A Hon, 1871. március (9. évfolyam, 49-75. szám)

1871-03-14 / 60. szám

em maradt s nem maradhatott ki­­a a mívelt nemzetek közösségéből, melyek bűntetteseknek hazájuk illetékes­sága elé állittatása által, a személy és va­­abatonságot bizonyos tekintetben a nemzet­­jog oltalma alá helyezik. Már az 1836. évi 30-án hozott törvény által meghatározta dum­a­­adás eseteit, összefüggésbe hozván­rvényt, saját alattvalóinak megbüntetésével­­ büntető cselekmények miatt, melyeket azok bölcsön követtek el. A kiadási törvény 1868. I­d én hozott törvény által újólag kiterjesz­ti képezi az alapot, mely az ezen ország­­ között s kötendő számtalan kiadási szerző­iknél irányul szolgál. ’ránézi»országnak nincs külön kiadási terve­­; de­m ; 1841-ben csak 3 állammal volt ily 1 lás­zonyban; ma 59 ily szerződése van; Ínyben a mi világosan arra mutat, hogy az , tbi tartózkodás, a szükség által követelt el- \ ;e. r­endszernek engedett tért, s hogy ez­t ki szer lett uralkodóvá, s mit a dolog természete, a mit az előrehala­­t és a­ legszabadabb államok cselekménye­­ köve élményét az állami czéloknak, gya­­latilag megállapított: azt a tudomány­t is­­t eleitasithatlan­ tant s a társas élet föltéte­­l az állam erkölcsiségének postulátumát sark­­ul tűzte ki. Catel, Wheaton, Martens, Lewis, Mohl’s szám­­ú nevezetes író, habár a kiadás indoka és Ital i­­idntétében eltérnek egymástól; de azon Ire néz­ve, hogy az állam az ő területére me­­r­földi gonosztevőt, az illetékes külföldi Ságnak tartozik kiadni; erre nézve nincs síkülönbség a tudósok között, a­mint nincs ménykülönbség a mivelt államok között,­igyelmet érdemel, a­mit Hans a belga lettn­­törvénykönyv általános elveiről írt munká­ja a t­tettesek kiadására nézve állít. Ha a megsértett társadalomnak joga van a tettesek kiadatását kivánni: az állam, mely­területén azok tartózkodnak, köteles kiadó­­kat eszközölni. És minthogy az államok tar­­ak egymást a jogos czélok elérésében seg­­­ükséges, hogy tiszteljék az igazság ja­­előzzék meg a bűntetteket, biztosítván­­ büntetését. Azon gonosztevők büntet­ésének biztosítása, a­kik hazájuk büntető­ik , elöl megfutamodtak, a nemzetközi in­­ták megtámadása volna.A magyar kormány elfogadta ezen elvet, ellő­tt erkölcsi és polgárosító bértartalmánál­­, valamint gyakorlati hasznainál fogva, és tudta azért is,mert az államok átalános rend­e­­l­­­ező szabály visszautasítását, a nemzet­­e­géből való káros kilépésnek tekintette,­­ bizton hiszi, miszerint eljárása a fél­re, itt törvényhozás helyeslésével talál-5 egyezségek főelveit illetőleg, különösen közös intézkedések emeltetnek ki, melyek­­állapított viszony jellegét nyeri, s me­­mindhárom szerződés irányának felismere­­szolgálnak. Ilyenek: Mindhárom egyezség alap­föltétele , a Mn­agyarország csak azt és annyit vállalt ma­­, a­mit és amennyit hasonló esetben a mi pankban a másik szerződő fél is teljesíteni kik. A kiadásnak csak az egyezségben felszá­­nt következő büntetendő cselekményekért pl gyilkosság, gyermekgyilkosság, gyil­­­g, mérgezés s bármely másnemű szándékos szülés. 2) Szándékos verések és sebzések. 3) gyéni szabadság törvénytelen korlátozása, valamely egyénnek törvénytelen letartóz­ 3 és elzárása. 4) Vérfertőztetés, kéthejűség,­blás, erőszakos nemi közösülés, megfertőz­­vagy kiskorúaknak elcsábítása rokonaik a felettük való felügyelettel megbízott hár­más személy által, magzatelhajtás. 5) b­err­ablás, a gyermek eltitkolása, fél­ete­­kicserélése, csecsemőnek oly nő alá csem­­ite, ki nem szült. 6) Gyújtogatás. 7) Büntet­­szövetkezése, zsarolás, rablás, lopás. 8) Egy hamisított pénznemek, vagy hamis­­ított papírpénzek készítése, behozata­li isa. Az állam kötvényeinek vagy jö­­­­jegyeinek, a bankjegyeknek vagy minden Sí­telpapirnak utánzása s a hamisitvá­­behozatala és használata, tettet­mr okiratoknak, pecséteknek, fémjelze­te, az állam vagy a közigazgatási hatósá­­goíyei, jegyeinek utánzása és ezen hamisit­­ik használata. siratok vagy közhatóságilag hitelesitett tok, továbbá magán kereskedelmi- vagy okira­tk hamisítása vagy ilynemű hamis o­­kirato­k használata. 