8 Órai Ujság, 1931. május (17. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

1981 MÁJUS 1 ÓMiussiG PÉNTEK 3* OLDAL Védelmet kérnek a lakók a háziurakkal szemben, nehogy visszaéljenek az új lakásrendelet tatarozási szakaszával A háztulajdonosok viszont keveslik a nekik jutott előnyöket (Saját tudósítónktól.) A hivatalos lap mai számában jelent meg az új lakásrendelet, amelynek az a célja, hogy lehetőséget nyújt­­son a lakások modernizálására és ezzel segítse elő a munkanélküliség leküzdését. Bár a ház­tulajdonosok, mint alább közöljük, elégtelennek találják a rendeletben foglalt intézkedéseket, főleg a felmondási és a béremelési jog tekin­tetében, a lakók frontján e jogok kiterjesztése mégis bizonyos nyugtalanságot keltett. A ren­delet ugyanis jogot ad­ a háztulajdonosnak arra, hogy emeletráépítés és átalakítás esetén felmondhat a lakójának. A lakó érdekében vi­szont ebben az esetben azzal a megszorítással él, hogy az átalakítás befejezése után jogában áll régi lakásába visszatérni. Kifogásolják a lakók azt is, hogy a rendelet megszünteti a háztulajdonosnak azt a kötele­zettségét, hogy indokolt felmondás esetein a bérlő részére új lakásról tartozik gondoskodni. Az új rendelet szerint a háztulajdonos ebben az esetben csak egyhavi házbérnek megfelelő kár­térítéssel tartozik a bérlő költözködés költsé­geinek megtérítése címén. A 8 Órai Újság munkatársa beszélt azokkal a körökkel, amelyek a lakók mozgalmait irá­nyítják. Ezek, bár elismerik, hogy a munka­­alkalmak teremtése érdekében tényleg szükség van bizonyos enyhítésekre, mégis meglepőnek mondják a rendelet harmadik szakaszát is, amely megengedi, hogy az eddig 85 százalékban rögzített lakbéreket tatarozás esetén további 15 százalékkal emeljék. A lakók véleménye sze­rint ez azért nem indokolt, mert hiszen a ház­­tulajdonos úgyis megkapja a maga előnyeit a tatarozási rendelet folytán. Attól is tartanak, hogy visszaélésre adhat alkalmat a rendeletnek az az intézkedése, hogy a bérlő a szükséges ja­vításokon és óvóintézkedésen felül az átalakí­tási munkálatokat tűrni köteles, amellyel szem­ben csak gyenge rekompenzáció az, hogy a bérlő, az átalakítási munkálatok befejeztével régi la­kásába visszatérhet. Attól tartanak, hogy sok háztulajdonos szekatúrára fogja felhasználni a rendeletnek ezt a részét. Éppen ezért szükséges­nek tartják, hogy ha­ e paragrafus körül vissza­élési tendencia mutatkozik, az ellen a leghatá­rozottabban fellépjenek. — Félünk attól, — mondották a 8 órai Újság munkatársának, — hogy már a közeli napokban gőzerővel megindulnak a szm­leges tatarozási munkálatok csak azért, hogy a ház­­tulajdonosok magasabb bérekhez jussanak. Természetesen egészen más szemszögből nézik a dolgot a háztulajdonosok. Németh Béla, a Háztulajdonosok Szövetségének el­nöke, viszont kevésnek tartja a rendeletben megadott engedményeket. Az a véleménye, hogy ezek a kedvezmények nem vezetnek a célhoz és ezek nyomán nem indul meg olyan nagymértékben a modernizáló munka. Főleg azt kifogásolja, hogy a rendelet, kizárja a fel­mondást akkor, ha a háztulajdonos egy lakást több lakássá, vagy több lakást egy lakássá akar átalakítani. Tehát ennek következtében nem lehet elvégezni a nagy lakások elosztásá­nak munkáját. Ugyancsak nehézségekbe üt­közik a