A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)
1863-01-17 / 13. szám
Első évfolyam 1863. Beigtatási díj: 7 hasábos petitsor...............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. 13-ik sz. Szombat, jan. 17. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordotu Egy hónapra.....................................1 frt 75 ki. 3 hónapra..........................................5 frt-------6 hónapra........................................10 frt------Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Perencziek-tere 7ik szám, földszint. Országút 18-dik szám 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGADÁSZATI NAPILAP. ...3 Szerkesztő lakása: Kiadó-hivatal , Pest, Fertziek terén, 7. sz."földszint Vácz. jan. 10. 1863. A letűnt év utolsó napjai községi életünk derültebb aerájára látszottak előjelül kiszemelve lenni. Egy rég megpendített, de eddig még csak a képzelet országában honolt eszme végre valósulásnak indul, s ez egy takarékpénztárnak alakítása. Az ezt tervező bizottmány elnöke nagyságos és főtisztelendő Gáspárik Kázmér nagyprépost úr városunk ezen érdemdús férfia által kibocsátott iveken az intézet alakulására szükség lett 600 darab 500. é frtos részvény 3 nap alatt aláirva, s ez által az intézet megalakulása biztosítva lett, s most már csak az alapszabályoknak felsőbb helyek jóváhagyásától függ létrejötte. Ki Vácznak főkép az utóbbi időkben kereskedelmi tekintetbeni előhaladását, a közlekedési eszközök megszaporodtával az ország fővárosával napontai többszöri közlekedés által összeköttetését, valamint azt is figyelembe veszi, hogy a fővárossal közlekedő felső vidéknek városunk nemcsak átmeneti, hanem megállapodási pontját is képezi, könnyen átlátandja, hogy a tervezett intézet nemcsak közvetlen helyi érdekű, — hanem kihatása még a börvidékre is hasznos, — s biztos kilátást nyújt arra, miszerint józan és becsületes kezelés mellett városunk javát tetemesen előmozditandja. A mint értesültem a városi tanács az azelőtti káptalan részi városházban levő tűzmentes helyiségekből szándékozik egy pár szobát az intézet részére átengedni, — minél czélszerübbet tenni alig lehetne, miután biztosság tekintetéből minden kifogáson felül állanak. A részvényeknek egy időre csak fele 250. é. írttal fog befizettetni, s így az intézet most csak 15000 o. é. írt tőke összeggel kezdendi meg működését, későbbi tekintetektől, s tapasztalatoktól függvén majd a kezelési tőke öregbítése. Isten, adja hogy ez intézet működése áldásos legyen. A téli hónapok bekövetkeztével Luczenbacher urak s a gőzhajó társulat gőzösei járataikat megszüntetvén, a fővárossali közlekedés tekintetében egyedül csak a vasútra vagyunk szorítva, — melynek méregdrága utazási tariffája miatt csak elkerülhetlen szükség esetében látogatjuk meg a fővárost, — a vasúti társaság áremelési szenvedélyéhez hozzájárulván még azon minden méltányosságot mellőző eljárása, miszerint városunk lakosságának habár téli hónapokban az utazók legnagyobb kontingensét szolgáltatja, egy külön vonatnak reggel Váczról Pestre, s ismét délután Pestről vissza alkalmasabb időben közlekedése iránti óhajtását, sőt már