A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)
1863-01-29 / 23. szám
2‘1-ik sz. Csütörtök, jan. 29. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordv Egy hónapra................................1 frt 75 km 3 hónapra.....................................5 frt----------6 hónapra.....................................10 frt--------Szerkesztés Iroda: Ferencziek-teredik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Első évfolyam 1863 Beiktatási díj: 7 hasábos petitsor...............................7 kr Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kiterjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel 9V* Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is,mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Országút 18-dik szám 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Visszatekintés. I. A nemzetek haladását vagy azok hanyatlását gazdászati életükben nem lehet egy rövid évszak után megítélni, hanem a művelődés egész korszakait kell szemünk előtt tartani. Egy ily korszakot csak afeütör lehet már részrehajlatlanul leírni és bonczoló szövetekkel világítani, midőn évek sora választ el tőle. Ha az 1862 év eseményeit, hazánkban mutatkozó tüneményeitől elkülönítve akarnánk megítélni, nagy hibát követnénk el. Ezek egy évtized következményei és oly szoros kapcsolatban állnak a múlttal, mint a csiga házával. Nem szándékunk tehát a múlt év nemzetgazdászati és kereskedelmi tüneményeinek kiegészített képét adni, a lánczolatnak egyes szemeit fogjuk egyedül kiemelni és a bekövetkezendő jólét érdekében, ezekhez fűzni észlelődéseinket. Minekelőtte azonban visszatekintenénk az előttünk fontosaknak látszó tárgyakra, szükségesnek találjuk figyelmünket Amerika felé fordítani, mely világrész roppant távolságának daczára mégis oly feltűnő és hathatós befolyást gyakorol kereskedésünk egyes ágazataira. Az egyesült államokban dühöngő polgárháború a jelenkornak legjelentékenyebb és nyomatékosabb eseménye. A múlt év változékony sorsával az eldöntést nem igen mozdította elő, hanem annál inkább megrontotta gazdászati erejét azon nemzetnek, amelynek életerét fogyasztja. Azon körülmény, hogy ezen háború véghetlen kiterjedésű területen, oly államok által folytattatik, melyek létükért küzdenek, természetesen azt következteti, hogy mindamellett, hogy a legnagyobb erőmegfeszitéssel folytattatik és a romboló eszközök tökélesitésének daczára, mégsem fejeztethetik be rövid idő alatt. A mint állanak az amerikai viszonyok, attól lehet tartani, hogy a kard mindaddig, nem lesz visszatéve hüvelyébe, mig egyik párt a másikat, vagy kölcsönösen egymást meg nem semmisíthették. Egy kitűnő államgazdász nemrég igen találóan jegyzette meg, miként lehetetlen, hogy az állam vagyonának megrongálása, mind a déli mind az éjszaki államokban a tőkéknek véghetlen pusztítása, mely minden háborúnak, de különösen a polgárháborúnak a következése; előbb utóbb káros befolyást ne gyakoroljon más európai népekre, nem egyedül ipari tevékenységükben, hanem mindazon szoros kapcsolatoknál fogva, melyek oly hosszas békeidő alatt az ó és új világ között keletkeztek. Ha az európai kereskedés, egészben és nagyban, a múlt év káros hatásait nem süntette meg, kell, hogy szem előtt tartsuk, miként ezen tünemény indoka nem lehet tartós. Mindazon szükségleteket, amelyeket az unió a múlt évben az óvilágtól vett és amelyekre ezentúl annál nagyobb szüksége lesz, mert