8 Órai Ujság, 1943. november (29. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-03 / 248. szám
A moszkvai értekezletről szóló hivatalos közlemény részletes ismertetése Lisszabon, nov. 3. Mint a brit hírszolgálat jelenti, Londonban vasárnap a moszkvai értekezletről a következő közleményt adták ki: Cordell Hull amerikai, Anthony Eden brit és H. V. M. Molotov szovjet külügyminiszter megbeszélése 1943 október 19-étől október 30-áig tartott Moszkvában. Összesen 12 ülés volt. Az értekezlet tárgysorozata felölelte mindazokat a kérdéseket, amelyeket a három kormány megvitatására előterjesztett. E kérdések közül egyesek végleges döntést kívántak és a döntéseket meg is hozták. Más kérdések tekintetében azok megvitatása után éhül döntéseket hoztak; e kérdéseket részletekbe menő megfontolás céljából külön erre a célra alakított bizottságok elé utalták, vagy diplomáciai úton való elbírálás számára tartották fenn. Ismét más kérdésekről a vélemények kicserélése útján intézkedtek. Elsősorban őszintén és kimerítően azokat a rendszabályokat vitatták meg, amelyek a Németország és európai szövetségesei ellen folyó háborút megrövidítésére hivatottak. Felhasználták az egyes vezérkari főnököket képviselő katonai tanácsadók jelenlétét arra, hogy meghatározott katonai műveleteket megvitassanak s ezekkel kapcsolatban határozatokat is hoztak. E határozatok máris kidolgozás alatt állnak, hogy alapot teremtsenek a három ország legszorosabb katonai együttműködésére a jövőben. A háború befejezésének siettetése után jelentőségben csak második helyen állott annak elismerése a három kormány részéről, hogy az ő saját nemzeti érdekükből és minden békeszerető nemzet érdekében szükség van a mostani szoros együttmunkálkodás és a hadviselésben való együttműködés folytatására az ellenségeskedések befejezését követő időszakban is. Ez a meggyőződés jut kifejezésre abban a nyilatkozatban, amelyben a kínai kormány bejelentette csatlakozását az értekezlet folyamán és amelyet aláírt a három külügyminiszter, illetőleg Kína moszkvai nagykövete kormányaik nevében. Hét pont Az Egyesült Államok, az Egyesült Krályság, a Szovjetköztársaságok Uniója és Kína kormányai egyesült elhatározással közösen kijelentik, hogy 1. egyesült fellépésüket, amelyre vállalkoztak, hogy kidcl folytassa a háborút a maga ellenségei ellen, fenntartják a béke és a biztonság megszervezése és megóvása érdekében, 2. közülük azok, amelyek hadban állnak a közös ellenséggel, együtt fognak eljárni minden ügyben, amely ennek az ellenségnek legyőzésére és lefegyverzésére vonatkozik, 3. megtesznek minden olyan intézkedést, amelyet szükségesnek tekintenek arra, hogy az ellenségre kiszabandó feltételek bárminemű megsértése ellen biztosítsák magukat, 4. elismerik annak szükségességét, hogy a megvalósítható legkorábbi időpontban általános nemzetközi szervezetet létesítenek valamennyi békeszerető állam szuverenitásának elve alapján, — e szervezetnek tagja lehet minden nagy vagy kis állam ■— a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében. 5. A nemzetközi béke és biztonság megóvása érdekében addig is, amíg a törvény és rend helyreáll és az általános biztonsági rendszer megvalósul, tanácskoznak egymással és — amennyiben az alkalom kívánja — az egyesült nemzetek más tagjaival is, hogy a nemzetek közösségének részéről együttesen cselekedhessenek, 6. az ellenségeskedések megszüntetése után katonai haderejüket nem használják fel más államok területén belül, kivéve az ebben a nyilatkozatban felsorolt célokból s közös megbeszélés után s 7. egymás között és az egyesült nemzetek más tagjai között érintkezést és együttműködést valósítanak meg, hogy gyakorlati általános megállapodást létesítsenek a háború utáni fegyverkezés szabályozása céljából. Az értekezlet ezek szerint megállapodott abban, hogy szervezeteket létesít a három kormány közötti legszorosabb együttműködés biztosítására azoknak az európai kérdéseknek megvizsgálásában, amelyek a háború fejleményeiből felmerülnek. Ebből a célból az értekezlet elhatározta, hogy Londonban európai tanácskozó bizottságot létesítenek, hogy ez tanulmányozza a kérdéseket és közös