A Hon, 1866. július (4. évfolyam, 149-175. szám)
1866-07-22 / 168. szám
li 1 8-ik sz. Vasárnap, Július 22. Előfizetési dij: listán küldve vagy Budapesten házhoz hordva egy hónapra ........................ 1 frt 75 kr. 1 hónapi a............................. 5 frt 25 kr. f1 hónapi a...................................10 frt 50 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető , s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-ik szám 1-só emelet. Szerkesztő lakása : Országút 18-ik szám 2-dik emelet. Kiadóhivatal : Pest, Ferencziek terén 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Negyedik évfolyam 18( Beiktatási dij : 7 hasábos ilyféle petit sora ... 7 kr. Bélyegdij minden beiktatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek fel. — Nyílt-téri 5 hasábos hetit sorért . . 25 kr. g®“ Az előfizetési dij a lap kiadó hivatalához küldendő. (Ferencziek tere 7 sz. földszint. E lap szellemi részét illető minden közremny a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. PEST, JULIUS 21 Politikai Szemle. (..) Itt-ott érkezik egy-egy telegramus Pécsből, s a lapok ha késedelmesen is végre elszállinkóznak Pestre, de ami fődolog : béke vagy a háború folytatása ? erről a lapok és a táviratok épen semmit sem tudnak. A „Moniteur“ még július 20-án is csak annyit mondott, amit eddig is mindnyájan tudtunk : Francziaország helyesli a porosz tőkefeltételeket, s ha Ausztria azokat elfogatja, Olaszországnak pedig, melynek szintén nagy beleszólója van a dologba nem elenzi, akkor a békeelőzmények alá lesznek írva. Tehát a béke létrejötte, még mindig két főtételtől függ, s ha Ausztria a rá nézve valószínűleg súlyos feltételeket elfogadja is, még mindig kétséges, mit mondanak az olasz főhadiszálláson? miután azerződések értelmében a két szövetség® hatalom közös megegyezés nélkül külön békét nem köthet. Napóleon császár tehát biztosítva van kedvencz szerepben, hogy tudniillik nagy buzgósággal játsza a békéltetőt, azalatt pedig Viktor Emmanuel király által mindent halomba döntet, amit Bécsben, Párisban és Lunenburgban netán építettek. Külöben pedig Napóleon császár békeszeretet legalább is igen gyanús szokott lenni. Lázadok óta nem volt a francziáknak kedezőbb alkalmuk Belgiumot és a Rajna blpartját elragadni. És ezen mondva csinos gyönyörű alkalmat elszalaszthatná-e nagy császár unokaöcscse, aki Európa eghatalmasabb császári trónjáért ma ma is csak a csekély Nizzával és Savalvíd fizette le háláját a franczia népnek?Ez okból bajos föltenni, hogy III. Napleon beérné ma valami toldottfoldott Vicetervvel, mely a dolgok mai állásába, azaz egy második nagy ütközet és plusz győzelem nélkül valószínűleg úgy ne ki, hogy a zsákmány Francziaorszá részére minél jelentéktelenebbé törpült. Más részol Ausztriának is jól meg kell fontolni a elébe terjesztett béke okmány szövegein minden betűjét. Ott fekszik előtte elmite praecedens casus gyanánt ditafrancai egyezmény, mely a papírról folvasva oly szelíden és ártatlanul kantott. Milyen szépen és világosan volt bíve, hogy Toscana és Modena fejedelmei visszanyerik trónjukat, és a midőn a jog végrehajtásra került volna, azt adták : igen, visszanyerik, de csak úgy, lehet, ha az ottani nép is visszakiváa őket, különben az erőszaknak helye im lehet. És a midőn Ausztria gondoldába esett, vájjon ne vigye-e fegyveres falammal vissza