A Hon, 1868. február (6. évfolyam, 26-50. szám)
1868-02-02 / 27. szám
Nemeti színház. Febr. 2-ra van kitűzve : „Béldi Pál.“ Eredeti szomorujáték 5 felv. Népszínház. Vasárnap febr. 2-án, másodszor „A boissy boszorkány.“ Uj nagy operette Zaytztól 3 felv. Hétfőn február 3-án ugyanez ismételtetik. Bakonyi magyar daltársulata minden estre a komlóban tart előadást. A szüneteket jó magyar zene tölti be. KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT. Az orsz. magyar gazdasági egyesület igazgató választmánya január 30-án d. u. 4 órakor tartotta rendes havi közgyűlését a köztelken. A titkár két új tag belépését jelenti be : Tanárky Gyula és Bedő Albert urakat. Ezután felolvastatott a pénztári kimutatás ; e szerint az egyesületnek bevétele a múlt évben tett 20,041 frt 21 krt., a kiadások pedig 19,906 frt 20 kr ; a pénztári maradvány tehát 133 frt, 1 kr. A jövő évi költségvetésre 19,648 frt, 19 kr. praelimináltatott, és ehhez megfelelő arányban szabatott meg a kiadási rovat. Az egyesületnek jelenleg 64,648 frt 50 kr. adóssága van. Az 1868-iki évben ez adósságból 14,600 frt fog törlesztetni, és igy fog még maradni 49,988 frt 47 kr. adósság, mely a tagoknak hátralékban levő tagsági dijaikból, részint pedig a Damjanics-féle telek eladásából könnyen lesz fedezhető. Ezután a választmánynak több rendbeli indítványa került szőnyegre. A tapasztalás kimutatta, hogy a budai faiskola semmi jövedelmet nem hoz, holott az évről évre megmaradt ültetvények arra mutatnak, hogy az ültetés sokkal nagyobb mérvben történik, mint a szükség igényelné ; a választmány tehát azt indítványozza, hogy a bérleti telkek lassanként adassanak vissza tulajdonosaiknak, kivévén a 4—5 holdnyi telket, mely a szőlővesszők tenyésztésére használtatik ; a fatenyésztés pedig csak azon mértékbe fog szetni, amennyiben az intézet növendékei megmunkálni bírják. Ez intézkedés által mintegy 1000 fát fog megtakaríttatni. A választmány indítványa elfogadtatott. Továbbá elhatároztatott a diószegi hegyen levő Radóféle szőlőtelek eladása, miután a szőlőművelést az egyesület a nagy távolság miatt sikerrel nem űzheti. A Fóth határában fekvő úgynevezett Istvántelket illetőleg, melyen egy gazdasági iskola fölállítása van tervezve, Korizmics úr indítványára elhatároztatott, hogy miután e telek rendeltetése különben is a selyemtenyésztés előmozdítása, az eperfa-ültetések azonnal megkezdessenek, e czélból két kút ásassék és a kertész és felügyelő személyzet számára alkalmas lakház építtessék ; a választmány a szóban forgó telket egy ideig pusztán hagyni javasolta. A ültetés költségei 6000 ftat fognak tenni. Ez intézet felállítása czéljából a kormány 10.000 ft resolvált ; a választmány elhatározta, hogy a környék és általában Pest megye birtokosaihoz felhívást fog intézni, hogy adakozásaikkal a tervezett tanintézet létrejöttét gyámolítsák. Cziráky János és Serényi László grófok, mint gr. Csáky Petronella végrendeletének végrehajtói, ki 12.000 ft hagyományozott két gazdasági növendék számára ösztöndíjat, fölhívják az egyletet, hogy a pályázatot hirdesse ki, és a beérkezett folyamodások alapján jelölje ki a maegjutalmazandókat ; az egyesület a legnagyobb készséggel fog megfelelni a fölhívásnak. Az erdészegylet tudatja, hogy az erdészet ügyében egy törvényjavaslatot készített, fölhívja azért a gazdasági egyesületet a csatlakozásra. A gazdaegyesület ezt megígéri, és miután az országgyűléshez, a gazdasági ipar terén teendő intézkedések tárgyában szintén akar egy memorandumot felterjeszteni, ez emlékiratban hivatkozni fog a szóban forgó erdészeti törvényre. Az elnök, Lónyai Gábor azt indítványozza, hogy az emlékirat kidolgozásával megbízott választmány szaporittassék. Korizmics ur indítványára azonban határoztatott, hogy