8 Órai Ujság, 1931. július (17. évfolyam, 146-171. szám)

1931-07-19 / 162. szám

1931 JÚLIUS 19 Apró szenzációk a világ minden tájáról A berlini egyetemen az elmúlt tanévben ezer­­ötszáz különböző előadássorozatot tartott 871 ta­nár­. A női tanerők (magántanárok) száma tizen­három volt.­­ * A kizárólag a prohibición őrködő rendőrök száma az Egyesült Államokban ezerkilencszáz. * Svájc idegenforgalmára a németországi ese­mények katasztrofális hatást gyakoroltak. A né­met közönség fejvesztetten hazautazott a svájci fürdőhelyekről és üdülőhelyekről. ♦ A párisi brit főkonzulátust az utóbbi hetek­ben elárasztják levelekkel, amelyek aláíróiként egy-egy Főúrié nevű polgár szerepel. A levélözönt az a fantasztikus, minden alapot nélkülöző hír indította meg, hogy Dél-Afrikában meghalt egy Főúrié nevű ember, akinek 17 millió font hagya­tékát a francia kormány őrzi a jogos örökös jelent­kezéséig.* Harrry Ballard, az egyik előkelő newyorki napilap vezércikkírója hetvenkilenc éves korában öngyilkos lett.* Jules Ferry, a hetvenes-nyolcvanas évek leg­kiválóbb francia politikusa, akinek nagy része volt ,a legyőzött Franciaország talpraállításában, száz­­évvel ezelőtt született. Franciaország méltóképpen ünnepli meg a centenáriumot. * Parisban ünnepélyes keretek között eltemet­té­k Foraint, a zseniális rajzolót. A kabinet ösz­­ves tagjai megjelentek a temetésen, az akadémiku­sok hagyományos zöld frakkjukban és az egész párisi művészvilág.* Az adó nemfizetés boldog szokásának befel­legzett Andorrában, a Fireneusok parányi, de festői köztársaságában. A legfőbb­­tanács11 elhatározta, hogy ezentúl az elnök évi 7­20 dollár tiszteletdíjat kap, a minisztereknek pedig a napi 96 cent napi­­díjon kívül megtérítik autóbuszköltségeiket is. A súlyos kiadások fedezetéül most kimondták, hogy az andorraiak ezentúl minden ló után évi 6 cent adót fizetnek.♦ Egymillió ember látogatta július 12., 13. és 14-én a párisi gyarmatügyi kiállítást. A megnyitás­­napja óta tízmillió ember fordult meg a kiállítás területén.* Obeáinszky Anna, egy feltűnően csinos, elő­kelő, gazdag, 20 éves orosz leány tegnap délután t az Eifffel-torony legmagasabb platójáról a szédü­letes mélységbe ugrott és halálra zúzta magát. Tet­tét állítólag szenzációéhségből követte el. * John Hicks 55 éves kansasi polgár a gazda­sági válság folytán súlyos helyzetbe jutott. Betevő falatja sem volt. Ekkor mesélte neki valaki, hogy a börtönben gondtalanul élnek a foglyok, van lakásuk és élelmezésük is kitűnő, mert az állam napi két dollárt költ rájuk. Hicks erre elhatá­rozta, hogy mindenáron börtönbe juttatja magát. Ez sikerült is egy tüntetésszerű cipőlopás révén. Hicks börtönbe került, de az ellátás korántsem felelt meg várakozásának. Hicks most szörnyen fel van háborodva és memorandumot intézett az igaz­gatósághoz, amelyben panaszkodik, hogy csúnyán becsapták. Memoranduma végén jobb élelmezést követel, mert szerinte ez nemcsak hogy 2 dollárt, de még egy vörös rézcentet sem ér. * A londoni autom­obilszerencsétlenségek évi kétszázötvenezer fontba kerülnek a kórházaknak. Ebből az összegből csak mintegy harmincezer font térül meg a páciensek és a biztosítótársaságok ré­széről.* Két kilométernyire Boignevilletől egy elegán­san öltözött hölgy és egy férfi holttestét találták meg. Megállapították, hogy szerelmi tragédia tör­tént. A két holttestet az asszony hároméves kis­lánya őrizte.