ajánlásokat tegyen a három kormánynak. Intézkedés történt, hogy szükség esetén háromhatalmi megbeszéléseket tartsanak a három kormány képviselői egymás fővárosaiban a fennálló diplomáciai utakon. Olaszos ág Olaszországról a következő .,. nyilatkozatot teszik: Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió külügyminiszterei megállapították, hogy kormányaik teljesen egyetértenek abban, hogy az Olaszország irányában folytatandó szövetséges politikának alapelve csak az lehet, hogy a fasizmust és annak minden káros befolyását és kisugárzását teljesen meg kell semmisíteni s az olasz népnek minden lehetőséget meg kell adni, hogy demokratikus elveken nyugvó kormányzati és más intézményeket létesíthessen. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság külügyminiszterei kijelentik, hogy kormányaik magatartását az olasz földre lépés első pillanatától kezdve — amennyire csak a mindennél fontosabb katonai kívánalmak megengedték — ez a politika irányította. Hogy ezt a politikát a jövőben is továbbfejleszthessék, a három kormány külügyminisztere ezért megegyezik abban, hogy a következő fontos intézkedéseket kell érvényesíteni: 1. Lényeges, hogy az olasz kormányt demokratikusabbá tegyék azoknak az olasz néprétegeknek képviseltetésével, amelyek mindig szembehelyezkedtek a fasizmussal. 2. Teljes mértékben visszaadják az olasz népnek a szólás, a vallás, a politikai vélemény, a sajtó és a gyülekezés szabadságát. Az olasz népet arra is feljogosítják, hogy fasisztaellenes politikai csoportokat alkosson. 3. Minden fasiszta eredetű intézményt és szervezetet megszüntetnek. 4. Minden fasiszta vagy fasiszta érzelmű elemet eltávolítanak a közigazgatásból, valamint nyilvános jellegű intézményekből és szervezetekből. 5. A fasiszta kormányzat valamennyi politikai foglyát szabadon kell bocsátani és teljes amnesztiában kell részesíteni. Külföldet megismerheti, üzleti és kereseti lehetőségekre tehet szert Már most olvassa : Sza&á füzetek: „25 ÉV Üzleti UtOK Európa minden vámjában“ című most megjelent könyvét.Knjihittá * * *>#■» Uf»ájp’fefc«Fon*til £ áft, Anérányirt 47, 6. Megteremtik a helyi önkormányzat demokratikus szervezeteit. 7. A fasiszta vezetőket és a hadsereg tábornokait, akikről köztudomású, hogy háborús bűnösök vagy ezzel gyanúsíthatók, letartóztatják és átadják az igazságszolgáltatásnak. E nyilatkozat megtételekor a három külügyminiszter elismeri, hogy mindaddig, amíg a tényleges hadműveletek folynak Olaszországban, azt az időpontot, amelyben az előbbiekben felsorolt alapelveket át lehet vinni a gyakorlatba, az együttműködő vezérkarok főnökeinek utasításai alapján az illetékes hadseregfőparancsnok fogja meghatározni. A nyilatkozatot tevő három kormány bármelyikük kérésére újból tanácskozik ebben az ügyben. Ez a határozat egyáltalában nem érinti az olasz népnek azt a jogát, hogy maga válassza meg kormányformáját. . Az Olaszországgal kapcsolatos kérdésekben létesítendő tanácsot elsősorban a három kormány képviselőjéből és a francia nemzeti felszabadulás bizottságának képviselőjéből alakítják meg. Gondoltak arra, hogy ezt a tanácsot még kiegészítik Görögország és Jugoszlávia képviselőivel az ő különleges érdekeikkel kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a fasiszta Olaszország megtámadta területüket a mostani háború folyamán. Ez a tanács azokkal a napról-napra felmerülő kérdésekkel fog foglalkozni, amelyek nem kapcsolatosak katonai előkészületekkel. A tanács ajánlásokat fog kidolgozni a szövetségesek Olaszország irányában követendő politikájának összhangba hozatalára. 