folyamodásilag is nyilvánított kérelmét teljesítlenül hagyja. No de se baj, majd csak tűrünk tavaszig, s akkor Luczenbacher testvér urak hajóján majd helyre pótoljuk a mulasztottakat, ha ők az Esztergom s Pest közötti gőzhajós közlekedést ismét folytatandják, mert már e részben is oly hírek merültek fel, mintha ama gőzhajós vállalat jövőre ezen meneteket megszüntetné, noha nem hisszük, mert semminemű okot sem látunk fenforogni e megszüntetésre, miután városunk közönsége, mely e hazai vállalat irányában keletkezésétől kezdve a legmelegebb s legbuzgóbb pártolást tanúsította, — s mely nélkül az Esztergom-Pest közötti közlekedés csirájában elfojtva még csak tengődésre sem lett volna képes, e pártolásban meg nem lankadt, sőt örömmel várja ama pillanatot,midőn városunk alatt az első magyar vállalat hajóját látja kikötni, — azonban másrészről Luczenbacher urakhoz azon szives kérelmet intézi, — hogy miután hazafias jóindulata három év alatt a különben gyors, de gyengébb alkotásu, s kisszerű Szent-Istvánon eléggé próbára volt téve, most már egyik nagyobb s kényelmesebb hajóját bocsátanák az esztertergom-pesti vonalra. *) Az esetre, ha ezen járatok csakugyan megszüntetnének , már tárgyaljuk casinónkban azon kérdést, — miként lehetne a városi közönség legnagyobb részének hozzájárulása mellett csekély összegű részvények utján gőzhajó vételre társulatot alakítani, mely a leggazdaságosabb kezelés, s olcsó vitelbér mellett a megszokott gyoros* üul ol © dl <‹ tvluÁ 7 »» » —11 tóm, hogy e tárgy iránt minden oldalról nagy érdek mutatkozik, s a gyakori eszmecserének utóbb is óhajtott eredménye lesz. Telekkönyvünknek a megyétől városi tanácsunk rendelkezése alá leendő kiadása egyátalán kedvező benyomást okozott, mert az adásvevéseknél úgy a pénzbeli kölcsönzéseknél érdeklett feleknek képzelhetni mily hátrányt okozott az, midőn az ingatlan vagyon telekkönyvi állásának kinyomozása végett költséges utat tenni, s e miatt a czélzott ügylet létrehozatalában tetemes hátramadást szenvedni kellett, min ezentúl már segitve leend. S most Isten önnel, a takarékpénztárunk állásának további stádiumairól ha megengedi, **) értesitendi önt őered mények kivitelét annyira neheziti, hogy azok árát tetemesen csökkenti. S ezen általános csapás, ezen országos ínség és veszedelem terjedésének meggátlására, mi történik egyesek vagy a közhatalom részéről?Így kérdez továbbá a t. szerző ur; — s valóban szomoritó, de igaz feleletet ád, azt mondván: „Valóban kevés, alig valamivel több a semminél;“ s én még azt teszem hozzá : ha a közhatalom mindazon rendszabályokat, melyek a ragályos részek ellen divatosak, még oly szigorúan életbe léptetné is, még sem segíthetne rajta, amint a vész jelenleg már kiterjedett. Ezen állításom elvitázhatlan igaz volta ki van mutatva már az 1860-diki gazdasági lapok 6— 16-diki számában foglalt „Hannibal ante portás“ czimü terjedelmes értekezésben. — De maga a magas kormány is belátta ezen rendszabályok elégtelenségét, a miért is a mult October végével a magas államminiszterium s a n. m. k. udvari kanczellária egyetértőleg elhatározták egy, ez ügyben működendő bizottmánynak összehívását, a ......