A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)

1863-01-29 / 23. szám

2‘1-ik sz. Csütörtök, jan. 29. Előfizetési díj: Po­stán küldve vagy Bud­apesten házhoz hordv Egy hónapra................................1 frt 75 km 3 hónapra.....................................5 frt----------6 hónapra.....................................10 frt--------­Szerkesztés Iroda: Ferencziek-tere­dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Kiadó­hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Első évfolyam 1863 Beiktatási díj: 7 hasábos petitsor...............................7 kr Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 ki­terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel 9V* Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. Az előfizeté­s az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is,mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Országút 18-dik szám 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Visszatekintés. I. A nemzetek haladását vagy azok ha­nyatlását gazdászati életükben nem le­het egy rövid évszak után megítélni, ha­nem a művelődés egész korszakait kell szemünk előtt tartani. Egy ily korszakot csak afeütör lehet már részrehajlatlanul le­írni és bonczoló szövet­ekkel világítani, midőn évek sora választ el tőle. Ha az 1862 év eseményeit, hazánk­ban mutatkozó tüneményeitől elkülönítve akarnánk megítélni, nagy hibát követnénk el. Ezek egy évtized következményei és oly szoros kapcsolatban állnak a múlttal, mint a csiga házával. Nem szándékunk tehát a múlt év nemzetgazdászati és kereskedelmi tünemé­nyeinek kiegészített képét adni, a lánczo­­latnak egyes szemeit fogjuk egyedül kie­melni és a bekövetkezendő jólét érdeké­ben, ezekhez fűzni észlelődéseinket. Minekelőtte azonban visszatekinte­nénk az előttünk fontosaknak látszó tár­gyakra, szükségesnek találjuk fi­gyelmünket Amerika felé fordí­tani, mely világrész roppant távolságá­nak daczára mégis oly feltűnő és hathatós befolyást gyakorol kereskedésünk egyes ágazataira. Az egyesült államokban dühöngő pol­gárháború a jelenkornak legjelentékenyebb és nyomatékosabb eseménye. A múlt év változékony sorsával az eldöntést nem igen mozdította elő, hanem annál inkább meg­rontotta gazdászati erejét azon nemzetnek, a­melynek életerét fogyasztja. Azon kö­rülmény, hogy ezen háború véghetlen kiterjedésű területen, oly államok által folytattatik, melyek létükért küzdenek, természetesen azt következteti, hogy minda­mellett, hogy a legnagyobb erőmegfeszités­­sel folytattatik és a romboló eszközök tö­­kélesitésének daczára, még­sem fejeztethe­tik be rövid idő alatt. A mint állanak az amerikai viszonyok, attól lehet tartani, hogy a kard mindaddig, nem lesz vissza­téve hüvelyébe, mig egyik párt a mási­kat, vagy kölcsönösen egymást meg nem semmisíthették. Egy kitűnő államgazdász nem­rég igen találóan jegyzette meg, miként lehe­tetlen, hogy az állam vagyonának meg­rongálása, mind a déli mind az éjszaki ál­lamokban a tőkéknek véghetlen pusztí­tása, mely minden háborúnak, de külö­nösen a polgárháborúnak a következése; előbb utóbb káros befolyást ne gyakorol­jon más­­ európai népekre, nem egyedül ipari tevékenységükben, hanem mindazon szoros kapcsolatoknál fogva, melyek oly­­ hosszas békeidő alatt az ó és új világ kö­zött keletkeztek. Ha az európai kereskedés, egészben és nagyban, a múlt év káros hatásait nem süntette meg, kell, hogy szem előtt tartsuk, miként ezen tünemény indoka nem lehet tartós. Mindazon