az uralkodó ház rokon, Florenczbe és Modenába, Francziaorág hivatalosan nyilvánitá, hogy egyen egy osztrák katonának átlépését a folyamon hadüzenetnek tekintendő Ehhez honló ma is történhetik, a midőn Bismar gróf oly szépen eltanult minden jogt a néhai Cavour gróftól. Beirhatnák most is a békeokmányba, hogy a szakirály vissza nyeri trónját, azalatt peda poroszoktól elfoglalt országban, a mét nemzeti egység pártja napirendre írná a népszavazás kérdését, s azerény inkább a porosz óhajtásoknak, az a megkötött béke betűinek felelne meg Annyit azenesetre látunk, hogy ezúttal Ruszt nem hamarkodja el a dolgot. Bizonyi ezt Benedetti úr idestova utazása Pasól Brünnbe, onnan Bécsbe, s azután Idenburgba, s legújabban megint Béte, a hova mai napra volt várva. Azt kell figyelmen kívül hagynunk: minövéniség ezen Benedetti ur? úgy ismeret ő, mint a napoleoni nemzetiségi polla hű előmozdítója, s igy Olaszország Poroszország benső barátja. Pártan embernek semmi esetre sem tarthatjiőt, a kinek más meggyőződései és ezen ellenkező politikai elvei vannak, az a melyek a bécsi cabinet hagyonyos politikáját vezérleni szokták. — A poszt esti órákban megérkezett ugyan, csak néhány elmaradt lapot hozott. Ujabbat ez után nem jött tudomásunkra. Bonyig még a vasúti közlekedés nyilván, de már a távírdát magánysügényök számára nem engedik használni. A berlini félhivatalos „Prov. Corr.“ a békeföltételekről írja: „Az elbe-herczegségek bekeblezésén kívül követeli Poroszország, hogy Németország, különösen az északi rész egyesíttessék, Ausztria pedig minden befolyástól Németországra megfosztassék. Ami az újabb területi bekeblezéseket illeti, Poroszország múlhatlanul követeli, hogy keleti és nyugati tartományai közvetlen egybefüggésbe hozassanak. Napóleon elismerte a porosz követelések mérséklett és méltányos voltát ; elfogadta azokat mint a béke alapját, s ha Ausztria az ajánlatokat félrevetné, Francziaország semleges marad. Csak ellenségeink hibája lesz, ha újabb harczok miatt, követeléseinket magasabbra emeljük. A régi bágyadt Németország nincs többé , új időszak veszi kezdetét, Poroszország vezetése alatt.“ Bécs, július 19. II Itt rendkívüli napokat élünk. A béketárgyalások még mindig folyamatban vannak, az ellenség pedig folyvást közeledőben : ma már körülbelül két óra járásnyi távolságban állanak előőrsei. Deák Ferencz ma reggel — mint hallom — felérkezett. Ő Felsége azonnal fogadta; később a magyar udv. kanczellárral majd pedig az államminiszterrel conferált, és ezek után, s miután nézeteit kereken kimondá, még délelőtt elutazott. Jelenleg nagy miniszteri tanács van, talán végleg (?) akarnak határozni a magyar minisztérium iránt.Ha nem lesz magyar minisztérium, akkor nem épen valószínűtlen, hogy a kormány elfogadja a porosz békefeltételeket : reááll a Bundból leendő kilépésre s tán még Szilézia átengedésére is. Az itteni néphangulat — gyengédebb kifejezéssel élve — kissé kedvezőtlen a kormány irányában. (1) Deák Ferencz Bécsben. A „Wanderer Írja : Deák Ferencz (19-én) Bécsben volt, de már útban van ismét hazafelé. Hogy e magyar hazafi nem mulatságból rándult fel Bécsbe, épen úgy magától értetik, mint igaz az is, hogy látogatásait a miniszteri palotákban nagy kívánsággal várták. Bizonyos hogy Deák Ferencz tegnapi ittléte által eleget tett polgári kötelességének, s most megadhatja magának az