8 Órai Ujság, 1930. április (16. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-09 / 81. szám
SZERDA 2* OLDAL ÓMiussió 1930 ÁPRILIS 9 hanem, hogy szociálpolitikai és közegészségügyi feladatokat teljesítve, mint. .egy nagy energiaközpont kisugározza az egész Alföldön a valódi demokrácia szellemét, egyben, mint a menekülő kolozsvári egyetem hajléka, az integritásnak valódi őre legyen. Kérdi a minisztert, hogy fogja előteremteni az eszközöket arra, hogy az egyetem csonkasága megszűnjék és a megkezdett mű dicsőséges befejezést nyerjen. A megfordított Széchenyi Istvánok " Áttérve az Akadémia kérdésére, felveti az eszmét, nem volna-e szükség egy törvénynovellára, amely fő elvként kimondaná, hogy a segélyeim mértékére nézve nemcsak az állam, hanem az Akadémia helyzete is irányadó. Az államnak jogot kellene adni arra, vizsgálja meg, hogy az Akadémia helyesen sáfárkodik-e a neki juttatott vagyonnal, nem áldoz-e indokolatlanul magas összegeket olyat szerzők műveinek kiadására, akik vagyoni helyzetüknél és társadalmi állásuknál ■fogva hivatva volnának arra, hogy ezt a terhet leemeljék az Akadémia válláról. Ma, amikor megfordított Széchenyi Istvánok perrel támadják az Akadémiát a nekik tudományos célokra juttatott vagyon vissza-adására, egy, Akadémiáért minden áldozatot meg kellhozni. Az, állam atá is tekintélyes áldozatot hoz, de viszont az áldozat zsinórmértéke és előfeltétele az legyen, hogy ne csak az állam, de az Akadémia helyzete is irányadó legyen az áldozatok megszavazásánál. A népiskolai programot folytatását sürgeti nemcsak azért, mert ez az igazi népies politika, amelyet az egész nemzet lelkesedése kísér, hanem mert új nevelési és oktatási metódusok keletkeztek és a világ haladása bennünk Hajós Kálmán helyesli a kultusztárca költségvetésének leszállítását, sajnálja azonban, hogy a megtakarítást legnagyobbrészt a népneveléssel kapcsolatban viszik keresztül, holott az analfabetizmus leküzdése nemzeti és gazdasági szempontbóól a legfontosabb államifeladat. Helytelennek tartja, hogy a felekezeti iskolák tanítóittak fizetése búzaalapon van ■megállapítva. Az a tanító, akinek családjavan, már mind megszökött, mert nem tudja családját eltartani, az pedig,akinek nincs családja, éhbérért dolgozik. Felveti a kérdést, hogy a Pázmány Péter Tudományegyetemen miért nincs tanszéke a nemzetközi jognak ■Ma ez az egyetlen élő jog, amelyre a jogászközönségnek nagy szüksége van. Farkas Elemér rámutat arra, hogy ez az erős és nem mindig objektív kritika, amely aközvélemény egy részében a kultusztárca költségvetését kíséri, azt eredményezte, hogy az a felfogás kezd lábrakapni, mintha a gazdasági bajaikbanagy része volna a kultusztárca, költekezénének. Hipokrízis ez, amely népünket még nagyobb sötétségbe akarja taszítani és el akarja venni a kulturális fejlődés lehetőségét. Marschall Ferenc hangsúlyozza, hogy a kultúra fejlesztéséről nem lehet lemondani, mint ahogy nem szabad lemaradni a gazdasági világversenyben sem. A kultúra fejlesztésének azonban van egy határa: a gazdasági élet teherbíróképessége. Egészséges, kulturális alkotásokaa csakis egészséges gazdasági atmoszférában lehet teremteni. Semmiesetre sem szabad a népoktatás terén takarékosk adni. Kevesli a községi népiskolák támogatására felvett összeget, mert máris mutatkozik az iskolafenntartó köziségek eladósodása. Kívánatosnak tartja, hogy a polgári iskolák bizonyos csoportjának megszüntetésére vonatkozó rendelet revízió alá véhessék, mert a háború után bekövetkezett visszaesése a születéseknek hatásaiban éppenmost jelentkezik. Nem érti a polgári iskolákal szemben megnyilvánult animozitást, mert éppen a polgári iskolákat végzett tantulóknál van meg a kilátás arra, hogy visszatérnek szil- Szünidei leányüdülőtelep mindenféle sportágazattal, kívánatra nyelvoktatással, bécsi államilag