A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)

1863-01-17 / 13. szám

Első­ évfolyam 1863. Beigt­atási díj: 7 hasábos petitsor...............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a lap tulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. 13-ik sz. Szombat, jan. 17. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordotu Egy hónapra.....................................1 frt 75 ki. 3 hónapra..........................................5 frt-------6 hónapra........................................10 frt------­Az előfizetés az év folytán minden h­ónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Perencziek-tere 7ik s­z­ám, földszint. Országút 18-dik szám 2-dik emelet. POLITIKAI­ ÉS KÖZGADÁSZATI NAPILAP. ...3 Szerkesztő lakása: Kiadó-hivatal , Pest, Fertziek terén, 7. sz."földszint Vácz. jan. 10. 1863. A letűnt év utolsó napjai községi éle­tünk derü­ltebb aerájára látszottak előjelül kiszemelve lenni. Egy rég megpendített, de eddig még csak a képzelet országában honolt eszme végre valósulásnak indul, s ez egy takarék­­pénztárnak alakítása. Az ezt tervező bizottmány elnöke nagyságos és főtisztelendő Gáspárik Káz­­mér nagyprépost úr városunk ezen érdem­dús férfia által kibocsátott iveken az inté­zet alakulására szükség lett 600 darab 50­0. é­ frtos részvény 3 nap alatt aláirva, s ez által az intézet megalakulása biztosítva lett, s most már csak az alapszabályoknak felsőbb helyek­ jóváhagyásától függ létre­jötte. Ki Vácznak főkép az utóbbi időkben kereskedelmi tekintetbeni előhaladását, a közlekedési eszközök megszaporodtával az ország fővárosával napontai többszöri köz­lekedés által összeköttetését, valamint azt is figyelembe veszi, hogy a fővárossal köz­lekedő felső vidéknek városunk nemcsak átmeneti, hanem megállapodási pontját is képezi, könnyen átlátandja, hogy a terve­zett intézet nemcsak közvetlen helyi érde­kű, — hanem kihatása még a börvidékre is hasznos, — s biztos kilátást nyújt arra, miszerint józan és becsületes kezelés mel­lett városunk javát tetemesen előmozdi­­tandja. A mint értesültem a városi­ tanács az azelőtti káptalan részi városházban levő tűzmentes helyiségekből szándékozik egy pár szobát az intézet részére átengedni, — minél czélszerübbet tenni alig lehetne, miután biztosság tekintetéből minden kifo­gáson felül állanak. A részvényeknek egy időre csak fele 25­0. é. írttal fog befizettetni, s így az in­tézet most csak 15000 o. é. írt tőke összeg­gel kezdendi meg működését, későbbi te­kintetektől, s tapasztalatoktól függvén majd a kezelési tőke öregbítése. Isten, adja hogy ez intézet működése áldásos legyen. A téli hónapok bekövetkeztével Lu­­czenbacher urak s a gőzhajó társulat gőzö­sei járataikat megszüntetvén, a fővárossali közlekedés tekintetében egyedül csak a vasútra vagyunk szorítva, — melynek méreg­drága utazási tariffája miatt csak elkerülhetlen szükség esetében látogat­juk meg a fővárost, — a vasúti tár­saság áremelési szenvedélyéhez hozzájá­rulván még azon minden méltányosságot mellőző eljárása, miszerint városunk lakos­ságának habár téli hónapokban az utazók legnagyobb kontingensét szolgáltatja, egy külön vonatnak reggel Váczról Pestre, s ismét délután Pestről vissza