szükségleteket, a­melye­ket az unió a múlt évben az ó­világtól vett és amelyekre ezentúl annál nagyobb szük­sége lesz, mert tulajdon ipara egészen meg van rongálva, nem fizetheti már sokáig ga­bonával, más nyers terményekkel, zsira­dékkal és hajókkal. A világ kereskedése kétségtelenül nagy válság erejébe megy, ezt nem kerülheti el, még akkor sem, ha az amerikai polgárháború váratlan, minden számításon kívül eső megoldást nyerne, 44.47 1.55 2.20 még akkor sem, ha azon uj ösvények, me­lyekre a szükség által szoríttatik, minden várakozáson felül álló kedvező eredmé­nyekhez vezetnének. Azon romboló háborúnak legéletbevá­góbb következményét abban látjuk, hogy a világkereskedés eddigi folyamában mélyen ható változást idéz elő és a kereskedő vi­lág figyelmét új, eddig alig ismert utakra vezényli. Ezen háború az eddigi fogalom­nak : „világkereskedés“ egészen új terjedelmesebb tartalmat fog adni, legkö­zelebb és mindenekelőtt a gyapot az, a­mely azt Kelet felé irányozza, és így ezen sajnos háborúnak legalább egy jelenté­keny hatása lesz, a polgárosodás terjeszté­sére nézve. 47.50 1.50 2.50 1.60 2.60: 1.90 2.60 szerkesztőjének lakása: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Gra Ci­n­a -ÉL 37 a K 1 Bécsi börze január 28-án. P­e­s­tenV­i­dé­k­en M­á­s P­ia­c­z­o­ko­n Államadósság: 5%-es Metalliques 100 frtos Adott Tartott Adott Tartót Alsó austriai mérő szerint. Súly, font Leg­al­ant Leg­magasb oSN Győr jan. 24. Sziszek jan. 25. Székesfehérvár jan. 24. B­r­ü­n jan. 18. Graz jan. 25. ár 75.20 65.75 ár 75.30 66.25 Elsőbbségi kötvények. Államvaspálya 275 frk. Lomb.-velenczei „ 105 ftos ár ár Közép -sh Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-130.— 122.50 130.50 122.75 szerint t—1 szerint alant magast szerint alant magast szerint alant magast szerint alant magast szerint alant magasto /„-es nem. köles. „ Földtehermentesitési kötelez­­­vények. 5%-os magyarorsz. 100 frtos „ horvát „ „ 82.—82.10 Osztr. Lloyd „ „ 93.­94.­ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár osztr. ért. ár oszt. ért. Részvények. Búza bánsági..................... 85.87.88 4.— 4.35 4.50 87 88 4.50 4.70 86.87 4.50 4.60 83.84 3.90 4.40 83.86 4.— 4.70 4.70 4.80 74.50 74.50 75.­75.­Északi vasút 205.50 frtos Állam „ 500 frank 185.60 234.— 185.80 234.50 a tiszamelléki és pesti 84.85.86 3.90 4. 4.10 •"Ö U — — — — — — — — 8688 4.75 5.10— » erdélyi „ „ Az austriai bank záloglevelei. 72.50 73.­Déli „ 350 n Nyugati „ 210 „ 270.— 152.50 271.— 153.— a­n­n­a­n­fehérmegyei. . . 86.87.88 83'/, .84.85 4.15 3.90 4­30 4.15 4.45 4.25 *“C$ • e-4: ■ — ' — — — — — — — 59/o-es 12 hóra szóló 100 frtos­­­i$é"e - • ■ 104.’— 100.— 90.— 104150 100.50 90.50 Tiszai „ 200 „ Bankrészvény — — Hitelintézet 200 „ 147.— 820.— 226.30 821 !— 226.40 „ bácskai .... 83­­,.84.85 3.80 3.90 4. 02— 84.85 3.95 4.— 84.85 4.20 4.30— _ _ _ _ „ sorsolható 105 „ Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ 660.— 236.— 662.— 238.­Rozs............................... 76.78.80 2.55 2.60 2.75 78.80 2.70 2.80— — — 77.78 2.55 2 65 81.83 3 85 3.50— 2.60 2.80 Sorsjegyek k­ut. n. 1839. évi teljes „ Sept. 1.146.50147-Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhíd „ „ 429.— 400.­430.— 402.— Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2.10 2.15 2.350 70.71 2.— 2.10 66.70 2.20 2.40 68.69 2.10 2.20 71.73 2.30 2.35— 2.40 2.50n n ötödr. „ » „ 1854. „ teljes „ Jan. 2. 143.50 92.­144.