e czélból legközelebb valamennyi szakosztály egybehivassék. A nógramegyei gazdasági egyesület 1867. évi October hó 6-án egyleti elnök Balogh Antal elnöklete alatt B. Gyarmaton tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. Elnök a szokásos üdvözlet után, az egylet által rendezett és mai napon megnyitott gazdasági terménykiállítás bíráló bizottságainak megválasztására híván fel a tagokat. A négy szakhoz képest, melybe a kiállítás tárgyai sorozhatóknak találtattak, következőleg választattak meg a bírálók , ugyanis I. A bor és szöllő szakhoz Gyürky Antal elnöklete alatt Feiszel József, ifj. Elfer, Veres Gyula és Laszkáry Gyula. II. A gyümölcs szakhoz : Szent Iványi Károly elnöklete alatt báró Podmaniczky László, gróf Degendfeld Lajos, Dessewffy Gyula és Kacskovics Lajos. III. A gabona szakhoz : Szent Iványi Ferencz elnöklete alatt Ottlik Ákos, Galgóczy Antal, Baán Béla és Veres János. IV. A női szakhoz : Jeszenszky Daniné, Sipler Fanni, Milován Arkadiné, Kövy Tivadarné, Mikovényi Róbertné úrhölgyek és Szerény Gábor jegyző. Kik is holnap 7-én reggel 7-11 óráig a kiállítási tárgyakat megbírálván, a jutalmakat és okleveleket részrehajlatlanul odaitélendik, és eljárásukról a holnapután 8 án folytatandó jelen közgyűlésnek jelentést teendenek. Olvastatott gróf Mikó Imre m. k. közlekedési miniszter ur levele, mely mellékletül tartván feltisztelt m. k. minisztérium által az országgyűlése elé terjesztendő vasúthálózati tervezetet és annak térképét, — az abban foglalt s megyénket is különösebben érdeklő pontokra nézve, ezen egyesületet véleményadásra, s ez által Nógrád megye netán mellőzött helyes igényei érvényesítésére hívja fel. Örvendetes tudomásul vétetvén, a közgazdászati szakosztálynak azon meghagyással adatik ki, hogy e tárgyban, annak fontossága és sürgősségéhez képest minél előbb kimerítő javaslatot terjeszszen elő. Nov. 26-án folytattatván a közgyűlés : Elnök a csekély számba gyűlt tagok előtt sajnálattal jelenti ki, hogy épen a napirenden leendett tárgyat a f. év oct. 6. 7. és 8-ik napjain B Gyarmaton megtartott gazdasági terménykiállítás Ügye végbefejezését — mely a kiállítás bezártával a tagok össze nem jövetele miatt akkor nem eszközölhetett, — kénytelen ezúttal is elejteni , mert a kiállítás rendezésével megbízott bizottmány jelentését mai napig se adta be. — Hasonló kellemetlen helyzetben van az. év tavaszán vállalkozott kisérlő urak működéseire nézve, melyeknek mikénti sikeréről szinte nem érkeztek bejelentések. Még szomorúbb ismétlésbe kell esnie azonban, midőn az előtte fekvő ügyvédi és pénztárnoki jelentésekből ismét csak az tűnik ki, hogy a tagok szintoly kevéssé érdeklődnek az egylet anyagi érdekei iránt is. Amit az egyesület ez évi működése összegéül felmutatni képes: egy az elébbeniekkel nem versenyezhető kiállítás, egy-egy száz forintos alapítvány az országos ipar és orsz. erdész egyleteknél, hova fentebbi minőségben egyletünk tagul belépett, — és egy kereskedni nem akaró hosszú tagdíj hátralék sorozat. Olvastatik Galgóczy Antal egyleti pénztárnok hivataláról való lemondása, s a pénztár és számadások megvizsgáltatása iránti kérelme. Végül szomorú kötelességének ismeri az egyesület két alapító tagjának : báró Pongrácz Istvánnak még mult 1866. évben és Koch Antal cs. kir. bányatanácsosnak legközelebb történt elhunytát a közgyűlésnek bejelenteni. Tudomásul vétetett. Inditványoztatván, miszerint az elhalt egyleti tagok alapítványai, melyek különben is szabályszerű kötelezvényekkel vannak biztosítva, azok jogutódaitól bekérendők. Az inditvány egyhangúlag végzéssé emeltetett, s annak foganatosítására titkár utasittatott. Olvastatik Galgóczy Antal egyleti pénztárnok jelentése a pénztár állásáról , mely szerint az egylet vagyona áll : takarékpénztárilag tőkésített 2000 ft. a kézi pénztárban található 183 „ 23 kr. 6 db cs. arany, 2 ezüst ftos és 6 ezüst huszas, 1860/65. évi tagdíj hátralékban .............................. 