—1—1 . , jvivtli szabályok kidolgozására. Ezen bizottmány összehívásának eddigi elmaradása, bizonyosan egyedül amaz elhalaszthatlan sürgős dolgoknak tulajdonítható, melyek által a magas kormány jelenleg el van foglalva. Azonban pedig a marhavész elfojtására legkedvezőbb idő — a tél múlik, s a tavaszkor útoa beálló élénkebb közlekedés, a marhának legelőre kibocsátása, a földi munka stb. a legerélyesebb rendszabályokat is meghiusitandja. Kövessük tehát mi a magas kormánynak atyáskodó gondolozását, s segitsük elő, de nem egyedül gondolkozással, hanem tettel is ezen terv kivitelében ! Álljunk össze s tanácskozzunk olyan rendszabályok felett, amelyek képesek lehetnének e pusztító vésznek gátat vetni s gazdaságunkat a végveszélytől megmenteni. Hirdessünk egy rendkívüli gazdasági bizottmányi ülést, amelyben, ha az idő megengedi, a fiókegyesületek is legyenek képviselve, de minél hamarább! mert minden nap, amellyel a tavaszhoz közeledünk, egy soha ki nem pótolható veszteség ! Mily dolgok sikerültek már a gazdasági egyesület erélyes közremunkálásának ? miért nem sikerülhetne hát a marhavésznek kiirtása is ? ! Hiszen az ez ügyben érdekeltek sokkal nagyobb számban vannak, mintsem a részvéten s egyremunkáláson lehetne kételkedni. S a siker? azt kérdezi talán a t. olvasó ? — Aki a marhavésznek mondhatóan ragályos természetét nyílsebességű terjedését úgy ismeri, mint én, ez bizony nem tartozik azok sorába, kik az eddig ismeretes s divatos rendszabályoktól várnak sikert; de épen azért, mert ismerem egésznek egész lényegét és természetét, nem esem kétségbe , hanem inkább meg vagyok győződve, hogy a köztanácskozásnak eredményéül olyan rendszabályokat nyerendünk, melyek a magas kormány által elfogadtatván, s úgy szólván törvénnyé válván, czélszerűen s erélyesen életbe léptetve, rövid idő alatt megszabadítják nemcsak honunkat, de az egész birodalmat e pusztító vésztől. Ezen rendszabályok vitatása s megállapítása, pedig hírlapok utján meg nem történhetvén még egyszer felszólítom egy gazdasági bizottmányi ülés összehívására, mert ott a tér, amelyen néhány óra alatt többet tehetünk, mint minden hírlapok egy egész esztendőig tartó vitatkozása által Ha pedig a m. Gazd. Egyesület t. elnöksége más s czélszerűbb, mert az általam javaslottnál talán még rövidebb utat tudna kijelölni, egy ez ügyben működendő tanácskozmány összeállítására, azt is minden szenvedők s szorongatottak nevében szívesen elfogadom, csak tanácskozzunk, határozzunk s cselekedjünk. Épen midőn e felhívást kezeimből ki akartam bocsátani, összetalálkoztam a „Pester Lloyd“ 4-ik számában foglalt ama értekezéssel, a mely gróf Zichy Ödön ö méltóságának annyiban köszöni eredetét, a mennyiben a gróf úr vala, a ki az egész országot jelenleg annyira érdeklő ügyben oly korszerű lépéseket tett. És nem mulaszthatom a mély gróf urnak ezennel legforróbb hálát nyilvánítani, mert tudom, hogy ezzel nemcsak saját magam, hanem az összes magyar gazdasági közönség hálás érzelmét fejezem ki; nem annyira a szóban levő adatok megszerzéséért, mert ezeket a mogos ur sokkal rövidebb uton nyerhette volna, hogy ha honi tudományosságunkban csak egy kissé bízott