8 Órai Ujság, 1929. március (15. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-01 / 50. szám

1929 MÁRCIUS 1 ÓMI ÚJSÁG PÉNTEK 3. OL­DAL Újabb messze kiterjed­ő komár u­nistaössszee­sk­üvést leplezett le a rendőrség Letartóztatták a mozgalom vezetőit és t­aivanói embert előállítottak a főkapitány­ságra (Saját tudósítónktól.) A budapesti főkapi­tányság politikai osztálya hosszú megfigyelés után megbízható értesüléseket szerzett, hogy az utóbbi időben az ifjúmunkások között ter­jesztett röpiratok mind egy forrásból kerül­nek forgalomba. A nyomozás már a nyár fo­lyamán kezdődött, amikor a Balaton vidékén nagyszámban terjesztették az Ifjú proletár és a Kommunista című röpiratokat. Most sikerült az egymással a leg­nagyobb óvatossággal érintkező, Budapesten bujkáló vezetőket el­égni. Érdekes, hogy a külföldről Budapestre jött kommunista agitátorok valamennyien álnevet használtak, így a mozgalom egyik legfőbb ve­zetője, Ellenbógen Pál, aki az ifjúmunkások világszövetségének Magyarországra kirendelt „egyes 11 megbízottja és társelnöke, Budapesten Fazekas Kálmán álnéven bujkált már hóna­pok óta. Sokat szerepelt már a különböző kommunista ügyekben s a Szántó-féle össze­esküvés levelezése alkalmával Csehországba szökött. Onnan két hónappal ezelőtt tért vissza Budapestre, ahol hozzálátott a mozgalom to­vábbi szervezéséhez. Ellenbógen mellett vezetőszerepet játszott Rózsa Mihály, aki Magyar Mihály álnéven szerepelt és aki az összekötő volt Budapest és Bécs között. A harmadik, a rendőrség által már régóta keresett tagja a társaságnak, Sebes István, akit a berlini központ küldött ki. Sebes Nagy József álnéven jelentette be magát Buda­pesten és a mozgalom vezetőivel csak futólag az utcán érintkezett, hogy a rendőrség figyelmét fel ne keltsék. A rendőrség megállapította, hogy ír leg­újabb mozgolódás és szervezkedés, amely szintén az ismert sejtrendszer alapján tör­tént, igen jelentős anyagi eszközökkel dolgozott. A budapesti főkapitányság politikai osz­tálya a nyomozás során az összes tárgyi bi­zonyítékokat beszerezte. Több házkutatás során megtalálták az írógépeket, sokszoro­sító gépeket és tömegesen szállították be a főkapitányságra a lefoglalt röpiratokat, agitációs füzeteket. Az elmúlt két nap fo­lyamán a főkapitányságra a mozgalom nyolc vezetőjével együtt a letartóztatottak között két nő is van, összesen 65 ember, jobbára fiatal mun­kást állítottak elő a főkapitányságra. A ma délelőtt folyamán a 65 előállítottból kilencet elbocsátottak, úgy hogy ma dél­utánra 56 előállítottja maradt a legújabban leleplezett kommunista összeesküvésnek. Az ügyben a kihallgatások javában folynak a ők..­vr . V­ágon. Vallomások Nagy István kicsempészett leveleiről és Fazekas valótlan vádjairól A fogházban szigorúbban kezelték a letartóztatott bíró, mint a többi foglyot (Saját tudósítónktól.) Nagy István dr. és társai bűnügyének mai folytatólagos tárgya­lásán Molnár Károly bankbizományost hall­gatták ki első tanúként, aki a Marton-féle kényszerügyességi ügyről vallott. Elmondta, hogy amikor Nagy István a szakértői díjakat megállapította, a cég megkérte ügyvédjét, hogy keresse fel Nagy Istvánt és mérsékeltesse vele a szakértői díjakat. Nagy Istv­án kijelen­tette, hogy ő a szakértői díjakat a törvény alap­ján előírt skála szerint állapította meg, de ha magasaknak tartják, akkor élje­nek felfolyamodással a megállapítás ellen. Gersy István fogházgondnok kihallgatása következett ezután. Gersy az ismeretes fogház­­beli levélcsempészésről vallott. — Mikor megtudtuk, hogy Nagy István dr. levelet akar Fazekashoz csempészni, — vallja a tanú, — kihallgattam Nagy Istvánt és Faze­kast is. Nagy dr. nyomban beismerte a levél­csempészést, de Fazekas tagadta. Nagy bíró úr erre erélyesen rászólt Fazekasra, hogy ne tagadjon, ismerjen be férfiasan mindent. Nagy István dr. most ezzel a kérdéssel fordult a fogházgondnokhoz: — Tudja-e gondnok úr, hogy Szabó fog­­házőr gyűlölettel viseltetett irántam és igen szigorúan bánt velem? — Azt