9) Hamis tanúskodás, női imis lelet, tanuknak és szakértőknek vallo­másra való csábítása, rágalmazás. A tengeri kereskedelmi hajó kapitánya, im­ása, vezetője vagy legénysége által n­agy az azon lévő áruk tekintetében el­ke­­hűtlenség. 11) Zendülés valamely hajón s­zemélyzetéhez tartozó egyének csel- ,g­á­zakkal a hajót hatalmukba kerítik, ezt tengeri rablóknak átadják. 12) Köz­­holtok vagy hiteles személyek által elkő­­sikkas­ztás. 13) Hamis bukás vagy abban iszesség. 14) Vasutak és távirdák szándé­­­grongálása. 15) Bizalommal való vissza­­igte­n elsajátítás, csalás, elekmények, a mint ez azok áttekintése­­természetüknél fogva a súlyosabb .u. •: ís­elekmények sorába tartoznak, s az : ■ezett „delicta juris gentium“ fogalma alá Nem képzelhető műveit állam, mely az 1 czikkben megjelölt cselekmények kár­ót nem tekintené a jogrend súlyos meg­­ránó elkövetőjét criminális büntetéssel tanác­éd-Norvégországgal, valamint az Olasz­al kötött szerződésben azonban még a 3 minimuma is meg lévén állapítva: a ezen v­izágok részére csak akkor eszkö­­zt a megjelölt büntetendő cselekmény vettetett el oly körülmények között, me­­lvetkeztében a tettes hazájának törvényei ebb büntetést határoznak, mint a­mely a feltételéül az egyezségben kikötve van. ak­it honosaikat az egyezségre lopett ál­éin adják ki. Klitikai bűntettesek szintén nem adat­k­özönséges bűntett vagy vétség miatt ki­­ként nem szabad oly politikai bűntettért alá vonni, vagy megbüntetni, s melyet­­ előtti időben követett el. VI. A kiadás nem eszközöltetik­ addig, mig az, kinek kiadatása kívántatik, azon országban, a melyben tartózkodik , bűnvádi kereset vagy bün­tetés alatt áll. VII. A kiadás — rendkívül sürgős esetek ki­vételével — csupán az illetékes bíróságtól vagy hatóságtól keletkezett végzés vagy elfogatási parancs mellett eszközöltetik és sürgős ese­tekben is , melyekben a bírói vagy a hatósági határozatnak előzetes megküldése lehetetlen, e hiány utólag a legrövidebb idő alatt póto­landó. Ez utóbbi pont azon garanciákat tartalmazza, melyeket a kiadás végett megkeresett állam a másiktól a végett követel, hogy bizonyosságot nyerjen az iránt, miszerint a kiadás által való­­dilag a személy- és vagyonbiztonság oltalmazá­sának erkölcsi czélját mozdítja elő. Tovább menni a biztosíték keresésében és megállapításában : a czél veszélyeztetése nél­kül alig lehet , a mint egyébként is a legfőbb biztosíték, mely minden államszerződésnek ki­indulási pontja és lételeme a szerződő állam magas erkölcsi jellemében találtatik, a­minek elismerése nélkül­­ államszerződési viszonyra lépni nem lehetne. Angolország épen az utolsó irányban volt kénytelen saját törvényeit megváltoztatni , alábbszállítva a bizonyítékok­­iránt eddigi köve­telményeit Fel kell tennünk, hogy mindenik állam büntető törvénye és eljárási rendszere ugyanazon észszerű elveken alapszik, melyek a polgárosult országokban általánosan el vannak fogadva, s hogy az igazság, a részrehaj­latlan­,­ság szellemében, illetékes közegek­­által szol­gáltaik ki. Elfogadva e föltevést nem lehet a kiadás el­rendelésére nézve több és nagyobb garantiákat kivánni, mint melyeket azon állam, melyhez a menekült tartozik, polgárai biztonságára meg­állapítani szükségesnek lát. E garantiák külön­bözők Angolországban és Francziaországban vagy Németországban. De Anglia nem követel­heti, hogy azon biztosítékok vagy oly biztosíté­kok legyenek irányadók, valamely külföldinek illetékes hazai bírósága elé állítására nézve, me­­lyeket Angolország hasonló esetben polgárai irányában szükségeseknek tart. „Ily követelés“ — mondja az 1868. évben alakított select comitée Reportja — „végtelen controversiákba bonyolítana minket, melyekben a művelt világ legnagyobb részét magunkkal szemközt találnók.