tulajdon ipara egészen meg van rongálva, nem fizetheti már sokáig gabonával, más nyers terményekkel, zsiradékkal és hajókkal. A világ kereskedése kétségtelenül nagy válság erejébe megy, ezt nem kerülheti el, még akkor sem, ha az amerikai polgárháború váratlan, minden számításon kívül eső megoldást nyerne, 44.47 1.55 2.20 még akkor sem, ha azon uj ösvények, melyekre a szükség által szoríttatik, minden várakozáson felül álló kedvező eredményekhez vezetnének. Azon romboló háborúnak legéletbevágóbb következményét abban látjuk, hogy a világkereskedés eddigi folyamában mélyen ható változást idéz elő és a kereskedő világ figyelmét új, eddig alig ismert utakra vezényli. Ezen háború az eddigi fogalomnak : „világkereskedés“ egészen új terjedelmesebb tartalmat fog adni, legközelebb és mindenekelőtt a gyapot az, amely azt Kelet felé irányozza, és így ezen sajnos háborúnak legalább egy jelentékeny hatása lesz, a polgárosodás terjesztésére nézve. 47.50 1.50 2.50 1.60 2.60: 1.90 2.60 szerkesztőjének lakása: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Gra Cina -ÉL 37 a K 1 Bécsi börze január 28-án. PestenVidéken Más Piaczokon Államadósság: 5%-es Metalliques 100 frtos Adott Tartott Adott Tartót Alsó austriai mérő szerint. Súly, font Legalant Legmagasb oSN Győr jan. 24. Sziszek jan. 25. Székesfehérvár jan. 24. Brün jan. 18. Graz jan. 25. ár 75.20 65.75 ár 75.30 66.25 Elsőbbségi kötvények. Államvaspálya 275 frk. Lomb.-velenczei „ 105 ftos ár ár Közép -sh Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-130.— 122.50 130.50 122.75 szerint t—1 szerint alant magast szerint alant magast szerint alant magast szerint alant magast szerint alant magasto /„-es nem. köles. „ Földtehermentesitési kötelezvények. 5%-os magyarorsz. 100 frtos „ horvát „ „ 82.—82.10 Osztr. Lloyd „ „ 93.94.ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár osztr. ért. ár oszt. ért. Részvények. Búza bánsági..................... 85.87.88 4.— 4.35 4.50 87 88 4.50 4.70 86.87 4.50 4.60 83.84 3.90 4.40 83.86 4.— 4.70 4.70 4.80 74.50 74.50 75.75.Északi vasút 205.50 frtos Állam „ 500 frank 185.60 234.— 185.80 234.50 a tiszamelléki és pesti 84.85.86 3.90 4. 4.10 •"Ö U — — — — — — — — 8688 4.75 5.10— » erdélyi „ „ Az austriai bank záloglevelei. 72.50 73.Déli „ 350 n Nyugati „ 210 „ 270.— 152.50 271.— 153.— annanfehérmegyei. . . 86.87.88 83'/, .84.85 4.15 3.90 430 4.15 4.45 4.25 *“C$ • e-4: ■ — ' — — — — — — — 59/o-es 12 hóra szóló 100 frtosi$é"e - • ■ 104.’— 100.— 90.— 104150 100.50 90.50 Tiszai „ 200 „ Bankrészvény — — Hitelintézet 200 „ 147.— 820.— 226.30 821 !— 226.40 „ bácskai .... 83,.84.85 3.80 3.90 4. 02— 84.85 3.95 4.— 84.85 4.20 4.30— _ _ _ _ „ sorsolható 105 „ Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ 660.— 236.— 662.— 238.Rozs............................... 76.78.80 2.55 2.60 2.75 78.80 2.70 2.80— — — 77.78 2.55 2 65 81.83 3 85 3.50— 2.60 2.80 Sorsjegyek kut. n. 1839. évi teljes „ Sept. 1.146.50147-Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhíd „ „ 429.— 400.430.— 402.— Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2.10 2.15 2.350 70.71 2.— 2.10 66.70 2.20 2.40 68.69 2.10 2.20 71.73 2.30 2.35— 2.40 2.50n n ötödr. „ » „ 1854. „ teljes „ Jan. 2. 143.50 92.144.— 92.25 Váltók (3 hóra). „ takarmánynak 65.67.68 1.80 1.90 1.95— — — — — — — — — — — — — — — 1860. ” n » n Ötödi. „ ” Mai ” „ n 92.20 93 70 92.30 93 80 Hamburg lOObankmark 4V.8 o87.10 87.20 Zab..................................... Kukoricza pesti . . . „ „ bánsági . . 