alkalmasabb időben közlekedése iránti óhajtását, sőt már folyamodásilag is nyilvánított kérelmét tel­­jesítlenül hagyja. No de se baj, majd csak tűrünk tava­szig, s akkor Luczenbacher testvér urak hajóján majd helyre pótoljuk a mulasztot­takat, ha ők az Esztergom s Pest közötti gőzhajós közlekedést ismét folytatandják, mert már e részben is oly hírek merültek fel, mintha ama gőzhajós vállalat jövőre ezen me­­neteket megszüntetné, noha nem hisszük, mert semminemű okot sem látunk fenforogni e megszüntetésre, miután városunk közön­sége, mely e hazai vállalat irányában ke­letkezésétől kezdve a legmelegebb s leg­buzgóbb pártolást tanúsította, — s mely nélkül az Esztergom-Pest közötti közleke­dés csirájában elfojtva még csak tengő­désre sem lett volna képes, e pártolásban meg nem lankadt, sőt örömmel várja ama pillanatot,­midőn városunk alatt az első magyar vállalat hajóját látja kikötni, — azonban másrészről Luczenbacher urakhoz azon szives kérelmet intézi, — hogy mi­után hazafias jó­indulata három év alatt a különben gyors, de gyengébb alkotásu, s kisszerű Szent-Istvánon eléggé próbára volt téve, most már egyik nagyobb s ké­nyelmesebb hajóját bocsátanák az eszter­­tergom-pesti vonalra. *) Az esetre, ha ezen járatok csakugyan megszüntetnének , már tárgyaljuk casi­­nónkban azon kérdést, — miként lehetne a városi közönség legnagyobb részének hozzájárulása mellett csekély összegű részvények utján gőzhajó vételre társula­tot alakítani, mely a leggazdaságosabb kezelés, s olcsó vitelbér mellett a megszo­k­ott g­yoro­s* üul ol­ © dl <‹ tvluÁ 7 »»­ » —­­11 tóm, hogy e tárgy iránt minden oldalról nagy érdek mutatkozik, s a gyakori esz­mecserének utóbb is óhajtott eredménye lesz. Telekkönyvünknek a megyétől vá­rosi tanácsunk rendelkezése alá leendő ki­adása egyátalán kedvező benyomást oko­zott, mert az adásvevéseknél úgy a pénz­beli kölcsönzéseknél érdeklett feleknek képzelhetni mily hátrányt okozott az, midőn az ingatlan vagyon telekkönyvi állásának kinyomozása végett költséges utat tenni, s e miatt a czélzott ügylet létrehozatalában te­temes hátramadást szenvedni kellett, min ezentúl már segitve leend. S most Isten önnel, a takarékpénz­tárunk állásának további stádiumairól ha megengedi, **) értesitendi önt­ őered­­ mények kivitelét annyira neheziti, hogy azok árát tetemesen csökkenti. S ezen által­án­o­s csapás, ezen országos ínség és veszedelem terjedésének meggátlására, mi történik egyes­ek vagy a közha­talom részéről?Így kérdez továbbá a t. szerző ur; — s valóban szomoritó, de igaz fele­letet ád, azt m­o­n­d­v­án: „V­a­l­ó­b­a­n ke­vés, alig valamivel több a sem­minél;“ s én még azt teszem hozzá : ha a köz­hatalom mindazon rendszabályokat, melyek a ra­gályos részek ellen divatosak, még oly szigorúan életbe léptetné is, még sem segíthetne rajta, amint a vész jelenleg már kiterjedett. Ezen állításom elvitázh­atlan igaz volta ki van mutatva már az 1860-diki gazdasági lapok 6— 16-diki számában foglalt „Hannibal ante portás“ czimü terjedelmes értekezésben. — De maga a magas kormány is belátta ezen rendszabályok elégtelenségét, a miért is a mult October végével a magas államminiszterium s a n. m. k. udvari kanczellária egyetértőleg elhatározták egy, ez ügyben működendő bizottmánynak összehívását, a ......