“ A kiadáson kivül a költségek, úgyszintén né­mely bírósági cselekmény kölcsönös foganatosí­tása iránti intézkedések is tartalmaztatnak az egyezségekben, melyeknek úgy, mint az egész egyezségnek czélja: a büntető igazság nettóját és hatályát biztosítni. Mindazt, a­mit mi valóban humánus és társa­dalmi czél előmozdításában más állam irányá­ban teszünk, azt hasonló esetben azon állam értünk is megteendi és igy előmozdítva az igaz­ságügy érdekét a külföldön a művelt világ államait saját igazságügyünk előmozdításának tényezőivé teszszü­k. K­ü lön f é l é k. — A régi Pest. A városi statistikai osztály által összeállított táblázati kimutatásokhoz né­hány adat van csatolva, összehasonlítás végett, Pest régi időszakából. E szerint 1782-ben Pest csak a belváros­, Ferencz- és József­városból állt. Ekkor összesen 1981 ház, 22,417 lakos volt, s pedig : 4923 keresztény, 18 izraelita csa­lád. Pap volt 477, nemes 697, honoratior 124, polgár­i iparos 975, paraszt 180 család. Az ez­után eszközölt népszámlálásokban a nemesek nem vetettek be. 1796 ban 7 könyvárus, 8 serfö­­ző, 46 fodrász, 92 borbély, 244 kocsigyáros, 109 mészáros, 1 puskaműves, 90 molnár, 315 ke­reskedő, 355 kőmives, 25 patikás, 111 „német,“ 183 „magyar“ szabó, 340 német czipész, 1 cse­­répfedő, 25 könyvnyomdász, 18 üveges, 8 víz hordó, 199 asztalos volt Pesten, ideértve termé­szetesen mestert, segédet, inast. 1803-ban a bel­városban 57 utcza volt, nevük nagyrészt meg­maradt máig. A Ferenczváros három utczából állt, a soroksári-, nyúl- és csillag­ utczából; a Lipótváros már akkor 15 utcza és térből állt. A Ferenczvárosban 28 utcza volt, a Józsefváros­ban 26 utcza. — Egy vidéki lapból. Nagy csődülés volt ma reggel 8 óra tájban a hatvan­ utc­án a miatt, hogy a gyepmester oly kutyát fogott el, melyet — mivel a szokott jellel volt ellátva — nem volt szabad elfogni. A gyepmesteri legényt meg is ütlegelték. Hát azok a hajdúk mire va­lók, kik a gyepmesteri diadalmenetet kisérik ? Nem lehetne őket utasítni arra is, hogy a mester és segédei garázdálkodásait ellenőrizzék? Az önkényes eljárást még a kutyafogásnál sem tűr­heti a magyar ember!­­Intézkedés a társaskocsik iránt. Miután a Pesten közlekedő társasko­csik oly rongyosak és piszkosak, az elébök be­fogott lovak pedig nem közlekedésre, hanem si­ralmas kinézésüknél fogva csak is a gyepmes­ternek valók, a tanács, hogy e szégyeníté s a közönség érdekeit sértő körülményeknek elejét vegye, utasította a gazdasági hivatalt, hogy a társaskocsikat egyenként, a lovakkal együtt ve­gye szemle alá, s azokat, melyek a megszabott szabályoknak meg nem felelnek, rögtön jelentse be, hogy azok a közlekedéstől mindaddig eltil­­tassanak, míg tisztességes kocsikat, és gebék helyett lóravaló lovakat elő nem állítanak.­­ Debreczenben a Csokonai szo­bornak az idén felállítása már elhatároztatott. Az alap lerakása már tettleg is foganatba véte­tett. — A dicskölteményre tűzött pályázat fölté­teleit közlendjük. — A temesvári főreáltanoda terve­zete elkészült s felküldetett a vallás- és közok­tatásügyi ministeriumhoz. A költségvetés szerint az épités 80—100 ezer frtba kerülne. — Iskoláknak. Egy kitűnő rovarász után hátramaradt több ezerre menő faj szerint tudományos névvel ellátott rovar és lepkegyüj­­temény, kissebb nagyobb kiállításban igen jutá­nyos áron eladandó. Tudakozódhatni felőle Kál­­nay Nándornál Pesten nagy­szálló utcza 55. sz. alatt. — Hires város Makó. Mártius hó 9-én Sántha S. alispán véletlenül megvizsgálta Makó város pénztárait és a bírósági letéteket. Utóbbi helyen talált — semmit. Az érdemes bíró a birói letétekről nemhogy naplót vagy főkönyvet, de még magánjegyzéket sem vezet s a hivatalos pénzekről, miket a törvény haladék nélkül a megyei pénztárba szállíttatni, addig pedig, mig ez lehetne, pecsét alatt tartani rendel, azt mond­ta, hogy ezeket otthon magánszállásán tartja. Hanem talán nemcsak Makón van ez igy. — Skander bég­ ivadéka a tör­vényszék előtt. A genuai fellebbező törvényszék f. é. május havában egy sajátszerű ügyben fog ítéletet hozni. Az elébe állított vád­lott Skanderbég­­g törvényes ivadékának mond­ja magát, azon Castriotának, ki a 15-dik szá­zadban annyi véres csatában küzdött az ozmán ellen s megtörte 2-dik Amurat igáját. A köz­vádló ellenben az állítólagos Skanderbéget egy­szerűen csak Prató Ferencz minervinoi (délolasz­országi) lakosnak s egy volt törvényszéki ülnök fiának tartja. A törvényszék, hogy az állítmányt igazoló okmányok megszerzésére időt engedjen a vádlottnak, a végtárgyalást május 23 —24-iké­­re elhalasztotta. — A Vezúv, mint