volna, hanem leginkább azért, mert a m. gróf úrnak ezen lépései az ez ügybeni nagy érdekeltségét tanúsítják, a mely gazdaságunk jelenlegi veszélyes állapotának alapos felfogásából eredvén a m. gróf urnák e téreni erélyes hozzá munkálását is biztosítja. A dolgok ilyetén állásánál fogva most már bizton remélem, hogy nem fáradtam hiába, midőn a „marhavész s annak oltása“ czimi munkát szerkesztem, a mely legközelebbi időben Heckenast Gustav nyomdájában meg fog jelenni, a melyben nemcsak a honunkban, hanem az Oroszországban is végbevitt, s előttem már régen ismeretes marhaoltási kisérletek kedvező eredményére hivatkozom. S most annyival inkább ismétlem hozzunk, határozzunk s kedjünk! Pest, január 6-án 1863. Zlamal Vilmos, (P.N.) m. egyetemi tanár. ___ _ _ _ , , _ Bécsi börze január 15-én. 77 Jan. Jun. ianácseles cs Ga 13na á 1b. P e s tenV i dé k en Más p i a c z o ko n Alsó austriai mérő Leg-Lee:c5. Győr jan. 15. Miskolcz jan.15. Pozsony jan. 14. Laibach jan. 11. Prag jan. 10. szerint. Súly, font alant Középp magasba Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Les Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Legszerint i—l szerint alant magast szerint alant magast szerint alant mag* szerint alant magast szerint alant magasbór oszt. árt. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár osztr. ért. ár oszt. ért. Búza bánsági, .... 85.87.88 3.80 4.20 4.30 86.89 4.20 4.85 82.85 3.25 3.30 83.86 3.25 4.24 5.55 80.86 4.43 4.92 „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 3.75 3.85 3.95u — — — _ — — ___ ___— — — — — n n n n 86.87.83 4.10 4-20 4.30— — — — — — __. — — — — — — ff fehérmegyei. . . 83 72.84.85 3.85 4.5 4.15 • rH N — — — _ — — _ . ___ — — — — f, bácskai .... 83 7j.84.85 3.70 3.80 3.90 02 83.85 3.60 3.80— — — _ __ _„— — — — — Rozs............................... 76.78.80 2.55 2.60 2.70 75.80 2.60 2.80 75.79 2.25 2.30 73.76 2.60 2.3(— 3 — 3.25 77.82 3.41 3.65 Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2.10 2.15 2.40 67.70 1.85 2.10— — — 68.70 1.80 2.34— 2.47 8.5 68.74 2.51 2.74 „ takarmánynak 65.67.68 1.80 1.90 1.95 OQ 62.64 1.60 1.80 45.48 1.15 1.25— — __— — — — — — Zab . . .......................... 45.47.50 1.46 1.53 1.57 43.47 1.36 1.47— 1.90 2.— 44.47 1.67 1.85 2.25— 47.52 1.52 1.60 Kukoricza pesti . . .— 2.30 2.35 2.42— 80.83 2.20 2.30— — — 80.81 2.— 2.30 3.43 3.45— — — » „ bánsági . .— 2.45 2.55 2.60P-— — _ — — _ ___ — — — — Köles...............................— — — — Cs. _ ____ _ 8.16 Bab................................— 2.85 3. 3.15 CL— — _ _ ___ ____ Repeze .................... 8.— 8.25 8.40 " " -J— — “““ » 105 ház. D Sept. n Jan. Mai Államadósság. 5%-es Metalliques 100 frtos 4'A7o-es ff „ „ 5%-es nem. köles. „ „ Földtehermentesitési kötelezvények. 5%-es magyarorsz. 100 frtos a horvát ff „ n erdélyi „ „ Az austriai bank záloglevelei. 59/0-es 12 hóra szóló 100 frtos] 6 évre „ 10 » n sorsolható Sorsjegyek 1839. évi teljes „ n ötödr. „ 1854. „ teljes „ 1860. „ „ ff .. ” „ ötödr. „ Hitelintézeti Dunagőzhajózási „„ Trieszti Budai Eszterházy hg Salm Pálffy Clary St. Geneis Windischgrätz Waldstein Keglevich Comp rentpapirl 1. 2. 2. 