8 Órai Ujság, 1937. május (23. évfolyam, 98-120. szám)
1937-05-25 / 116. szám
A nagy esztendő A magyar katolikus hívek ritka, nagy, a lelkeket mélységesen átjáró ünnepre készülnek. Egy esztendő múlva annak az emlékére, hogy Szent István, első királyunk, kilencszáz esztendővel ezelőtt adta át lelkét az örökkévalóságnak, a világ katolikusai Budapestre gyűlnek össze és egyesülnek az oltári szentségben. A harmincnyolcadik eucharisztikus világkongresszust jövőre Budapesten rendezik. Nagydicsőség ez kis hazánk számára, amelyet a régi, boldog és hatalmasMagyarország sem ért meg, külföldiek megszámlálhatatlan ezrei özönlenek Budapestre a hit balzsamáért, erősödnek itt meg lélekben és közben megpillantják a magyar eget, megismerkednek a magyar nép örömeivel és fájdalmaival. De tekintsünk el ennek az ünnepnek nagy nemzetközi jelentőségétől és gondoljunk arra, amit István király évfordulója számunkra jelent.Jól mondja Hóman Bálint, hogyez a jubileum valláskülönbség nélkül minden magyar ember ünnepe. •Legyen ez az esztendő a nemzeti önismeret, az önmagunkba merülés éve, nemzeti hagyományaink és történelmi küldetésünk átélése és megizmosodása. Eszméljünk rá ebben az esztendőben, hogy mit jelent magyarnak lenni, hány évszáz szad kohójában edzett lelkiséget, milyen nemes és kifinomodott gondolkodást. Eszméljünk rá, hogy Szent István a kereszténység felvételével és a római kereszténységválasztásával örök időkre megpecsételte Magyarország sorsát, örök időkre irányt szabott fejlődésünknek. Az út, amelyre ez a nemzet első nagy királyának a vezérletével lépett, nyugat felé vezet, a Szellemi és lelki szabadság, a független egyéniség életformájába, amely csak Istenben és a Krisztusban olvad fel, de a földi társadalomban megőrzi határozott körvonalú, büszke személyiségét. Ezt a nemzetet súlyos, tragikus megpróbáltatások érték, a pogányok ellenvédelmezte Európát és e harcban nem egyszer kimerült, úgy, hogy nem tudott lépést tartani a Nyugattal, lelki és szellemi erőforrásai kiapadtak, de a szentistváni gondodolat a hanyatlás legborúsabb alkonyán is átragyogott. A jövő esztendőben Európa szíve Magyarországon fog dobogni, a Nyugat génusza innen fog szertesugározni, a keresztény áhitat itt fog összpontosulni, miközben vannak országok, ahol üldözik a vallást és annak papjait. Készüljünk fel lélekben erre az ünnepre, bizonyuljunk méltóknak e nagy dicsőséghez! FŐSZERKESZTŐ: BETHLEN ANDRÁS Ítéletidő a csobánkai völgyben A margitligeti pap mentés közben vízbefülig zsibb apáca eltűnt A tegnapi viharkatasztrófa szörnyű pusztításai Budapesten és Pest környékén Pomnáz, május 24. (A 8 Órai Újság tudósítása) A szentendrei országúton robogunk a pilisi hegység felé, hogy megszemléljük azt a hatalmas pusztítást, amelyet a tegnapi vihar a Pilisi hegység és a Duna mentén okozott. Az útmenti fák kopaszak, az országúton métervastagon fekszik a ragadós iszap. Az országút két oldalán víztócsák csillognak a májusi napfényben, apró baromfiak hullája szegélyezi a kimosott vetéseket. Derékban kettétört fák, lesodort háztető fekszik az út árkában, a távolban a Helyiérdekű Vasút töltésén hatalmas lyuk tátong. Tegnap délután 3 órakor szakadt rá a Pilisi hegységre az a hatalmas esőzés, amely Pilisszentkereszt felől érkezett, az úgynevezett „Szurdokából, amely a budapesti turisták kedvenc kirándulóhelye. Három és fél óra