1771 „ 57 „ 1866. évi tagdíj hátralékban 173 „ — „ Összesen : 4227 ft. 80 kr 6 db. cs. arany, 2 db ezüst forintos és 6 db ezüst húszasból. Tudomásul vétetett. A közgyűlés, midőn pénztárnok ur eddigi buzgalmáért elismerését nyilvánítaná, felkéri őt egyszersmind ezen terhes hivatal tovább folytatására ; mit Galgóczy Antal ur el is vállalván, az egylet pénztárnokául kijelentetett, és a számadások megvizsgálására Szilassy Ferencz, Pongrácz Mihály és a titkár kiküldettek. Olvastatik egyleti ügyvéd Várady Lajos véleményes jelentése, melyben az eddigi ügyvédi végrehajtást — miután annak költségei legtöbb esetben meghaladják a követelt hátralék összegét mellőztetni, s e helyett az illető végrehajtó tisztviselőket javalja megkéretni, hogy a megítélt követeléseket egyszersmind hivatalból hajtanák is végre. Az egyesület különben is eleget tanúsítván már a kíméletből, mit a hátralékok csaknem hét éves volta bizonyít, másrészről nem akarván ily eljárás által, mely mindenesetre idő és eredmény tekintetében egyesek tetszésétől lenne függővé téve, — ezen ügy óhajtva várt végbefejezését ismét elodázni , — egyleti ügyvédet az eddigi eljárás még szigorúbb folytatására utasítja. — Mivel azonban ezen úgynevezett régi hátralékosok közül soknak hol — sőt életbenlétéről, vagyoni állásáról s az egyleti ügyvéd úr kimerítő tudomással nem bírhat, — nehogy ilyenek irányában folytatandó peres eljárás által az egyesület önmagának okozzon haszontalan költségeket, azoknak megrostálása Szilassy Ferencz elnöklete alatt e. ügyvéd Várady Lajos, e. pénztárnok Galgóczi Antal s Laszly István és Petykó Imre e. tagokból álló bizottmányra bizatik. — A mult 1866-ik évi hátralékosok pedig minden további kímélet nélkül azonnal beperlendők lesznek. Elnök ezzel a közgyűlést befejezettnek nyil- vánitja s felkéri a jelenlevő választmányi tagokat, a választmányi ülés alakjában a tanácskozás folytatására. Jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Szilassy Ferencz és Pongrácz Mihály urak felkéretvén, a közgyűlés feloszlott. Az épen lefolytatott közgyűlés, jelen választmányi üléssé alakulván át, — elnök figyelmezteti a tagokat, hogy mint az iménti közgyűlésnek is jelentette, a kiállítást rendező bizottmánytól ugyan semmiféle jelentés sem érkezett be hozzá, — mindazáltal, kezéhez jutván a bíráló bizottságok hivatalos jelentései, azoknak alapján ő az okleveleket már ki is állíttatta ; — úgy hozván pedig a dolog természete magával, hogy a kiállítók nyert pénz és oklevél jutalmaikhoz minél előbb hozzá is jussanak , felhívja a jelenlevőket, ezen jutalmak mikénti kiosztása felett határozni. Végeztetett, hogy az oklevelek, melyek az egyesület elnöke és titkára által aláírva jelen választmányi ülésből lesznek keltezendők, — a pénzbeli jutalmakkal együtt, vidékenkét Losonczon Galgóczy Antal e. pénztárnok, B.Gyarmaton Gazdik Lajos alpénztárnok, és Szécsényben Novotny PRZ kereskedő — uraknál lesznek illető tulajdonosaik által kézhez vehetők. — Jegyzette Laszly Albert extitkár, parlamenti beszédében, hogy Ausztria szendebb kormányrendszert fog behozni Lombard Velenczében, Manin Dániel azt felelés lordságának, hogy Lombard-Velencze nem Ausztria szelidülését, hanem elmenetelét követeli a földről, hol semmi keresete. Szabaduljunk barátim — s ezt főleg fiatal elvtársaimnak mondom — szabaduljunk a külsőségek imádásától, mert szép külsőt csináltathat szabójával magának a legrutább lelkűjét is. Elvek, tettek, hűség, kitartás, férfiasság után ítéljünk, nem sujtás és forgó után, mely a jellemtelenségnek is