8 Órai Ujság, 1944. január (30. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-03 / 1. szám
HITLER: Egy háború sem tart örökké! A német jelszó: Szemet szemért, fogat fogért A fihrer mérlege a háborús helyzetről Berlin, jan. 3. Az új esztendő alkalmából hitler Adolf, valamint a harmadik birodalom vezető államférfiai kiáltvánnyal, illetve beszédben fordultak a német néphez és körvonalazták a német kormány és a német hadvezetőség terveit és álláspontját a háború további folytatására és a békére vonatkozóan. A Führer újévi kiáltványában rámutat, hogy több mint négy esztendő múlt el ama nap óta, amikor „a nemzetközi uszítók, akik már jóval előbb szellemileg és anyagilag előkészítették a háborút Németország ellen, végre átnyújthatták hadüzeneteiket.. .De rámutat arra is Hitler, hogy az imperialista politikusok ezúttal figyelmen kívül hagyták a helyzetben beállt változást, vagy tudniillik tehá nem Anglia lehet haszonélvezőji tíz erők „elméleti egyensúlya“ helyreállításának, mint a háború eredményének, hanem csak a bolsevizmus. Ennek következtében az európai erők úgynevezett egyensúlya nincs már meg, hanem szükségessé vált, hogy Európának a bolsevista veszéllyel szemben való megtartása érdekében egy uralkodó kontinentális hatalom léte kerüljön előtérbe. A Führer ezután megállapítja: mindegy, hogy ez a háború hogyan végződik, a brit hatalmi állás a háború végén kétségtelenül gyengébb lesz, mint annak kezdetekor volt. Ismét leszögezte Hitler, hogy ebben a harcban nincs szó győztesekről és legyőzőitekről. Ez a harc figyelmen kívül hagyja mindazokat a korábbi korlátozásokat, amelyek tiszta emberi humanizmusból származnak, mert a végén nem lesznek győztesek és legyőzőitek, hanem csak háborút túlélők és megsemmisültek. Itt a létéért vagy nem létért való irgalmatlan harcról van szó, amelyre tehát — mondotta a Führer — sajnos, nekünk is ugyanolyan irgalmatlanul kell válaszolnunk és válaszolunk is. Mert bármilyen nagy legyen is ma a borzalom, „nem lehet összehasonlítani azzal a szörnyű szerencsétlenséggel, amely népünket és egész Európát érné, ha a gonosztevők e koalíciója valamikor is győzne. A német nép számára tehát csak az a határozott parancs lehetséges, hogy ezt a háborút minden körülmények között és minden eszközzel győzelmessé alakítsa ki. A világon minden háború véget ért egyszer, ez a háború sem fog tehát örökké tartani. De a német nép ezúttal nem fog áldozatul esni, úgy, mint 1918- ban az amerikai elnök hazug frázisainak, mert az ellenség gyűlöletében a hadicélokat is elsietve, nyíltan és nyersen kikürtölte terveit. Ezzel a gyűlölettel szemben azonban ma nem a gyenge polgári Németország áll, hanem a nemzetiszocialista népalam. A nyers támadásra nem szólamokkal, hanem annak a fajnak az egészséges és fanatikus gyűlöletével válaszoló német népközösség, amely tudja, hogy létéért harcol és amely — legalábbis ebben az esetben — a régi mondáshoz tartja magát: szemet szemért, fogat fogért! „Európa megsemmisítésének zsidó célja tehát — folytatja Hitler — végezetül magával hozza a zsidóság biztos kiirtását Európában, s hogy az angolszászoknak az a kísérlete, hogy Európát és Németországot a bolsevizmus által megsemmisítsék, csak az ellenkezőjét éri el, vagyis magának az angolszász világnak a bolsevizálását. Hitler ezután rámutatott, hogy sem az angolszászok által remélt belső lázadás, sem „Tél tábornok“, sem „Iszap tábornok", sem „Éhség nem tudta legyőzri a német népet. Több mint négyesztendei háború után a Német birodalom területéből egyetlen négyzetkilométernyit sem vesztett, az ellenség azonban volt birtoka nagy részét ma már nem mondhatja sajátjának. A Führer megállapította, hogya legsúlyosabb visszacsapást ebben a harcban az 1943-as esztendő jelentette a németek számára. Beszélt Olaszország kapitulációjáról s ennek következményeiről a Balkánon és a keleti hadszíntéren,beszélt a francia tengernagyok, tábornokok és tisztek szószegése következtében lehetővé vált északafrikai partraszállásról és