A Hon, 1870. augusztus (8. évfolyam, 176-206. szám)

1870-08-08 / 183. szám

1­3. szám. VIII. évfolyam,­­ ;3. e­gsl Rokspsí kiad­ás.Pest, 1870. Hétf­ V­ai’osi Tsztas is. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. El­ő fizetési dij: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra.........................1 frt. 85 kr. 3 hónapra .........................5 „ 50 „ 6 hónapra .........................11 , — „ Az esti kiadás postai különküldéséért felül­fizetés havonkint .........................30 scr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. BCMiyai Szerkesztési iroda : Ferencziek­ tere 7. sz. Izeigtatási dij: 9 hasábos ily félő betű sora . . . 9 kr. Bélyegdij m­inilon be­gta táaárt . . 30 „ Terjedi k­m s bi­­letések többszöri beiktatás mel­lett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. — Nyílt-téri S hasábos petit sorért . . 25 kr. SJ85T* Az előfizetési- és hirdetmény - dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza PEST, AUGUSZTUS 7. , „HON“ mangántársi­rgényei. A távírda fontos sürgönyöket hozott a vasárnap folyamában. A legporoszabb po­roszról sem hisszük,hogy ily gyors és hatá­rozott eredményekre számított volna. Haj­landó volna az ember azt hinni, hogy Königgrätz a Saar folyó mellett fekszik. S kétkednünk nem lehet a hirek valósá­gán, miután berlini és párisi források, különféle alakban, egyformán jelentik, hogy — baj van. — De hadd beszélje­nek maguk a távsürgönyök: Mainz, aug. 6. A porosz csapatok hadoszlopai 5-ikén d. u. a Saar f­e­­l­é közeledtek. Ma reggel Kanecke­rbnk az ellenséget Saarb Alckentől nyugotra erős állásban találta a Spicheren melletti hegyekben s azonnal megkezdé a táma­dást. Az ágyudörgésre a Barnecker és Stülpnagel hadosztályok csapatai szintén oda siettek. Göben tábornok átvette a parancsnokságot, és igen heves csata után sikerült a franczia Frossard hadtest által elfoglalva tartott állást ostrommal elfog­lalni. Franzetti tábornok és Reuter ezre­des megsebesültek. Göben tinok jelenti továbbá, hogy Frossard hadtestéből né­hány százat elfogtak. A foglyok állítása szerint velünk szemközt 4 divisie állott. A küzdelem csak akkor ért véget, midőn teljesen becsteledett. Az ellenség vissza­vonulását a Spicherentől erős ágyutüze­­léssel fedezte. Steinmetz tábornok, ki este érkezett meg, átvette azután a hadpa­rancsnokságot. Francois elesett. A vesz­teség, különösen a tisztek sorából, nagy*. Az ellenségnek sok halottja van. Maille, aug. 7. reggeli 4 óra 50 p- A kor,­örökös jelenti aug. 6 dikán esté­ről! A Hac-Mahon feletti diadalmas csa­tában, kinek hadtestét de Failly és Can­­robert hadosztályai szaporították, két sas, hat mitrailleuse, s 30 és néhány ágyú fog­laltatott el. Fogoly eddig 4000 számlálta­tott meg. Rose­­lek megsebesült. K­rchbach tirnok ismét átvette hadtestének vezény­letét. A veszteség mindkét részről nagy. Fáris, aug. 6. Hamis hirek terjesztése miatt befogatások történtek. A börze láto­gatók s idegenek közt verekedés folyt. A Vendôme téren nagy néptömeg gyűlt ösz­­sze, mely az igazságügyminisztertől az elterjedt hamis hirek forrása után kérde­zősködött. Ollivier tetszés közt harang ok­­­ozta az összecsődült nagy néptömeget s kijelentette, hogy a hirek terjesztői be fognak fogatni. Egyszersmind kinyilat­koztatta, hogy minden beérkező hirről a lehető gyorsasággal tudósítást fog adni. Az utolsó hivatalos tudósítások komoly csapatöszpontosításokat jelentenek­­a ba­­deni Rajnaparton. Colmar és Hünningen közt nagy elővigyázat uralkodik. Oly in­tézkedéseket tettek, hogy a sereg minden eshetőségre készen álljon. Elsass lakos­sága csodálatraméltó hazafisággal közre­működik. Páris, aug. 6. 