8 Órai Ujság, 1938. október (24. évfolyam, 217-242. szám)
1938-10-19 / 232. szám
8 20 magyar egyesület Ez a 23 népfajta természetesen kolóniákba tömörül. A kolóniák egységét és összetartását nemcsak a sajtó ápolja, hanem a különböző nemzeti klubok, kulturális és sportegyesületek egész tömege. Ezeknek a száma valószínűleg végtelen, hiszen Qifoifgjság 1998 OKTÓBER 19, SZERDA" A faj ünnepnapja Buenos Airesben Ver Andor utilövete Délamerikából •— Buenos Aires, okt. 12. Ma van a „dia de In raza“, a latin íaj ünnepe, annak emlékére, hogy Cristóbal Colon 446 évvel ezelőtt véletlenül felfedezte Amerikát. Az egész város ünnepek A sajtó vezércikkekben méltatja e csodálatos tett jelentőségét, az egyesületek emlékünnepélyeket tartanak, az iskolák fehérköpenyes ifjúsága pedig felvonul a Plaza Colonra, hogy tisztelegjen a nagy felfedező óriási méretű szobra és halhatatlan emléke előtt. Buenos Aires zászlódíszéve öltözött, de a kék-fehér argentin lobogó mellett, amelyet nemcsak a házakra, de még a piaci kofák bódéira is kitűznek, ez idén egyre kevesebb idegen zászlót látni. Ezelőtt szokás volt, hogy a „dia de la raza“-n mindenki kitűzte a maga nemzeti lobogóját, most azonban szakítottak ezzel a szokással, mert vannak zászlók, amelyeknek kitűzése politikai összetűzésekre vezethetne... Nemzetek Bábele A zászlókból tehát nem lehet megállapítani, hogy hányféle náció lakik Buenos Airesben. Van azonban ennek egy egészen egyszerű módja. Az ember lemegy a Leandro Alernre, a kikötőnegyedbe, itt tanyázik a legtöbb idegen s épp ezért az ujságpavillonoktban kiraknak minden ide-Sennyelvü újságot, amely a Buenos aresben megjelenik. Itt már könylyű: eligazodni a latin, ciril, arab, japán, héber és egyéb legtíte .. lapok rengetegében: az eomb^r^ggy ^ kicsit számol és játszva megállapíthatja, hogy csekély 23 nyelven jelennek meg itt a lapok és folyóiratok. Nemcsak az összes európai nyelveken, de ezenfelül még arabul, japánul, kínai, hindu és héber nyelven is, így ez a statisztikai adat talán nem sokat mond, de tessék minden laphoz odaképzelni az olvasóját is: a szőkét, a barnát, a fehéret, a feketét, a rézbőrűt, az északi és déli rasszt, a keskenyfejűt, a lapos koponyáját, a kékszeműt és ferdeszeműt, a halvérűt és izzó temperamentumot, — akkor ez az újsághalmaz is ad némi fogalmat arról, hogy a fajoknak és nemzeteknek micsoda Bábele ez a város, például a nem túl nagy magyar kolónia is hozzávetőleg húsz egyesületet tart fenn Argentínában. Persze a rádió is figyelembe veszi, hogy a lakosság ilyen soknyelvű. A 19 rádióállomás valamelyikén minden kolóniának van hetenként egy rádióórája. Ha az ember végigszalad az állomásokon, mindig kifoghat egyegy nemzeti himnuszt, gyakran hallhatja élleget, Ravelt, Schubertét, rábukkanhat torokhangú, mólabús arab dalra, angol jazz-re, bécsi valcerre, néger songra, magyar csárdásra, sokszor a „a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország“-ra s legtöbbször Lehárra és Kálmánra. A bevándorló szobra Sok itt a külföldi, nem csoda hát, ha a bevándorlónak szobra is van Buenos Airesben. A szobor a kikötőben áll és meztelen férfiút ábrázol, aki arccal a város felé fordul, egyik kezében vándorbotot tart, a másiknak tenyerét kifelé fordítja, rossz nyelvek szerint koldulási célzattal. A szobor állítólag azt szimbolizálja, hogy a bevándorló üres kézzel s csaknem