mellékhelyiségekkel való felszerelés is. A modernizálást a rendelet szerinte olyan esetekben is lehetetlenné teszi, amelyekben felmondásnak van helye. Mégpedig azért, mert csak 15 százalékos lakbéremelést en­­gedél­iez, amit a háztulajdonosok ke­­vésnek találnak, így a 15­ százalékos béremelés mellett a házi­uraknak nem térül meg a modernizálásba be­fektetett tőkéjük kamata. Véleményük szerint, mint Németh Béla mondotta, csak egyetlen in­tézkedés indítaná meg a modernizáló munkála­tokat, ha teljesen felszabadítanák a lakásokat. A háztulajdonosok természetesen túlzottnak mondják a lakók aggodalmát, hogy szekatú­rákra vezethetnek az új lakbérrendeletben meg­adott könnyítések, az eddigi tapasztalatok vi­szont nagyrészt azt mutatják, hogy ez az aggo­dalom eddig sohasem volt teljesen indokolatlan. A háztulajdonosok szövetsége részéről egyébként ma az üzletbéregyeztető bizottsá­gokra vonatkozóan k­aptunk egy átiratot. A szövetség az OMKB erre vonatkozó akciójá­val kapcsolatban kijelenti, hogy a maga ré­széről visszautasít minden olyan k­­ánzágot, amely a tulajdon elvonására, vagy ke ■látozá­­.ára vezet. Üzletbéregyeztető 1­­izott­ságban a maga réséről soha nem venne részt, de erre nincs is szükség, mert az adatok szerint a fővárosi üzletbérek az utolsó évben négymillió pengővel csökkentek. A magunk részéről ehhez hozzáfűzzük, hogy senki sem támaszt ilyen követelést a háztu­lajdonosokkal szemben abban a pillanatban, amikor ők is a méltányosság álláspontjára helyezkednek és az üzlet­béreket a gazdasági élet teherbíróképességének színvonaláig való­ban leszállítják. A Daily Express­­ Anglia kilépését követeti a Népszövetségből „Viharfelhők gyűlnek Európa láthatárán" London, ápr. 30. (Magyar Távirati Iroda.) A Daily Express vezércikke „Viharfelhők gyűlnek Európa lát­­határán“ cím alatt, a következőket írja: Franciaország a versaillesi béke szent nevé­ben meg akarja tiltani a német-osztrák vám­uniót. Hitlerek ezzel szemben a békeszerződés felbontására készülnek. Franciaország ki­nyújtja csápjait Románia, Jugoszlávia, Cseh­szlovákia és Lengyelország felé. Szilárdan ragaszkodik európai hegemóniájához és oly messze akarja kiterjeszteni érdekkörét, hogy az Európa bármely pontján eldördült lövés okvetlenül Párisban is visszhangot keltsen. A cikk ezekre utalva, sürgeti, hogy Anglia haladéktalanul lépjen ki a Népszövetségből, amely arra kényszerítheti tagjait, hogy eset­leges konfliktusba egyik, vagy másik oldalon beleavatkozzék. Angiidnak vissza kell vonulnia Európától és tengerentúli birodalma felé kell fordulnia. Az angol birodalmat Londonból és nem Génfből kell kormányozni. Veronáltal megmérgezte magát Mosenberg Félix 77 éves bank­­igazgató, mert félt a gyámoltalan öregségtől Az öreg­úr három megható búcsúlevelet írt (Saját tudósítónktól.) Megrendítő, tragikus öngyilkosságot fedeztek fel ma reggel a Bajza­­utca 30. számú házban. Az első emelet egyik gazdagon berendezett hatszobás lakásában la­kott Rosenberg Félix 77 éves bank- és malom­igazgató, aki a Fiumei Hitelbanknak volt hosz­­szabb ideig vezérigazgatója, majd a Hungária­­malomnak volt ugyancsak sokáig az igazgató­­sági tagja. Rosenberg Félix az éjszaka folya­­m­án nagy mennyiségű veronállal megmérgezte magát és amikor­­sze­mélyzete az öngyilkosságot fel­fedezte, már halott volt. Azonnal értesítették a rendőrséget. Bizottság szállt ki a Bajza­ utcai lakásba, ahol három bú­csúlevelet találtak. Az egyik búcsúlevél ügyvédjének, Hirschfeld Henrik dr.