vizsgázott tanárnők részéről, Unterach am Altersee, sabkMMuui (Interurbán telefon: 39.) saját birtokon, közvetlenül a tó partján, saját fürdőintézettel, csónakokkal, stb. A leglelkiismeretesebb, szeretetteljes felügyelet, naponta ötszöri, kitűnő, bőséges étkezés. Carola von Kastaly Bécsi Leánynevelőintézet, Továbbképző-, Nyelv- és Zeneiskolája. Felvilágosításokat ad és prospektusokat készséggel küld 1930 július hó elsejéig az igazgatóság. Bécs, Vil., Langegasse Mr. 65. (Interurbán telefon: A. 27—4—22.) ket is haladásra ösztönöz. Röviden ismerteti a Mussolini által felkarolt Montessoli-rendszer lényegét és a költségvetést elfogadja. Heck Lajos: A színházról és zeneművészetről évről-évre megújuló költségvetési viták semmit sem változtatnak az állami színházak politikáján. A miniszter mindent megígér, de bizalmi emberei semmit sem teljesítenek. A Nemzeti Színháznál már megkövesedett az a meddő rendszer, amely örökké a gazdasági viszonyokra hivatkozva olcsó kasszasikerekre pályázik a magasabbrendű művészi célok mellőzésvel. Innen van az, hogy selejtes darabok ötvenezer kerülnek előadásra az ország első színpadán. Részes ebben a hibában a minisztérium is, amely mindig csak az anyagi eredményt tartja szem előtt. Lebecsülést a" közönségnek, ám azt tételezik fel róla, hogy csak selejtes programul esetén tölti meg a színházat. Kérdezhetnék, szüksége van-e ennek a közönségnek hetenkint kétszer a Túlbuzgó fiatalemberre, a Válás után-ra, vagy a felújításra tervbe vett Lili operettre. A Nemzeti Színház művészi együttese olyan zárt tetület, amelybe csak ütésedés esetén lehet bejutni. Ez okozta annakidején, hogy kiváló tehetségeket nem vettek fel. Bírálja ezután a Kamara Színházat, majd az Operaház ellen intéz éles támadást. Kifogásolja, hogy Bartók nem került még az Operaház színpadára. Beszélt az együttesről és végül azt kívánja, hogy merészebb keretek közt, céltudatos programmal, határozott stílusban történjék az Operaház vezetése. A kultuszminiszter mindig azt hangoztatja, hogy nem akarja, hogy a magyar gazda a gép alá kerüljön. Mert a búza problémája managyrészt a gép problémája is. A kultúrpolitika most már nem egy miniszter hivatása, hanem a magyar intelligencia reálpolitikájának történelmi kifejezésmódja. A képzőművészeti kérdésnél helyteleníti, hogy ennek a rovatnak a dotációját 500.000 pengőről 400.000 pengőre csökkentették. A mi művészi kultúránk ma már nemzeti vagyon, mely figyelmetkövetel fent és lent egyaránt. Nemcsak ipari munkanélküliek vannak ebben az országban. A művészet nyomora és munkanélkülisége is óriási. Művészeink is tudnának 200 munkanélkülit a Szabadság-térre állítani, hogy tüntessenek a kenyérért. Nem akarja a művészetet az iparral szembeállítani, de kérdi, hogy melyik klasszisnak a munkája bír több maradandó értékkel a nemzet szempontjából? Szóvá teszi a súlyos helyzetben lévő kántortanítók ügyét, kéri, hogy a föld- és terményjárandósággal fizetett tanítóknak és kántortanítóknak rövid időn belül megfelelő segítséget adjanak eleik foglalkozásához a gazdasági életbe, örömmel látja, hogy a miniszter diákjóléti célokra nagy gondot fordít. Kívánatosnak tartaná emellett még azt is, hogy az utódállamok ifjúsága minél kedvezőbb feltételek mellett végezhesse itt tanulmányait. Kívánatosnak tartja továbbá, hogy minden egyetemnek a helyi viszonyoknak megfelelő speciális kutatási feladata legyen. Szóváteszi, hogy a budapesti egyetemen nincs vám- és kereskedelempolitikai tanszék. Kállai Tibor is sajnálatosnak tart a kultúrkiadásokban beállott minden akadályt, de szükségesnek tartja, hogy az adott anyagi helyzet keretei közt igyekezzünk berendezkedni. Mai szemmel nézve iskoláinkban sok feleslegesnek mondható dolgot tanítanak, mert ma a szakképzésre helyezik a súlyt. A társadalmi hivatás betöltéséhez, amellett, hogy