8 Órai Ujság, 1935. május (21. évfolyam, 98-123. szám)
1935-05-01 / 98. szám
KW W"» uertS25^x ( / 1/ ,,o • - — ' q a ' ‘aQi [g| ÁRA FILLÉR XXL évfolyam 98. szám Alapította: NADÁNYI EMIL Budapest^1915 % Az ezeréves magyar alkotmány szellemében nyitotta meg a kormányzó az új országgyűlést Amikor e sorok megjelennek, vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója megnyitotta az új országgyűlést. Ez az ünnepélyes aktus mindig nagy pillanata volt a nemzet életének s a virágzás békés korszakaiban épp oly eleven várakozással töltötte el a lelkeket, mint azokban a nehéz órákban, amikor gond és bizonytalanság felhőzte a láthatárt. Minden új országgyűléshez iít reményeket fűzött a nemzet, hittel és bizakodással várva, hogy a törvényhozás munkája hasznára és üdvére válik az országnak. Ez a reménység él most is a lelkekben, amikor a nemzet a dunaparti palota felé tekint, ahol a kormányzó köré seregük a magyar parlament két háza. Reményeink és várakozásaink egyik legfőbb biztosítéka, magának az államfőnek személye , s amidőn most az ő nemes alakja felé fordul a magyar nemzet hódolatteljes tisztelete, egyúttal az a hőhajtás is áthatja a szíveket, hogy mindazok a nemes törekvések, melyeknek Horthy Miklós a megtestesítője, járják át azoknak lelkét is, akik most már, az országgyűlés megalakulása és ünnepélyes megnyitása után, arra hivatottak, hogy a nemzet sorsát intézzék. Ebben a komoly és történelmi órában a magunk részéről sem óhajtunk a kritika hangján szólani, mert úgy érezzük, hogy minden magyarnak egyesülnie kell abban a buzgó kívánalomban, hogy a mostaninál jobb idők virradjanak ránk, hogy közelebb jussunk azokhoz a célokhoz, amelyek e sokat szenvedett ország számára felvirágzást és feltámadást jelentenek. A ma megnyílt országgyűlés feladata lesz, hogy minden erejével és képességével szolgálja e célokat. Kívánjuk, hogy sikerrel és eredménnyel, a lelki emelkedettségnek és felelős- ] Bágyadt, tompa fény szűrődik keresztül a rohanó felhőkön, hűvös szél suhan végig a parlament előtt. A Kossuth Lajos tér szegélyén a rendőrkordon csillogó sisaksora mögött már kezd gyülekezni az országgyűlés ünnepélyes megnyitásának látványosságára váró közönség ... Utcaseprők csapata száguld végig a téren, mégegyszer végigsöpörve az aszfaltot: kemény rendőrléptek kopognak az Alkotmány utca és a Szabadság-tér irányából, egymásután érkeznek a díszruhás rendőrök és az egyes osztagok vezetői feszesen tisztelegve jelentkeznek Barcsa Pál és Barta Jenő főfelügyelők előtt, akik térképpel kezükben irányítják a rendőrcsapatokat. A földmivelésügyi minisztérium udvarán háromszáz rendőr várakozik, kint a téren, az oroszlános kapu előtt katonatisztek tűnnek fel, hogy egy utolsó megbeszélést tartsanak a féniyes ünnepség rendezőivel. A bejáró elé gördül a Filmiroda közismert vörös hangosfilmkocsija, szerelők dolgoznak az oroszlános kapu környékén, kábeleket raknak le, hangszórókat erősítenek fel, mikrofonokat kapcsolnak be, nyakukban lógó műszerekkel ellenőrző méréseket végeznek. A kormányzó beszédét hallani lehet majd az egész óriási térségen. Trombitaszó harsog fel az Alkotmányutca irányából és feltűnik a lovastüzérek négy ágyas ütegoszlopa. ■Az út mentén állnak meg, várják a parancsot, hogy hol helyezkedjenek el. Közben autók hosszú sora cikázik ideoda, egyik bejárótól a másikig, mosolygósarcú dámák, ismert társaságbeli