45.47.50 79.81 82.84 1.45 2.30 2.45 1.50 2.35 2.55 1.57 2.42 2.60 sz. 44.46 1.37 2.30 1.43 2.40 1.65 2.30— 2.5 2.10 2__ 2.70 Hitelintézeti „ Jan. 2. Dunagőzhajózási„ Jan. 18 Trieszti „ „ 1 Budai n Jan. 3. 133.— 98.50 121.50 36.— 132125 99.— 122.— 36.50 Augsh. 100 db német fr.3/27o London 10 ft sterling 3% London „ Pária 100 frank „ látra „ 4% 97.80 115.75 115.75 45.90 98.115.85 115.85 45.95 Köles...............................— — _ 81.83 2.10 2.20 Eszterházy hg „ Juni 15. Salm „ Jan. „ 95.— 37.— 96.37.50 Pénznemek. Bab................................ 2.85 3. 3.150 Pálffy 40 Marc. 15. 38.50 39.—Korona............................... 15.75 15.80— — — — — — — — — — 3.40— — ___ Clary 40 Marc. 15.35.50 36.—Császári arany..................... 5.57 5.58 Repcze .......................... 7.75& 8.20 St. Genois „ Jan. 3. 38.50 39.—Reczés ............................... 5.57 5.58 — — — — — — — Windischgrätz 20 Dec. 1. 20.75 21.25Napoleond’or.......................... 9.27 9.28 Waldstein „ Dec. 15. 24.25 24.75Orosz imperiale..................... 9.54 9.56 Keglevich 10 Máj. 1. Como rentpapirl5 Jan. 2. 16.75 17.— 17.-17.50 Porosz pénztári utalvány . Ezüst.................................... l»7. 114.25 l.„ 114.50 Az alföldi vasút középponti bizottmánya január 24-én tartotta gróf Károlyi György elnöklete alatt második ülését. Mely alkalommal az elnöki jelentésből örömmel értesült a bizottmány, hogy a felsőbb engedélyérti folyamodvány ő excja által személyesen nyujtatott be, s hogy az a helytartótanácstól ajánlólag terjesztetett fel Bécsbe, s nincs kétség felőle, hogy érdemileg ott sem fogván iránta semmi ellenvetés tétetni, a tavasz legeleje már a tettleges munkálkodás terén fogja találni a tervező mérnököt. A vasútépítési terv elkészítésére máris több szakértő ajánlkozván az elnökségnél, Trefort Ágoston alelnök, Lónyay Menyhért és Hollán Ernő bizottmányi tagok felhatalmaztattak, hogy az eddig ajánlkozottak, mint más, általuk netalán felhívandónak talált egyénekkel magukat érintkezésbe tevén, a legmegbízhatóbb — egyszersmind a legelfogadhatóbb feltételek alatt — vállalkozóval szerződésre lépjenek. Az előmunkálati költségeket illetőleg, az elnökség értesítése szerint eddigelő tizenötezer forint ajánlat van az érdeklett községek részéről bejelentve; a pénztárnok jelentése szerint pedig Zombor városa már készpénzül be is küldött 2000 o. é. ftot. Igen kedvesen lepte meg a bizottmányt azon szép munkálat, melyet Szabadka város, a tőle Szegedig építendő vasút tárgyában készittetett, s melyet a bizottmánynak használat végett átengedvén, a mai ülésen Szucsics Károly ur bemutatott és átadott. E tervrajzok és munkálatok Szabadkának több ezer forintjába kerültek, s azon felül, hogy ezeket most átadja, még 4000 ft készpénzt is ajánlott az előleges költségek fedezésére. Valóban, ily buzgó áldozatkészség felül áll minden dicséreten. Halas városának azon vidék érdekeit figyelembe vétetni, kérő levele és Heksch pro memoriája megfigyelés és véleményadás végett a tervkészítő mérnöknek fognak kiadatni. Végre az alelnök felhatalmaztatott, hogy a vasút kiépítésére netalán időközben jelentkező vállalkozókkal magát érintkezésbe tehesse, velük a szükséges felvilágosításokat közölhesse, s tőlük a bizottmány elébe terjesztendő ajánlatokat elfogadja. A január 24-ei ülés