rendelkezésére áll. De a kérdés ezen részének van egy másik fontos része is. A ruházatbeli egyenlőség politikai, európai és társalmi jelentősége. Diodorus Siculus szerint az állatok istenesitése Egyptomban onnan eredt, hogy hajdan egy eszélyes fejedelem, ki akarván fogni alattvalóinak lázzadozó hajlamán, az országot több kerületre osztá s minden kerületnek meghagyó minő állatot imádjon s miféle eledeltől tartózkodjék. Ezen intézkedés folytán hasonlott meg aztán a nép s lett könnyen elnyomhatóvá. A magyarázat józan.S tudjuk mi is, hogy a di- V ide politika mit eredményez. Igaz ugyan, hogy megoszlott érdekek mindenikéből egy-egy lobogó lehet,mely körül proarisetfocis, nyelve, sujtásos nadrága, makra pipája védelmére, a közös elnyomó ellen fordulhat minden néptöredék ; de azért mégis szánalmas egy látmány, hogy mennyi úgynevezett szabadelvű sőt forradalmán hírnévre áhítozó ember van, ki a hazafiságot épen azon külsőségekben helyezi, melyek a népeket egymás irányában idegenekké teszik, az emberi jogok érdekegységét feldarabolják s különálló, s egymásra uszítható szenvedélyeket tartanak a zsarnokság rendelkezésére. S ha legalább az ilyen faji szokásoknál látnák az ősi szellemet is, mely velük az önfeláldozás csodáit műveltető , de e helyett csak azt látjuk, hogy a faji szokások csak arra használtatnak, hogy a faji jogok melletti lelkesültséget tévútra vezethessék, elpárologtassák. Ugyan hány honvéde van Magyarországnak, azért hogy a Rákóczy indulót maguk az osztrák bandák is fújják már ? Hiszen, kérem, a közösügy embereinek, Lajthán innen s túl egyéb sem kell mint az, hogy a magyar önállás emberei tartsanak meg mindent , mivel országunk népfajai egymást első pillanatra is ellenfeleknek nézzék, anélkül, hogy bármelyiknek haszna volna is az ellenszenv fentartásából. Hiszen Bécs nem bánja, hasujtásba varratjuk is magunkat, csak kardunk és zsebünk felett ne akarjunk rendelkezni. Ami pedig Európát illeti, az bizony nem azért becsül minket, amit atillás országgyűlésünk tett 1867-ben, hanem becsül azért, hogy férfiasan viseltük magunkat 1848—9-ben, a midőn a „honatyák“ mind botyogóban jártak s többnyire cilindert hordoztak. Hanem úgy veszem észre, hogy sok mondanivalóm van még e tárgyról, s igy kénytelen vagyok e czikk folytatását keddre halasztani, mit sajnálok, mert szerettem volna egy ülés alatt mondani el nézetemet e ruha-válság kérdésének mindkét feléről. Lehet hogy ügyetlenség tőlem bármit is mondani róla — mert hiszen hallgathattam volna szépen, ildomosan, atillámban — de midőn már a democrata kör is felolvasást hirdet, melyben a ruha mint elv fog szerepelni s barátaink közül a legjellemesebbek támadtatnak meg nadrágjuk szabásáért, mint hűtlenek a nemzet ügyéhez, akkor mi a „Hon“-ban nem szoktunk gyáván hallgatni sem jezsuitáskodni a népszerűség mosolyának megőrzésére, s barátaink mellett maradunk, ha mindjárt, pártszempontból, óhajtottukis volna, hogy ne ők kezdjék meg azt, amit a kormánypárt úgy is divatba hozott volna megint, nemsokára, mint követ momohón. (Folytatása következik ) Üzleti szemle. (jan. 26.febr. 1.) A lefolyt héten igen változékony volt az időjárás , a hét első napjaiban többnyire borult , esős és enyhe, míg a hét második felében hideg téles napok következtek ; hó is esett akkor, de e nagyrészt ismét elolvadt, miután az idő napfényesre várván, délben rendesen engedett, mindamellett maradt talán még annyi, hogy a vetéseket megóvhatja, habár ezt nem is az ország minden vidékeiről lehet bizton állítani. Ugyanis az utóbbi napokban többfelől panaszok érkeztek, hogy a hó által nem védettetésekben kárt okozott a fagy, főleg a r eperevetések iránt kezdene aggódni. A tudósítások többsége azonban még most is kedvezőleg nyilatkozik. A külföld