18 1 Adott ár 76.40i 67.25 82.40 75.75 74.50 73.501 104.— 100. 89.50 Tartott ár 76.50 67.75 82.50 76.251 75.74.104.50 100.50 89.75 7 Jan. 3. Juni 15. Jan. 40 Marc. 15. 40 Marc. 15. Jan. 3. 20 Dec. 1. Dec. 15. 10 Máj. 1. 15 Jan. 2. 145.95 141.75 93.25 92 801 94.40 131.75 97.50 117.—I 34.50 94.50 40 37.75 35.—I 38.25 20 50 22.50 16.- 17.145 75 142.25 93.50 92.90 1 94.50 132.— 98.- 118.— 35. 95.50 40.25 38.25 35.25 38.75 21.- 23.-16.25 17.50 Elsőbbségi kötvények: Államvaspálya 275 frk. Lomb-velenczei „ 105 ftos| Osztr. Lloyd „ Részvények Északi vasút 205.50 frtos Állam . Déli Nyugati „ Tiszai „ Bankrészvény Hitelintézet Al.austr.ese.bank 500 Lloyd 525 Dunagőzhajózás „ Pesti lánczhíd „ 500 frank 350 210 200 200 Adott ár 128.50 121.75 93.-186.40 234. 273.— 154.50 147.— 623.- 228.70 658.— 234.— |430.— 404.— Váltók (3 hóra). Hamburg 100 bankmark 4 % °/l Augsb. 100 db német fx-.3 */i0/, (London 10 ft sterling 3% London „ „ látra „ Páris 100 frank 4“/« Pénznemek. Tartótár 129.— 122.25 94.— 186.60 234.50 271. 155.— 825.— 228.80 660.— 236. 432.— 406.— Korona.......................... Császári arany .... Beczés .......................... Napoleon d’or..................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Ezüst............................... 85.75 96.50 114.20 114.20 45.25 15.55 5.47 5.46 9.12 1... 9.32 113. 85.90 96.60 114.25 114.25 45.35 15.60 5.48 5.48 9.13 9.35 113.25 Felszólítás a marhavész ügyében. A gazdasági lapok 1862-ik évi 52-ik számában egy, a marhavész czimü, „Orczy Gyula“ aláirásával közlött czikket olvashatni, mely oly híven rajzolja a marhavész dühöngése által máris okozott károkat, s oly szomorú kilátást nyit jövőnkre nézve, hogy nem lehet fel nem sóhatani a czikknek lelkes szerzőjével: mi lesz mindezekből, ha ez tovább is így tart? Mi lesz a különben is elhanyagolt állattenyésztésünkből, kata marhavész is Mi lesz egész gazdaságunkból vagyonunkból? S aki ezen rövid czikket elolvasta, még száz meg szász olyan szivepesztő kérdést tehet magának, s egyikre sem talál csak némileg is vigasztaló vagy megnyugtató választ ! — hanem inkább azon szomorú meggyőződést nyeri, miszerint vagyonunk s anyagi tételünk menthetlenül el van veszve, ha a bajon minél hamarább nem segítünk. Akik az időjárást, az időszakot vagy légkört okoztatják, ez iszonyú vész támadásában, s ezen viszonyok megváltoztatásában keresik s várják, a bajnak végleges megszüntetését, ezek csalatkoznak. — Vagy talán nem tudják, hogy ezen vész, daczára ezen viszonyok számtalanszori változásának, 1828-tól egész 1842-ig, és 1848-tól egész 1856-ig honunkban dühöngött? — s jelenleg is majdnem két éve már pusztít, azon egyetlen egy, de igen szomorú különbséggel, hogy a jelenleg uralkodó vész sokkal pusztitóbb az előbbieknél. — Mióta ezen vész ismeretes Európában, még mindig csak szarvasmarhára szorítkozott; jelenleg azonban a juhokra is terjed, s ezen drága kincsünket is veszéllyel fenyegeti! — s igy nemcsak szarvasmarhánk eladását lehetlenné teszi — mert nincs — hanem a többi állati termelésünket is, mint a gyapjút, a bőröket, sőt a disznókat is a külországoktól vagy elzárja, vagy legalább ezen termeszthn állatainpusztítja? *) Illetékes forrásból merített értesülés nyomán tudathatjuk, hogy az érintett járatok megszüntetéséről szó sincs, s hogy már munkában van egy nagy gőzös, mely még a jövő nyáron közlekedni fog a Váczot érintő vonalon. Szerk. **) Szívesen elvárjuk. Szerk. Tav Távirati t u IfOnn Oli Junio 40.Nemzeti kölcsön iat. dósitás a bécsi ,—&% metalbijues 76. 