nekünk újabban írják, egy hó óta folyton okádja a tüzet s f. hó 7-én oly erővel hányta a tüzes anyagot az alatta elte­rülő hegyre, hogy egynéhány óra alatt annak nemcsak egész jobb oldalát elbob­ta, hanem a közel levő völgyet is majd­nem eltakarta. Ná­­polyból szabad szemmel lehetett látni a torko­latból felszökő tüzes oszlopokat, s a borzasztó de azért nem kevésbé gyönyörű látványt élvezni. — A bécsi általános nőegylet a következő hálóiratot intézte Jókai Mórhoz. Haj­dan a hitregék classicus korában, midőn a nép­nek kiváló nagyjaiknak isteni tiszteletet adtak s őket az Olympra emelték, akkor a rendkívüli erőnyilvánulások képletileg férfi­ alakokban, az erények és nemes tulajdonok pedig többnyire nőalakokban ábrázoltattak. A mi materialistikus korunkban ellenben az egész nőnemre, akár ér­demli akár sem, a profanitás bélyegét igyekez­nek sütni. Ön, a musok fia, az őstemplomnak papja, nem nézhette egykedvűleg e frivol eljá­rást. Az ön nemes vérének méltó forrásba kellett jönni, a költők, aestheticusok és művészek esz­ményeinek megszentségtelenítésére. Ön a ma­gyar képviselőházban jan. 19-én a gyorsírónők alkalmazása fölötti tárgyalás alkalmával a nők törekvéseit méltányolva kijelenti, hogy vannak ma is nők, kiknek törekvése komoly és tisztes. Engedje Ön hozzá­tennünk, hogy óriási mérvben növekszik az asszonyok és leányok száma, kik új pályákon munkás életre törekszenek a család és az állam javára. A bécsi és pesti nőképző­­egyletek nemes versenyt folytatnak egymással, a nőnem képzésére, a nőipar emelésére irányzott törekvésekben. Amerikában, Angliában, Svédor­szágban és Svájczban megnyittattak a nőknek a középiskolák és egyetemek tantermei, és Német­ország legtöbb városaiban azon fáradoznak, hogy a Lipcsében és Stuttgartban tartott 1 fő és 2-ik német nőértekezlet jelszavát, a nőnem testi és szellemi munkaerejének mozgósítását, ténynyé tegyék. Az ezen évben az „ Alig. Frauen-Zeitung “ szerkesztője által Bécsbe indítványozott 3 ik né­met nőértekezlet új társadalmi reformokat fog megpendíteni. A nőmozgalom viharosan zúg Európa és Amerika országain keresztül.Hát nem elég-e a nők e rohamos mozgalma a tényleges haladás terén, obscurus fejeket a­felől felvilágo­sítani, hogy a nők számára is elérkezett a pol­gári szabadság ideje? hogy a nőket teljes feljo­gosítás illeti jövedelmező munkára és szabad keresetre? Ami sokat dicsért haladó korunk, egyéb szörnyszülötteken kívül egy új divatu ezopfot is teremtett, melynek viselői rococo ideá­ikkal szabadelvűséget űznek. Bizonyítja ezt azon tudósok és politikusok nagy száma, kik a nőkér­dést középkori szempontból tekintik, és sok ér­telmetlent bocsátnak világgá. Annál magasb azon szek­­emdus férfiak érdeme, kik a maguk világosságával, a kétség homályát eloszlatják. Ön e szellemben működött. Ön saját tapasztala­taira támaszkodva, nyilvánosan kimondta, hogy a munkálkodó nő a maga hivatásában tisztele­tet tud magának szerezni. Fogadja ezért minden jóratörekvő nő háláját, kiknek nevében ime azt k­ifejezzük.Maradjon jövőre is hű bajnok­a a nők ügyének. Szükségünk lesz ön jövő segítségére, mert a nők munkajogosításáért majd csak akkor fog az igazi küzdelem kitörni, midőn a most nö­vekedő felvilágosult anyák által nevelt női nem­zedék az őt illető.Jogok teljes öntudatára jut. Tartsa meg az ég Önben az igazság és jog iránti érzelmet, és tartsa meg önt nekünk, mint a nö­­ügy bajnokát. (Következnek az aláírások.) Irodalom, színház, művészet. — A H­e 11­m e s b­e­r­g­er négyes társulata f. hó 6-kára hirdetett első es­télyét tegnap, 13-kán tartotta meg a zenekedve­lők egyletének termében. A Pesten régóta is­mert és kedvelt társaság meghallgatására igen szép közönség gyűlt össze, élén Liszt Ferencz­­czel, ki élénken tapsolta meg a művészek játé­kát ; körülötte az aristokratia hölgyvilága cso­portosult, (a férfiak legnagyobb része jobban mulat a kaszinóban.) A művészek az estélyt Goldmarck B dur négyesével kezdték, melynek Scherzóját a közönség zajos tapsaira ismételniök kellett. A második darabot Mendelssohn C-moll BÉCSI TŐZSDE. Pénz Áru Márczius 13. Államadósságok (100 b­ts.) Egység, papir k. máj.