gabnapiacain kedvező hangulat uralkodott. Habár a forgalom nem is nyert valami rendkívüli lendületet , az árakban nem fordult elő tetemes emelkedés mégis a kontinens minden piaczain élénk vásárlási kedv volt tapasztalható, úgy készárut,mint szállítandót illetőleg. A szállítmányok csekély volta, és a fogyasztásra történt bevásárlások folytán az árak némileg javultak is. Vidéki piacainkra a lefolyt héten sem érkeztek még jelentékenyebb szállítmányok, mivel az utak még mindig roszak és másrészt a termelők visszatartók is. Másrészt az üzlet szűk korlátok közt mozgott azért is, mert az elszállítás még mindég csak lassan történvén, a kiviteli kereskedők nem hajlandók nagyobb bevásárlásokra. Az itteni és a külföldi pizerok befolyása alatt az árak emelkedtek. A helybeli piac üzletéről ismét mint igen kedvezőről és élénkről szólhatunk ; a jó hangulat minden gabnaneműekre kiterjedt, csupán zabot véve ki. Búzát illetőleg élénk kereslet volt tapasztalható, a fogyasztók és a kiviteli kereskedők részéről, mely azonban nem volt teljesen kielégíthető, részben mivel nehéz minőségűből csaknem egészen elfogyott a készlet, és a szállítmányok is igen gyérek az e fajtából, másrészt pedig a tulajdonosok, csekély kínálat mellett, mind magasabb követeléseket tettek. Ez okból a fogyasztók, az utóbbi napokban visszatartóknak mutatkoztak, miután nem akarták megadni középminőségűért azon árakat, melyeket a megelőző héten nehézért fizettek. Továbbá a hiányos közlekedés is akadályozta a forgalmat, mely azonban mindezek daczára is mintegy 160,000 mérőre emelkedett ; az árak 15—20 krral lettek magasabbak, a megelőző hét vége óta. Rozs kivitelre és üzérkedésre állandón keresett czikk, de az áru hiánya és a magas követelések nem engedtek létrejönni élénkebb üzletet, így összesen mintegy 30,000 mérőnyi volt a forgalom, a következő változatlan árakon: 78—80 fontos 4 ft- 65—70 kr. Kétszeres figyelemben részesült; eladatott mintegy 10,000 vámmázsa 5 ft. 20—30 krjával. Árpa kivitelre és üzérkedésre, valamint itteni szükségletre is kerestetett ; élénk forgalom mellett ára 10 krral javult; eladatott mintegy 15,000 mérő sernek való, a tótvidéki 71—72 fontos 3 ft. 50 krjával, másvidéki 69— 70 fontos 2 ft. 90 kr. 3 ft. 10 krjával, és mintegy 10,000 mérő etetésre való 66—68 fontos 2 ft 70 —80 krjával. Kukoriczára nézve igen élénk kereslet mutatkozott üzérkedésre és kivitelre, valamint fogyasztásra is. De áru és eladók hiánya és a magas követelések, nem engedtek élénkebb üzletet létre jönni. így is azonban 40,000 mérőre emelkedett a forgalom, 10—18 krral emelkedett árakon ; készáru 2 ft. 90—95, febr.ban száll. 3 ft.—3 ft. 5 kr., febr. mart.-ban 3 ft. 15 kr., apr. máj.-ban 3 ft. 25—35 kr., máj. jun.ban 3 ft. 60—65 krjával kelt. Lisztre elég jelentékeny megrendelések érkeztek, melyek azonban a hiányos közlekedés miatt csak részben voltak teljesíthetők. Eladatott mintegy 30,000 mázsa kivitelre változatlan, szilárd árakon. Itteni és környékbeli fogyasztásra mérsékelt vásárlások történtek. Ha ma a megrendelések tartanak, s a gaboaárak még kissé emelkednek, úgy a liszt árakra nézve is emelkedésnek lehet elébe nézni. Hüvelyeseket illetőleg némi kereslet mutatkozott a kivitel részéről, mi azonban nem idézhetett elő lényeges javulást, minthogy az érkező szállítmányok igen csekélyek s az elszállítás is még mindig akadályokkal van egybekötve ; a forgalom ez okból igen szűk korlátok közt mozgott, de az árak nem szenvedtek említésre méltó változást. Eladatott mintegy 400 mérő törpe baba frt 75—90 krjával, mintegy 600 mérő középnagyságú 5 ft 40—60 krjával, mintegy 200 mérő lencse 5—8 frtjával a szem nagysága szerint, mintegy 1500 mérő köles 3 ft—3 frt 25 krjával, és mintegy 800 mérő köleskása 5%— 6 frt. Repczére