szakembereket kívánunk nevelni, szükséges, hogy a szociális tudományok, a politikai és közgazdasági tudományok kerüljenek az előtérbe, de a természettudományokat is ki kell domborítani. Báró Perényi Zsigmond nagy aggodaloménál látja, hogy a miniszternek csak 500.000pengő áll rendelkezésére népiskolák és tanítói lakások építésének céljaira. Igaz, hogy az analfabetizmus csökkenőben van, de még messze vagyunk ebben a tekintetben a nyugati államoktól. A nagyobb szabású építkezéseket indokolttá teszi az elemi iskolák túlzsúfoltsága. Valóságos életkérdés, hogy az állampolgárok legalább az elemiiskolai műveltséggel legyenek felvértezve. Központi tejcsarnok Tejfel 2/16 literes palackokban Asztali tűról ,kg mos csomagokban A néptanítóknak fogjuk köszönni, ha a béke szörnyű következményeitől meg tudjuk védeni a helyzetet. Erdélyi Aladár szerint a sokgyermekes családapák részére különösen nagy terhet jelent, hogy minden évben új tankönyvet kell iskolás gyermekeik részére vásárolni. Kéri a minisztert, gondoskodjék arról, hogy az egyetemi nyomda továbbra is altruiszhis szekrmben működjék. Körülbelül 111.000 pengő az az összeg, amelynek segítségével módjunkban áll évenkint 400 kisgazda és mezőgludasatt munkás gyermekének átképzésére.Az állam hozzájárulása itt 80.000 pengő, mert a telket és a felszerelést a város adta. A gazdasági irányú továbbképző népiskolák a legjobb irányban működnek 10—311 hold területen olyan keretek közt, amelyek a gyermek fogalmait, nem haladják túl. CSzik József: Az egyetemek fejlesztése dolgában az egész pénzügyi bizottság a kultuszminiszter mögött áll. Azok a vádak, amelyeket ezzel kapcsolatban hallottunk, nem helytállóak. Ami azt illeti, hogy a külföldi kollégiumok berendezése fényűző lenne, ez nem felel meg a valóságnak, sőt a valóság az, hogy bizonyos Rakovszky Iván rámutatott arra, hogy már a legműveltebb körökben is hangoztatják, hogy kultúrára túl sokat költünk és a takarékosságot elsősorban a kultúrán kell kezdeni. Az ország jövendőjét csak kultúrával lehet fölépíteni, és ezért csak mértékkel szabad takarékoskodni. Nálunk eddig azt hitték, hogy a kultusztárca eleget tesz kötelezettségeinek, ha a tanítási intézeteket szaporítja. A kultuszminiszter azonban nagy súlyt helyez az erkölcsi nevelésre, a művészetekre és a testnevelésre is és ezért az oktatáson kívüli kulturális célokra mintegy tíz százalékát fordítják a kultusztárca költségvetésének, ami nem mondható luxusnak. Szakembereket kell nevelnünk és a középfokú, oktatás terén minél több iskolát átalakítani szakirányú iskolává. Kéri a kultuszminisztert, hogy a felszabaduló összegekkel régi intézményeket támogasson, a magyar kultúra ősi várait, mert lehetetlen, hogy a Szépművészeti Akadémia épületei majdnem roskadozó állapotban vannak. Az Operaházat is jobban kellene támogatni, hogy itthon tarthassunk olyan kiváló énekeseket, mint Pataky Kálmán és Németh Mária. Gondoskodni kell kiváló énekoktatókról is. Ha az Operaház más színházakban olcsóbb előadásokat rendez, ez jövedelmező vállalkozás lesz. Rakovszky végül rámutatott a testnevelés fontos szerepére és kérte a minisztert, hogy a stadion felépítését, amely jövedelmező intézet volna, tegye lehetővé, ha másként nem megy, kölcsön segítségével. Tini Béla aggodalommal látja, hogy a szellemi proletariátus évről-évre emelkedik. Az egyetemi hallgatóság kontingensét le kellene szállítani. Nem tartja helyesnek, hogy a numerus clausus mellett a jeles tanulmányi előmeneteleleket mind felveszik az egyetemeken. Ez gyakorlatilag rossz, következményekkel járhat. A felvételnél nemcsak erkölcsi és nemzetvédelmi szempontokat kellene tekintetbe venni, hanem a jellemet, vagy valamely tárgy iránti különös tehetséget. Megadná a tanári karnak azt a jogot, hogy az érettségi bizonyítványra rávezethessenek ilyen vonatkozású