—nov. 5% . 58 30 58 40 „ „ k. febr.—aug. 5% . ------— „ ezüst, k. jan.—jul. 5% . 68 10 68 20„ „ k. apr.—oct. 5% . 68 15 58 25 Oszt. ért. visszafize­tendő (*/») 5% .— — 1839-iki egész sorsjegy..................... 277 — 278 - • „ „ egyötöd „ ..................... 277 --278 -1854-ki 250 frtos „ 4% . . . 80 — 89 50 1860-ki 500 , , 5% . . . 95 V 95 90 1860-ki 100 , , 5% . . . 108 75 109 25 ,­8f14-ki 100 „ „ ..................... 122 — 3 22 25 1Államjószág záloglevél 120 frt. . . 121 5­i 122 -Földtehem­entesítési kölvény. Horvát-tótországi............................... 83 25 83 75 q Erdélyországi.................................... 75­­75 25 | Temesi bánáti.................................... 77 — 77 50 | Ugyanaz 1867. n­sors........................... 76 — 76 25 | Magyarországi................................... 79 30 79 80 1866-diki .... 78­ 78 50 Egyéb kölcsönök. Dunaszabályozási.............................. 96­­26 25 M. vasúti kölcsön 120 o. e. ft. sz. 5% 107 — 107 25 Magyar jutalomkölcsön . . . . . 40 22 60 Török jut. 400 ft. 130 befiz. . . . 45 _ 45 50 Részvények. Angol-osztr.-bank 200 frtos ez. 45% 231 25 231 75 Angol-magyar bank 200 frt. ez. 40% 83 50 84­­Osztr. földhitelintéz. 200 frt. ez. 40% 250 1­ 262 —­­ Keresk. és iparhitelintézet 160 frtos 260 60 260 75 Alt. m. hitelínt 200 frt. 40% befiz. 86 25 86 75 | Triesti kér. bank 500 frt.....................— — Pesti kér. bank 500 frt........................— — Oszt. discontobank 200 frt. 40% bef.— ____ Alsó-ausztr. leszámitolóbank 500 frt. 858 —862 — Franco-osztr. bank 200 ft. e. 30% bef. 107 ESC108 -„ magy. bank 200 ft. e. 801”/# bef. 64 25 64 75 A „Hon“ társu­rgönyei. Berlin, mart. 13. A „Kr. Zig“ erősen két­ségbe vonja azon közlést, mintha Weissenburg­­ Bajorországnak adatnék. Rouenből jelentik 12.,­­ hogy a koronaherczeg 11-én oda érkezett és ma parádét tart. Bécs, mart. 14. A „N. Fr. Pr. jelenti: A de­­legatió egybehivása a közelebbi héten tanácsko­zás tárgyát képezé a közös hadügyministérium­­ban, Benat májusra vagy júniusra tartó oppor­­tunnak az összehívást, minthogy a közös minis­­teriumok egyetértése az országos ministeriumok­­kal kö­vetlen kilátásban van. London, mart. 13. A „Daily News“ jelenti, hogy Broglie herczeg tegnapig még nem kapott utasításokat, hogy a mai ülésen megjelenjék. A „Standard“ megc­áfolja a Napóleon közeli ide­­érkeztéről szóló hírt; minthogy neki még nem adatott tudtára fogságának megszűnése; az sem bizonyos, hogy Angolországba fogna menni. Bécs, mart. 14. A hitelintézet, Rothschilddel és Wodianerrel közösen ismét nagyobb menyi­­ségű magyar vasúti kölcsönt vett át. Weimar, mart. 13. A „Weim. Ztg.“ biztos forrásból úgy értesül, hogy a császár, a korona­herczeg, Károly és Albert herczegek, és alkal­masint gr. Moltke is, csütörtökön, 16-kán d. u. a nagyherczegi udvar látogatására ide érkezend­­nek, és másnap tovább folytatják útjukat Ber­lin felé. Zürich, mert. 13. A „Neue Zur. Zig“ jelenti. A szövetségi csapatok tegnap ide érkeztek. Az elfogottak legnagyobb részt volt javítóházi fe­­gyenczek, dologtalanok és félrevezetett munká­sok. A vizsgálat folyamatban van. További ki­­hágásoktól nem igen lehet félni. A cantoni ta­nács összeült. Paris, mart. 13. A lapok a nemzetgyűlésnek Versaillesba áthelyezésével meglehetősen meg vannak elégedve. A „Soir“ szerint elvileg az ame­rikai pénzügyi rendszert fogadták el, mely sze­rint a nyers­anyagok tetemes adóval fognának megrovatni. Algírba naponta mennek erősbitések. A „Soir“ jelenti: Bitsch vára még franczia kézben van; a parancsnok vonakodik azt átadni, előbb be akarja várni a franczia kormány utasí­tásait. London, mart. 13. Granville és Enfield a két házban következő közlést tették: A Pontus-con­­ferentia tagjai, beleértve a franczia képviselőt is, ma írták alá a szerződést. E szerint a Pontus semlegesítésére vonatkozó záradékok eltörültet­­nek; a szultánnak a Dardanellák és Bosphorus elzárására vonatkozó eddigi korlátozásai oda módosíttatnak, hogy a Porta azokat a baráti ha­talmak hadihajói előtt béke idején is felnyithat­ja, ha ezt a párisi szerződés keresztülvitele te­­kintetéből szükségesnek találandja. Felelős szerkesztő : JÓKAI MO&. i oo »Ci. (JOUBIWO. fiV/U !»