absolutiót, hogy: dixi et salvavi animam. A „Wanderer“ reméli, hogy Deák Ferencz értekezlete Belcredi gróffal és az udv. canczellárral nem volt „ismét eredménytelen. “ — A belügyi politikáról. A „Wanderer“ írja: „A mostani minisztérium egyik első tette volt a febr. alkotmány siszíozása, állítólag azért, hogy a magyar alkotmány helyreállítása lehetővé tétessék, s igy az osztrák alkotmány alkalmaztassák a magyar közjoghoz, mely régibb jogalapot képez. Azonban nem csak hogy ezen ígéret be nem váltatott, hanem e pillanatig a magyar alkotmány sincs helyreállítva. Most a midőn az ellenség Bécs kapui előtt áll, ezen város bizonyosan nem is lehetne székhelye egy centrálparlamentnek, és el kell ismernünk, hogy e pillanatban a birodalom két felének képviselőit össze sem lehetne hívni az egyezkedések eszközlésére ; már csak azért sem, mert a nyugati tartományok oly jelentékeny része az ellenség kezében van. „Azonban, ha ily körülmények között a monarchia új szervezését befejezni nem is lehet, bizonyos, hogy a munka már ma megkezdhető. A kezdetet pedig egyedül magyar alkotmány helyreállítása képezheti. Ez által nemcsak Magyarországban idéznénk elő lelkesedést, hanem felélledne a bizalom a nyugati tartományokban is. Ha látjuk azt, hogy a keleti rész parlamentet nyert, akkor legalább a németek kiszabadulnak azon való desperatiojokból, hogy náluk ily intézmény lehetetlenség. Ezzel egyszersmind megszabadulnánk azon aggodalomtól, mely kísér bennünket a jövőre nézve, bármily kimenetele legyen a jelen háborúnak. „Ha Magyarország teljes mértékben bírja alkotmányát, és oly kormánya van, mely a pesti parlament többségének soraiból került , akkor az alkotmány helyreállítása a többi tartományokban sem jár komoly nehézséggel. És csak akkor, ha a monarchia belső szervezése készen lesz, kerül a sor azon kérdésre, váljon lemondjon-e Ausztria minden viszonyáról Németországhoz, vagy ellenkezőleg az eddigi viszonyok föntartása végett, az utolsó csepp vérig tartó háborút kell folytatni. „Tehát nem Ausztriának Németországhoz való viszonya legyen azon kérdés, melytől a béke elfogadása vagy visszautasítása függjön. Az osztrák-német viszonyok ügye maradjon egyelőre nyílt kérdésnek. „Most a nép a kormány komoly jóakaratának bebizonyítását várja ; még pedig az által, hogy Magyarország alkotmányos kivonatai teljesen kielégittessenek.“ Madrid, julius 12. 1866. (Ered. levél.) E hó 10-én az O’Donnell-féle minisztérium leköszönt, mely minden embert nagyon meglepett az „Union liberal“ hangos szava után, mely így hangzik : „O’Donnell csatát kínált a forradalomnak, és azt legyőzte.“ Ha egy minisztérium a forradalmat csak 20 nappal éli túl, az azt nem győzte le. A leköszönés valódi okát nem tudni,de anynyit mindenki egyformán ad elő,hogy eho 10.O’Donnel ő Felségének a királynőnek egy listát adott át aláírás végett, melybe 30 senatorrá candidált egyénnek neve volt feljegyezve. A királynő arra azt mondá, „hagyjuk ezt más alkalomra,“ mire O’ Donnell azt felelé : „Felséges asszonyom úgy én nekem le kell köszönnöm,“ „én pedig elfogadom" volt a válasz, — úgy látszik itt a pillanat határozott. Az uj minisztériumot Narvaez alakította, melynek elnöke ő, kit a spanyolok igy hívnak: el hombre de la marama. Sorban igy következnek: Ministerelnök és hadügy a valenciai herczeg azaz Narvaez, igazságügy és felügy Arrazóla, status