­—1—­1­ . , jvivt­li szabályok kidolgozására. Ezen bizottmány összehívásának eddigi elma­radása, bizonyosan egyedül amaz elhalaszthatlan sürgős dolgoknak tulajdonítható, melyek által a magas kormány jelenleg el van foglalva.­­ Azon­ban pedig a marhavész elfojtására legkedvezőbb idő — a tél múlik, s a tavaszkor útoa beálló élén­­kebb közlekedés, a marhának legelőre kibocsátása, a földi munka stb. a legerélyesebb rendszabályo­kat is meghiusitandja. Kövessük tehát mi a magas kormánynak atyáskodó gondol­ozását, s segitsük elő, de nem egyedül gondolkozással, hanem tettel is ezen terv kivitelében ! Álljunk össze s tanácskozzunk olyan rendszabályok felett, a­melyek képesek lehetné­nek e pusztító vésznek gátat vetni s gazdaságun­kat a végveszélytől megmenteni. Hirdessünk egy rendkívüli gazdasági bizott­­mányi ülést, a­melyben, ha az idő megengedi, a fiók­egyesületek is legyenek képviselve, de mi­nél hamarább! mert minden nap, a­mel­­lyel a tavaszhoz közeledünk, egy soha ki nem pótol­ható veszteség ! Mily dolgok sikerültek már a gazdasági egye­sület erélyes közremunkálásának­­ ? miért nem sikerülhetne hát a marhavésznek kiirtása is ? ! Hiszen az ez ügyben érdekeltek sokkal nagyobb számban vannak, mintsem a részvéten s egyre­­munkáláson lehetne kételkedni. S a siker? azt kérdezi talán a t. olvasó ? — A­ki a mar­havésznek mondhatóan ragályos természetét nyílsebességű terjedését úgy ismeri, mint én, ez bizony nem tartozik azok sorába, kik az eddig ismeretes s divatos rendszabályoktól várnak si­kert; de épen azért, mert ismerem e­gésznek egész lényegét és természetét, nem esem két­ségbe , hanem inkább meg vagyok győződve, hogy a köztanácskozásnak eredményéül olyan rendszabályokat nyerendünk, melyek a magas kor­mány által elfogadtatván, s úgy szólván törvén­­­nyé válván, czélszerűen s erélyesen életbe lép­tetve, rövid idő alatt megszabadítják nemcsak honunkat, de az egész birodalmat e pusztító vész­től. Ezen rendszabályok vitatása s megállapítása, pedig hírlapok utján meg nem történhetvén még egyszer felszólítom egy gazdasági bizottmányi ülés összehívására, mert ott a tér, a­melyen néhány óra alatt többet tehetünk, mint minden hír­lapok egy egész esztendőig tartó vitatkozása által Ha pedig a m. Gazd. Egyesület t. elnöksége más s czélszerűbb, mert az általam javaslottnál talán még rövidebb utat tudna kijelölni, egy ez ügyben működendő tanácskozmány összeállítására, azt is minden szenvedők s szorongatottak ne­vében szívesen elfogadom, csak tanácskoz­zunk, határozzunk s cseleked­j­ü­n­k. Épen midőn e felhívást kezeimből ki akar­tam bocsátani, összetalálkoztam a „Pester Lloyd“ 4-ik számában foglalt ama értekezéssel, a mely gróf Zichy Ödön ö méltóságának annyiban kö­szöni eredetét, a mennyiben a gróf úr vala­, a ki az egész országot jelenleg annyira érdeklő ügyben oly korszerű lépéseket tett. És nem mulaszthatom a mély­ gróf urnak ezennel legforróbb hálát nyilvá­nítani, mert tudom, hogy ezzel nemcsak saját ma­gam, hanem az összes magyar gazdasági közönség hálás érzelmét fejezem ki; nem annyira a szóban levő adatok megszerzéséért, mert ezeket a mo­gos ur sokkal rövidebb uton nyerhette