nem tudom, hogy gyűlölettel visel­­tetett-e, az azonban tény, hogy általában szigorúbban kezeltük a bíró urat, mint a többi foglyot. — Igaz-e az, — kérdi most Nagy István, — hogy kijelentettem a gondnok úr előtt, hogy a leleplezés ellenére máskor is megtenném, hogy levelet csempésszek, mert az igazságnak ki kell derülnie és az igazság kiderítésében engem még a vasajtó sem zárhat el? — Igen, ezt a bíró úr mondta, — jelenti ki Gersy István. Rajna Dezső dr. ügyvéd Nagy István tőzsdei üzleteiről vallott. Az ügyész azzal az indokolással kéri e tanú megesketésének mel­lőzését, hogy ingadozóan vallott. A bíróság ilyen értelemben is határozott. Grünfeld Miksáné a Hódy Árpád részére kiállított fodrászbérletről vallott és hossza­dalmas fodrász-szakmabeli előadása során kijelentette, hogy az eredetileg 70.000 koro­náról szóló bérletet később kijavították 180.000 koronára, ami tulajdonképpen két­­érletne­k felel meg. Érdekes tanúvallomás következett ezután. Gergely Dezsőné, a fogház mellé beosztott misszió vezetője elmondta, hogy a Nagy Ist­­ván-féle levélügyről semmit sem tud, csak Fazekas szimulálásáról hallott. Egy ízben talál­kozott Fazekassal, aki éppen a templomból jött. Ekkor megkérdezte tőle, hogy miért volt szükség szimulálásra? Fazekas erre azt mondta: , .Valakire vonatkozóan az igazságnak meg nem felelő vallomást tettem és úgy gondoltam, hogy ezzel segítek magamon. Az elnök kérdésére, hogy mondta-e ez alka­lommal Fazekas, hogy kire vonatkozóan val­lott hamisan, Gergelyné kijelenti, hogy igen, Nagy Istvánról. — Azt is közölte velem, — folytatta ezután a tanú, — hogy emiatt lelkiismerefurdalásai vannak, mert egy ártatlan emberről hamisan vallott és ezt a bűnét szeretné jóvátenni. Koch Mór kereskedő és Fried Ernő dr. ügyvéd Márk Sándor dr. vagyonfelügyelő szerepléséről vallanak. Márk dr. ellen pana­szok érkeztek az ügyvédi kamarához és Nagy István dr. el akarta mozdítani Márkot a va­gyonfelügyelői tisztségből, de a tanú Koch Mórral együtt kérlelte Nagy Istvánt, hogy tekintsen el Márk Sándor elmozdításától, mert ezzel a cégnek ártana. Nagy István csak hosszú kérlelés után állott el szándé­kától. Különböző iratok ismertetése után a tár­gyalás folytatását számor­a halasztották. Az új költségvetés összege túlhaladja a kilencszáz milliót Nem redukció, hanem automatikus emelkedés van a költ­­­­ségvetési tervezetben, amely március közepén kerül a Ház elé — ősszel tárgya­lák a mezőgazdasági munkások biztosítását (Saját tudósítónktól.) Az elmúlt hetekben Wekerle Sándor pénzügyminiszter az egyes minisztériumok vezetőivel tárgyalt az 1929—­­1930. évi költségvetés összeállításáról. Értesü­lésünk szerint a költségvetés munkálatai leg­nagyobbrészt már befejeződtek és most állít­ják össze a pénzügyminisztériumban a vég­leges javaslatot, amelyet vagy a holnapi mi­nisztertanácson, vagy, ami még valószínűbb, a következő minisztertanácson fog a pénzügy­miniszter előterjeszteni. A költségvetést március közepén szán­dékozik a pénzügyminiszter beterjesz­teni a képviselőház elé és ekkor valószínűleg expozét is fog tartani. A költségvetés összeállításával kapcsolatban olyan hírek jelentek meg, mintha nagymérvű redukálás vonulna végig az egész költségve­tésben. Értesülésünk szerint erről a redukció­ról már csak azért sem lehet szó, mert az­­előző költségvetésbe olyan tételeket állítottak be, amelyek automatikusan emelkednek. A mostani költségvetés összege 900 millió pengőn te­l­üs mozog, tehát túl­haladja a múlt évi költségvetés össze­gét. Politikai körökben élénken tárgyalták egyes ellenzéki lapok tendenciózus beállítását a me­zőgazdasági statisztika összeállításával kap­csolatban, úgy tárgyalták a kérdést, mintha több mint kétmillió mezőgazdasági ellátatlan­ról volna szó, holott a mezőgazdasági munká­sokról felvett statisztikában benne foglaltatnak azok a kisgazdák is, akik 10 holdig terjedt földbirtokok tulajdonosai. Fel vannak véve ■ezeknek a hozzátartozói is s ha ezt tekintetbe vesszük, a mezőgazdasági