hálát adott a Gondviselésnek, amely e súlyos megpróbáltatások közepette mindig lehetőséget adott arra, hogy gyors cselekvéssel leküzdjék a súlyos válságot és látszólag elveszett helyzeteket megint rendbehozzanak. A német hadvezetőség kénytelen volt az új helyzetnek megfelelően, igen súlyos döntéseket hozni. Hatalmas új hadtápvonalak kiépítése, nagy vasútvonalak birtokbavétele, azok biztosítása és üzembentartása, más arcvonalakon való korlátozásokra kényszerítette a német hadvezetőséget). Az erőknek ezt az általunk szándékolt kiegyenlítését, mondotta Hitler, ma már elértnek tekinthetjük. Nem újság számunkra, hogy az angolok nyugaton vagy a Balkánon, vagy Norvégiában, Hollandiában, Portugáliában, vagy valahol másutt partraszállást akarnak végrehajtani és hogy ezeket a partraszállásokat minden rendelkezésükre álló eszközzel meg akarják valósítani. Kijelentette, hogy mindezeket a terveket eleve számításba vettük és felkészültünk, mégpedig nemcsak személyi vagy anyagi tekintetben, hanem mindama pontok kiépítésével is, amelyeket döntőnek vagy fontosnak tartunk az ilyen partraszállás szempontjából. Ez a kiépítés olyan mértékben történt, amely valószínűleg jobban meglepi majd ellenségeinket, mint minket az ő partraszállásuk. A kiáltvány ezután a német hadsereg hősies teljesítményeit méltatja, majd ’ szól a német városok elleni bombaháborúról és ennek során Hitler újra leszögezi, hogy eljön a megtorlás órája. A bombaháborúnak van azonban egy másik oldala is, mondotta Hitler, aki mindenét elvesztette, annak tudnia kell, hogy csak a győzelem adhatja vissza javait. Ha emberek millióinak semmi vesztenivalójuk nincs, akkor csak nyernivalójuk lehet. A nemzetiszocialista államvezetésnek éppen azért eltökélt szándéka, hogy ezt a harcot végső következményéig a legnagyobb fanatizmussal végigküzdi. Az 1944-es esztendő kemény és súlyos követelményeket támaszt majd minden némettel szemben. A szörnyű háború ebben az évben közeledik majd a válsághoz. Szilárd meggyőződésünk, hogy ezt a válságot sikeresen leküzdjük. Hitler a véderőhöz intézett újévi napiparancsában is visszapillantást vet a háború eddigi eseményeire, összefoglalja Németország hadi helyzetének előnyeit, de nyílt leplezetlenséggel tárja fel azt a súlyos válságot is, amelyet 1943 folyamán oly hősiesen állt ki a német nép. A pozitív oldalakkal szemben — így szól Hitler napiparancsa — negatív oldalak is állanak. Az 1943 során szükségessé vált hatalmas új feladatokat csak más helyeken való lemondás árán lehetett megvalósítani. A Kelet részére tervezett több újonnan felállított erőcsoport le van kötve és segíteni, kell a többi európai élettér megvédésében. Ez az oka a keleti arcvonalon küzdő katonák sok gondjának és nehézségének. A német ellenállás azonban nem lett és nem lesz kisebb, hanem 1944-ben még sikeresebb lesz. Ha átmenetileg a műszaki találmányok mérlege 1943-ban az ellenség javára billent is, a németek ezt ismét helyre fogják hozni. A tengeralattjáró háború látszólagos ellanyhulása, — folytatja Hitler napiparancsa, — csupán az ellenfelek egyetlen műszaki találmányán alapul. Ennek kiküszöböléséhez a német tengeri hatalom nemcsak hozzálátott már, hanem meg is van győződve arról, hogy ez rövid időn belül sikerül. A Führer végül annak a reményének ad kifejezést, hogy bár az 1944. év igen kemény lesz, de végül is eljön az az óra, amelyben a Gondviselés megadhatja a győzelmet annak a népnek, amely ezt leginkább megérdemli. Újévi rádióbeszédet mondott Göbbels propagandaminiszter is. Ő is megállapította, hogy az elmúlt év ennek a háborúnak eddig legsúlyosabb esztendeje volt. Hangoztatta, hogy ha az angolszászok inváziós fenyegetésüket be is váltják, Európa minden részében ütésre kész német véderőre akadnak. Kijelentette, hogy minden erőt össze kell fogni a bolsevizmussal szemben, de más, szintén veszélyeztetett népek és államok segítségére számítani céltalan dolog. Ezek látják ugyan a veedelmet, de nincs a világnak olyan hatalma, amely' cselekvésre 