gazdászati Barzanallája, kormányzó González Bravo, tengerészeti Calonge tbk, közlekedési Orovio, gyarmati Castro. Meddig fog majd működni ezen minisztérium, azt kiszámítni nem lehet, mert Narva ezt gyűlölik átalánosan. O’Donnell, a forradalom vagy jobban a lászadás óta azt lehet mondani, hogy mindennap ember vért reggelizett, ritka nap, hogy kivégzések ne szomorították volna a népet ; ha a reggeli órákban katonai menetet láttunk vagy hallottunk, aggodalmas arccal kérdezte mindenki : „váljon hány szerencsétlent végeznek ki ma ismét.“ Eddig már többre ment 6- nél az áldozatok száma. Amint egyik napon reggelihez ültünk, azt kérdi egy spanyol kilmciából rándult be, fejét csóválva : „Mit mond ön a napi eseményekhez?“ Szomorúak lesz azok felelém.“„No de meg lesz ez boszulva, folytató, ezt megtorlatlanul nem hagyjuk.“ O’Donnel, mint mondják, nagyon ingerült volt, és külföldre szándékozik menni. A senatorok kinevezése valóságos csapás, ezek képezik a fekve házat, de már a senatorok száma meghaladja a képviselőkét, minthogy a kormányférfiak ha valamit ki akarnak vinni, és a senatorok száma nem elegendő a majoritást biztosítani, akkor csak a hiányzó számot pótolják ki új senatorok nevezésével. Narvaez egyszer 70-et nevezett ki , ilyenek történnek itt. A felkelés vezetői mind menekültek, és azt csak az idegen consulatusoknak vagy követségeknek köszönhetik, kiknek lakásaikba rejtőztek az első criticus pillanatban. Különben a felkelés nagyon más kimenetelű lett volna, ha a felkelők annyira bizonyosnak nem tartották volna a sükert, de a legfontosabb személyek nem tartották szavukat, pedig felvették az árát. Jelenleg csend van ugyan, de ha az ismét jelentkező cholera el nem visz, még én innen új felkelésről fogom a lapot tudósítani alkalmasint, de az véres fog lenni. A St. Gil kaszárnyában nem gyilkolta volna le a legénység tisztjeit, ha egy eset nem történik . Az őrmester t. i. benyitott a tisztekszobájába, és mondá : Uraim ! mi föllázadtunk, maradjanak nyugodtan az urak, ha velünk nem akarnak jönni. Erre egyik tiszt, ki a kereveten hevert, szép lassan kihúzza revolverét és pontos lövéssel fejbelövi az őrmestert, úgy, hogy az rögtön meghalt, mire pajtásai berohantak és legyilkolták őket, de a jövő felhasználta a zavart és menekült. A szerencsétlen Balánz al ezredest, ki fátumszerüleg az utczán egy csapat fölkelő katonával találkozott, s azokat kötelességükre emlékezteté, az utczán lőtték agyon. A caile ancha de St. Bernardóban oly özönnel folyt a vér, hogy homokkal kelle a járdát behinteni. A halottak számát még eddig nem írták meg, a kormány csapatjai közül többre teszik 600-nál, a népét eo ipsokét annyira kell tenni. — Több lap felfüggesztetett. .. M. Hivatalos iíitelmények. Ő cs. k. Apostoli Felsége I. évi jul. 7-én kelt legfelsőbb határozatával dr. Kürthy Jánost, a nagyváradi jogakadémia segédét s könyvtárnokát, ugyanezen tanintézetnél a történelem és jellemrajz tanárává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Hirdetőlény: Nagy-Szőllősön és Huszton cs. k. távirdaállomás nyittatott nyilvános közlekedésre, korlátolt nappali szolgálattal. Pest, jul. 17. 