8 óra 25 percz este. A minisztertanács tudtára adja a lakosság­nak, hogy a hamis hírek terjesztői ellen vizsgálat rendeltetett el, s hogy az ismét­lés ellen erélyes intézkedéseket tettek. A proclamatio a haza és hadsereg nevében a csendet, türelmet és rend fentartását kéri, minthogy Párisban történő rendet­lenségek, győzelmet jelentenének Porosz­­ország számára. A proclamatio minden beérkező biztos hír rögtöni közlését ígéri. A proclamatiot az egész kormány aláírta. Mainz, aug. 6 este. Saarbrücken ki­ürítése után az egész franczia hadsereg az ország belseje felé vonul vissza. Éjjel érkeztek: Berlin, aug. 7. (Egy tudósítónk­tól.) Wörthnél 4000 fogoly, közte 100 tiszt, továbbá 23 ágyú és mitrailleuse esett a poroszok kezébe. Páris, aug. 7. A minisztertanács egy proclamatiója a Seine departementot ostromállapotba helyezi, s a kamarát 11-ére összehívja. Páris, aug. 7. (Hivatalos forrás.) Mac Mahon tetemes haderő ellenében csatát vesztett, s több órai küzdés után jó rend­ben visszavonult. Frossard is visszavonult a Saarra. Páris, aug. 7. A belügyér egy pro­clamatiója, a komoly hírekre való tekin­tetből az egész ország erélyére appellál, és az óriási segédeszközökre utal. Páris, aug. 7. Hir. hirek szerint a szétszórva volt csapatok Metzben öszpon­­tosulnak. Frossardról semmi hir. Úgy lát­szik az éjjel visszavonult. Páris, aug. 7. délután. Egy metzi sürgöny ezt mondja : Itteni támogatásunk­ra nagy hazafias erőfeszítés szükséges Páris és Francziaország részéről. Itt az emberek nem veszítik el sem hidegvérü­ket, sem bizalmukat. Mac Mahon Rei­­schoffennél, a nancyi országúttól fedezve, folyvást hátrál. Frossard hadteste sokat szenvedett. Erélyes rendszabályokat tesz­nek a védelemre. Leboeuf tábornagy az előcsapatoknál van. Egy riadó, Ttirr tábornok neve ismét olvasható egy bécsi lap hasálján. A tábornok úgy látszik, erősen neki adta magát a Wiener Tagblattnak. Most azt leplezi le, hogy miként gondolkozik ő (Ttirr trink) a semlegességről. A tábornok nyilt háborúra izgat Oroszország ellen. — Miért? — „Mert különben megeszen a maszka bennünket.“ — Hogy hogy? — „Fade­­jev mondta.“ Hogy a maszka mily édes jó­indulattal visel­tetik irántunk, azt nem Fadejefftonk „leplezte le“ ; fej­én­k­ön történt 1849 ben, s azóta nem volt alkalma az ellenkezőt bebizonyítni. Csakhogy nem elég ám Oroszországnak lenni, hogy az egész világ megriadjon és képzelt ve­szélyből valódi veszélyt csináljon. „Oroszországnak 60 millió lakosa van, — tengeri ereje rövid időn rettenetessé lehet, — vasúthálózata erejét meg fogja kétszerezni.“ Ezeket mondja a tábornok. — Mi pedig azt mondjuk ezekre, hogy­­a számok túlsúlya csak akkor ér valamit, ha értékegyenlőséggel páro­sul; hogy nem tartjuk kötelességünknek attól rettegni, a­mi majd csak valamikor lehet; s hogy azt hisszük, hogy Oroszország vasúthá­lózata kevesebb hódító serget fog Oroszország­ból ki, mint művelődést oda bevinni, a műve­lődés pedig valaha mégis rettenetesebbé „lehet“ Oroszországra, mint Oroszország a világra nézve. Vagy ha Oroszország csakugyan már most oly rettenetes, akkor l­galább ne emlegessék önök nekünk Lengyelországot, melyet tétlenül néztek a diplomatia