közérdekűbb tárgyai ezek valának. S most még egy pár szót! Figyelemmel kísérünk az alföldi vasútra vonatkozólag mondott és írott minden szót, s azon állásból folyó kötelességünknek vélünk eleget tenni, melyet a központi bizottmány mellett elfoglalni szerencsénk van, ha oly nézeteket, melyek a nagy fontosságú ügynek bármily' csekély mértékben is ártalmára lehetnének, felvilágositni, helyre igazitni tisztünknek tartjuk. Az alföldi vasút ügyében legközelebb Szegeden tartott városi bizottmányi gyűlésen egy nyilatkozat tétetett, melyet miután az egész bizottmány magáévá tett, s jegyzőkönyvbe vezetve nyilvánosság elé is hozatott (lásd a „Szeged“ jan. 22-iki számát), észrevétel nélkül nem hagyhatunk. E jegyzőkönyv szerint a bizottmányban „alapos okokból keletkezett aggodalom“ nyilvánult amiatt, hogy részint a központi bizottmány tág értelmű programmjánál fogva, melyben az alföldi vasút irányául csak a megyék vannak kijelölve, részint pedig több alkalommal hangoztatott ellennézetek szerint „Szeged városát az alföldi vasút könnyen elkerülheti.“ Nem lévén az előttünk fekvő jegyzőkönyvben megnevezve azon „alapos okok,“ melyek ilyetén aggodalmakat képesek voltak Szegeden költeni, s nem tudhatván, minő magánbeszélgetéseket vagy hirlapilag nyilvánult véleményeket értettek a „több alkalommal hangoztatott ellennézeteken“ , azok érvényességének bírálatába vagy megczáfolásába nem bocsátkozhatunk. De azt határozottan állítjuk, hogy azon aggodalom, mintha Szeged városát az alföldi vasút, a programainál fogva elkerülhetné, teljesen alaptalan. A pesti novemberi közgyűlés jegyzőkönyve az érdeklettek kezei közt van. Abból láthatják az illetők, hogy ott Trefort úr indítványa van elfogadva; az indítvány pedig a jegyzőkönyv harmadik pontja szerint N.Váradot az aradi pályával Csabánál összekötni s onnan Orosházán, Vásárhelyen keresztül Szegedre, s tovább Szabadkán át s a Dunáig vezetni akar egy vonalat. Ezen programmból már sehogy sem lehet azt alaposan kimagyarázni, hogy az alföldi vasút Szegedet még el is kerülhetné. De még egy másik adatra, egy másik alapra is hivatkozunk, annak földerítéséül, hogy a központi bizottmány eljárása, hogy az alföldi vasút iránya épen Szegedet illetőleg a leghatározottabb. Azon folyamodványban ugyanis, mely a központi bizottmány részéről a felsőbbséghez beterjesztetett „oly vaspálya előleges munkálatai megtételére kéretik engedély, mely, Nagyváradról indulva Gyulán, Csabán, Orosházán, H.-M.-Vásárhelyen át Szegedig, — Szegedről pedig a Dunához építendő.“ Szükségesnek tartottuk ezt az érdekletteknek tudomására hozni, hogy meggyőződjenek, miszerint abbeli aggodalmuknak, mintha a bizotmány Szeged városát az alföldi vasúttal ki akarná kerülni, semmi alapja nincs. (P. N.) SZATHMÁRI KÁROLY. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről: jan. 28 .—5 % metaliques 75. 50. Nemzeti kölcsön 82.20. Bankrészvény 821. Hitelintézet 225. 90. Ezüst 114. 