1866. A magyarországi állam-távirdák cs. k. felügyelősége. Bécs az invasio előtt. A legújabb tudósítások szerint a két hadsereg állása körülbelül a következő : Bittenfeld tbik a jobb szárnynyal Krems előtt áll ; az Elbe-hadsereg, mely eddig a brünni úton mozgott, úgy látszik balra fordult, s Stockeraut jobbra elhagyva, a bécspozsonyi vasútvonal ellen indulnak. A király főhadiszállása a legutóbbi tudósítás szerint Lundenburgban volt. A koronaherczeg hadserege, az 5-dik és 6-dik hadtest kivételével, melyeket a várak körül hagytak, képezi a porosz hadoszlopok balszárnyát, s Malaczka és Stomfán át valószínűleg Pozsony és Hainburg felé indul. Bazint és Szent-Györgyöt bizonyára csak az előőrsök fogják megszállani az oldal biztosítására a Kárpátok felől. Wolkersdorf és Gänserndorf-ban porosz előcsapatok állanak, melyek mögött a porosz hadsereg zöme készül felállani. Az erők, melyekkel a poroszok ez operációkra rendelkeznek, a következők : 102 hadtest (mintegy 40,000 ember) Bittenfeld alatt, 21/2 hadtest és a testőrség (100,000 ember) az Elbehadseregnél és 1 hadtest (30,000) a koronaherczeg alatt, összesen tehát mintegy 170,000 ember, mely számításnál azonban a „Presse“ az egyes hadtesteket nem veszi többé teljeseknek, ami téves föltevés is lehet, miután a két hadsereg után már küldöttek újabb csapatokat. Az osztrák hadsereg központi állásban lehet felállítva a Duna mellett. Erre vonatkozólag közöljük a külföldi lapok nézeteit. A „Constitutionnel“ írja: „A Dunán való átkelés rendkívül nehéz művelet. Egy számban majdnem egyenlő hadsereg ellenében, melynek rendelkezésére Bécsből Linzig vezető párhuzamos pálya áll, az átkelés meglépés által alig tehető , de nem kevésbbé nehéz a floridsdorfi állást megtámadni. A visszavonulás vesztett főcsata után azonban az adott körülmények közt a poroszra valóságos csapás lenne.“ A „Nordd. Alig. Zig“-ban az osztrák hadsereg mozdulatairól ezt olvassuk: „A második hadsereg felől azon hírt vesszük, hogy az osztrák hadsereg Olmütztől elvonul és menetének iránya a March folyó mögött Pozsony felé vezet. Az Elbehadsereg Herwarth Bittenfeld tábornok alatt Iglauból már Znaimig nyomult előre. A hetedik hadosztály a hatodikat épen most követi Lundenburgba.“ Mi a déli hadsereget illeti, azt hisszük, hogy áttétele ide Bécsbe már végre van hajtva. A poroszok átkelés iránti rendelkezése — ha valóban a fentebb nevezett menetirányban mozognak, és ha meg van engedve eddigi hadászati mozdulataikból, melyek mindig kettős megkerülést czéloztak, következtetni a következőkben állhat : Az átkelés, ha a poroszok e czélra elég anyagot lesznek képesek előteremteni, talán egyidejűleg Krems, Grosz Enzersdorf és Hamburgnál fog megkísértetni és sikerülés esetében a két végponton eshetőleg e sietségben készült erődítéseket rögtönzött hídfőkké fogják átalakítani. Az átkelési kísérletet meg fogja előzni hihetőleg azon kísérlet, Lobauban állást foglalni és magukat körülsánczolni. Herzogenburgból Krems mellett,írják egy bécsi lapnak : „Tegnap este a kremsi híd még álló részét egészen leégették. (7 iv.) Annak mindkét végén állt a katonai oltószakasz, és a tűzveszély kitörését akadályoztatta. E híd újabb története nem érdektelen. Mintegy nyolcz nap előtt öt órányi távolságra hallható durranás reszkettette meg a levegőt. A kremsi hid volt az, mely ezen ijedséget okozta. A hidat fölvetésre készítették elő, a hid egy része azonban ismeretlen okokból meggyuladt, és ezáltal a hid egy éve és három ember vettetett a levegőbe, és végül a vízbe. Legrövidebb idő alatt helyreállíttatott a kár és a híd ismét átadatott a közlekedésnek, hogy két nap múlva rá rögtön leégettessék. Ez által Mauternben több tárgy meggyulladt, azonban rögtön el lettek oltva. Az égő hidat eloltották, és kihirdették , „hogy a szegény nép siessen, a hid annyi fáját mennyit csak lehet rögtön elhordani, hogy a tökéletes elégetés megtörténhessék.