— 92.25 Váltók (3 hóra). „ takarmánynak 65.67.68 1.80 1.90 1.95— — — — — — — — — — — — — — — 1860. ” n » n Ötödi. „ ” Mai ” „ n 92.20 93 70 92.30 93 80 Hamburg lOObankmark 4V.8­ o87.10 87.20 Zab..................................... Kukoricza pesti . . . „ „ bánsági . . 45.47.50 79.81 82.84 1.45 2.30 2.45 1.50 2.35 2.55 1.57 2.42 2.60 sz. 44.46 1.37 2.30 1.43 2.40 1.65 2.30— 2.5 2.10 2__ 2.70 Hitelintézeti „ Jan. 2. Dunagőzhajózási„ Jan. 18 Trieszti „ „ 1 Budai n Jan. 3. 133.— 98.50 121.50 36.— 132125 99.— 122.— 36.50 Augsh. 100 db német fr.3­/27o London 10 ft sterling 3% London „ Pária 100 frank „ látra „ 4% 97.80 115.75 115.75 45.90 98.­115.85 115.85 45.95 Köles...............................— — _ 81.83 2.10 2.20 Eszterházy hg „ Juni 15. Salm „ Jan. „ 95.— 37.— 96.­37.50 Pénznemek. Bab................................ 2.85 3. 3.150 Pálffy 40 Marc. 15. 38.50 39.—Korona............................... 15.75 15.80— — — — — — — — — — 3.40— — ___ Clary 40 Marc. 15.35.50 36.—Császári arany..................... 5.57 5.58 Repcze .......................... 7.75& 8.20 St. Genois „ Jan. 3. 38.50 39.—Reczés ............................... 5.57 5.58 — — — — — — — Windischgrätz 20 Dec. 1. 20.75 21.25Napoleond’or.......................... 9.27 9.28 Waldstein „ Dec. 15. 24.25 24.75Orosz imperiale..................... 9.54 9.56 Keglevich 10 Máj. 1. Como rentpapirl5 Jan. 2. 16.75 17.— 17.-17.50 Porosz pénztári utalvány . Ezüst.................................... l­»7. 114.25 l.„ 114.50 Az alföldi vasút középponti bizottmánya január 24-én tar­totta gróf Károlyi György elnöklete alatt második ülését. Mely alkalommal az elnöki jelentésből örömmel értesült a bi­zottmány, hogy a felsőbb engedélyérti fo­lyamodvány ő excja által személyesen nyujtatott be, s hogy az a helytartótanács­tól ajánlólag terjesztetett fel Bécsbe, s nincs kétség felőle, hogy érdemileg ott sem fog­ván iránta semmi ellenvetés tétetni, a ta­vasz legeleje már a tettleges munkálkodás terén fogja találni a tervező mérnököt. A vasútépítési terv elkészítésére már­is több szakértő ajánlkozván az elnökség­nél, T­r­e­f­o­r­t Ágoston alelnök, L­ó­n­y­a­y Menyhért és Holl­án Ernő bizottmányi tagok felhatalmaztattak, hogy az eddig ajánlkozottak, mint más, általuk netalán felhívandónak talált egyénekkel magu­kat érintkezésbe tevén, a legmegbízha­­tóbb — egyszersmind a legelfogadhatóbb feltételek alatt — vállalkozóval szerződésre lépjenek. Az előmunkálati költségeket illetőleg, az elnökség értesítése szerint eddigelő ti­zenötezer forint ajánlat van az érdeklett községek részéről bejelentve; a pénztárnok jelentése szerint pedig Z­o­m­b­o­r városa már készpénzül be is küldött 2000 o. é. ftot. Igen kedvesen lepte meg a bizott­mányt azon szép munkálat, melyet Sza­badka város, a tőle Szegedig építendő vasút tárgyában készittetett, s melyet a bi­zottmánynak használat végett átengedvén, a mai ülésen Szucsics Károly ur bemuta­tott és átadott. E tervrajzok és munkálatok Szabadkának több ezer forintjába kerültek, s azon felül, hogy ezeket most átadja, még 4000 ft készpénzt is ajánlott az előleges költségek fedezésére. Valóban, ily buzgó áldozatkészség felül áll minden dicséreten. Halas városának azon vidék érdekeit figyelembe vétetni, kérő levele és Heksch pro memoriája megfigyelés és vélemény­­adás végett a tervkészítő mérnöknek fog­nak kiadatni. Végre az alelnök felhatalmaztatott, hogy a vasút kiépítésére netalán időközben jelentkező vállalkozókkal magát érintke­zésbe tehesse, velük a szükséges felvilágo­sításokat közölhesse, s tőlük a bizottmány elébe