által szétszakgattatni, a hadiha­talom által végkép megsemmisíttetni. Ha valami minket a támadó fellépéstől visszatarthat , bi­zony leginkább Lengyelország példája tarthat vissza, melyet offensív küzdelmeiben magára hagytak Napóleonok és Bismarkok, népek és fejdelmek, s midőn eltiportatott, a szánakozás egyetlen „leleplezését“ sem küldték utána. Magyarország most tele van életerővel. Ha ezt kifejtenie idő engedtetik , imponálni fog, s e fej­lődésben senkinek sincs joga Magyarországot háborgatni. Ha Türr tábornok azt mondja: „az ellenség gyanúsan viseli magát, legyünk készen­' — ak­kor a tábornokot jó politikusnak tartjuk és sze­­met hunyunk készülődéseire. Ha a tábornok azt mondja: „ime az ellenség már jön, hogy meg­támadjon, védjük meg a hazát,“­s akkor a tá­bornokot olyan katonának tartják, a­ki ismeri kötelességét, és együtt megyünk vele; de míg a tábornok sem ezt,sem azt nem mondja,hanem más egyebeket mond,engedje meg,hogy tegnapi lelep­lezését rettenetesen elkésettnek,marriadóját pedig nagyon időelőttinek tartsuk, s azt óhajtsuk,hogy bár inkább a­helyett, hogy bécsi német lapocs­kákba dolgozik, itt Pesten dolgoznék a Corvina és a Népnevelési körök javára, N. N.­szítésére, vagy arra, hogy tetemes erőket és se­gédcsapatokat vonhasson magához. A gyors operatív kétszeres előnyt nyújtott­, először túl­nyomó erőt vethetett a koronalg Mac Mahon hadtestére, — másodszor pedig megakadályozta hogy valamelyik hadtest segélyére siessen. Mondtuk tegnapi számunkban, hogy Mac Ma­hon hadteste — mely a franczia hadállás jobb szárnyát képező — nem lévén egészen enyagi­­rozva a weissenburgi Ütközetben, megvertnek egyáltalán nem vett tekinthető. Új csatát kellett erőszakolni, — hogy Mac Mahon hadteste meg­veretvén, visszavonulásra kényszeríttessék. Mac Mahon hadtestével — franczia táviratok szerint — erős védelmi vonalt foglalt volt el. Ezen védelmi vonalat az úgynevezett Hoch­wald képezte, mely a Hagenau, Niderbronn, Bu­sch — vasúti vonalat fedezte,­­ hogy ily mó­don fentartassék az összeköttetés a franczia centrummal. Ezen hadállást foglalta el Mac-Mahon, midőn 6-án a porosz koronaherczeg folytatta előnyomu­lását. Egy távirat ezen előnyomulásra vonatkozólag jelenti Berlinből. A koronáig előnyomulván, mindenütt sok sebesült francziára talált; az is­meretlenségig meg volt sebesülve az 50. ezred ezredese is (valószínűleg porosz ezred). A csata nagy benyomást, tett. A csata folyamáról nincsenek még részlete­sebb tudósításaink, csak az eredményről, mely­ről szó volt már mai lapunk táviratai közt is, s mely a mai nap folytán érkezett távirati tudósí­tások által megerősítetik. Egy berlini táviratunk 6-áról este jelenti: „Mac-Mahon teljesen meg van verve, és visszavezettetett Bitsch várára. Woerth csatatér, aug. 6-kán. Frigyes Vilmos-Woerth egy igénytelen helység a Bitsch, Hagenau és Weissenburg által képezett három­szög közepén fekszik, közel a vasúti vonal­hoz. Mac-Mahon Bitsch felé történt visszavonu­lásának az az érte­me, hogy a franczia centrum hadállása felé közeledett. Ha nan erre, hanem Strassbourgnak vonul vissza, úgy egyrészt elvágatik a centrumtól, másrészt lehetségessé teszi, hogy a franczia közép, mely Bi­sebig terjed­ő oldalban tárpadtathassék meg a porosz erő által. E visszavonulás által azon­ban a franczia hadállásban oly hézag támadt, mely nyitva hagyja a koronaherczegnek az utat Francziaország szive Páris felé. Alig lehet azon­ban