82.50. Bankrészvény 811. Hitelintézet 227.70. Ezüst 113.25. Londoni váltók 114.60. Arany 5.50. London, jan. 14. A búza ára névszerinti. A tavaszi gabona ára nem változott. Leith, jan. 14. Ma a gabonának nem volt kelendősége s akik túl akartak gabnájukon adni, engedniök kellett az előbbi árakból. De többnyire szilárdan tartották magukat a tulajdonosok. Az árpa kissé kapósabb volt. Liverpool, jan. 14. A vásár izgatott volt, olyan gyapot ára, amelyet tegnap Vid.-vel olcsóbban lehete megvenni, mint múlt pénteken, ma 1 egész d.-vel szökkent fölebb. A zárlat azonban V»—V* d-vel történt fölebb a pénteki áraknál. Pest jan. 16. Ma sem jelenthetjük, hogy az dőjárás változott volna. A Duna vízállása 470 felett. A Duna gőzhajózási társulat ma nyilvánította, hogy f. h.8-án azaz jövő vasárnapon a személyszállítást Pest és Győr, és lefelé Pest és Mohács között ismét felveszi. Az áruk lefelé Baziásig szállíttatnak. Két gabonahajó ma kezdte meg utazását Győrbe. Az üzletet illetőleg ma semmi érdekest nem jelenthetünk. A külföldi piaczokon nem állt be lényeges változás, a helybeli piacz iránya sem változott, jóllehet a mai forgalom nem volt igen jelentékeny, a kedvező hangulat a búza és rozs árára nézve változatlan maradt. A többi termény ma sem örvendett nagyobbszerű figyelemnek. Bécs, jan. 15. A gabonaüzlet még mindig élénktelen. — Az utolsó napokban körülbelül 6000 mázsa repete adatott el, mázsája 7s/t—81/* ft az itteni indóháznál átveendő. A repete készlete nagyon is kevésbolt. — Repczeolaj azonnali átadással 36 ft, összeli szállítással 31 Vj ft(W. K. H.) Bécs (kikészített és nyers bőr.) Miután tavaly szüntelen roszul folyt az üzlet a különnemű bőrökben, azt remélték, hogy az újévvel jobbulás fog beállani, ami pedig legalább eddig még nem teljesült. Nedves ökörböröknél a minőség dönt; a könnyű súlyúak elhanyagolják, a nehezek 75—80 fontosak pedig nagyon kerestetnek; jegyzünk: a nehezek fontja 27—28 kr, a könnyűeké csak 23—25 kr; száraz nehéz ökörbör mázsája 46.50— 65.50. Tehénböröknél a könnyű súlyúak kerestettek, mázsája 71—73 fttal fizettetett; a nehezek elhanyagolvák mázsája 57—60 fton kapható. A borjúbör üzlet pang, bécsi, fő nélkül 128—129 magyar és lengyel után nem volt kereset. Talpbör ára csökkent, az eladó mennyiség mégis csekély, 40 ftos mázsája 96—98, silányabb 85 — 90. Gubacscsal kikészített bőr előbbeni áránál maradt. Kikészített borjúbőrben a forgalom élénk és árjegyzése következő : bécsi száraz fő nélkül 226— 230, könnyű trebitschi fővel 192—196, és nehéz 186—190. (G. B.) (K.)London, jan. 12. Az üzlet a kézműves kerületekben kissé élénkült. Manchesterben pamut és a szövetek ára valamivel magasabb, részint mivel a honi kereset sokkal fokozottabb, részint mivel minden gyapotárú, úgy az amerikai, mint az indiai