15. Londoni váltók 115.70 Arany 5.57. Pest, jan. 28. Délutánig igen szép és enyhe volt az idő, délután az ég borús lett és kissé esőzütt. A víz állása nem változott. Gabonavásárunkon ma lanyha hangulat uralkodott, de nem mondhatjuk, hogy az árak csökkentek volna. A tulajdonosok a terményeiket a jegyzettük árakra tartják. A forgalom nem volt jelentékeny. A külföldi piaczokról érkezett jelentéseknek lapunkban nem maradván helye röviden akarjuk csak említeni, hogy f. h. 24-én Marseilleben bánsági búza szilárd hangulatnál 34 frankon kelt (160 Litres). Baselben f. h. 23-kan a magyar búza ára 28 frank volt. Azon nagy befolyásnál fogva melyet az amerikai háború Europa kereskedelmi állapotára gyakorol, nem minden érdekeltség nélküli azon hir melyet a franczia sugalmazott hírlapok, közlenek, miszerint delegált — bizottmány alakíttatnék, mely az egyesült államoknál a béke megkötése miatt közbenjárna. Bécs, jan. 27. A forgalom csekély vala 5000 m. 84—85 fontos Sziszeken átveendő búza, 4 frt és 2500 m. 83 — 85 fontos Győrött átveendő ismeretlen áronokért. Jó repczeolaj 36 frt. Szeszre január havára 45/2—46, május— augusztus hóra 49 kr, elölegeztetett; foka 50 krra tarttatik. Bécs, jan. 27. A tegnapi marhavásáron 777 magyarhoni, 707 galicziai 590 ausztriai, összesen 2074 db. vola felhajtva. Bécsi mészárosok 1435 falusiak 562 dbot vásároltak, vásáron kívül 37 db kelt el, el nem adathatott 40 db. Falura összesen 602 db. hajtatott Bécsben marad 1472 db. Darabjának súlya átlag 500—700 font, darabjának ára 125—202, mázsája 25—29 frton kelt. Trieszt, jan. 26. Gabonavásárunkon nem állt be változás; 800 star Ibraila könnyű búza 4.25 és 600 st. magyarhoni 18,18 fontos 7 frton kelt; 1200 star kukoricza 4,20 krnyi árt ért el. Velencze, jan. 24. A buzaízlet folytonosan lanyha volt, és csak gőzmalmunk számára, és helyi fogyasztásra kelt. Jó bánsági terménynek a lombardiai előtt elsőséget adtak. Más termény elhanyagoltatott, a zab ára szilárd; elkelt 21,800 st., úgymint 8000 st. belföldi a gőzmalomhoz szállítva 6.03—6.56, — 5000 st. bánsági a malmok és Lombardia számára 6.90—7 frt, 1000 st. rozs odessai, a belföld számára 3.85,1100 st. brailai kukoricza Dalmáczia számára 3.42, — 500 st. galaczai kukoricza kivitelre 3.43, — 6000 st. odessai zab a hadsereg számára 2.45. Szesz alig kerestetik. Len nincs oly szép minőségben a piaczon, hogy angolhonba lehetne szállítani. A gyapjú üzlet változatlan. Vidéki tudósítás: Eperjes, jan. 26. Majd nagy vásárunk van : „kirakó vásár“, folytatása a tegnapelőtti „marhavásárnak. Termelők a buzát 3 ft 50; rozsot 2 ft 60; tengerit 2 ft 25; árpát 2 ftért kinálják a. a. mérönkint; r. t. már 8 hét óta kinálgat 1000 köböl burgonyát; lft 60 krból hetenkint 5 krt engedve. Vevők azt mondják : igen is ez az ára— ezt megéri, de nekünk szükségünk nincs reá. Miszerint itt a „vásár“ csak illusio : az eladó nem ad el semmit — a vevő pedig nem „vevő“ csak napi szükséges fedezésére. Miért törődnek be, boldogok boldogtalanok oly szép számmal, miszerint idegen ember azt vélné : itt csakugyan „nagy — vásár“ van? Talán — leginkább mulatság kedvéért. Legalább ezt kell vélnem a legszegényebb néposztályról, mely hetenkint kétszer, fáradhatlanul befárad s nézeget a „hetivásárokra.“ Időjárásunk tavaszias; nekünk is jutott az egyenlítő alól felrohanó meleg szelekből s a „golstrom“ meleg gőzéből annyi, mennyi a vetések takaróját leolvasztotta. Nem fogja-e annak folyamát egy „szibériai“ légroham fölváltani? mely a takaró nélkül maradt növényeket megfelezi ? bizonytalan de hihető ; mert nálunk a bizonytalanságban több gonosz szokott rejleni mint jó — vagyis : a bizonytalan állapot —• rendesen gonosz állapot — minőtől óvja meg az ég a „Hon“t, és a hont. r. 1. Vegyes. —H. M. Vásárhelyről tudósítják a „F“-t, hogy a legközelebbi csongrádmegyei gazdasági egylet gróf Károlyi Sándor elnöklete alatt több igen fontos határozatot hozott. Mindenekelőtt az alföldi vasúti bizottmány eddigi intézkedései terjesztettek elő. Ezek közül kiemelendő, hogy a vasútvonal-szemle felvételére Polák Gy. pesti mérnök már kiküldetett, s hogy 25 millió forint már felajánltatott. Szentes város képviselője értesité az igazgató választmányt, miszerint a város egy szarvas k.