terjesztendő ajánlatokat elfogadja. A január 24-ei ülés közérdekűbb tár­gyai ezek valának. S most még egy pár szót! Figyelemmel kísérünk az alföldi vas­útra vonatkozólag mondott és írott minden szót, s azon állásból folyó kötelességünk­nek vélünk eleget tenni, melyet a központi bizottmány mellett elfoglalni szerencsénk van, ha oly nézeteket, melyek a nagy fon­tosságú ügynek bármily' csekély mérték­ben is ártalmára lehetnének, felvilágositni, helyre igazitni tisztünknek tartjuk. Az alföldi vasút ügyében legközelebb Szegeden tartott városi bizottmányi gyű­lésen egy nyilatkozat tétetett, melyet mi­után az egész bizottmány magáévá tett, s jegyzőkönyvbe vezetve nyilvánosság elé is hozatott (lásd a „Szeged­“ jan. 22-iki számát), észrevétel nélkül nem hagyha­tunk. E jegyzőkönyv szerint a bizottmány­ban „alapos okokból keletkezett aggodalom“ nyilvánult a­miatt, hogy részint a központi bizottmány tág értelmű programmjánál fogva, melyben az alföldi vasút irányául csak a megyék vannak ki­jelölve, részint pedig több alkalommal han­goztatott ellennézetek szerint „Szeged városát az alföldi vasút kön­­­nyen elkerülheti.“ Nem lévén az előttünk fekvő jegyző­könyvben megnevezve azon „alapos okok,“ melyek ilyetén aggodalmakat képesek vol­tak Szegeden költeni, s nem tudhatván, minő magánbeszélgetéseket vagy hirlapi­­lag nyilvánult véleményeket értettek a „több alkalommal hangoztatott ellennéze­teken“ , azok érvényességének bírálatába vagy megczáfolásába nem bocsátkozha­tunk. De azt határozottan állítjuk, hogy azon aggodalom, mintha Szeged városát az alföldi vasút, a programainál fogva el­kerülhetné, teljesen alaptalan. A pesti novemberi közgyűlés jegyző­könyve az érdeklettek kezei közt van. Ab­ból láthatják az illetők, hogy ott Trefort úr indítványa van elfogadva; az indítvány pedig a jegyzőkönyv harmadik pontja szerint N.­Váradot az aradi pályával Csa­bánál összekötni s onnan Orosházán, Vá­sárhelyen keresztül Szegedre, s tovább Szabadkán át s a Dunáig vezetni akar egy vonalat. Ezen programmból már sehogy sem lehet azt alaposan kimagyarázni, hogy az alföldi vasút Szegedet még el is kerül­hetné. De még egy másik adatra, egy má­sik alapra is hivatkozunk, annak földerí­téséül, hogy a központi bizottmány eljá­rása, hogy az alföldi vasút iránya épen Szegedet illetőleg a leghatározottabb. Azon folyamodványban ugyanis, mely a központi bizottmány részéről a felsőbb­­séghez beterjesztetett „oly vaspálya előle­­ges munkálatai megtételére kéretik enge­dély, mely, Nagyváradról indulva Gyulán, Csabán, Orosházán, H.-M.-Vásárhelyen át Szegedig, — Szegedről pedig a Du­nához építendő.“ Szükségesnek tartottuk ezt az érdek­letteknek tudomására hozni, hogy meggyő­ződjenek, miszerint abbeli aggodalmuk­nak, mintha a bizotmány Szeged városát az alföldi vasúttal ki akarná kerülni, sem­mi alapja nincs. (P. N.) SZATHMÁRI KÁROLY. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről: jan. 28 .—5 % metaliques 7­5. 50. Nemzeti kölcsön 82.20. Bankrészvény 821. Hitelintézet 225. 90. Ezüst 114. 