Liverpoolban ismét s/s—Yak kal drágult, mi annak bizonysága, hogy az üzérek nem gondolják, hogy az amerikai viszály egyhamar véget fog érni. Leeds, Bradford, Halifax és Huddersfield városokban az üzlet igen élénkült, Nottinghamba jelentékeny megrendelések érkeztek a continensről, Birmingham és Sheffieldben sem roszabb az üzlet menete. Azért nincs okunk panaszra, sőt tavaszra is a legélénkebb üzletet várhatjuk, és azon kedvező kilátásunk is van, hogy a kormánynak, kedvező adóbehajtási számai következtében lehetséges lesz 1,2 milliónyi L adót eltörülni. Akár a jövedelmi, béa vagy czukáradó, akár más adó kevesbeztetik, az adóteher könnyebbítése csak élénkítőleg fog hatni a fogyasztás és üzletre. A terményvásárokon még a múlt heti üzlet ugyan nem volt nagy jelentőségű, de ennek daczára is szilárdak az árak, sőt némely termény ára magasabb is. Hogy a honi búza néhány részletének quartere 1 schillinggel drágult, és ha nem volna oly enyhe az időjárás és a kikötőkben felhalmozott készletek oly jelentékenyek, a csökkent behozatal következtében bizonyára emelkedtek volna az árak. Legjobb minőségű búza, zab is, mivel jelentéktelenek a keleti tengerről jövő szállítmányok, 6 pence — 1 shillinggel drágult, míg a többi termény ára szilárd volt ugyan, de nem emelkedett. Czukorról nem lehet ezt állítani, mivel ámbár ára átalában változatlan, néhány részlet közönséges árút olcsóbban kellett adni multheti áránál. A kávé árveréseken ellenben élénkebb volt a verési hajlam. Gyarmati és native Ceylon 1 shillinggel drágult, de igen keresett. Kender és lenre nézve kedvező az irány, zsírnemüekre nézve jó üzlet várható. A nemzeti bank állása 1862. dec. 31-én. (Folytatása a 4 -dik oldalon.) Activa. ft. kr. Vert pénz és ezüstrudak . . 105.071,147 26 Külföldi helyekre szóló váltók 353,661 12 A déli vasuttársulat ve vés részlete ..................................... 22.000,000 Az állam ezüst és külföldi helyekre szóló váltókban az ugyanazon mennyiségű bankjegyekre való lerakata 4.617,155 74 Váltók 5—92 napi lejárással: ft. kr. 45.578,812 054.563,963 2.994,653 2.309,413 2.899,667 994,062 Bécsre . . Prágára Brünnre Pestre . . Triesztre , Lembergre Graczra Lipcsére Olmüczre , Troppaura . Brassóra Klagenfurtra Krakóra Laibachra , Fiumére Debreczenre Temesvárra Reichenbergre Innsbruckra 942,202 633,921 657,165 474,309 936,080 373,307 466,656 392,833 402,305 457,490 378,893 832,487 331,000 397 25 97 77 95 29 54 32 44 34 94 14 72 48 35 38 66,919,225 21,340,413 39 34 Előlegezések az alapszabályok értelmében elfogadott értékpapírokra , melyek 90 nap múlva visszafizetendők 47.224,600 Előlegezések a fiókkölcsönintézeteknél 6.260,200 53.484,800 Államadóssági alapítvány a bécsi értékű váltójegyek beváltására és ugyan a) 4%-ra 18.372,245 97 b) kamat nélküli . . 18.174,915 Államjavakkal fedezett állalamadósság Államjavak még le nem fizetett eladási részletei . . . Az 1859 diki kölcsön maradéka . . 99.000,000 Befizetések által fedezett összeg . . 25 200,000 36.547,161 86.942,083 1.338,491 24 87s 73.800,000 Ezüst előlegezések a Londonban kötött 1859-diki 3000000 frtnyi kölcsönre............................... 20.000,000