nézve a lefolyt héten kissé javult a hangulat s gyarapodott a vásárlási kedv, mi állítólag a vetések állása iránt érkezett panaszokkal állana összefüggésben. A forgalom a káposztarepczéből mintegy 8000 mérőre emelkedett 5346 írtjával. Repczeolajra nézve javult a hangulat és némi kereslet fejlődött az üzérség és fogyasztás részéről, minek folytán a forgalom valamivel élénkebbre vált és az árak %—13 ital emelkedtek. Eladatott mintegy 500 mázsa nyers 22% —3/4 és mintegy 1000 mázsa finomított 2334— 24 ftjával, ingyen hordóval. Nagyobb megrendelések érkeztek Bécsből. A szeszüzletben valamivel kedvezőbb hangulat és az árakban több szilárdság tapasztaltatott, mi részben a külföldi tudósításoknak tulajdonítható, részben pedig azon körülménynek, hogy a fogyasztók némi bevásárlásokat tettek. Kétséges azonban, hogy a javulás állandó lesz-e, mivel sem üzérkedési kedv, sem kivitel nincs. A forgalom mintegy 1500 akónyi volt, mely szilárdult árakon adatott el, u. m. uj modorú 48‘/6— 49 kr., régi 50—50'/, kr. Disznózsírra nézve javult a hangulat ; a belfogyasztási kereslet meglehetős élénk volt, de a termelés ezzel nem áll arányban, minélfogva a tulajdonosok magasabb árakat követeltek, melyek részben mégis adattak. Eladatott mintegy 1000 m. itteni városi februáriban szállítandó 36—36% ftjával hordó nélkül és 37 W* ftjával hordóstól. Utóbb még csekélyebb volt a kínálat. Szalonnát illetőleg szintén élénk kereslet volt tapasztalható a fogyasztás részéről eladatott mintegy 600 mázsa nyers 30%—31 ftjával. Faggyúnak nem volt említésre méltó forgalma ; ára változatlan ; korongos 33—33% ft. Szilva üzlete élénktelen volt, megrendelések nem érkeztek, minélfogva az árak alig voltak fenntarthatók ; eladatott mintegy 800 mérő boszniai hordókban elsőrendű 10 ftjával, silányabb 9%—93/4, szerbiai 8%—9 ftjával. Borkő némi figyelemben részesült a kivitel részéről ; eladatott néhány részlet, a következő árakon : fehér 30—30', vegyes 26%—27%, kisilány minőségű 22',—24 ftjával. Hermagot illetőleg a hangulat elég kedvező volt és a magyarországi luezernamagot illetőleg némi kereslet mutatkozott, de mindamellett a forgalom nem nyerhetett lendületet, mivel a vevők nem akarták megadni a tulajdonosok követeléseit, annyival is kevésbbé, hogy olasz termelvény is kináltatik. Eladatott magyar luczernából mintegy 50 mázsa, a jó minőségű 28 %, a közép 27 ftjával, olaszból mintegy 30 mázsa 28 ftjával. Veres hermag folyvást kináltatik ; eladatott mintegy 40 , mázsa olcsóbb árakon u. m. 25%—26 % ft. A szlávságról Ausztriáiban. (n.) Most, midőn a pánszlavismus rémével ijesztgetik a világot, érdekes olvasni, amit egy szabadelvű német tudós e tárgyban — különösen az osztrák birodalomra vonatkozólag — ír. A szlávság eszméjét olyannak tartja ő, melylyel Oroszország — valamint a kisebb népek is — sok nyugtalanságot okozhatnak szomszédjának és a világnak, de a mely eszme aligha fog történeti érvényre emelkedhetni. Ausztria — úgymond — annyiféle nemzetiségből áll, hogy hasonlít egy nagy darab „megfagyott népvándorláshoz.“ S ez a tarkaság nem is igen fog megváltozni ; legalább nincs kilátás rá, hogy egyik nemzetiség elnyelhesse a másikat s megbízzék tőle. Az osztrák birodalom 32 milliónyi lakossága — szerinte — így oszlik föl : 15 millió szláv, nem egészen nyolcz millió német, nem egészen öt millió magyar, (hohó ! ez az adat a Bach-statistikából van véve, melybe minden németes nevű magyart németnek írtak be, harmadfél millió román (ez meg egy kissé sok !) s valami egy millió ,,etnographiai vagabund.