-sz.-marton-szentesi szárnyvonal létesithetése tekintetéből bizottmányt alakított. Elnöke maga a lótenyésztés érdekében is a leggyakorlatibb javaslatokat tette ; a nemesítésben tekintettel volt különösen az alföldi viszonyokra ; s a lóversenyek helyébe ivadékversersenyek léptettetnek életébe. Végre kiállítások és versenyek 1863. évre következő helyekre tüzettek ki : 1) Csongrádra a tavasz folytán szántóverseny , őszre gyümölcs- és borkiállítás. 2) Szentesre tavaszszal : sertés-, marhakiállitás és szántásverseny ; őszre gyümölcs- és méhkiállitás. 3) H.-M.Vásárhelyre tavaszszal szántás, lóverseny és lókiállitás, úgy szinte sorsjátékkal összekötött gépkiállítás. 4) Szegedre tavaszszal szántás és lóverseny, őszre termény- és gyümölcskiállitás. —• Ily tevékenység valóban nem szorult dicséretre. Bécs , jan. 26. Bizonyosan tudja, hogy a pest-losonczi vasút építésére megadatott az engedély, ez egy Pestről Gödöllő, Aszód, Halván/ Pásztó, Kis-Terenye, Salgó-Tarján, Fülek és Losonczon át Zólyomig építendő vasútra szól. A Pest-Losonczi vasútvonal három, a losoncz-zólyomit négy év alatt kellene bevégezni és a forgalomnak átadni. A Pest-losonczi vasútvonal, mellékvonalaira mint magából értetődik, hasonfeltételek alatt, az elsőség a társaság számára marad biztosítva. Szintúgy a zólyomi vasútvonal Oderbergig való folytatására, ha valaki a Pest-Zólyomi vonal elkészítése után folyamodnék érte. A társaság egyúttal felhatalmaztatik,melléklóerő vagy mozdonyok számára szánt pályák építésére a szénbányákig. A társaság köteles a pálya számára két sínpár számára szánt telepeket vásárolni, az építendő hidakat, alagutakat és más tárgyakat is két sínre kell építeni. A másik sínpár letevésére csak akkor köteles a társaság, ha a pálya mértföldje évenkint összesen 150,000 o. é frtot jövedelmez. 90 év után a pálya az állam tulajdonává lesz, de még akkor is a társaság birtokában maradnak a mellékvonalak a szénbányákig, melyek a bányák alkatrészeinek tekintendők. A pálya egész hossza 21 mrtföldet, az építési költség 18 millió frtot tesz. E társulat nem kért kamatbiztosítást az államtól. (P. Ll.) — A soproni kereskedelmi iparkamara f. h. 19-edikén tartott ülésében, elhatározta az ülési jegyzőkönyvek kivonatának kinyomattatását. Tekintve az új bélyeg és illetéktörvény homályosságát és a kereskedésre nézve gyakorlott, nyomását bizottmány neveztetett ki, mely a nevezett törvény hiányait vizsgálja és módosítására javaslatot tegyen. Remélhető, hogy a dolog mely erre fordíttatik, nem tekinthető egészen hiába valónak, mivel legalább módosítást keresztül vinni nem lesz egészen lehetetlen. — A barsi gazdasági egyesület s a hozzá csatlakozott több tekintélyes hazánkfia engedélyt nyertek az Esztergom-Nánától, az esztergom-nánai völgyön, s a bányavárosokon át Oderbergig vezető vasútvonal előmunkálataira. Az engedély azon feltét al att adatott, hogy kívánatos volna, ha e vasúthálózat Komáromot is magában foglalná. f Molnár Lajos az általa feltalált s a lapokban már tüzetesebben említett kavicstörő gép készítésére egy évi kft. szabadalmat nyert.