föltenni azt, hogy az ezen hézagba való be­nyomulást megkísértené a koronalig mindaddig, míg a közepén neki történt döntő esemény. Mert miután a Belfort Strassburg vonalon is állnak franczia haderők, a nevezett irányban való elő­nyomulása által kitenné magát annak, hogy két felől, Strassburg és Bitsch felől támadtasnélt meg. Este jött távirataink jelentik, hogy a porosz Ir hadsereg is megkezdte a Saar völgye felé az előnyomulást. A főparancsnokságot előbb Gö­ben,aztán Steinmetz vitte s az eredmény az volt, hogy a francziák a középen is vereséget szen­vedtek. A vég­eredmény az, hogy a franczia csapatok megkezdték a visszavonulást az ország belseje felé. Szükségessé vált ez azon oknál fogva, mert jobbszárnyuk és középükön egyaránt vesztesé­geket szenvedtek. Moltke stratégiája tehát ismét diadalt ült, mert a porosz mozdulatok hasonlítnak a Cseh­országi hadjárathoz; megfelelnek azon elvnek, a hadserget az ellenséges hadállás előtt közvetle­nül öszpontosítani. Párisból jött távirati tudósításaink zavargá­sokról s a kormán­yroclamantiájáról tesznek jelentést. A zavargások oka börzei hirek gyártásában rej­ik. Egy párisi távirat már tegnap jelenté: „A börzén a járadék 68: 15 re hágott. Határo­zottan állítják, hogy Olaszország Francziaor­­s­zágnak rendelkezése alá adta egész haderejét. Állítják azt is, hogy Frigyes Károly ha csatát ve­zetett.“ S ezen híreknek utóhatása érezhető volt Pes­ten is. Az egész városban délután nem folyt másról szó, mint a porosz hadsereg teljes szétve­réséről, s a koronalog elfogatásáról. Ezen hír nem volt egyéb, mint börzespeculatio lelkiisme­retlen játéka. Az ily börzehírekre nézve követelt felvilágosí­tást a párisi nép. Erre vonatkozik a franczia kormány proclausatioja, mely lapunk élén ol­vasható távirataink által jeleztetett ú­­­ra szorítkozik, Ausztria nem avatkozik bele, s csak akkor­ lépne ki visszatartó állásából, ha fenyegetve látná magát E nyilatkozat nagyon hasonlít az orosz semle­­gességi nyilatkozatha, mely szinte azt állítja, hogy Oroszország semleges marad, míg érdekei nem fenyegettetnek. Nincs benne megmondva, mely esetek ezek, mikor ez a fenyegetés beáll ? Klaczko mégis meghatározott volna három ily esetet. 1. Ausztria megtámadtatása Poroszország vagy szövetségesei részéről. 2. Valamely nagyhatalom beavatkozása a há­borúba Poroszország javára. 3. „Akkor, ha Francziaországnak rendkívül meg kellene feszíteni erejét, hogy Poroszor­szág által a nyugati oldalon felhalmozott nagy akadályokat hatalmas segítség nélkül eltávo­lítsa. “ A „Liberté“ hozzá teszi. Ha ez esetek vala­melyike beállana, Ausztria el van határozva ki­lépni semleges állásából. Ausztria semmi áron sem akar egy győzedelmes Poroszországot, mert az halála volna. Fides penes „Liberté.“ Újabb hírek megengedik, hogy a cseh határ­szél s Magyarország éjszaki részének tervezett nagyszerű megerődítése elmarad, a helyet a sereg erős­ittetik. Irányadó körökben nem mu­tatkozik kedv ily rendszabályok által Ausztriát compromittálni. A financiális tekintet is sokat nyom a latban. A háború párt minden erőlködése füstbe ment tehát. A „Italie“ tagadja a franczia-olasz osztrák szövetséget, hacsak az illető minisztériumok háta mögött nem történnek alkudo­zások. Francziaországból­ Gramont maga­­viselete a többi diplomatával szemben a leg-­­­nagyobb önbizalmat árulja el. Azt állítja ugyan­is, hogy Chadonn­­an egy második hadtest vona­­j­tik össze 