-nak szólt, a másik két, búcsúlevelet pedig a szakácsnőjének és szobalányának, Ju­hász Máriának és Juhász Katalinnak írta. Az ügyvédhez írt búcsúleveléhez mellékelte az öreg úr a végrendeletét, amelyben egész vagyonáról rendelkezik. A levelekben életuntsága okául azt hozta fel, hogy félt az öreg kor tehetetlenségé­től és nem tudta elviselni azt a gondolatot, hogy mint özvegy ember, teljesen, magára hagyva nézzen szembe az öregség kínjaival. Szakácsnőjéhez intézett búcsúlevelé­hez 1000 pengőt, a szobalányához intézett leveléhez 400 pengőt mellé­kelt az öreg úr, akit a hódban mindenki nagyon sze­retett jóságáért, finomságáért és közvetlen egy­szerűségéért. A végrendelet is bőkezűen gon­doskodik a háztartási alkalmazottairól. A rendőri nyomozás megállapította, hogy Rosenberg Félixre megrendítően hatott az, hogy Bécsben élő sógora, két héttel ezelőtt hirtelen elhunyt.. Azóta állandóan arról be­szélt, hogy most már az ő napjai is meg van­nak számlálva és már nem sokat remélhet az élettől. A rendőrség a tragikus halálesetről értesítette báró Kornfeld Móricnét, aki unoka­testvére volt Rosenberg Félixnek. A tragikus öngyilkosság híre hamarosan elterjedt a ma­gasabb pénzügyi és társadalmi körökben, amelyekben Rosenberg Félix gyakran meg­fordult és amelyeknek népszerű tagja volt. A hír mindenütt nagy megdöbbenést és őszinte részvétet keltett. Az igazgató holttestét a tör­vényszéki orvostani intézetbe vitték. ­I balatoni játékateasszinó fantasszik­us terve a bíróság előtt Hétszázezer pengőt költöttek alapítási költségekre (Saját tudósítónktól.) Messik Lajos dr. törvényszéki bíró ma kezdte meg a­ tárgyalást abban a bűnperben, amelynek hátterében a balatoni játékbank alapításának előkészületei állanak. A per vádlottjai Masláth József részvénytársasági igazgató, Engeldorfer Ru­dolf magánhivatalnak és Száva Ernő bank­­hivatalnok, akik ellen csalás bűntette címén indult meg az eljárás. A vád szerint a vád­­lottak a balatoni játékbank meséjével több külföldi pénzembert megszédítettek és megkárosítottak. Massáth, aki grófnak adta ki magát, azt állította, hogy a magyar kor­­m­ánytól koncessziót kapott a Balaton mellett egy nemzetközi játékbank, szálloda­­mulató és lóversenytér felállítás­ára. A vádlottak idegen­nyelvű okiratokkal bizonyították diétásaikat Massáth ma azzal kezdte vallomását, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert állításainak ko­moly alapja volt. Előadása szerint ő a Majestic Szálloda és Fü­rdőtelep Rt. nevében tárgyalt kormánykörökkel s miután külföldi tőkésektől hozott ideiglenes szerződéseket, amelyeket be­mutatott a kormánynál. Bethlen István gróf miniszterelnök — szerinte — levelet írt Kál­mán Gusztáv ny. államtitkárnak, akit a rész­vénytársaság elnökének akartak megnyerni és a miniszterelnök a levelében, mint a vádlott mondja, elvileg engedélyezte a játékkaszinót. Ő ezt a levelet több idegen nyelvre lefordította és tárgyalás közben ezt mutatta fel. A tárgyalások azonban húzódtak, egyik pénzcsoport ki is vett. 1927 szeptemberében egy másik levelet kaptak a