• OVZq­uei Kereak.bank Bécsben 200 ft. 6u°/e „ Osztr. jelzálogbank 200 ft. 25% „ Osztr. nemzeti bank..................... Osztr. egyesületi b. 200 ft. 40% „ Ált. forgalmi bank 200 ft. 60% „ Bécsi bankegyesület 200 ft. 40% ,, Alt. fiumei (n.-várad-eszéki) 200 V. e. Cseh nyugati vasút 200 ft. . Cseh északi vasút 150 ft. ... . Osztr. Dunagőzb. társaság 500 ft. pp. Erzsébet vasút 200 ft. pp. ... „ linz-budweisi vasút 200 ft. e i­­ti ft 200 o. é. 16­ Ferdinand északi vasút 1000 ft. pp Ferencz-József vasút 200 ft. e. . Pécs-barcsi vasút 200 ft. e. . . Galicz. Károly-Lajos vasút 200 ft. e Grácz-köflachi vasút 200 ft. . . Kassa-oderbergi vasút 200 ft. Lemberg-czemov.-jassyi v. 200 ft. e Triesti Lloyd 500 ft. pp. . . .. Magyar Lloyd Pesten 200 ft. . . Osztr északnyugati vasút 200 ft. e Pozsony-nagyszombati vasút I. kib .­ tf­­, I. kib. Rudolf vasút 200 ft. e. . . E­rdélyi vasút 200 ft. e. . . Államvasút 200 ft. p. . . Sz. fehérvár-györ-gráczi . . Déli vasút 200 ft......................... Déli ész. ném.­osszak, v. 200 ft. p. Suez társaság 500 frank ... Tiszai vasút 200 ft.......................... Bécsi tramvay................................... M. galieziai........................................ Magy. észak-keleti vasút 200 ft. .. Magyar keleti vasút 200 ft. .. . . Salgótarjáni készén 100 ft. ... Securitas v. bszt. 800 ft...................... Első osztr. magy. czukorgyár 200 ft. Pénz Áru . 88 50 89 50 89 -89 50 726 -728 -107 75 108 20 170 — 171 -234 -235 — . 171 — 171 50 135 — 137 -251 50 252 50 579 -581 — 223 — 823 50 192 75 193 25 2­35 —2140 —­­ 195 50 196 50 164 50 165 --253 75 254 25 261 — 262 -94 -94 50 183 — 184 -844 — 346 ---- "— ------. 204 — 204 50 — 162 75 163 25 168 — 169 - 1 895 50 396 50 165 -165 50 179 70 180 -177 — 178 - 0 *45 75 246 25 £ 200 75 201 25 157 25 157 75 I 159 75 160 25 £ 84 --84 50 i 11 i i i 110 — E Nemzet­­bank 5% p. p. . » *%............. Magyar fljldhitel int. 5 ’/. . . •`­rt jövedékjegy 8% „ keresk. bank...................... jelzálogbank 6%..................... Elsőbbségi kötvények. (boo­­rros) Alföld-fiumei 5% e. o. é. . . Cseh északi pálya 5% e. o. é.­­ nyugati pálya 5% e. o. é. . it n 1869 5% e. o. Dunagőzhajózási társ. 5% pp. . Erzsébet pálya 5% pp................... „ 5% e o. é. „ 1862 kib. 5% e. o. „ „ „ 1869 kib. 5% e. o. Ferdinand északi vasút 5% p. p. » ii 6% o. é. " II ii ö°/o 6. 0. ó. Ferencz-József pály. 6% e.o. é. . Péca-barcsi 5% 9. o. é.................... Galicz. Károly-Lajos S% e. o. é. ii ii ii II kib. 6%e.e.. Kassa-oderbergi.............................. ff ff ff ***• W.U. Osztr. Lloyd 6% p. p..................... Osztr. északi pálya 5% e. e. é. . Budapesti lánczhid 6% o. é. . . Rudolf­nál­a 5% e. e. é. ... ii ii 1869. kib. 5% e. o. I. erdélyi vasút 6’/o e. o. é. . . Állam vaspálya (600 fr. dbonként) ii ii 1867.kib.­500 fr. db Déli vaspálya (500 fr. db.) . . . ii 5% e. o. é. ...­­ 88 — 88 25 96 — 96 50 93 60 fi 92 40 92 fr. — — 92 50 93 -s. 100 60 101 -. 91 -91 50 . 88 75 89 25 . 104 20 104 40 . 95 -95 25 . 88 75 89 25 . 103 — 103 50­­. 99 26 99 50 . 88 — 88 25­­. 80 30 80 60 S. 91 60 92 -S. 84 76 85 -. 94 25 94 50 89 30 89 60 . 89 30 89 60 . 89 90 90 20 135 — 135 50 132 — 132 60 111 75 112 -89 -89 25 241 —— 238 60 239 50 95 —— 95 50 84 75 85 -Zálogleveleit (100 frfcos). 6% D 106 50 106 70 T 87 -87 26 M Keresk. hitelintézet 100 frt. . O’arv 40 frt. pp........................... X*­nagőzhajózási 100 frt. pp. . Keglevich 10 frt pp. . . . . Budai 40 frt. p. ......................... Pálffy 40 frt. pp........................... Rudolf alap 10 frt o. é. . . Salm 40 frt. pp............................ Szt-Genois 40 frt. pp. . . . Stanislai városi 20 frt. o. é. Triesti 100 frt. pp....................... „ 50 frt. o. é........................ Waldstein 20 frt. pp................... Windischgrätz 20 frt. pp. . . ., „ 1877—78.6°/o(500 fr.db Dél-észak ném. összek. 5% o. é. II II ii ö°/n 0. A Tiszai vasút S% o. é...................... Magyar keleti vasút 6% o. é. Pénz Áru 97 80 . 93 — 93 20 . 89 50 89 75 . 