemberre fröccsent. Bujdosó a súlyos égési sebekbe rövidesen belehalt. A királyi ügyész­ség gondatlanságból okozott emberölés miatt vádat emelt Gráf Gyula ellen s a törvényszék Krayzell-tanácsa ma tárgyalta az ügyet és a ki­hallgatott műszaki szakértők meghallgatása és a lefolytatott bizonyítási eljárás után Gráf Gyu­lát felmentette a vád alól. — Veszett kutya a Futár-utcában. Ozmann Pálné Futár-utca .13. szám alatti fuvartelepén vasárnap elszabadult a láncáról egy farkaskutya, amely megmarta Rezső Gyula MÁV fűtőt. Ez­után az összes állatoknak esett neki, azokat is megmarta. Majd kiszabadult az utcára, ahol nagy riadalmat keltett. Hosszas hajsza után agyonlőtték a veszedelmes állatot, melyről meg­állapították, hogy megveszett. Szobrászművész és katolikus pap rágalmazási pere Milyen nyilatkozatot akart aláíratni Csiszár János dr. Magyary Gyuláról? — Harc egy kisleány gyámsága körül (Saját tudósítónktól.) Magyary Gyula dr­­római katolikus lelkész rágalmazás vétsége cí­mén feljelentést tett Csiszár János szobrász­­művész ellen. Feljelentésében elmondta, hogy a szobrászművész júliusban felkereste Farkas József házfelügyelőt és feleségét, akikkel alá akart íratni egy nyilatkozatot. A nyilatkozat szerint Farkasék elismerték volna, hogy a házban lakó Magyary Gyulához serdülő leá­nyok és festett életű nők járnak és a lelkész viselkedése annyira megbotránkoztató, hogy a lakók is már többször kérték a házfelügyelőt, hogy vessen véget ennek a botrányos dolog­nak. A büntető járásbíróságon Bán Andor dr. járásbíró mára tűzött ki tárgyalást ebben az ügyben. A feljelentés ismertetése után Csiszár János kijelentette, hogy nem érzi magát bű­nösnek. Tagadta, hogy olyan értelmű nyilat­kozatot akart volna aláíratni a házmesterek­kel, mint amilyenről a feljelentésben szó van. Ezután részletesen kitért az ügy hátterének is­mertetésére. Elmondotta, hogy tulajdonképpen tizenkét éves kisleányának a gyám­sága miatt állanak szemben egymás­sal. Előadása szerint gyermekét örökbefogadta dr. Várady László, a kisleány keresztapja. Dr. Várady László és felesége később meg­haltak és ekkor kiderült, hogy dr. Várady új végrendeletet csinált, melyben rokonai rá­beszélésére, előző végrendeletével ellentétben, Magyary Gyulát nevezte ki a kisleány gyámjául. — Én természetesen — folytatta — igen elkeseredtem és jelentkeztem az árvaszéknél is, amely visszahelyezett apai hatalmamba. Csiszár elmondotta még, hogy még a her­cegprímásnál is járt ebben az ügyben, aki azonban engedélyt adott Magyarynak a gyámság elfogadására. Megpróbálta, hogy békésen intézze el Magyaryval az ügyet, de Magyary kijelentette, hogy felveszi a harcot. Csiszér ezután elhatározta, hogy érdeklődni fog Magyary múltja után. Magyary ház­­mesternéje elmondotta neki, hogy fiatal leányok járnak a főtisztelendő úrhoz, egyesé­vel és csoportosan is. Kijelentette még a házmesterné, hogy erről az ura is tud. Ő azután otthon a házmesterné szavait írásba foglalta és másnap ismét elment, hogy a nyilatkozatot aláírassa. A házmester azon­ban nagyon agresszíven utasította el. A nyi­latkozatban egyébként nem volt szó feslett­­életű nőkről, sem botrányos viselkedésről, csupán az volt a nyilatkozatban, hogy Ma­­gyaryhoz leányok járnak. Ezt be is tudja bizonyítani. A vádlott kihallgatása után Nagy Lajos védő bizonyítási indítványt terjesztett elő. Kijelentése szerint az oldalági rokonok, akik a köteles részre akarták szorítani a gyerme­ket, segítőtársat kaptak Magyaryban. Ezért nevezték ki gyámnak. A védő több tanú kihallgatását kérte arra vonatkozóan, hogy Magyary lelkésznek miért kellett elhagyni a helyét a Sacré-Coeur leánynevelő-intézetben. Bizonyítani kívánja azt is, hogy Magyary lakásán tényleg jártak leányok, pedig hivatalos ügyben az iskolá­ban, vagy a templomban kellett volna a leányoknak őt felkeresniük. A lelkész jogi képviselője kifejtette, hogy Magyary Gyulának komoly oka volt a kisleány gyámi tisztjének elvállalására. Dr. Várady László a hónából kitiltotta Gsiszért, aki még a kisleányét sem látogathatta meg. Az ügyvéd egyébként a