volna, hogy ha honi tudományosságunkban csak egy kissé bízott volna, hanem leginkább azért, mert a m. gróf úr­nak ezen lépései az ez ügybeni nagy érdekeltségét tanúsítják, a mely gazdaságunk jelenlegi veszélyes állapotának alapos felfogásából eredvén a m. gróf urnák e téreni erélyes hozzá munkálását is bizto­sítja. A dolgok ilyetén állásánál fogva most már bizton remélem, hogy nem fáradtam hiába, midőn a „marhavész s annak oltás­a“ czimi­ munkát szerkesztem, a mely legközelebbi időben Heckenast Gustav nyomdájában meg fog jelenni, a melyben nemcsak a honunkban, hanem az Orosz­országban is végbevitt, s előttem már régen ismeretes marhaoltási kisérletek kedvező eredményére hivatkozom. S most annyival inkább ismétlem hozzunk, határozzunk s k­e­d­j­ü­n­k! Pest, január 6-án 1863. Zlamal Vilmos, (P.N.) m. egyetemi tanár. ___ _ _ _ , , _ Bécsi börze január 15-én. 77 Jan. Jun. i­a­n­ács­ele­s c­s G­a 13n­a­­ á 1b. P e s tenV i dé k en Más p i a c z o ko n Alsó austriai mérő Leg-Lee:­c5. Győr jan. 15. Miskolcz jan.15. Pozsony jan. 14. Laibach jan. 11. Prag jan. 10. szerint. Súly, font alant Középp magasba Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Les Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg­szerint i—l szerint alant magast szerint alant magast szerint alant mag* szerint alant magast szerint alant magasb­ór oszt. árt. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár osztr. ért. ár oszt. ért. Búza bánsági, .... 85.87.88 3.80 4.20 4.30 86.89 4.20 4.85 82.85 3.25 3.30 83.86 3.25 4.24 5.­5­5 80.86 4.43 4.92 „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 3.75 3.85 3.95u — — — _ — — ___ ___— — — — — n n n n 86.87.83 4.10 4-20 4.30— — — — — — __. — — — — — — ff fehérmegyei. . . 83 72.84.85 3.85 4.5 4.15 • rH N — — — _ — — _ . ___ — — — — f, bácskai .... 83 7j.84.85 3.70 3.80 3.90 02 83.85 3.60 3.80— — — _ __ _„— — — — — Rozs............................... 76.78.80 2.55 2.60 2.70 75.80 2.60 2.80 75.79 2.25 2.30 73.76 2.60 2.3(— 3 — 3.25 77.82 3.41 3.65 Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2.10 2.15 2.40 67.70 1.85 2.10— — — 68.70 1.80 2.34— 2.47 8.5 68.74 2.51 2.74 „ takarmánynak 65.67.68 1.80 1.90 1.95 OQ 62.64 1.60 1.80 45.48 1.15 1.25— — __— — — — — — Zab . . .......................... 45.47.50 1.46 1.53 1.57 43.47 1.36 1.47— 1.90 2.— 44.47 1.67 1.85 2.25— 47.52 1.52 1.60 Kukoricza pesti . . .— 2.30 2.35 2.42— 80.83 2.20 2.30— — — 80.81 2.— 2.30­ 3.43 3.45— — — » „ bánsági . .— 2.45 2.55 2.60P­­-­— — _ — — _ ___ — — — — Köles...............................— — — — Cs. _ ____ _ 8.16 Bab................................— 2.85 3. 3.15 CL— — _ _ ___ ____ Repeze .................... 8.— 8.25 8.40 " " -­J— — “““ » 105 ház. D Sept. n Jan. Mai Államadósság. 5%-es Metalliques 100 frtos 4'A7o-es ff „ „ 5%-es nem. köles. „ „ Földtehermentesitési kötelez­vények. 5%-es magyarorsz. 100 frtos a horvát ff „ n erdélyi „ „ Az austriai bank záloglevelei. 59/0-es 12 hóra szóló 100 frtos] 6 évre „ 10 » n sorsolható Sorsjegyek 1839. évi teljes „ n ötödr. „ 1854. „ teljes „ 1860. „ „ ff .. ” „ ötödr. „ Hitelintézeti Dunagőzhajózási „„ Trieszti Budai Eszterházy hg Salm Pálffy Clary St. Geneis Windischgrätz Waldstein Keglevich Comp rentpapirl­ 1. 