“ E szerint — úgymond — ha nem értelmesség és politikai ildom, hanem a szám és származás lenne a főtényező , akkor Ausztriának szükségkép szláv állammá kellene válnia. Az ember azt hihetné, hogy e 15 milliónyi szlávság teljes erővel törekszik az egységes állam eszméjére, miután számban fölülmúlják a szövetkezett németet és magyart is. Azonban ellenkezőleg áll a dolog. Nekik nem kell sem az egység, sem a dualismus, hanem a föderalismus, vagyis a sok államiság. A politikai ösztön azt sugalja nekik, hogy egységes parlamentben soha sem bírnának — számerejük daczára — többségre vergődni. Nem nehéz eltalálni, honnan van ez. Onnan, mert a szlávság se nem történeti, se nem politikai, hanem csak nyelvtani fogalom, melylyel a történelem szinterén nem lehet sokra menni. Szláv nép sajátlag ép úgy nincs, amint nincs germán nép. A nyelvtudósok a germánok közé számítják a németet, hollandit, dánt, norvéget, svédet, s egy kis szabadsággal az angolt is. Igen, de e népek különböző önállóságra vergődve, nem igen törődnek többé eredetleges testvéreik közös vérével. Épen így van a szlávoknál is. A jelenkor történelme nem ismer szláv népet, hanem ismer sok szinű és különböző formájú oroszokat, úgy mint nagyoroszt és kisoroszt, fehéroroszt és vörösoroszt, továbbá lengyelt, csehet, ruthént, morvát stb. S ezek korántsem olvadnak össze. Láttuk, hogy midőn néhány cseh a moszkvai „szláv ünnepre“ ment, ezt a lengyelek az ő „szerencsétlenségük megbecstelenítésének“ tekinték. S amint északon nincs, úgy délen sincs egymásba olvadt szlávság. Ez csak az összehasonlító nyelvtudomány könyveiben és az ethnographiai térképeken létezik. A szerb, mint állami nép, teljesen el van különözve a horvátlél, s a horvátok pedig ismét semmi egyéb közöst nem bírnak a nyugati osztrák tartományok szlovénjeivel, mint a nyelvtant és szótárt. Ebből kivehető az is, hogy az egymástól különböző szlávok mért szeretnék Ausztriát egy államszövetséggé gyöngíteni. Azért, mert a lengyeleknek nincs kilátásuk arra, hogy lengyel Ausztriát, a cseheknek, hogy cseh Ausztriát, a szerbeknek, hogy szerb Ausztriát csinálhassanak belőle ; ennélfogva nem is akarnak egyáltalán semmiféle Ausztriát, hanem egy mozaik államot mindenféle nemzetiségek kis gazdálkodásából. Ez a véleménye egy eszes német tudósnak, s mivel e tárgy minket igen közelről érdekel, közöljük minden megjegyzés nélkül. Az olvasó úgy is megteendi rá magáét. A bécsi börze távirata február 1-vél. 50/0 métalliques 56.95 Hitelintéz, részv. 188.— Nemzeti kölcsön 65.90 London . . .119.45 1860-ki sorsjegy 83.70 Ezüst . . . .117.50 Bankrészvények 677.— Arany .... 5.71 Hivatalos sürgöny a bécsi gabnabörzéről. Buzaforgalom 15.000—20.000 m. m. bánsági Győrben 88 fontos 7 frt 80 kr. és Bécsben 8 ft 10 kr. Rozs tótsági Bécsben 81 fontos 5 ft 15 kr 81—82 fontos 5 ft 25 kr. Árpa tótsági Bécsben 70 fontos 3 ft 50 kr, 72 fontos 3 ft 60 kr. Z a b magyar átviteli 45 fontos 2 ft 6 kr, 50 fontos 2 ft 40 kr. — Csekély vásárlási kedv mellett csendes volt az üzlet, buza és rozs 10 kr., zab 5 krral olcsóbb lett. Árpa változatlan maradt, tengeri 5 krral drágább lett. Vidéki tudósítások. (N. Z.) Paulis jan. 26. (Szőlészet.) Hazánkban a szőlőtőke élete évek óta meg van támadva. Folytonos elemi ostrom, folytonos climaticus csapás. Mit a mult évek roppant aszálya be nem végezett, azt a következetes rendszerességü fagyok, és a rendkivüli tél hidege, — nem különben az ónos időn emésztő hatalma befejezték. A mult év november havában hirtelenül beállott rendkivüli hideg és fagy, és az azzal szintén mult évi deczemberhóbani, úgyszintén a f. é. januárhóbani előfordult zimankós idő szőlőszeinek több részét megsemmisítők,megrontván a szőlőveszének ép és egészséges rügyét. — Kik szőlőjük venyigéjét a földdel egészen gondosan befedék,azok némileg kikerülték a venyige szemnek elfagyását ; de kik csak a tőkét fedve — a vesszőt kün hagyák, azok meglesznek lepve a tavasz munka kezdetével — szőlőjük jövője