pucéran érkezik ide. Viszont kétségtelen, hogy nem is mindegyik szedi meg magát Van, aki tíz év után is ott tart, ahol a szobor. Boldogulni pedig csaknem mindenki nehezen boldogul. Legalább is azok, akikkel találkoztam, kivétel nélkül mind gyönyörűen kiszínezett megí ható történetekkel szórakoztattak,hogy micsoda szörnyű szenvedéseken és kemény megpróbáltatásokon mentek keresztül, míg nagy keservesen révbe jutottak. Az extranjerok re révbe jutottak s vannak foglalkozási ágak, amelyeket javarészt az extranjerok szálltak meg. Az angolok, akik itt nemzedékeken keresztül sem asszimilálódnak, a brit érdekeltségű vasutaknál, fagyasztott húsgyáraknál és más ipari vállalatoknál helyezkednek el. A németeké a söripar, de ők teremtették meg az itt alig páréves kéményseprő-ipart is, a japánok úgyszólván monopolizálták a mosodaipart, a törökök és arabok a selyemkereskedelemre feküdtek rá, a magyaroknak nincs speciális foglalkozásuk, minden telik belőlük, legtöbbjük azonban gyári munkás. Tegnap délután a Rivadavián ültem, egy kis kávéházban, amikor egyszerre csak rekedt, deklamáló hang szűrődik be. Kimegyek, hát a kávéház mellett, a járdán népgyűlést látok. Rögtönzött népgyűlést. Egy fiatalember áll egy ládán és torkaszakadtából, heves gesztikulálás közepette szónokol. Ötven-hatvan főnyi közönség unott arccal hallgatta a szónokot, két rendőr pedig mosolyogva sétált fel-alá. Ennyi volt az egész. Semmi hév, semmi délszaki lángolás. Egy kis angol hidegvér, egy kis Hyde-park hangulat Délamerikában... — Agy- és szivérelmeszesedésben szenvedőknek reggel felkeléskor egy félpohár természetes „Ferenc József" keserűvíz — a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű székürülést biztosít, azonkívül a gyomor és a belek működését előmozdítja és kielégítő emésztést hoz létre. Kérdezze meg orvosát.: • Atatürk Kemál betegsége Isztanbul, okt. 18. Kemal Atatürk államelnök egészségi állapotáról hétfőn este nyolc orvos által aláírt hivatalos jelentést adtak ki. A jelentés szerint a beteg állapotában javulás állott be, de az ideges zavarok tovább tartanak. MTI : Kemál Atatürk betegsége nem mai eredetű. Az új török birodalom megalapítója már fiatal vezérkari százados korában is orvosi kezelés alatt állt bizonyos májmegbetegedéssel s életének ebben a szakában képtelen volt betartani az előírt diétát és nyugalmas életmódot. Ezekben az esztendőkben szökött Kemál arab álruhában Egyiptomon keresztül Tripoliszba, hogy a szenussziak oldalán, Enver pasa vezénylete alatt harcoljon az olaszok ellen, — ebben az időben vett részt a Dzsebel Hauran sziklarengetegében vívott harcokban drúz felkelőkkel szemben. Későbbi élete sem nélkülözte a kalandokat: hosszú éveken át kettős életet élt: nappal vezérkari tiszt volt, éjjel az „Egység és Haladás", titkos komita összeesküvője volt, az ifjú-török forradalmi megmozdításban aktív szerepe volt, ő állt a drinápolyi hadtest vezérkara élén, amikor a hadtest körülzárta a fővárost és lemondatta a szultánt, a győztes forradalom után is hányatott életet élt, a világháborúban a Gallipoli félszigeten ő tartóztatta fel az első ausztááliai csapatok partraszállását, az összeomlás után keserű dühkitörései jellemezték kedélyállapotát, a karlsbadi kúrák is abbamaradtak, Kemál bevette magát Anatólia belsejébe, ott szervezte a nagy nemzeti ellenállást. Arcszíne már ekkor