megjegyzéseket. Az egyetemen a kisebségi jogot, akár a nemzetközi jog keretén belül, akár külön katedrán tanítani kellene. Temesváry Imre kifogásolja, hogy a Pázmány Péter tudományegyetem pénzügyi, jogi tanszéke üresen áll. Kéri a kultuszminisztert, tegyen lépéseket ennek betöltésére. A gazdasági tanintézetek és földművesiskolák fokozottabb fejlesztését sürgeti, majd szóbahozza a tanfelügyelői kar helyzetét és azt ajánlja, hogy a tanfelügyelőktől egyetemi végzettséget kívánjanak. Görgey István az ipari szakoktatás és elsősorban a tanoncoktariás kérdéseit fejtegette és részletesen rámutat arra, hogy az 1922. évitörvény intencióival ellentétben mindössze 14 városban van saját épületük a tanonciskoláknak és mindössze 23 olyan tanítójuk van, akinek ez a főfoglalkozásuk. Tanoncoktatásunk úgy az iskolák, mint a tanulók tekintetében ma körülbelül ott tart, mint annak idején Nagymagyarország, azonban ahol 1914-ben egymillió korona állott rendelkezésre, ott ma csak 372.000 pengő van előirányozva. Felveti ezután a tanoncotthonok problémáját. Hibáztatja, hogy nem ott létesítettek tanoncotthonokat, ahol erre a legnagyobb szükség lett volna. Kéri a kultuszminisztert, hogy a jövőben erre legyen figyelemmel. Várnai Dániel nyomatékosan sürgeti, hogy a kultuszminisztervégre nyújtsa be a nypUp C C I MÉPOPERA m KÁVÉHÁZBAN H TÓTH PITYU 11 muzsikál jjjkaj KARDOSGÉZA M É N E K E I, • ., ; i w C ijr tekintetben még hiányos a berendezésük. Tájékoztatást kér a minisztertől a doktori rím rendezésére vonatkozó terveiről. A budavh Ai és szegedi egyetemeken meg kellene szüntetni az osztrák jog tanszékét. Felhívja a miniszter figyelmét arra, hogy a német kintnek,kapcsolatok ápolásának rendkívül nagy fontossága von politikailag és gazdaságilag, osztályos népoktatásról szóló törvényjavaslatot. Két-háromszázezer pengő segítséget kér a rákospalotai fiú és leímny polgári iskola építésének befejezéséhez. Woolff Károly: A nyolcosztályú elemi népiskola nem pénzügyi, hanem pedagógiai kérdés. A pedagógusok nem tudják, hogy a hetedik és nyolcadik osztályban mit adjanak elő. Az a baj, hogy a gyermekek hat év alatt nem tanulnak meg jól írni és olvasni. . A főkegyúri jog kérdésében szükségesnek tartaná, hogy a miniszter tárgyalásokat vegyen fel a Vatikánnal, nehogy a gyakorlat következtében a jogok elvesszenek és szeretné, ha a főkegyúri jog a kultuszminisztérium szempontjából is rendeztetnék. Azt tartaná helyesnek, ha az általános műveltség lenne az alap c. ebből induljon ki a szakoktatás is. Kálnoké Bedő Sándor: A nyolcosztályú elemi iskola bevezetés pénzügyileg lehetetlen. Kevesli a műemlékek fenntartására beállított 50.000 pengőt. Bíró Pál a felekezeti népoktatás mellett tör lándzsát. Fontosnak tartaná, ha a 6—14 éves gyermekek nevelése egyöntetűvé válnék. Igen sok vidéki körzetben a nyolcosztályú elemi iskola felállítása helyesebb, mint a polgári iskolák forszírozása. Szükségesnek tartja a minősítési törvény megváltoztatását, mert ez a rákfenéje az egész közéletnek. A bizottság délután 5 órakor folytatja a kultusztárca költségvetésének tárgyalását. Szörnyű sáska járvány Egyiptomban London, április 8. A Daily Telegraph jelenti Kairóból. Az egyiptomi sáskaveszedelem olyan óriási arányokat ötlött, hogy ilyen méretű sáskajárás még sohasem fordult elő. A kormány 50 000 font sterlinget szavazott meg a sáskajárás leküzdésére, bevezette azonkívül a munkakényszert, amelyet ezelőtt negyven évvel megszüntettek. A sáskák nemcsak Egyisztomban, hanem Palesztinában és Transzjordániában is pusztítanak. (MTI.) Személyazonossága igazolására a postán válthat igazoló jegyet. VIKINGEK II K In r. U Elejétől-végig E természetes színű hangos Metro-film csütörtöktől: Ki DÉCS8 Éhbérért dolgoznak a búzafizetésű tanítók Jobban kell támogatni a községi népiskolákat Fel kell építeni a Stadiont