200,000 emberből. Ezenkívül azt hiszi, hogy az 1870 és 1871 ki contiogensből Franczia-­­ ország hat hét, legfeljebb két hó alatt egy ’ 300 000 embernél álló sereget képes kiállítani . Mindezen nyilatkozatok oda czéloznak, hogy a­­ többi hatalmakat a korai beavatkozástól vissza-­­ tartsák. Da Párisban egész határo­­ttsággal­­ állítják, hogy Angol- és Oroszország csak az­­ első nagyobb csata kimenetelére várnak hogy aztán rögtön megkezdjék a béke alkudozásokat. Mind a három beállható esetre, t. i. a franczia hadsereg megs°mmÍ8Ítésének, a német hadsereg teljes megveretésének s végre katonai fél ered­ménynek esetére készen van a javaslandó béke alku tervezete legjobbább főbb vonásaiban s a közbenjárás módozatai úgy Londonban, m­it Pé­­tervárott. A kérdés Olaszország és Ausztria közt is képezte alapját a tárgyalásoknak. A Journal officiel íratja magának Londonból, hogy az angol közvélemény mindinkább kezd Francziaország felé hajlani. Az angol rokonszen­­vet ugyan­ e lap szerint Dánia és Havonera ki­rályai is nagy mértékben bírják. Belgiumra vo­natkozólag azt írja a levél: A császári kormány­nak Belgium semlegességének fenntartását nyo­matékosan biztosító nyilatkozatai bennünket tökéletesen megnyugtattak s a Bismarck ur által törént leleplezés épen ő ellene fordult. Mindenki belátja, hogyha Belgiumnak ellnsége van, az senki más, mint ő. Wimercau­ gróf diplomatiai küldetéséből visz­­szatért Páriába Bécsen keresztül. Mindjárt meg­érkezése után hosszas beszélgetése volt a kü­l- és hadügyminiszterrel. Ette a császárnénál volt fogadtatáson s 2-án reggel Metzbe utazott.­­ Egy távirati tudósítás szerint, zsebében van az olasz-franczia véd- és daczszövetség szerződése, melyet azonban egy ideig még titkolnak. Hire jár, hogy 73 franczia követ Róma meg­szálló seregének elszólitása ellen tiltakozni akar és hogy Chespelong követ a császárhoz utazott, hogy ezen tiltakozásnak kifejezést adjon. Több banküzlet előtt, melyek azon gyanúban állnak, hogy az aranyat és ezüstöt kiviszik az országból, zajos tüntetésekről értesít a távirda. A Liberté szerint az arany kivivők ellen erélyes lépé­sek történnek a hatóság részéről. Olaszországból Nápolyból írják, érői: Az egyházalom határán katonai cordon vonatik 40,000 emberből. A 45. és 49-ik gyalogezred odaérkezett s a katonai hadosztályok Chietiből és Nápolyból a romagnai határ felé indíttattak. Az Olaszország által mozgósított három had­test parancsnokai, Cadorna­gro­, Pianelli és Pet­­tinengo az Univers szerint Fiorenczben gyűltek össze tanácskozásra. Több lapok Garibaldinak következő levelét közük : „Caprera, 1870. jul. 18. Kedves Pantaleo barátom! Fambrit (egy kö­vet, ki azon nyomozásba is bele volt keverve, mely a dohányjövedéki kezelésben való részvé­tel ügyében el volt rendelve) túl nagy tisztelet­ben részesítették az által, hogy róla oly sokat írtak. Most komolyabb dolgokkal kell foglalkoz­nunk. Ezért azt tanácsolom, hogy viszálkodások elkerülésére a vörös ing alatt nyugodtan viseljük magunkat és fegyvereinket teljes erőnkből Bo­naparte ellen fordítsuk. A katonák és polgárok­nak minden nyomatékkal hirdetni és magyaráz­ni kell, hogy Classiconra nézve a legnagyobb szégyen volna, deczember másodikát támogatni. Családjának és valamennyi­ milánói barátaimnak legnagyobb üdvözletemet. Örökre az önöké. Giuseppe Garibaldi.