iránt. Leggyengébben állták ki a dermesztő hideget : a mustafer-, a rózsa- és a honos fehér fajok ; legerősebben : a kádárka s e mellett a már rég időktől honosított forminfajok. (Ber.) Nagy-Várad, jan. 29. Heti vásárunk csekély jelét mutathatta a jelenlegi rendkívül élénk gabna üzletnek, amennyiben igen keveset hoztak eladásra, a kereslet pedig már is túlszárnyalta a kínálatot kivált rozs iránt, melynek ára oly jelentékenyen felrúgott, hogy a ki eddig tartogatta rozskészletét,szép összeget nyert , de úgy Dr. Igay Adolf összes nyugtatványai. (Mutatvány az „Üstökös“febr. 2-ki számából.) 1. Nyugtatvány 50 azaz ötven forintról o. é. mely összeget t. ez. Pákh Albert úrtól fölvettem, hogy a „Vasárnapi Újság“ ban szidjam érte Schmerlinget, s dicsérjem Deák Ferenczet, Tisza Kálmán, meg a magyar alkotmányt — Bécs, 1861 jan. 30-án. Dr. Ágay Adolf. (Álnév: Dr. Tőkés.) 2. Nyugtatvány száz azaz 100 forintról o. é mely összeget t. ez. Kovács Lajos úrtól fölvettem, hogy a „Független“-ben szidjam érte Deák Ferenczet, Tisza Kálmánt, és dicsérjem Forgách kanczellárt. — Pest, 1863. jan. 30-án Dr. Ágay Adolf. (Álnév : Dr. Csicseri Bors.) 3. Nyugtatvány százötven azaz 150 forintról o. é. mely összeget t. ez. Kecskeméthy Aurél úrtól fölvettem, hogy a „Bécsi Hiradó“-ban szidjam érte Deák Ferenczet, Tisza Kálmánt, Forgách cancellárt, meg a küstökös alkotmányosságot, s dicsérjem Schmerlinget, Zichy Hermant, meg a februári pátenst. — Pes, 1864. jan. 30. Dr. Ágay Adolf. (Álnév: Dr. Náday Ezüstös.) 4. Nyugtatvány kétszáz azaz 200 forintról o. é. mely összeget t. ez. Gans Móricz úrtól fölvettem, hogy a"„Magyar Világiban szidjam Deák Ferenczet, Tisza Kálmánt, Kovács Lajost, Forgách cancellárt, Schmerlinget, Zichy Hermannt, a 48-ki és 61-ki alkotmányokat; dicsérjem pedig Apponyit, Sennyeyt, meg a pecsovicsok alkotmányát. — Pest, 1865. jan. 30-án Dr. Ágay Adolf. (Álnév : Dr. Lengenádfalvy.) 5. Nugtatvány száz azaz 100 forintról, mely összeget a „Hon“ szerkesztőségétől fölvettem azért, hogy figurázzam ki a pecsovicsokat, s dicsérjem, a kikhez nagyobb rokonszenvet érzek. (Vertatur: a nyugta hátán van mindjárt egy nagy előszeretettel irt czikk az állatkerti majmokról.) 1866. oct. 30. Dr. Ágay Adolf. (Álnév : Dr. Porzó.) 6. Nyugtatvány száz azaz 100 forintról, mely összeget négs Pompéry János úrtól fölvettem, azért, hogy őtet valahol másutt ne szidjam, más szülészeket szabad. Pest, 1867. julius 30-án. Dr. Agay Adolf. (Álnév ! Dr. Porzó.) 7. Nyugtatvány ötven azaz 50 forintról, mely összeget t.ez. Tóth Kálmán úrtól fölvettem, hogy a ,,Bolond Miská“-ban a zsidókat dicsérjem, s a clericalisokat kicsatoljam. Datum ut supra. 67. julius 30. Dr. Ágay Adolf. (Álnév : Dr. Spitzig Iczig. 8. Nyugtatvány huszoöt, azaz olvashatlan 25. azaz hogy forintról, mely összeget a „Pesti Hírnök“ -ben csúfoljanak a tulajdon zsidó félelmet, s dicsérjem a clericatisokat. Kelt ugyanazon napon, mint a fennebbi Dr. Ágay Adolf. (Álnév : A stb) 9. Nyugtatvány ötszáz azaz 500 forintról, mely összeget tekintetes nemes nemzetes és vitézlő Ludassy Gáns Mór úrtól fölvettem, hogy a „Borsszem Jankó“-ban csúfoljam ki Keményt, Tiszát, Keglevich Bélát, Csernátonyt, Jókait, Böszörményit, Póth Kálmánt, Török Jánost, Aponyit, pecsovicsokat és liberálisokat, jobb és bal czentrumot, szélső, még szélsőbb legszélsőbb baloldalt falig érő, falnak menő, a falhoz hozzátapadt és falon kívül levő jobboldalokat, valakik csak a miniszterium képein kivül vannak, s csak atól őrizkedjem, nehogy hogy valami tisztességes ember meg találjak dicsérni, mert azt vagy megbuktatom , ha patronus , vagy sajtóperre ingerlem , ha ellenségeire is egyszersmind kötelezem magamat. Pest, 1868 jan. 1. Dr. Ágay Adolf (Álnév: Dr.Borsszem Jankó.) * 1 f K . )