2. 2. 18 1 Adott ár 76.40i 67.25­ 82.40 75.75 74.50 73.501 104.— 100. 89.50 Tartott ár 76.50 67.75 82.50 76.251 75.­74.­104.50 100.50 89.75 7­ Jan. 3. Juni 15. Jan.­­ 40 Marc. 15. 40 Marc. 15. Jan. 3. 20 Dec. 1. Dec. 15. 10 Máj. 1. 15 Jan. 2. 145.95­ 141.75 93.25 92 801 94.40 131.75 97.50 117.—I 34.50 94.50 40 37.75 35.—I 38.25 20 50 22.50 16.- 17.­145 75­ 142.25 93.50 92.90 1 94.50 132.— 98.- 118.— 35. 95.50 40.25 38.25 35.25 38.75 21.- 23.-16.25 17.50 Elsőbbségi kötvények: Államvaspálya 275 frk. Lomb­-velenczei „ 105 ftos| Osztr. Lloyd „ Részvények Északi vasút 205.50 frtos Állam . Déli Nyugati „ Tiszai „ Bankrészvény Hitelintézet Al.austr.ese.bank 500 Lloyd 525 Dunagőzhajózás „ Pesti lánczhíd „ 500 frank 350 210 200 200 Adott ár 128.50 121.75 93.-186.40 234. 273.— 154.50 147.— 623.- 228.70 658.— 234.— |430.— 404.— Váltók (3 hóra). Hamburg 100 bankmark 4 % °/l Augsb. 100 db német fx-.3 */i0/, (London 10 ft sterling 3% London „ „ látra „ Páris 100 frank 4“/« Pénznemek. Tartót­ár 129.— 122.25 94.— 186.60 234.50 271. 155.— 825.— 228.80 660.— 236.­ 432.— 406.— Korona.......................... Császári arany .... Beczés .......................... Napoleon d’or..................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Ezüst............................... 85.75 96.50 114.20 114.20 45.25 15.55 5.47 5.46 9.12 1... 9.32 113. 85.90 96.60 114.25 114.25 45.35 15.60 5.48 5.48 9.13 9.35 113.25 Felszólítás a marhavész ügyében. A gazdasági lapok 1862-ik évi 52-ik számá­­ban egy, a marhavész czimü, „Orczy Gyula“ alá­­irásával közlött czikket olvashatni, mely oly híven rajzolja a marhavész dühöngése által máris okozott károkat, s oly szomorú kilátást nyit jövőnkre nézve, hogy nem lehet fel nem sóhatani a czikknek lel­kes szerzőjével: mi lesz mind­ezekből, ha ez tovább is így tart? Mi lesz a különben is elhanyagolt állat­tenyésztésünkből, kata marhavész is Mi lesz egész gazdaságunkból vagyonunkból? S a­ki ezen rövid czikket elolvasta, még száz meg szász olyan szivepesztő kérdést tehet magá­nak, s egyikre sem talál csak némileg is vigaszta­ló vagy megnyugtató választ ! — hanem inkább azon szomorú meggyőződést nyeri, miszerint va­gyonunk s anyagi tételünk menthetlenül el van veszve, ha a bajon minél hamarább nem segí­tünk. A­kik az időjárást, az időszakot vagy légkört okoztatják, ez iszonyú vész támadásában, s ezen viszonyok megváltoztatásában keresik s várják, a bajnak végleges megszüntetését, ezek csalatkoz­nak. — Vagy talán nem tudják, hogy ezen vész, daczára ezen viszonyok számtalanszori változásá­nak, 1828-tól egész 1842-ig, és 1848-tól egész 1856-ig honunkban dühöngött? — s jelenleg is majdnem két éve már pusztít, azon egyetlen egy, de igen szomorú különbséggel, hogy a j­e­l­e­n­leg uralkodó vész sokkal pusz­­titóbb az előbbieknél. — Mióta ezen vész ismeretes Európában, még mindig csak szar­vasmarhára szorítkozott; jelenleg azonban a ju­­hokra is terjed, s ezen drága kincsünket is veszél­­lyel fenyegeti! — s igy nemcsak szarvasmar­hánk eladását lehetlenné teszi — mert nincs — hanem a többi állati termelésünket is, mint a gyapjút, a bőröket, sőt a disznókat is a külorszá­goktól vagy elzárja, vagy legalább ezen termeszt­hn állatain­­pusztítja? *) Illetékes forrásból merített értesülés nyomán tudathatjuk, hogy az érintett járatok megszüntetéséről szó sincs, s hogy már munkában van egy nagy gőzös, mely még a jövő nyáron közlekedni fog a Váczot érintő vonalon. Szerk. **) Szívesen elvárjuk. Szerk. T­a­v Távirati t u IfOnn Oli Jun­­io 40.Nemzeti kölcsön i­at.