betegesen megfakult, irtózatos idegmegfeszítésben élt. Kíméletlenül korbácsolta szervezetét újabb és újabb erőpróbákra, máj baja ekkor kiújult s szinte válságosra fordult az állapota. A tíznapos szakariai csata idején, amikor lezuhant lováról és kettős bordatöréssel vezényelte végig a görögök elleni ütközetet. A vaskezű kormányzás, a kurd felkelések, a liberális ellenforradalmak leverése óriási feladatokat rótt Kemálra, akinek fizikai erejét szinte felőrölte az országépítés szizifuszi munkája. Az utóbbi években többször voltak akut rohamai s most, a hírek szerint, súlyosra fordult az 59 éves Atatürk Kemál állapota. Százötven ember életét mentette meg egy szegény asszony lélekjelenléte A norwichi expressz megmenekült egy borzalmas katasztrófától London, okt. 18. (A 8 Órai Újság tudósítójától) John Miltonna egyszerű, szegény aszszony. Pár nappal ezelőtt rég létezéséről sem tudott a világ, most azonban már egész Anglia ismeri a nevét. Egyik napról a másikra valóságos sztár lett, filmfelvételeket készítettek róla, rádióban szerepeltették. Meg is érdemli ezt a páratlan népszerűséget: lélekjelenlétével borzalmas katasztrófától mentett meg egy száz kilométer sebességgel száguldó expresszt. A vonat százötven utasa neki köszönheti életét. A derék, negyvennyolc éves asszony Broxbourne közelében, a vasútvonal mellett lakik egy kis viskóban, férjével és három gyermekével. Hétfőn éjszaka hatalmas vihar tombolt ezen a vidéken és a dühöngő szél kidöntött egy magas, nehéz vas táviróoszlopot, amely a pályatestre zuhant és eltorlaszolta az utat. Miltonná látta az oszlop zuhanását. Azonnal arra gondolt, hogy nemsokára odaér a liverpool—streeti állomás és Norwich közt közlekedő expressz és akkor feltétlenül iszonyatos szerencsétlenség következik be. Kendőt kapott magára, kirohant a házból és futva tette meg azt a négyszázméteres távolságot, amely házát a broxbournei állomástól elválasztotta. Teljesen kimerültertsilA,,iWon^Kft,,és csak szakadozott mondatokban tudta jelenteni, hogy milyen veszedelem fenyegeti a pár perc múlva esedékes expresszt. Az állomásfőnök haladéktalanul intézkedett, táviratilag értesítette a vasútvonal menti állomásokat. Ezek közül az egyik aztán az expresszt visszatartotta, míg a táviróoszlopot eltávolították a pályáról és kijavították a megrongálódott vasúti síneket. • -Miltonnénak ez az áldozatkész hőstette százötven emberéletet mentett meg a bizontos haláltól, nem is beszélve arról a hatalmas anyagi kárról, amely a vasúttársaságot az expressz pusztulásával érte volna. A Londonban székelő vasúttársaság igazgatója személyesen akarta kifejezni háláját Miltonnénak. Ezért neki és férjének, aki különben már hosszabb idő óta munkanélküli, vasúti szabadjegyet küldött és megkérte őket, hogy utazzanak Londonba. Az újságok riportjai ekkor már felkeltették a közönség érdeklődését Miltonné iránt. Az állomáson a riporterek egész serege várta, érkezéséről színes tudósításokban számoltak be, filmfelvételeket készítettek róla, majd a mikrofon elé állították, ahol el kelett mondania az izgalmas éjszaka történetét. A vasúttársaság igazgatósága tíz font és tíz shillingről kiállított csekkel ajándékozta meg Miltonnét, aki a sok ünneplés után boldogan tért haza családja körébe. Legjobban annak örül, hogy férje most annyi nélkülözés után, végre rendes állásba került. ... ... . _