“ — Mindannyi hidmesternek, ácsnak stb. kiadták a parancsot mű- és hidfa készletüket kis darabokra hasogatni, hogy az ellenség kezébe ne kerüljön semminemű anyag új híd építésére. Amstettenben (Bécstől nyolcz órányira) dörgött elémbe az első „Megállj, ki vagy !“ Pompás tábori kép tárult fel ! — Ingre vetkőzött katonák ültek a földön az út szélében és javították nadrágaikat. — Mások a vízben mossák a szennyest, ismét mások csoportban állnak haragos arccal, mindegyiköknek kezében egy forintos van, és anyanyelvökön szitkozódnak. A szegények éhesek, szomjasak, van pénzök, de nem tud senki forintost váltani, kényszerülve vannak éhezni. Legutóbbi hétfőn Mauternben egy kémet lőttek agyon és tegnap három kémet szállítottak Bécsbe.“ — A „Wanderer“ jul. 19-ről a Duna átkelésről következőket írja : „Mig két ellenséges hadoszlop, Znaim és Brünnön át előnyomulva, most már azon történelmi térség határain áll, mely a napoleoni háborúk által nevezetességet nyert, arról tudósítanak, hogy a harmadik, a porosz bal szárnyat képező főhadoszlop a March balpartján Stomfa és Malaczka felé vett irányban, e szerint tehát magyar területen, a Duna felé mozog. Mi reményüjük, hogy azon előkészületek, melyek részünkről a florisdorfi sánczolások által történtek, legalább is annyi akadályt gördítenek az ellenség elé, hogy ez szükségesnek találja,— azon esetben, ha valóban a Bisamberg és Lobau közti vonalon, tehát egyenesen a főműveletre akarna törni, — még egy ideig várni, míg nagy előkészületeit megteendette,melyeknek meg kell előzniök a fárasztó és véres támadást. Nekünk azonban egyelőre két pontra kell venni figyelmünket : az egyik pont a menetirány meghosszabbításában áll Malaczka felé, melyre az ellenség azért vállalkozott, hogy Pozsonyra vesse magát, ott hidat verjen, hogy a jobb parton felfelé vonuljon. A közben a Bécs felé álló porosz hadsereg valószínüleg a Floridsdorf előtt elsánczolt táborban felállított csapatokat foglalkoztatná és ez irányból elég ágyúzást fogunk hallani, míg az előbb említett ellenséges hadoszlop a jobb partot fog iparkodni elérni, mely a túlpartot egész a pozsonyi szorosig dominálja. Akarjuk reményleni, hogy ezen melléktámadás meghiúsítását ezérte kielégítő ellenintézkedések megtétették, hogy a Bécs előtti védelmezők ne kénytelenítessenek derékhaduk rovására a jobb oldal felé csapat-elkülönítést eszközleni. A második pont baloldalunkon rejlik, ez két feltétel alatt kiváló jelentőségűvé válhatik ránk nézve. Nem elképzelhetlen ugyanis most azon eset, hogy tekintve az igen gyanús viszonyokat Bajorországban és a bajor hadosztályok terv nélkül látszó műveleteit, hogy a győzelmesen előhaladó porosz hadtesttel (mely mint halljuk 60—80,000 főnyi) végtére külön béke köttetik. Ha ez bekövetkezik, és ha sikerül fegyvereinknek a Dunán, Bécs területén az ellenség támadásait visszaverni, úgy az utóbbi makacs védelmi helyzetben addig tarthatja magát, míg az említett hadtest a vasutak segélyével Passauig sietett. A bécsi lapok írják, hogy Kappel