maga részéről teljes mértékben hozzájárult a bizonyításhoz. A járásbíróság a felek felszólalása után vé­gül is úgy határozott, hogy elrendeli a bizonyí­tást arra nézve, hogy milyen szövegű nyilatko­zatot akart a vádlott a házmesterekkel alá­íratni. Ezután kihallgatták Farkas Józsefné ház­mesternőt, aki elmondta, hogy Csiszér egy nyi­latkozatot vitt hozzá aláírás céljából. A nyilat­kozatban az volt, hogy Magyary a legrosszabb életet éli és feslett életű nők járnak hozzá, úgyannyira, hogy a lakók is szóltak már a ház­mestereknek, hogy tegyenek ebben az ügyben valamit. — Én, — folytatta vallomását Farkasné, — rögtön kifogásoltam ezt és kijelentettem, hogy nekem soha egy lakóm sem szólt, a nyilatko­zatot nem írom alá, mert nem felel meg a való­ságnak. Erre Csiszér művész úr azt mondta: „No jó, hát akkor kihúzom azt a részt, hogy magának szóltak a lakók !“ Farkas József soffőr, házmester ugyanilyen értelmű vallomást tett. Várady Miklós dr. miniszteri titkár tanú­­kénti kihallgatása után a védő kérte saját magának és Csiszér Jánosnénak kihallgatását. A járásbíróság úgy határozott, hogy Csiszér Jánosnét megidézi, a védő kihallgatását azon­ban csak abban az esetben rendeli el, ha elő­zőleg lemond a védelemről. A védő emiatt semmiségi panaszt jelentett be. A járásbíróság ezután a tárgyalást októ­ber 15-re elnapolta. „ „ _ Vígszínház kávéház V.,Berlíni‘tér5 ROOM telefon:Aut- 219.23 minden este 9 órakor Ferdinand Leopold­ Rolf Osten Wien legkiválóbb vidám műsorával zongoravirtuoza BOBY Martinek István énekes jazz-dobos Hawaii gitáros dalaival Ténet________Záróra 3 órakor.______Tánc! •»*___|­­ Ma délelőtt temették Wiener Ignácot, aki súlyos betegen szökött vissza Budapestre meghalni (Saját tudósítónktól) Tragikus körülmények és drámai előzmények után halt meg tegnap­előtt Budapesten a fővárosi kereskedővilág­nak egy sokat emlegetett alakja, Wiener Ig­nác. Az infláció ideje alatt Wiener Ignác hatalmas arányú üzletet nyitott a Rákóczi­­úton Világáruház cím alatt, de rövidesen ár­drágítás miatt feljelentést tettek ellene. Az eljárás során kiderült, hogy Wiener nem ma­gyar állampolgár és ezért büntetésének kitöl­tése után kiutasították az ország területéről. Wiener elutazott külföldre, de ezt megelő­zőleg összes vagyonát felesége nevére íratta, akitől nyomban el is vált. Bécsben és Cseh­szlovákiában próbálkozott üzletekkel ezután. Wiener, de boldogulását megakadályozta sú­lyos betegsége. Az orvosok fehérvérűséget ál­lapítottak meg rajta és állapota mind rosz­­szabbra fordult. Az utóbbi hetekben Wiener egy komáromi szanatóriumban ápoltatta ma­gát, néhány nappal ezelőtt pedig táviratilag kérte volt feleségét és gyermekeit, hogy szál­lítsák Budapestre. Hordágyon vitték le Wie­­nert a komáromi hídhoz, ahonnan autón az éjszaka leple alatt Budapestre hozták és a Pajor-szanatóriumban helyezték el. Itt fejezte be életét az egykor dúsgazdag budapesti nagy­kereskedő, akit ma délelőtt temettek el a rá­koskeresztúri temetőben.­­ Agyonszúrta két társát egy munkás, Bécsből jelentik. A vasárnapra virradó éjszaka Bécs negyedik kerületében egy munkás szóvál­tásba keveredett két társával. A munkás két rántott és mindkét társát többször hasbaszúrta, úgy hogy ezek haldokolva estek össze. A két mun­kás vasárnap a kórházban meghalt. A gyilkost a rendőrség csak nagy küzdelemmel tudta meg­fékezni és letartóztatni. ternaó­szelűs Igmándi keserű víz gyomor- és báltisztító hatása páratlan. Ne tévessze össze másfajta keserűvízzel ! Mindenütt kapható! t nóták Magyar Királyi fisztálysorsjáték 80.000 sorsjegy 40 000 nyeremény Minden második sorsjegy nyer! Legnagyobb n­eremén szerencsés esetben: 500.000 azaz egy félmillió pengő. Jutalom és nyeremények összege: 300.000 1 50.000| 25.000 200.000| 40.000 20.000 100.000| 30.000 15.000 stb., stb. pengő, összesen több mint 6 millió pengő, mely összeget készpénzben kifizetik Húzás október 20-án kezdődik! f« I* osztály a sorsjegyek hivatalot árai | Nyolcad 2% pengő | Fél . . .10 pengő Negyed . . 5 pangő | Egész . . *0 pengő s»r*l*ST«k u f.eySra.it«kall !

Next