“ A jezsuiták erővel azt akarják, hogy a pápa Rómáb­a maradjon. A te­ngeri betegségtől féltik. Ai­g. 5 én hagyta el Civita Vecchiát az utolsó franczia. Az állami kincstárból 25 millió hi­ányzik. A hadügyminiszter jelenté a senatban, hogy a hadi raktárak tömve vannak. Olaszország 480 —640 ágy­ut képes kiállítani. A senatus egy­ A csatatérről. Pest, aug. 7. A mai nap a poroszok új diadalá­r­a­l hozott hirt. A porosz korona­ig nem állt meg Weissen­­burgnál nyert diadala után. Kötelessége volt mint minden hadvezérnek, kizsákmányolni azon előnyöket, melyeket egy diadal nyújt. Mac-Ma­­hon hadteste megingott az első összecsapás után, s a koronaleűnek nem volt szabad hogy időt en­gedjen ezen hadtestnek, erős védelmének előke­ Ausztria semlegessége. Ausztria fegyvertelen semlegességére úgy átszik napról napra tünedez minden kilátás. Az osztrák lapok mind hevesebb hangon kezdnek beszélni Poroszország ellen s a tegnapi N. F. Presse esti lapja keserűen kel ki a Swies. Ztg. ellen, mely az osztrák hadi készülődéseket gya­núsoknak s feleslegeseknek meri mondani, azt kérdezvén : „Ugyan honnan fenyegetné Austriát veszély.?“ A N. F. Pr. az ily „firtatásokat* „os­tobáknak“ és „alávalóknak“ declarálja. A katonai készülődések közt a „Vaterland“ még egyszer felemeli szavát a fegyvertelen sem­legesség mell­ett. Kifejti, hogy a rajnai háború egyáltalában nem fenyegeti Ausztriát sem követ­ve, sem közvetlenül s ebből azt következteti, hogy „a szoros semlegesség az egyetlen helyes politi­ka. De a fegyvertelen semlegesség minden fe­lesleges készülődést kizár, mert azok egyrészről a külh­atalmak szemében provocatióként tűnnek fel, más részről a már is elviselhetlen deficitet tetemesen növelik. A „Liberte“ Klaczk párisi útjából azon nyi­latkozatát registrálja Klaszkonek, hogy Ausztria megőrzendi a szigorú semlegességet, de védelmi állásba helyezi határait és seregét hadi­lábra ál­lítja, hogy így­­minden meglepettetésnek elejét vegye. Míg a háború Franczia- és I oroszország­hangulag elhatárza a készülődéseket keresztül vinni. Négy hét alatt 300.000 ember fog állni fegyver alatt. A francziák kivonulása után Rómából az ösz­­szes pápai mozgó zuávok parancsnokává Viter­­bóban Chorette neveztetett ki. Hat ezred ?uar és egy zászlóalj dragonyos indul Civilarc­­h­ia felé. Legújabbak. Pétervár, aug. 5. A nemzeti lapok hir­telen igen barátságos érzületet mutatnak Au­z­­tria iránt; a „Mosk. Zfg.“ azt mondja, Ausztria Oroszországnak nem ellensége. Konstantinápoly, aug. 6. Az epi­­ruri hiatárról két osztályt vezénylenek Albania felé. Montenegro magatartásában nem bi­zak. El jön határozva, hogy a behívott redifeket a Dunáig fogják előmozdítani. A szultán a búcsú­zó Boniréhoz igy szólt: „Mondja a császárnak, hogy rokonszenvem, sorsa bármint üssön ki, az ő ügye mellett van.“ „Levant-N­erald“ az argói követség közlönye, a hadviselő felek egyikével való rokonzervezést élénken resz alj­a. Berlin, aug. 6. A koronabe­zzeg vezetési alatt álló déli sereg Frigyes Vilmos seregével Neunkirchen mellett egyesült. Az egyesült sere­gek előhaladása ma mindenütt esttleg megkez­detett. A szász hadtest a tartaléksereggel szin­tén előrehalad. Drezda, aug. 6 A szász honvédség a harc­térre elindult. Az itteni helyőrség porosz honvédségből áll. Basel, aug. 6. A badeni hadosztály délfelé előrehaladt. A főhadiszállás Lautenburgban van. A délnémet hadsereg stratégiai kifej­­­dése be van fejezve. A jobb szárny Kinigssthuhl mellett, Wiesenthal mellett a balszárnyra támaszkodva s