15. Londoni váltók 115.70 Arany 5.57. Pest, jan. 28. Délutánig igen szép és enyhe volt az idő, délután az ég borús lett és kissé eső­­zütt. A víz állása nem változott. Gabonavásárunkon ma lanyha hangulat ural­kodott, de nem mondhatjuk, hogy az árak csök­kentek volna. A tulajdonosok a terményeiket a jegyzettük árakra tartják. A forgalom nem volt jelentékeny. A külföldi piaczokról érkezett jelentéseknek lapunkban nem maradván helye röviden akarjuk csak említeni, hogy f. h. 24-én Marseilleben bánsági búza szilárd hangulatnál 34 frankon kelt (160 Litres). Baselben f. h. 23-kan a magyar búza ára 28 frank volt. Azon nagy befolyásnál fogva melyet az ame­rikai háború Europa kereskedelmi állapotára gya­korol, nem minden érdekeltség nélküli azon hir melyet a franczia sugalmazott hírlapok, közle­nek, miszerint delegált — bizottmány alakít­tatnék, mely az egyesült államoknál a béke meg­kötése miatt közbenjárna. B­é­c­s, jan. 27. A forgalom csekély vala 5000 m. 84—85 fontos Sziszeken átveendő búza, 4 frt és 2500 m. 83 — 85 fontos Győrött átveendő ismeretlen áronokért. Jó repczeolaj 36 frt. Szeszre január havára 45­/2—46, május— augusztus hóra 49 kr, elölegeztetett; foka 50 krra tarttatik. B­é­c­s, jan. 27. A tegnapi marhavásáron 777 magyarhoni, 707 galicziai 590 ausztriai, összesen 2074 db. vola felhajtva. Bécsi mészárosok 1435 falusiak 562 dbot vásároltak, vásáron kívül 37 db kelt el, el nem adathatott 40 db. Falura összesen 602 db. hajtatott Bécsben marad 1472 db. Darab­jának súlya átlag 500—700 font, darabjának ára 125—202, mázsája 25—29 frton kelt. Trieszt, jan. 26. Gabonavásárunkon nem állt be változás; 800 star Ibraila könnyű búza 4.25 és 600 st. magyarhoni 18­,18 fontos 7 frton kelt; 1200 star kukoricza 4,20 krnyi árt ért el. Velencze, jan. 24. A buzaí­zlet folytono­san lanyha volt, és csak gőzmalmunk számára, és helyi fogyasztásra kelt. Jó bánsági termény­nek a lombardiai előtt elsőséget adtak. Más ter­mény elhanyagoltatott, a zab ára szilárd; elkelt 21,800 st., úgymint 8000 st. belföldi a gőzmalom­hoz szállítva 6.03—6.56, — 5000 st. bánsági a malmok és Lombardia számára 6.90—7 frt, 1000 st. rozs odessai, a belföld számára 3.85,1100 st. brailai kukoricza Dalmáczia számára 3.42, — 500 st. galaczai kukoricza kivitelre 3.43, — 6000 st. odessai zab a hadsereg számára 2.45. Szesz alig kerestetik. Len nincs oly szép minőségben a piaczon, hogy angolhonba lehetne szállítani. A gyapjú üzlet változatlan. Vidéki tudósítás: E­p­e­r­j­es, jan. 26. Ma­jd nagy vásárunk van : „kirakó vá­sár“, folytatása a tegnapelőtti „marhavásár­nak. Termelők a buzát 3 ft 50; rozsot 2 ft 60; tengerit 2 ft 25; árpát 2 ftért k­i­n­á­l­j­á­k a. a. mérönkint; r. t. már 8 hét óta kinálgat 1000 köböl burgonyát; lft 60 krból hetenkint 5 krt engedve. Vevők azt mond­ják : igen is ez az ára— ezt megéri, de nekünk szükségünk nincs reá. Miszerint itt a „vásár“ csak illusio : az eladó nem ad el semmit — a vevő pe­dig nem „vevő“ csak napi szükséges fedezésére. Miért törődnek be, boldogok boldogtalanok oly szép számmal, miszerint idegen ember azt vélné : itt csakugyan „nagy — vásár“ van? Talán — leginkább mulatság kedvéért. Legalább ezt kell vélnem a legszegényebb néposztályról, mely he­tenkint kétszer, fáradhatlanul befárad s nézeget a „hetivásárokra.“ Időjárásunk tavaszias; nekünk is jutott az egyenlítő alól felrohanó meleg sze­lekből s a „golstrom“ meleg gőzéből annyi, mennyi a vetések takaróját leolvasztotta. Nem fog­ja-e annak folyamát egy „szibériai“ légroham föl­váltani? mely a takaró nélkül maradt növénye­ket megfelezi ? bizonytalan de hihető ; mert ná­lunk a bizonytalanságban több gonosz szokott rej­­leni mint jó — vagyis : a bizonytalan álla­pot —• rendesen gonosz állapot — minőtől óvja meg az ég a „H­o­n“t, és a h­o­n­t. r. 1. V­e­g­y­e­s.