* John Pierpont Morgan tegnap este Corsair nevű yachtján longislandi birtokáról elindult Angliába azzal a szándékkal, hogy a Corsairrel újabb gyorsasági rekordot állítson fel. Egyébként Morgan utazásának semmiféle különös okát nem adják, csak azt hangoztatják, hogy a nyarat an­golországi birtokán szeretné tölteni. * Dempsey visszatér a ringbe, jelenti a Chicago­­American, amely szerint teljes gazdasági össze­omlás kényszeríti erre a bokszbajnokot. Dempsey Számos bokszmérkőzéssel szerzett hatalmas vagyo­nát, amelyet tízmillió dollárra becsültek, állítólag eltékozolta, ezért akarja most újból felvenni a bokszkesztyűt.* A szovjet a keleti tenger vidékén minden templomot és imaházat bezáratott. Legnagyobb­részt evangélikus hívőket sújtott a szovjet leg­újabb rendelkezése. * Domisió vasárnap 11 •OLDAL .... ................ Anglia a Népszövetség őszi közgyűlésén köve­telte a békeszerződések revízióját Minden igazságszerető nemzet támogatná e tartós sikert ígérő politikát . A kezdeményezés jelentékenyen növelné Anglia tekintélyét a világon Lukács György a magyar evangélium két követeléséről: az egyenlő leszerelésről és a magyarlakta területek visszacsatolásáról London, július 18. Alexander Gordon, neves angol publicista a Timesben közölt nyílt, levelében ki­fejti, hogy a békének a leszereléssel való biztosítása a legtöbb érdekelt ország ellenállá­sába ütköznék, míg a „megelégedettség általi békét”1 az egész világ, talán egyes önző körök kivételével, kitörő lelkesedéssel üdvözölné. A megelégedettséghez elsősorban az szük­séges, hogy szüntessék meg a lefegyverzett népek lelkét gyötrő igazságtalanságok érzését, amely a rájuk kényszerített békeszerződésekben gyökerezik. Ezért az egyetlen észszerű eljárás ezeknek a szerződéseknek revíziója volna, ami­nek nehézségei nem leküzdhetetlenek. Az a kormány, amely bátran és elszántan és bizalommal fog ehhez a feladathoz, szá­míthat igazságszerető nemzetének egyhangú támogatására és az összes nemzetek rokon­­szenvére. A leszerelés Génfben 1932-ben minden egyéb kérdést háttérbe fog szorítani, de a népszövetség legközelebbi őszi közgyűlése alkalmat nyújthatna e javaslat felvetésére, ha az angol kormány a parlament nyári szünete előtt fontolóra venné ezt az ügyet az ellenzék „nem hivatalos 11 támogatásával. Igaz ugyan, hogy egy bizonyos nemzet komolyan elle­nezné ezt a lépést, de csakis ez a politika ígér tartós sikert, mert a háború egyik legfontosabb okának, az igazságtalanság érzetének, gyökeréig ha­tolna. Még ha az idén nem is lehetne nagyobb haladást elérni, az ezirányú kezdeménye­zés nagyban növelné Anglia tekintélyét az egész világon. Az igaz ügynél a kezdeménye­zés is fontos. (MTI.) A legnagyobb tekintélynek örvendő angol világlap cikkében foglaltakra vonatkozóan megkérdeztük Lukács György volt kultuszminisztert, a Népszövetségi Ligák magyar csoportjának társelnökét, aki tudvalévően egyik legkitűnőbb szakértője a békeszerződéssel és a leszereléssel kapcsolatos problémáknak. Lukács György munkatársunknak a következőket mondotta: A Times cikkének minden szava a magyar lélekből fakad, mert Alexander Gordon követe­lései a mi óhajaink és kívánságaink is. Mi is állandóan azt fejtegetjük, hogy amíg a lelkek lékéje nincs meg, addig nem lehet igazi léke és a lelkek békéje csak a békeszerződések igaazság­­talanságainak az igazság útmutatása alapján való kikü­szöbötsév­el érhető el. — Örvendetes, hogy Angliában ilyen előkelő és befolyásos helyről karolják fel a magyar problémát, amelynek megoldása létérdeke nemzetünknek, de igen nagy érdeke egész­ Európának is. — A leszerelési értekezlethez nem fűz­hetjük reményeinket, mert annak előmunkálatai abból indulnak ki, hogy a népek közötti egyenlőtlenség továbbra is fennmaradjon. Az előkészítő bizottság által megállapított munkálat 53. szakaszában azt mondja, hogy azokra a nemzetekre, amelyeket már lefegyvereztek a békeszerződések értelmé­ben, nem terjednek ki a leszerelési értekezlet határ­ozmán­yyai. Ez más sz­óval azt jelenti,­ hogy mi, akik a békeszerződések alapján leszerel­tünk, maradunk a régi helyzetben, míg azok, akik állig fel vannak fegyverkezve, a leszerelésnek valami tessék-lássék módját fogják elhatározni.