kölségérzetnek abban a szellemében, mely méltó e nemzet nagy múltjához, de elengedhetetlenül szükséges a reánk súlyosodó problémákhoz is ügyek érkeznek, útbaigazítást kérnek a zsakettes rendezőktől. Itt vannak az új képviselők hozzátartozói és sietnek elfoglalni helyüket a karzatokon. Kemény léptekkel felvonul a díszszázad. Harsány vezényszavak pattognak. Közben a feljáró elé hajt egy kis Balilla-autó. A kormánynál fekete díszmagyaros fiatalember ül, homlokán autószemüveg, mellette az ülésen kócsagtollas kucsma. A külügyminisztérium egyik tisztviselője, aki az ünnepségre érkező diplomatáikat fogja fogadni. A modernvonalú automobil kormányánál ülő díszmagyaros fiatalember látványa érthető feltűnést kelt. Tizenegy órakor érkezik meg a parlament elé az első díszmagyaros vendég: gróf Teleki József száll ki autójából, búzakék rókamállas, rubintforgós attilában. Tizenegy óra után néhány perccel váratlanul megélénkült a parlament előtti óriási térség. Az első díszszázad után egymás után vonulnak fel a tölgyfaleveles tábori egyenruhás katonai csapatok: rövidesen egy egész zászlóalj sorakozik fel a főbejáróval szemben, a szél szétteríti a katonák feje felett a Szűz Máriás lobogót. Felvonul egy huszárszázad, utánuk egy gépfegyveres század masírozik be és a katonaság három oszlopba tömörülve, merev vigyázzállásban várakozik az oroszlános kapuval szemben a kormányzó érkezésére. A főkapu mellett gyülekeznek a fehérköpenyes koronaőrök, a meggypiros egyenruhás testőrök: egyre színesedik a kép, a teret környékező utcák torkolatából feketén ömlik a megnyitó ünepségre idesereglett nézőközönség , autószirénák és dudák valóságos hangversenye zúg fel a Dunapaart felől és végeláthatatlan sorban, egymásután gördülnek elő az elegáns magánköreik és a taxik. Megérkezik Bornemissza, miniszter, majd Herczeg Ferenc világoszöld Lancia kocsiján. Egymásután sietnek fel a fényesebbnél fényesebb díszmagyarok a parlament lépcsőjén. Megérkezik a főkapitány, rövid jelentést tesznek neki, majd fekete, arannyal hímzett diplomata frakkok tűnnek fel a bejáróban. Egymásután jönnek a budapesti diplomáciai testület képviselői. A katonai attasék díszegyenruhájukban, Mackensen követ frakkban száll ki családja kíséretében kocsijából. A katonaság parancsnokai rendezgetik az oszlopokat, oldalról közben méltóságteljes lassú léptekkel felvonul a palotaőrség, a párduc-kacagányos testőrség és a parlamenti őrség. Peregnek a felvevőgépek, színek kavarognak, drágakövek szikráznak a parlament széles feljáróján, ahova kivilágít a kupolacsarnok aranyos fényáradata. A társadalmi, politikai, közgazdasági élet minden számottevő előkelősége itt van, a karzatokra hosszú sorban igyekszik fel az ünnepségre a megjelenő hölgyközönség. Kattognak a fotóriporterek fényképezőgépei, vezényszavak harsognak és a rendőrkordonok között most már feketén sötétlik a tömeg. Az autók valóságos tábora lepte el a környékező utcákat: egyre újabb kocsik érkeznek végeláthatatlan sorban. A főrendiház bejárata előtt hasonló mozgalmas kép: fényes magánkocsik robognak a feljáró elé, díszmagyaros urak sietnek fel a vörös szőnyegés lépcsőn. Háromnegyed 12-kor még egyre tart a felvonulás, egyre több ember szorong az óriási térségen, az autók sorának nem akar vége szakadni. Még néhány perc és mindenki megérkezik. Pont 12 órára várják a kormányzó megjelenését. Ünnepi ülés a parlament körül !