osztályfőnök Budára utazott, hogy Bécs megszállása esetére megtegye a kellő intézkedéseket a pénzügyi kezelés zavartalan folytatására az ellenség által még meg nem szállott országrészekben. Egy magasabb rangú hivatalnok kiséri. A pénzügyminisztérium többi kevés hivatalnoka, kik a pénzügyminisztert az udvarral együtt fogják kisérni, a veszély utolsó pillanatában fogják Bécset elhagyni. — Kr e m s b ő 1 jul. 17-től írják egy bécsi lapnak . A poroszok ugyan még nem vonultak be hozzánk, de minden órán várhatjuk megérkezésüket. Vasárnap Stein mellett meggyújtatott a Dunahíd. A szörnyű szép látvány még azokat is felriasztotta, akik eddig csak itthon maradtak, s a lakosság apraja nagyra igyekezett, mind Kremsből, mind Steinból a dunántúli oldalra menekülni, magával vivén minden ember amit birt és helyből elmozdithatott. Kiváltképen a fiatalság iparkodott nyakrafőré a túlsó partra jutni, a poroszok besorozása elöl menekülvén. A nevezett két városkát már most igazán pusztának lehet mondani, még a hajósok is eltávoztak a túlparthoz. Az emberek többnyire St. Pölten, és Langeck felé vonultak, sokan pedig szabad ég alatt tanyáznak a dunai berkekben. Annyi bizonyos, hogy a poroszok ha bevonulnak, nem igen fognak requirálni valót lelni. Tudósítások a csatatérről. Éjszaki csatatér. P i 1 s e n b ö l,jul. 19-ről Írják a bécsi lapoknak: Tegnapelőtt porosz részről azon engedély adatott, szászországi kereskedők málháit, melyek Franzensbadban, Egerben stb. az indóházban le vannak rakva, mozdony segélyével tovaszállítani. Azonban a Franzensbadban e végből megjelent mozdony még küldetésének bevégzése előtt táviratilag azon utasítást nyerte, hogy térjen vissza Reichenbachba. Miután Lipcsénél jelenleg 30.000 porosz áll és a Werdau-Reichenbach vonalon 2 és mértföldnyi hosszban porosz részről nagy erőkifejtéssel dolgoznak, ezen fenebbi menet csak próbának látszik, várjon mennyire lehet a mozdonynyal haladni ; az ellenség forczírozott előnyomulása e vonalon nem tartozik a valószínűtlenségek közé. Utazók beszélik, hogy tegnap délután jelentékeny haderő vonult ágyukkal Prágából a vasúton Pardubitz felé. Polna, Prisbislau és Aussig szabadok az ellenségtől. Hasonlót táviratoznak Aschból jul. 19-ről, a mozdony kiküldésről és vasút helyreállításáról. A poroszok minden erélylyel dolgoznak a vasút és távirda helyreállításán a Lipcse-Werdau- Plauen közötti vonalon. A poroszok a málhaszállítás eszközlését adják okül. Miután azonban 30,000 porosz áll Lipcsénél, és nagyszámú vagyonokat gyűjtöttek össze a fentebbi vonalon, ezen pálya kizárólag csapatszállításokra fog valószínűleg szolgálni. Karlsbadból, jul. 19-ről távirják . Ma vagy holnap egy nagy mecklenburgi hadtest fog Schwarzenbergbe érkezni. Az indóház a csapatok tanyájául fog szolgálni, miért is kiüritetett. Igy tgeti csatatér. Jul. 1- ről táviratilag jelentik a „Köln. Zig“nak Frankfurtból : „Tegnap este 9 órakor a Goeben 7000 főnyi hadosztály zeneszó kíséretében és a katonák éneklése közt vonult be Frankfurtba. Vogel-Falkenstein parancsnokoló tánok a Wrangel dandár (15- és 16 k gyalogezred) élén lovagolt; a 4. sz. vértesezred és a 8.SZ. huszárezred Treskow lovassági dandárjából, valamint a lovas és gyalog tüzérség követték. Az utak tömve voltak emberekkel több házból kendők lengtek, a néptömeg ismételten hurrál kiáltásokat hangoztatott.Aschaffen-