munkások betegség és balesetbiztosítása esetén körülbelül 500.000 ember jön számításba. A mezőgazdasági munkások baleset és öreg­ség esetére való biztosításáról szóló javaslat alapvető munkálatai fokozott erővel folynak most a földművelésügyi minisztériumban, miután a statisztikai hivatal a szükséges ada­tokat rendelkezésre bocsátotta. Előrelátható­lag az ősszel már a Ház elé is kerül a ja­vaslat, amely betetőzése és megkoronázása lesz a társadalombiztosítás egész intézményé­nek. A Beszkárt igazgatósága még nem foglalkozó­­ az „ideális menetrenddel" (Saját tudósítónktól.) A közlekedési bizott­ság kebelében a Beszkárt üzletvitelének ellen­őrzésére és felügyeletére kiküldött állandó al­bizottság tegnap tartott ülése alkalmából oly közlemények jelentek meg a napisajtóban, mintha a Beszkárt az eddigi forgalomban tar­tott viszonylatait nemcsak gyökeresen megvál­toztatni, hanem igen sok viszonylatot meg­szüntetni kívánna. A Beszkárt állítólagos el­­határozására nézve különféle súlyos kritikák és észrevételek merültek fel. A Beszkárt köréből illetékes helyről arról világosítanak fel minket, hogy ezt a kérdést és ennek keretében az úgynevezett „ideális“ menetrendi kérdést nem a Beszkárt vetette fel, sőt az igazgatóság ezzel a kérdéssel még nem is foglalkozott. Igaz, hogy a Rákóczi-úti vágányoknak az út közepére való elhelyezésé­vel, valamint a Rákóczi­ úti forgalom javításá­val kapcsolatban különféle tervek és elgondo­lások merültek fel, azonban ezek még egyál­talán nincsenek abban a stádiumban, hogy azokról, mint megállapodott tervekről, leg­kevésbé pedig, mint a Beszkárt kialakult állás­pontjáról beszélni lehetne. Az ilyen belső ter­­vezgetéseknek és elgondolásoknak idő előtt a nagyközönség elé vitele csak arra alkalmas, hogy a közönséget és a közvéleményt feles­legesen izgassa és téves következtetésekre és kritikákra hangolja. Ebből következik, hogy az úgynevezett „ideális11 menetrendtervezet, amely a sajtóban napvilágot látott, nem a Beszkárt igazgatósá­­gának a tervezete, hanem más hatóságé és azza­l csak ezután foglalkozik az igazgatóság. Bukarestiben van a sikkasztó bécsi ügyvéd Bécs, febr. 28. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A Stünde értesülése szerint Koresch Emil dr. bécsi ügyvéd, akinek sikkasztásai néhány héttel ezelőtt óriási feltűnést keltettek, Bu­karestben tartózkodik. Koresch csődtömeg­gondnoka volt a csődbe jutott zágrábi Slo­­venska Banca bécsi fiókintézetének. Az anya­­intézettől 200.000 schillinget kapott a bécsi hitelezők kielégítésére, ezt a pénzt azonban barátnőjére fordította, akinek költekező élet­módja a nagy összeget néhány hét alatt fel­emésztette. A sikkasztás leleplezése után Koresch külföldre menekült és a rendőrség eddig még nem kapott értesítést tartózkodási helyéről. A Stunde szerint tegnap Bukarest­ben látták. URAIM! JÓ ÉRZÉS TUDNI, HOGY JÓL ÖLTÖZÖTTEK VAGYUNK, ez nem hiúság, ez esztétika dolga. Ezt a szép iránt való érzék kívántatja meg velünk, hogy öltönyünk ne csak jószabású legyen, hanem a kelme anyaga, struktúrája, mintázata, annak jóságán kívül a kulturált,, fejlett ízlés nívóján is álljon. Ilyen szövetekkel óhajtok önöknek — Uraim — szolgálni. Mielőtt szabójuknál öltönykelmét választanak, tiszteljenek meg azzal, hogy ellátogatnak hozzám az üzletbe és szemügyre veszik az általam nyújtott választékot Megnézik mit hoztam Londonból és nem kétlem, érdekelni fogják az e tavaszi évadra felszínre kerülő új szintónusok, a „Britanny brown“ (tompa barnásszín), „London fogg“ (londoni ködszin), „midnight-blue“ (diszkréten kékes szürke), a „Silverdale" (szürke-deres árnyalatok). Egyben megtekintik a hazai gyártmányú öltönykelméket is. Ez a tájékozódásuk a szövetek iránt nem kötelez semmire; nálam vásárlásra nem szabad késztetni, mintákat is udvarias készséggel adunk. Ne méltóztassanak csak szólamnak venni, igaz megtiszteltetésnek fogom tartani, ha nálam üdvözöl­hetem. Legyen szerencsém mielőbbi SZÜASY GYULA, IV. KRISTÓF TÉR, SZERVUATES SÁGIUS

Next