a központtal összekötve, a Raudervölgyön át Mühlheim és Staufenig haladt előre. A második védvonalat a Freybergtől Blasienig húzódó hegy­magaslat képezi. A harmadik nyugatra Donau chisngenig terjed. Páris aug. 6. A Journ. Officiel Írja: Wei­­szenburg mellett 8000 francziának két bantu­­t­­tel volt dolga, közte a porosz gárda színe javá­val. Caapaitaink számbeli gyöngeségek daczára bámulatos hősiességgel több órán keresztül el­lenálltak , a midőn visszavonultak , az el­lenség vesztesége oly nagy volt, hogy nem merte üldözni. Mig mi Saarbrü­ckennél az ellenséges harczvonalat ketté vágtuk, a mi harczvon­unk nem vágatott ketté.­ Berlin, aug. 6. éjjeli ló. 45 p. E pill­anat­ba egy újabb gyötelem hir követke­ztében nagy nép­­tömeg gyűlt össze a királyi parota előtt. Bonin tb. Mormb rendőrfőnökkel az erkélyről a kö­vetkező beszédet tartja: A király távírja, hogy a koronaleg Wörth mellett tökéletesen megverte Mac-Mahont (a legjobb tábornokot). Az ellenség Rohrbachba nyomatott vissza. Légreszkettető hurrá­­k, a királynőt hívják, de nem jelenik meg. A városban mindenütt lázas öröm. Hét óra­kor 400 fogoly, köztük turezok is, utazott ke­resztül. A közönség békésen viselte magát irá­nyukban. Karlsruhe, aug. 6. A korona-herczegnő táviratot kapott ezen tart­­ommal, hogy a po­rosz koronalg fényes győzelmet vívott ki Bitseh­­nél. (Tán Wörthnél? S­z­e­r­k.) Konstantinápoly, aug. 6. A scrail­­ban az orosz párt jutott túlsúlyra. Ali n­a­g­y­­vezír bukása minden órán várható. Lissabon aug. 6. Dom Fernando egy irata határozottan visszautasítja a spanyol ko­ronát s megkéri levelezőjét, hogy többé neki e tárgyról ne beszéljen. Cat­tar­o, aug.­6. Közelebb számos értekezés történt a határerdőkben tekintélyes monteneg­­riták (köztük Nikiea fejedelem), s c­ivasesei és ledenicei fönökök között. Különfélék. Pest, aug. 6 — Gróf Andrássy Gyulának — írja a Wien. org — Ő felsége a ketreedasi várkastélyt rendelkezésére adta, s a gróf e­­ár egy részébe legközelebb családostul beköltözik. — A nagyára­d-k­olozsvári vas­út a­t a M. P. értesülése szerint, aug. 18. előtt bizonyosan átadják a forgalomnak, az ünnepé­lyes megnyitást azonban későbbre halasztják.­­ A magyarországi egyete­mes tanító­ gyűlésre aug. 30-áig 1400 résztvevő jelentkezett, számítnak azonban 3000-re is. E gyűlés költségeire tetemesen ad­a­­koztak. Nevezetesen a minisztérium 2000, Pest­­város 2000, Buda 300, a takarékpénztár 100 frtot stb. — Az országos dal és zeneün­­n­e­p e­l­y rendező bizottsága nagyon meg van akadva vendégeinek elszállásolásával. M­a va­lami 300 emberre nincs szállása. Tegnapi ülé­sén elhatározta, hogy még egyszer folyamodik a fővárosi lakossághoz, melynek legtöbb érdeke van ily tömeges ünnepélyek rendezéséh­­z kötve. A bajt egyébiránt az okozza, hogy a határünnep összeesik az egyetemes tanítógyűléssel. A P­á­k­h­á­lóért síremléke Schmidt és Schulz építészek terve szerint Garenday Antal márvány - mű-termében már elkészült s e napokban a ke­­repesi temetőben a boldogultnak hamvait magá­ban rejtő sir fölébe fel is állíttatott. Csupán a felirat hiányzik még a síremlékbe helyezett fe­kete márványlapról. Nehány nap múlva az is be lesz metszve helyére. — A Temesmegyébe tervezett had­gyakorlati csapat összesítések egyelőre elma­radnak. Hibaigazítás. Vasárnap reggeli tárcánk alatt tévedésből áll hogy „Folytatjuk.“ Az a czikk be van ott végezve. Felelős szerk. a kiadó tol­jd.­a.

Next