­­ —H. M. Vásárhelyről tudósítják a „F“-t, hogy a legközelebbi csongrádmegyei gazdasági egylet­ gróf Károlyi­ Sándor elnöklete alatt több igen fontos határozatot hozott. Mindenekelőtt az al­földi vasúti bizottmány eddigi intézkedései terjesztettek elő. Ezek közül kiemelendő, hogy a vasútvonal-szemle felvételére Polák Gy. pesti mér­nök már kiküldetett, s hogy 25 millió forint már felajánltatott. Szentes város képviselője érte­­sité az igazgató választmányt, miszerint a város egy szarva­s k.-sz.-m­art­o­n-s­zent­esi szárnyvonal létesithetése tekintetéből bizottmányt­ alakított. Elnök­e maga a lótenyésztés érdekében is a leggyakorlatibb javaslatokat tette ; a nemesí­tésben tekintettel volt különösen az alföldi viszo­nyokra ; s a lóversenyek helyébe ivadékver­­sersenyek léptettetnek életébe. Végre ki­állítások és versenyek 1863. évre következő helyekre tüzettek ki : 1) Csong­­r­á­d­r­a a tavasz folytán szántóverseny , ősz­re­­ gyümölcs- és borkiállítás. 2) Szentesre tavaszszal : sertés-, marhakiállitás és szántásver­seny ; őszre gyümölcs- és méhkiállitás. 3) H.-M.­­Vásár­helyre tavaszszal szántás, lóverseny és lókiállitás, úgy szinte sorsjátékkal összekötött gépkiállítás. 4) Szegedre tavaszszal szántás és lóverseny, őszre termény- és gyümölcskiállitás. —• Ily tevékenység valóban nem szorult dicséretre. B­é­c­s , jan. 26. Bizonyosan tudja, hogy a pest-losonczi vasút építésére megadatott az enge­dély, ez egy Pestről Gödöllő, Aszód, Halván/ Pásztó, Kis-Terenye, Salgó-Tarján, Fülek és Lo­­sonczon át Zólyomig építendő vasútra szól. A Pest-Losonczi vasútvonal három, a losoncz-zólyo­mit négy év alatt kellene bevégezni és a forgalom­nak átadni. A Pest-losonczi vasútvonal, mellékvo­nalaira mint magából értetődik, hasonfeltételek alatt, az elsőség a társaság számára marad bizto­sítva. Szintúgy a zólyomi vasútvonal Oderbergig való folytatására, ha valaki a Pest-Zólyomi vonal elkészítése után folyamodnék érte. A társaság egy­úttal felhatalmaztatik,mellék­lóerő vagy mozdonyok számára szánt pályák építésére a szénbányákig. A társaság köteles a pálya számára két sínpár számára szánt telepeket vásárolni, az építendő hi­dakat, alagutakat és más tárgyakat is két sínre kell építeni. A másik sínpár letevésére csak ak­kor köteles a társaság, ha a pálya mértföldje éven­­kint összesen 150,000 o. é­ frtot jövedelmez. 90 év után a pálya az állam tulajdonává lesz, de még akkor is a társaság birtokában maradnak a mel­lékvonalak a szénbányákig, melyek a bányák al­katrészeinek tekintendők. A pálya egész hossza 21 mrtföldet, az építési költség 18 millió frtot tesz. E társulat nem kért kamatbiztosítást az ál­lamtól. (P. Ll.) — A soproni kereskedelmi iparkamara f. h. 19-edikén tartott ülésében, elhatározta az ülési jegyzőkönyvek kivonatának kinyomattatását. Te­kintve az új bélyeg és illetéktörvény homályossá­gát és a kereskedésre nézve gyakorlott, nyomását bizottmány neveztetett ki, mely a nevezett tör­vény hiányait vizsgálja és módosítására javasla­tot tegyen. Remélhető, hogy a dolog mely erre fordíttatik, nem tekinthető egészen hiába valónak, mivel legalább módosítást keresztül vinni nem lesz egészen lehetetlen. — A barsi gazdasági egyesület s a hozzá csatlakozott több tekintélyes hazánkfia engedélyt nyertek az Esztergom-Nánától, az esz­­tergom-nánai völgyön, s a bányavárosokon át Oderbergig vezető vasútvonal előmunkálataira. Az engedély azon feltét al att adatott, hogy kívánatos volna, ha e vasút­hálózat Komáromot is ma­gában foglalná. f Molnár Lajos az általa feltalált s a la­pokban már tüzetesebben említett kavics­tö­rő gép készítésére egy évi kft. szabadalmat nyert.

Next