­ dósitás a bécsi ,—&% metalbijues 76. 82.50. Bankrészvény 811. Hitelintézet 227.70. Ezüst 113.25. Londoni váltók 114.60. Arany 5.50­. London, jan. 14. A búza ára névsze­rinti. A tavaszi gabona ára nem változott. Leith, jan. 14. Ma a gabonának nem volt kelendősége s a­kik túl akartak gab­­nájukon adni, engedniök kellett az előbbi árakból. De többnyire szilárdan tartották magukat a tulajdonosok. Az árpa kissé ka­­pósabb volt. Liverpool, jan. 14. A vásár izgatott volt, olyan gyapot ára, a­melyet tegnap Vid.-vel olcsóbban lehete megvenni, mint múlt pénteken, ma 1 egész d.-vel szökkent fölebb. A zárlat azonban V»—V* d-vel tör­tént fölebb a pénteki áraknál. Pest jan. 16. Ma sem jelenthetjük, hogy az dőjárás változott volna. A Duna vízállása 4­­7­­0 felett. A Duna gőzhajózási társulat ma nyilvánította, hogy f. h.­­8-án azaz jövő vasárnapon a személy­szállítást Pest és Győr, és lefelé Pest és Mohács kö­zött ismét felveszi. Az áruk lefelé Baziásig szál­líttatnak. Két gabonahajó ma kezdte meg utazá­sát Győrbe. Az üzletet illetőleg ma semmi érdekest nem jelenthetünk. A külföldi piaczokon nem állt be lényeges változás, a helybeli piacz iránya sem változott, jóllehet a mai forgalom nem volt igen jelentékeny, a kedvező hangulat a búza és rozs árára nézve változatlan maradt. A többi termény ma sem örvendett nagyobbszerű figyelemnek. B­é­c­s, jan. 15. A gabonaüzlet még mindig élénktelen. — Az utolsó napokban körülbelül 6000 mázsa repete adatott el, mázsája 7s/t—81/* ft az itteni indóháznál átveendő. A repete kész­lete nagyon is kevésbolt. — Repczeolaj azonnali átadással 36 ft, ös­szeli szállítással 31 Vj ft­(W. K. H.) B­é­c­s (kikészített és nyers bőr.) Miután ta­valy szüntelen roszul folyt az üzlet a különnemű bőrökben, azt remélték, hogy az újévvel jobbulás fog beállani, a­mi pedig legalább eddig még nem teljesült. Nedves ökörböröknél a minőség dönt; a könnyű súlyúak elhanyagolják, a nehezek 75—80 fontosak pedig nagyon kerestetnek; jegyzünk: a nehezek fontja 27—28 kr, a könnyűeké csak 23—25 kr; száraz nehéz ökörbör mázsája 46.50— 65.50. Tehénböröknél a könnyű súlyúak keres­tettek, mázsája 71—73 fttal fizettetett; a nehezek elhanyagolvák mázsája 57—60 fton kapható. A borjúbör üzlet pang, bécsi, fő nélkül 128—129 magyar és lengyel után nem volt kereset. Talpbör ára csökkent, az eladó mennyiség mégis csekély, 40 ftos mázsája 96—98, silányabb 85 — 90. Gu­­bacscsal kikészített bőr előbbeni áránál maradt. Kikészített borjúbőrben a forgalom élénk és ár­jegyzése következő : bécsi száraz fő nélkül 226— 230, könnyű trebitschi fővel 192—196, és nehéz 186—190. (G. B.) (K.)L­o­n­d­o­n, jan. 12. Az üzlet a kézműves kerületekben kissé élénkült. Manchesterben pamut és a szövetek ára valamivel magasabb, részint mi­vel a honi kereset sokkal fokozottabb, részint mi­vel minden gyapotárú, úgy az amerikai, mint az