83 50 84­­Magánsorsjegyek: Pénz Áru • 164 — 164 50 . 32 — 34 — . 99 — — — • 16 — 17­­34­. 29 — 30 — • 15 50 16 50 30 — 40 — 17 50 28 50 122 — 124 — 58 — 60 — 22 — 23 — 2150 22 50 Vélték (3 hóra). Amsterdam 100 hol. frt. 5% . Augsburg 100 d. u. frt 41/* % Berlin 100 tallér 5% .... Boroszló 100 tallér 5% . . . Brüssel 100 frt. 2*/1 % . . . Mainai Frankfurt 100 d. n.­vt. Hamburg 100 markbanco 4°/0 . London 10 font sterling 5% . Lyon 100 frank 21/, °/0 . . . Milano 100 uj lira 5% . . . Marseille 100 frank 2% . . . München d. u. frt. 41/* % . . Paris 100 frank 2% % . . . Sz. Pétervár 100 rubel 6% % Bukarest (Ül nap látni.) 100 pl. pl Konstantin. „ „ „ 100 tö. , Péntek. ff tf telj­es súlya frankos arany . . . . 108 70 103 90 104-104 15 91 90 92 — 124 85 125 — — -----1 5 87 »88 9 93 » 94 — — triója képezte hegedűn, gordonkán és zongorán, ez utóbbi hangszert Stocker Ede vállalta magára és — nem rontott. — A hangverseny fénypont­ja azonban Beethoven Es-dur négyese volt, mely­nek különösen Adagióját teljesen érvényre emel­te a művészi elragadó játék. A hangversenyzők művészetéről gyakrabban emlékeztünk már meg s most is csak azt ismételhetjük, hogy habár játékukban nincs meg az a hév és szenvedély, melyhez a flórencziek szoktattak: az összevágó egyöntetűség, a pontos és lelkiismeretes művészi előadás a Hellmesberger estélyeket mégis a hangverseny idény legélvezetesebb estéivé te­szik, a­mit a közönségnek gyakori tapsai és el­ragadtatása tegnap is bebizonyítottak. A máso­dik estély szerdán 15-én lesz.­­ A szü­lész-congressusra eddig elé következő vidéki színigazgatók ígérték meg meg­jelenésüket. Fehérváry Antal (Kolosvár), Hubay Gusztáv (Eperjes), Kocsisovszky Jusztin (Győr), Kovács István (Ercsi), Kőszeghy Endre (Körös-Ladány), Novák Sándor (Paks), Nagy Mihály (Szász-Régen­) Buday József (Szigetvár) akadályozva lévén, úgy maga, mint társulatának képviselésével a színházi ügynökséget bízta meg. Gerő Jakab (Léva) azon esetre, ha s megjelenés­ben gátolva lenne, személyének képviselésére Molnár Györgyöt kérte föl. A kolosvári nemzeti színház tagjai Benedek Józsefet és Ujházy Edét, a pesti nemzeti színház tagjait kérték fel, hogy őket a congressuson képviseljék. Kocsisovszky Jusztin társulatának képviselőjéül megválaszta­­tott Gárdonyi Antal.Novák Sándor társulata kép­viselőül egyhangúlag D­e­r­n­e­i Károlyt, Nagy Mihályt, B­r­e­z­n­a­y Gézát választotta meg. A megjelenés határideje változatlanul nagy­­hét szerdájának estéje, a­melyben tar­tandó értekezlet fogja meghatározni az ülések és tárgyalások sorrendét. Nemzeti színház. Kedden márt. 14 én VII- dik rendkívüli előadásal és fölemelt helyárak­kal; másodszor: Tannhäuser és a wartburgi dalnok-verseny. Regényes dalmű 3 felv. Budai várszínház. Kedden mártius 14-én adatik: Gauthier Margit, a kaméliás hölgy. Drá­ma 5 felv. A nagy komlóban Bakonyi magyar daltár­sulata él Bunkó Feri népzenéje. Nyomatott az ,Athenaeum* irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában (ezelőtt Emich Bír$*ok tere 7. g*ámr Pesten. A szerződés elhatározza, hogy a dunai bizott­mány további 12 évre álland fenn, s a semleges­ségre vonatkozólag létesített vagy még létesí­tendő munkálatokat vezetendi. A Porta, mint területi hatalom, fentartja magának azon jogot, hogy a Dunára egy hadihajót küldhessen. A con­­ferentia aláírta a zárjegyzőkönyvet, melynek ér­telmében egy hatalomnak sem szabad a szerző­dést egyoldalulag megbontani vagy módosítani. A conferentia holnap formális zárülést tartana. Boon, mart. 14. Megnyitás. Hitelint. részvény 259.90 Napolend­or 9.93.1­2. Lombardok 278. 80.—. Angol-Ausztrian 228.75 Tramway 203. —. Galieziai 254.50. Blos. mart. 14 (Előbörze.) Hitdrv. 259.90. Ej­ez. vasút-----.— Aramvasut. 395.50. 18604­­ somaj. 95 80 1864-ki sorsjegyek 122.—. Napo­­leon­ dor 9.93—. Adómentes kölcsön —. Lombardi vasút 179 10. Magyar hitelréssv. 86. 25 Ferencz-József vasút —.—. Pécsi vasút —. — Franco Hungarian-----.—. Alföldi vasút—. — Zálogkölcsön —.—. Tramway 200.75. An­glo-Ausztrián 229.60 Galicziai vasút 253.30. Ér­neo 107.50. Népbank ——. Bérsi bank - . Építési bank —.— Északkeleti------. Magy. ju­tás. Borsj. 