­­ Tehát az egyenlőtlenséget akarják kon­zerválni. Már­pedig az első, ami az igazság­talanság megszüntetésére vezet, az egyenlő el­bánás. Teljesen lehetetlen, hogy míg a legyő­zöttek teljesen le vannak fegyverezve, addig a győző államok állig fel legyenek fegyverezve.­­ Először a leszerelés terén kell megszün­tetni az igazságtalanságot. Vagy mindenki fegyverezzen le a mi mértékünkre, vagy ne­künk is adják meg a módot, hogy nem a tá­madásra, de a védekezésre teljesen felfegy­verkezhessünk, úgy amint a népszövetségi paktum 8. szakasza megengedi.­­Ezután jön a második követelés, a határok revíziója, mert lehetetlen a ma fennálló helyzetet fenntartani, amely szerint egyes nemzetektől a honfitársaik által lakott területket, mint Magyar­­ország esetében tisztára magyarok lakta területe­ket, a népek önrendelkezési jogának hazug értel­mezése alapján elcsatoltak. A népek önrendelke­zési jogának elve parancsolóan azt követeli, hogy a lakosság annak a nemzetnek az uralma alatt ülhessen, amelyhez önszántából tartozni kíván.­­ A magyarlakta területeknek minden népszavazás nélkül vissza kell kerülniük az anyaországhoz, a többi elszakított területen pedig semleges ellenőrzés alatt népszavazást kell megejteni és e népszavazás eredménye alapján történjék azután a döntés a terület hovatartozandóságáról. — Ez a magyar evangélium két idézise. Ha ezeken az etapokon megtudjuk csinálni a revi­­ziót, akkor helyre áll a lelkek békéje és akkor nem frázis, hanem valóság lesz a népek békéje. Tízhavi bolton húszpengős lopásért Egy teljesen megrögzött bűnös cselédleány a törvényszék előtt (Saját tudósítónktól.) A vádlott: Kulik Mária. Alig húszéves, igénytelen külsejű cselédlány. A vád: lopás büntette. Pár héttel ezelőtt az utcán találkozott Csányi János építőpallérral, együtt szó­rakoztak s éjszaka a leány ellopott húsz pengőt a férfitól. Hetykén, külsejéhez egyáltalán nem illő cinizmus­sal, mintha nem is róla volna szó, úgy vesz részt a tárgyaláson. Vállvonogatva adja a feleleteket. — Teljesen árva vagyok. — Ez lesz a harmadik büntetésem. A bírónak is feltűnik a sok nevetgélés. Rászól: — Olyan nevetnivalónak találja a helyzetét? — Hát mit csináljak, sírjak?... Elhangzik a vádirat, a védekezés. Közben dr. Horváth Géza törvényszéki bíró megkérdi: — Máskor is szokott lopni? — Istenem, mit csináljak, menjek koldulni? Ah­hoz igazán túl fiatal vagyok. A pallér kihallgatása után dr. Kurovszky Béla ügyészségi alelnök kér példás büntetést. A bíróság lopás bűntettében mondja ki bűnösnek a vádlottat. S az ítélet: tízhavi börtön. Indokolás: teljesen megrögzött bűnösről van szó s csak a Márianosztrán kitöltendő hosszú bör­tönbüntetéstől remélhető, hogy visszatér a jó útra. — Megnyugszom, nem fellebbezek, — vonogatja vállát a lány. Szempillája sem rezdült az ítélet hal­latára. De amikor a fogházőt kikíséri az ajtón, m­eg­­tántorodik, odatámolyog egy padhoz, görcsös zo­kogásba tör ki, végigzuhan a padon, vonaglik, si­koltozik. A fogházőr hiába csillapítja. A szom­szédos tárgyalótermekből kiváncsi fejek tűnnel elő. Hosszú időbe telik, amíg megnyugszik, össze­szedi magát újra és elindul fogházőrével. Az útra, amely Márianosztrára vezet... 96 oldal és mégis változatlanul csak fillér 24 fillér a DELIBAB legújabb száma. Mindenütt kapható! Mindenütt kapható! DÉLUTÁN 3 ÓRÁTÓL József: 413-09 SZ. A KIADÓHIVATAL

Next