5 Ausztria ügye A három külügyminiszter egyetért abban, hogy Ausztria volt az első szabad ország, amely a nemzeti szocialista támadásnak áldozatul esett s hogy Ausztriát fel fogják szabadítani a német uralom alól. Az 1938 március 15-én történt német bevonulással keresztülvitt ausztriai annexiót semmisnek és érvénytelennek tekintik. Az ettől az időponttól kezdve Ausztriában beállott semilyen változást magukra kötelezőnek semilyen tekintetben el sem ismernek. Kijelentik azt az óhajukat, hogy a szabad és független Ausztria visszaállíttassék és ezzel megnyitják az utat mind az osztrák népnek, mind a szomszéd államok népének, amelyek hasonló problémákkal kerülnek majd szembe, arra, hogy megtalálják ama politikai és gazdasági biztonságot, amely egyedüli alapja a tartós békének. Mindamellett emlékeztetik Ausztriát arra, hogy felelősség terheli, amely alól nem vonhatja ki magát amiatt, hogy részt vett a háborúban Németország oldalán, a végső elrendezésnél mindenesetre számításba veszik, mivel járul hozzá a maga felszabadításához. A „háborús bűnösök“> A következő nyilatkozat a megtorló intézkedésekről egyebek között ezeket mondja: Az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a Szovjetunió sok helyről bizonyítékokhoz jutottak kegyetlenkedésekről, amelyeket németek követtek el sok országban, amelyet elfoglaltak és amelyekből most fokozatosan kiűzik őket. Ezek nem új dolgok és a hatalmukban lévő valamennyi nép és terület szenvedett ezektől. Uj dolog mindössze az,hogy ■ laosb'felszabadítás alatt áll ezek közül sok terület a felszabadító hatalmak hadseregeinek előrenyomulása folytán és a visszavonulók fokozzák kegyetlenkedéseiket. Ezt világosan igazolják most azok a cselekmények, amelyeket a Szovjetunió felszabadított területén és francia, valamint olasz területeken követtek el. Ennek következtében a három szövetséges hatalom a 32 egyesült nemzet nevében ünnepélyesen kinyilatkoztatja és közhírré teszi a következőket: Abban a pillanatban, amidőn valamilyen fegyverszünetet engedélyezünk bármely, Németországban fennálló kormánynak, mindazokat a német tiszteket és katonákat, valamint a nemzetiszocialista pártnak ama tagjait, akik felelősek a fent említett rémtettekért és kivégzésekért a német erők által megszállott területeken, visszaküldik azokba az országokba, ahol tetteiket elkövették, hogy a felszabadított országok és az ott létesítendő szabad kormányok törvényei szerint ítélkezzenek felettük és büntessék meg őket. Jegyzőket fognak összeállítani teljes részletességgel mindezekről az országokról, különös tekintettel a Szovjetunió megszállott részeire, Lengyelországra, Csehszlovákiára, Jugoszláviára és Görögországra,beleértve Krétát és a többi szigetet, Norvéiiára, Dániára, Németalföldre és Belgiumra, Luxemburgra, Franciaországra és Olaszországra. Így azok a németek, akik részt vettek lengyel tisztek, francia, holland, belga vagy norvég túszok vagy krétai földművesek kivégzésében vagy a lengyel nép irtásában, vagy a Szovjetunió most felszabadítás alatt lévő területein véghezvitt öldöklésben, tudni fogják, hogy a tett színhelyére viszik őket és a helyszínen fognak ítélkezni fölöttük azok a népek, amelyekkel szemben túlkapásaikat elkövették. Akik eddig nem ontották ártatlanok vérét, őrizkedjenek attól, hogy csatlakozzanak a bűnösök soraihoz, mert a három szövetséges hatalom a világ végéig is üldözni fogja őket és átadja a vádlóknak, hogy szolgáltassanak igazságot. Ez a nyilatkozat nem vág elébe ama német bűnösök eseteinek, akiknek vétségei nem fűződnek földrajzilag meghatározott helyhez és akiket a szövetségesek kormányai közös elhatározással fognak megbüntetni. A kölcsönös bizalom és megértés légkörében, amely az értekezlet egész munkáját jellemezte, más fontos kérdéseket is megfontoltak. Ezek nemcsak folyó ügyekre terjedtek ki, hanem olyan kérdésekre is, hogy hogyan kezeljék Németországot és szövetségeseit, kiterjedtek továbbá a gazdasági együttműködésre és az általános béke biztosítására. (MTI) Hivatalos közlemény angolszász repülőgépek berepüléséről A Magyar Távirati Iroda jelenti: Folyó hó 2-án, a déli órákban angolszász repülőgépek az ország nyugati határszélén több hullámban berepültek, majd északnyugat felé az ország területét elhagyták. Visszarepülésük ugyanezen az útvonalon történt. Bombázásról vagy egyéb károkról eddig nem érkezett jelentés. Légiharcok Németország délkeleti területén bázókötelékekkel, amelyek délkeleti német terület fölé repültek be. Az ellenség érzékeny veszteségeket szenvedett négymotoros bombázó rpülőgépekben. (MTI.) Berlin, nov. 3. November 2-án a déli órákban — a Német Távirati Iroda jelentése szerint — erős német légvédelmi alakulatok harcba bocsátkoztak ellenséges bóm-.