kormánytól, amely mint Masláth mondja, már részletezi a feltételeket és 30 éves i­onopluszti­­kus helyzetet helyez kilát.Isbr, kikötve, hogy az \\ a fogak természetes szépségét emeli és megtartja ullára 40 százalék erejéig részesüljön a jövede­lemben és hogy magyar munkásokat és magyar tisztviselőket kell az építkezéseknél és az üzem­nél alkalmazni. A dolgot azért nem lehetett nyélbe ütni, mert a pénzemberek mindig csak néhány napig tartották fenn ajánlataikat és a tárgyalások elhúzódtak. — Önt ugy­e bár 1­929 május elsején gond­nokság alá helyezték? Hogyan lehet az, hogy mégis tovább tárgyalt ebben az ügy­ben, sőt még az igazgatóságból való kiválása után is. — Úgy, kérem, hogy én anyagilag bent, vol­tam azért a részvénytársaságban és a saját ér­dekeimet képviseltem. — És hogy­ áll jelenleg a helyzet? — Én bízom abban, hogy a kormány kiadja az engedélyt. Az egyes vádpontokra vonatkozóan Masláth tagadott s védekezése szerint pénzeket Engels­­dorfer, az ő pénzügynökük vett át, amelyeket tudomása szerint külföldi utazásokra költött el. A továbbiak során Masláth elmondotta, hogy egyeseknek a befzedettnél nagyobb össze­geket fizetett vissza, mert állandóan pénzért zaklatták és meg­fenyegették azzal, hogy kellemetlen­­kednek. A bíró kérdésére megjegyezte, hogy négy év alatt személyi, kiadásokra 700.000 pengőt köl­tött­, azonban még ez is kevés volt, annyi volt a költség, amely az utazásokkal kapcsolatban fel­merült. A továbbiak során jóhiszeműségét han­goztatta. Ezután Engeldorfer Rudolf másodrendű vádlottat hallgatták ki, aki azt vallotta, hogy minden pénzt ő vett fel. Arról, hogy Massáth Piemonti grófnak adta volna le magát, nem tud semmit. Száva Ernő, a harmadrendű vád­lott azt vallotta, hogy Massáth okmányokkal igazolta, hogy komoly vállalkozásról van szó. Ő százezer pengőt adott át Massáthnak. Iaapunk zártakor a tárgyalás tart. Olasz lap a cseh fegyverkezési ü­zletről Róma, ápr. 30. (Magyar Távirati Iroda.) A Lavoro Faseista közli a Berliner Börzemétir mng cik­két Csehszlovákia fegyverkezéséről, valamint a cseh hadiipar külföldi fegyverszállításairól szóló kimutatást. A lap mindezzel szembe­­állítja, hogy Benes dr. csehszlovák külügy­miniszter egy időben a leszerelési konferencia elnökjelöltje volt, majd megjegyzi, hogy fe­lesleges külön hangoztatni, milyen rossz üz­let lenne Csehszlovákia hadiipara számára a leszerelés. Négyszáz hotlokja és 800 seb­esültje van a kaukázusi föld­r­engésnek Moszkva, ápr. 30. (Havas.) Legutóbbi hírek szerint a kaukázusi földrengés székhelye az Ör­ményországban lévő Zarigczurban volt. Geruszi falvában és környékén 200 ha­lottat és 205 sebesülte­t, Liszló vidékén pedig 192 halottat és 000 sebesültet szá­moltak össze. A falvak 80 százaléka rom­­badőlt. A földrengés nagy pusztítást mű­velt a háziállatok között is. (MTI.) Szombaton ki­végzik a regensburgi gyilkost München, ápr. 30. (Wolff.) A halálraítélt Tetzner Erich kereskedővel, a Délnémet Távirati Iroda értesülése szerint ma reggel 7 órakor kö­zölte a regensburg­i államügyészség, hogy a minisztertanács elutasító 11 kegyelmi kérvényét. Tettum a tűzt nyugodtan fo­gadta. A halálraítélt kivégzését szomba­ton, május 2-án hajnalban 7 órakor hajt­ják végre a regensburgi törvényszéki fog­lelő udvarán. (MTI.)

Next