indiai Liverpoolban ismét s/s—Ya­k­ kal drágult, mi annak bizonysága, hogy az üzérek nem gon­dolják, hogy az amerikai viszály egyhamar véget fog érni. Leeds, Bradford, Halifax és Huddersfield városokban az üzlet igen élénkült, Nottinghamba jelentékeny megrendelések érkeztek a continens­­ről, Birmingham és Sheffieldben sem roszabb az üzlet menete. Azért nincs okunk panaszra, sőt ta­vaszra is a legélénkebb üzletet várhatjuk, és azon kedvező kilátásunk is van, hogy a kormánynak, kedvező adóbehajtási számai következtében le­hetséges lesz 1,2 milliónyi L­ adót eltörülni. Akár a jövedelmi, b­éa vagy czukáradó, akár más adó kevesbeztetik, az adóteher könnyebbítése csak élénkítőleg fog hatni a fogyasztás és üzletre. A terményvásárokon még a múlt heti üzlet ugyan nem volt nagy jelentőségű, de ennek daczára is szilárdak az árak, sőt némely termény ára maga­sabb is. Hogy a honi búza néhány részletének quartere 1 schillinggel drágult, és ha nem volna oly enyhe az időjárás és a kikötőkben felhalmozott készletek oly jelentékenyek, a csökkent behozatal következtében bizonyára emelkedtek volna az árak. Legjobb minőségű búza, zab is, mivel jelen­­téktelenek a keleti tengerről jövő szállítmányok, 6 pence — 1 shillinggel drágult, míg a többi ter­mény ára szilárd volt ugyan, de nem emelkedett. Cz­ukorról nem lehet ezt állítani, mivel ámbár ára átalában változatlan, néhány részlet közönséges árút­­ olcsóbban kellett adni multheti áránál. A kávé árveréseken ellenben élénkebb volt a verési hajlam. Gyarmati és native Ceylon 1 shillinggel drágult, d­e igen keresett. Kender és lenre nézve ked­vező az irány, zsírnemüekre nézve jó üzlet várható. A nemzeti bank állása 1862. dec. 31-én. (Folytatása a 4 -dik oldalon.) A­c­t­i­v­a. ft. kr. Vert pénz és ezüstrudak . . 105.071,147 26 Külföldi helyekre szóló váltók 353,661 12 A déli vasuttársulat ve vés rész­lete ..................................... 22.000,000 Az állam ezüst és külföldi he­lyekre szóló váltókban az ugyanazon mennyiségű bankjegyekre való lerakata 4.617,155 74 Váltók 5—92 napi lejárással: ft. kr. 45.578,812 05­4.563,963 2.994,653 2.­309,413 2.89­­9,667 994,062 Bécsre . . Prágára Brünnre Pestre . . Triesztre , Lembergre Graczra Lipcsére Olmüczre , Troppaura . Brassóra Klagenfurtra Krakóra Laibachra , Fiumére Debreczenre Temesvárra Reichenbergre Innsbruckra 942,20­2 633,921­ 657,165 474,309 936,080 373,307 466,656 392,833 402,305 457,490 378,893 832,487 331,000 397 25 97 77 95 29 54 32 44­ 34 94 14 72 48 35 38 66,919,225 21,340,413 39 34 Előlegezések az alapsza­bályok értelmében elfoga­dott értékpapírokra , me­lyek 90 nap múlva vissza­­fizetendők 47.224,600 Előlegezések a fiókkölcsön­­intézeteknél 6.260,200 53.484,800 Államadóssági alapítvány a bécsi értékű váltó­jegyek be­váltására és ugyan­­ a) 4%-ra 18.372,245 97 b) kamat nélküli . . 18.174,915 Államjavakkal fedezett ál­la­lamadósság Államjavak még le nem fize­tett eladási részletei . . . Az 1859 diki kölcsön mara­déka . . 99.000,000 Befizetések által fedezett összeg . . 25 200,000 36.547,161 86.942,083 1.338,491 24 87s 73.800,000 Ezüst előlegezések a Londonban kötött 1859-diki 3000000 frtnyi kölcsönre............................... 20.000,000

Next