'bírná őket. Lényegében tehát, mondotta Göbbels, magunkra vagyunk utalva, hogy eredményesen álljuk meg ezt a harcot, amelyet a mi életünkért és a mi kontinensünk életéért folytatunk. Göbbels valószínűnek mondotta, hogy az angolok és amerikaiak tavasszal megkísérlik a nyugati inváziót s hogy a háborút az új esztendőben döntő stádiumba kerül. A német vezetés nagy nyugalommal tekint az eljövendő események elé. Mi, úgymond, az életünket védjük s ha vereséget szenvednénk, mindnyájan megsemmisülnénk. Ezzel szemben áll a győzelem, amelyet ki tudunk és ki is fogunk harcolni. Felhívást intézett még a német néphez Göring birodalmi tábornagy is és ugyancsak napiparancsot intézett a német légierőhöz. Göring szerint az új évben ez a német jelszó: „Minden erőt és minden áldozatot a szabadságért és a győzelemért!“ Napiparancsot adott ki újév napjain Dönitz vezértengernagy, a német haditengerészet főparancsnoka, Speer miniszter pedig kiáltványt intézett a német hadiipari munkássághoz. Újévi rádiószózatot mondott a finn miniszterelnök, a bolgár miniszterelnök is s mindketten hangoztatták, hogy továbbra is minden erővel síkra kell szállni a haza szabadságáért és becsületéért. <tit>tŕ téi > 9 éi<iЯ éi • * a > a atŕ t mt > tétaiTtay a 9 > r >>>*>* mir éi'TT ú Vasárnap rossz időjárás mellett támadták az angolok Berlint Berlin, jan. 3. (Interinf) A brit bombázók január 2-án a kora reggeli órákban megint támadták a Német Birodalom fővárosát. A támadás tisztán megfélemlítő akciónak tekinthető, mert úgy vitték véghez, hogy a földet egyáltalán nem látták és a brit repülőgépek zárt felhőtakarón át dobták le bombáikat. Főként lakónegyedeket találtak el megint, ahol a lakosságnak veszteségei is voltak. Az angolok már hoszabb idő óta előszeretettel választják ki a Német Birodalom területe ellen irányuló támadásaik számára a rossz időjárást, nyilvánvalóan abban a feltevésben, hogy a népet elhárítókat a köd, az eső és a felhőzet megbénítja. Ámde időközben az elhárítás eszközei annyira kialakultak, hogy a német éjszakai vadászok a legsúlyosabb időjárási feltételek közepette is eredményt érnek el. Az eddig rendelkezésre álló jelentések szerint bizonyos, hogy a Birodalom területe felett lelőttek 30 négymotoros bombázót. A valóságos veszteség azonban ennél minden bizonnyal lényegesen magasabb. Eljegesedés és egyéb rongálódás miatt 13 brit gép zuhant le az Északi-tenger felett. A legeredményesebb német éjszakai vadászok egyike, Saum-Wittgenstein herceg, őrnagy, egy órán belül hat négymotoros repülőgép lelövésével növelte meg sikereinek sorozatát. Ezzel most már 72. éjszakai vadászgyőzelmét érte el. (MTI) Páris ellen Berlin, jan. 3. (NT1) Brit—északamerikai repülőkötelékek december 31-én megtámadták a megszállt nyugati terület több helységét és jelentős számú bombát dobtak Nagypáris néhány városrészére; halottakban és sebesültekben nagy veszteségek támadtak a lakosságban. Légvédelmi erők a támadó ellenséges repülőgépek jelentős százalékát megsem»misítették. (MTI) Brit repülőveszteség a Páris elleni támadásnál Berlin, jan. 3. (MTI) A Páris és a megszállott nyugati területek más helységei ellen végrehajtott brit-északamerikai légitámadás során a német elhárítás lelőtt repülőgépek száma 19-ről 32-re emelkedett. E 32 gép között 29 négymotoros bombázó, egyenként 10 főnyi legénységgel, így az ellenség több mint 290 repülőjét vesztette el. Az angoloknak és amerikaiaknak e terrortámadások során elszenvedett veszteségei valószínűleg még súlyosabbak, mert, mint a tapasztalat mutatja, egész sor megsérült repülőgép pusztul el a hazarepülés, illetve a leszállás során. Az elkeseredett légiharcok után 8 német vadászrepülőgép nem tért vissza támaszpontjára. (MTI) Légiriadó Londonban Stockholm, jan. 3. Mint az angol hírszolgálat jelenti, vasárnap délután London több negyedében légiriadó volt, amely azonban csak néhány percig tartott. A riadót az okozta, hogy a város felett megjelent egy repülőgép, amelyet eleinte nem ismertek fel. (MTI)