93.80. Frankfurt, mart. 13. (Ésti zárl.) Osztr. hitel­rész­vény 248.—. Osztr. államvasuti részvény 374.75. Lombardok 171.—. Galieziai 241.50 Frankfurt, mart. 13. Zárlat. Váltóárf. 95. 25 1959-ki­s metalliques —.—. Uj ezüst köl­csön —Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalli­­ques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Ameri­kai 1882-ig 96 50. Osztrák hitelrészv. 248.50. Osztrák állam­vasút 374.75. 1854-ki sorsjegyek 70 25. 1864-ki 116.75. 1860-iki 77.75. Fér. Jó­­zsefvasut —.—. Lombardok 172.—. Galicziai 241.—.Papír járadék —.—. Ezüstjáradék —.— Osztr. bankréssv. 692.—. Magy. sorsj. 88.75. Berlin, mart. 13. Csehnyug. vas. 103.—. Ga­­licziai 103.3/s­ Allamvasut 214.25. Onkénytes köl­­ester —.—. Metalliques 47.25. Nemzeti köles. 55 25. Hitelaorsi hergek 79.7/s. 1860-diki 77.50. 1864-iki 66.3/s Bécs 81.l/s.— Hitelrészvények 142.—. Romániai 46.25. Lombardok 97.1/s. — A Gschwindt féle szeszgyár mart. 13-ikán tartá évi rendes közgyűlését Gschwindt elnöklete alatt. A felolvasott évi jelentésből ki­tűnt, hogy a vállalat a lefolyt évben tetemesen emelkedett, mire a­­társulat fürdőintézete is nagy­befolyással volt. A tiszta jövedelemből 8716 ft az épületekre 9170 gépek és egyéb felszerelé­sekre 2110 ft a tartaléktőkére leíratván, jutalé­kokra és osztalékra 103,409 ft marad. Ebből az igazgatónak, választmánynak és tisztségnek a közgyűlés 12609 ftot szavazott meg s részvé­nyenként 26 ft osztalékot határozott kifizettetni. Ezután Popper indítványa vétetett tárgyalás alá, mely oda c­éloz, hogy a választmány a tartalék­tőkének egyik részét társulati részvények meg­vásárlására fordítsa, mert ez emelné a részvé­nyesek vagyonát és jövedelmét. Ennek ellené­ben felhozatik, hogy a részvényvételek által elvonatnának a tartaléktőkétől bizonyos részek, melyek annál inkább szükségesek, minél jobban terjed az üzlet működési tere. Daczára ezen el­lenvetésnek a közgyűlés elfogadja Popper indít­ványát oly módon, hogy a választmány a rész­vényvételt ne szükségkép, hanem csak jó körül­mények között és semmi szín alatt a párin túl ne eszközölje. A gyűlés feloszlása előtt Popper köszönetet szavaz az elnöknek és a választ­mánynak eddigi buzgóságáért s kéri azt, hogy továbbra is megtartsa tisztjét. Árkelet a pesti börzén, fisgy­tt manii kSleani 107—,—1071/«. Magy. poruj.-kölen. 921/,—923/« Bordé»* taaiaegy. köt. 74,1/*—741/, . Pépabarcai vas. 165—168— —. Alföld ßusn®i 170-----lít— Éazakk. 168------160—. ráagy. kat. 85----86—.Pesti közti ti 293—295—. Budai 125—127—. Bánsi Tramway 200-----202— I. magy. bizt. 775 -700—. Haza 108 -110—. Pesti bizt. 266 270 Unió 875 -5­80—. Pau. viszonbizt. 3­5 - 438—. Hunnia 1­45—160—. Angol-magy. bank 84-----841/*. Magy. által. 86/14—861/. Franezia-magy. 64-----641/*. Pesti népbank 32-----33. Pesti keresk. 865—670—. Bu­dai 204—208—. Pesti iparbank 410—420.— Tarézv. iparb. 26*/*-----26. Pesti takarékpénztár. 3400 3600—. Budapesti fővár, lés—186—. Terézvár. 47*12 — 2­8—. Külvárosi 28—28*/,. FermotJózsefvárosi 45—. 46 —. Árpád gőzmalom 240—560—. Bímnfél® 200— 210—. Gomsordia 490 -495—. Király 376—380—. .Luiza 125 -130—. Molnár és sütők .’82—186­, Unió 270— 280—. Victoria 210 —216—. 1. budapesti 500—610—. Pannónia 865—575 —. Hengenn. 920-----930—. Budai gyártelep 72—73 —. Erzsébet 120—125-, L nngyar sörfőzde 585— 590-, Király 86 - 81—. Harhi­­te­-----------—. X. magyar g­ő­z­h­a­j 6 81— 82 —. Or­szágos 40—41 —. Magyar Lloyd-----------Pest-bécsi vontató------------. Flora szappangyár 69. 68. Gyalat­ott fonalgyár 130—132 -,X. magy. bőrgy.-------------.1. ma­gyar szesfffi­. 192­—210. Újpesti-----320. Oschwindt­féle gyár 193—196 Salgótarjáni köszénb. 1081­,. 109*/j. Pestdno­ei hajógy. 40—50. Alagút 93-----94—. Draeebe tiglav. 92-93—. Athenaeum könyvnyomda 185—540. Ganzféle vasön­. 330—336. Üveg.—— Vendéglő 144 — 115 —. Waggongyár —.— Gyapjúmosó —.------.Many. zálog). 61/*0/* 89—90—. Napoleondor 9.91— 9.93. Arany 6.^4—5.86— Ezüst 1­02'/2—123—. Porosz tallér 1.83'/*. 1.84— Frankfurt 103.'/1—1031/*. Hamburg 100. m. bank 913/t. —El1/,. London lu fent st. 124­3/1—126.—Párig 100 frank -----,-------- .

Next