hosszat tartott az orkán, óriási károkat okozva Csobánka és Pomáz községben, valamint Szentendre megyei városban. Az összes hegyipatakok, különösen a „Dere“ oly mértékben megduzzadt, hogy az azelőtt 40—59 centiméter széles és 10 centiméter mély erek 12 méter magas víztömegeket zúdítottak le a védtelen falvakra, nyomtalanul sodortak el helyükről a hullámok. A csobánkai községházáinál, ahol a patak medre derékszögben fordul, 50—60 éves ős fákat tépett ki gyökerestől a víz, nekizúdítva őket az országútnak, ahol a forgalom teljesen megakadt. Természe tesen az országúton nem maradt épségben egy telefonpózna, és villanypózna sem, a földön fekszenek a huzalok, a telefonösszeköttetés megszakadt. Megszakadt a telefonösszeköttetés — Hogy a Szurdokban mennyi utast, mennyi turistát ért utól a fergeteg, — mondja az egyik őrszemnek állított csendőr, — nem lehet még megállapítani, mert az összes telefonvonalak elszakadtak és az utak a Szurdok felé és a hegység felé járhatatlanok. A hegyipatakok közül a Dere- és a Nagykovácsi-patak, amely Szentendre felé folyik, okozta a legnagyobb károkat. Leszakad a híd, két turistát elsodor a patak — Rengeteg turista járt tegnap a hegyekben, — mondja egy tetőtőltalpig sáros és piszkos vadőr, aki most érkezett le a hegyekből, ahol egész éjszaka mentek. Rengeteg turistát a szabadban ért az égiháború, hogy ezek közül mennyi veszett el és mennyien találtak menedéket a hegység kiálló szikláin, nem tudjuk. Egy négy turistából álló társaság a nagy menekülésben elérte Csobánka határát, de amikor át akartak kelni a patak hídján, a vad áradat éppen abban a pillanatban vitte el a hidat, amikor a turisták rajta álltak. Két turista az utolsó pillanatban a híd pillérjeibe kapaszkodott, ezek megmenekültek, kettő azonban nyomtalanul eltűnt, az ár a Duna felé sodorta őket. A megduzzadt víztömeg feltartózhatatlanul zúdult alá Csobánka községre. Elpusztul a csobánkai cigánytelep Az első házak, amelyek áldozatul estek a pusztító vízáradatnak, a cigánytelep házai voltak,, amelyeket ARA FILLER ■fisra|*r& JjS«w^« JEy ^HHKim kws<0 I' -'^r^sa ^ «*p7 wlfea|& ^S^j^cSÁ • XXIII. 'ÉVFOLYAM 116. SZÁM ,ALAPÍTOTTA: NADÁKYI EMIL TELEFONSZAMAINK: SZERKESZTŐSÉG . .»**.«► *1-153-60 KIADÓHIVATAL . . . . . . . . *1-272-30 UTAZÁSI IRODA . .. .. » . . 1-289-81 FIÓKKIADÓHIVATAL.........................1-19992 BUDAPEST, 1937 MÁJUS 25 KEDD Leborotválta az orkán a háztetőket A község szélén egy háznak sincs teteje, a szélvihar és a szélviharban örvénylő fák valósággal leborotválták a házakat. A zsendülő friss vetések fölött mindenütt iszap fekszik, a vetésbőlnem maradt semmi, az egész környék úgy néz ki, mintha ekék, szántottak volna végig a földeken. A községi kúttól pár száz méterre egy nyolcmázsás betongyűrű fekszik, a szélvihar sodorta pehely módjára el az egész felépítménnyel a helyéről. — Olyan borzalmas volt a vihar, — mondja az egyik szemtanú, — hogy kilométerekre hallottuk a morajlását s a sziklák gördülése a faluba hallatszott. A csobánkai völgyben, amely máskor kedvenc kirándulóhelye a budapesti turistáknak és ahol több budapesti családnak is van nyári villája, mindent elpusztított a vihar. A fergeteg, amely a villasorra zúdult, tönkre verte többek között Varga Zoltánnak, a híres műkertésznek a villáját és országos hírű sziklakertjét, amelynek még külföldről is csodájái jártak.